Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-15 / 141. szám, péntek

Napirenden: A VÁLASZTÁSI PROGRAM Hasznos gyakorlatot vezetett he a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság tanácsa. Ülésein a szóban forgó községek képvi­selőinek jelenlétében folyama­tosan foglalkozik, egy két falu választási programjának a tel­jesítésével. A legutóbbi tanácsülésen a ?170 lakosú, Latorca menti LELESZ községből ILKO István, a hnb elnöke és ifj. Török Imre litkár tájékoztatta a jnb taná­csát a választási programban meghatározott feladatok teljesí­tésének eredményeiről. A beszámolóból kiérződött, hogy a hnb vezetőinek, képvi­selőinek szervező munkája, fel­hívása megértésre talált a köz­ség lakossága körében. Ennek köszönhető, hogy ebben a köz­ségben az alapvető, elsősorban a falufejlesztésre és a környe­zetszépítésre irányuló felada­tokat sikeresen teljesítik. A lakosság például a Fő utca menti virágágyak és kerítések építésénél nyolcvankétezer ko­rona értékű, a labdarúgópálya körülkerítésénél és a sportpá­lya felújításánál 110 000 korona értékű társadalmi munkát vég­zett. Ezenkívül a kilencéves alapiskola körülkerítésénél, az óvoda éfpüleiének belső és kül­ső javításánál, az autóbuszmeg­álló építésénél további nyolc­vanezer korona értéken felüli társadalmi munkában vett lészt. A faluszépítési akció kereté­ben sikeres munkát végzett a lakosság a házak előtti virágos­kertek létesítése, a középületek körüli kerítések karbantartása, a vízlevezető-árkok tisztítása, a zöldsávok, a gyümölcs- és dísz­iák ültetése terén. Az 1973—75-ös évek folya­mán sor kerül a járdák építésé­re, a temető körülkerítésére és községi park létesítésére. Erre közel 200 000 korona ráfordítást irányoztak elő. Ezen a tanácsülésen több olyan, falufejlesztéssel kap­csolatos, probléma is felvető­dött, melyek rendezése a fel­sőbb szervek segítségét és be­avatkozását igényli. Ilyen a 18-tantermes új iskola építésé­nek kérdése. A községben ‘ hu­szonegy osztály oktatása „két műszákiján“, tizenegy tanterem­ben folyik, s ha elhúzódna az új iskola építése, a „harmadik műszak“ bevezetésének veszé­lye fenyeget. A régi iskolában már legalább a tizedik generá­ció oktatása folyik, sok-sok problémával. Ezért nagyon in­dokolt az új iskola mielőbbi fel­építése, még ebben az ötéves tervidőszakban történő átadása. Bodrogköz második legna­gyobb községében a hnb épüle­te is „kiöregedett“ már, ezért egy új épület felépítése nagyon szükséges. Ezért a kérdést a postahivatallal közös beruházás keretében szándékoznak ren­dezni A felsorolt és a község veze lői által megemlített további problémák meghallgatásra ta­láltak a Trebišovi Jnb tanács­ülésén. A jnb elnökének, (ozef MEN­DEL mérnöknek, a megtárgyalt kérdésekben elhangzott záró­szavaiból is arra következtethe­tünk, hogy a gazdag munkás- mozgalmi múlttal és közel ne­gyed évszázados szocialista me­zőgazdasággal rendelkező Le­lesz község további fejlődése problémáinak rendezésében számíthat a járási szervek tá­mogatására. (kulik) „Önmagunknak és a köztársasága k" ELŐTÉRBEN A TAGSÁG KORÖSSZETÉTELE Egy üzemi pártszervezet munkájáról A kommunista párt alapszer­vezetei — mint azt a járási és a kerületi pártkonferenciák is kiemelték — sikeresen teljesí­tik a XIV. pártkongresszus ha­tározataiból rájuk háruló fel­adatokat. Eredményes munkát végeznek a TESLA VRÁBLE II. alapszervezetének kommunistái is, akiknek tevékenységéről Katarína Klasovától, a pártbi­zottság tagjától, a városi nem­zeti bizottság képviselőjétől ér­deklődtünk. A pártszervezet megkülönböz­tetett gondot fordít az ideoló­giai nevelésre és hozzájárul a gazdasági eredmények fokozá­sához. A szervezet három párt­csoportból áll. A csoportok munkája eddig nem éri el a kellő színvonalat. Éppen ezért a pártbizottság, mely havonta kétszer ülésezik, egyik fő fel­adatának tartja a pártcsopor­tok tevékenységének a fellen­dítését. Elismerést érdemel vi­szont a taggyűlések alapos elő­készítése és magas színvonala. A pártbizottság a szervezet tag­jait konkrét feladatokkal bízza meg, s ezek teljesítését rend­szeresen ellenőrzi. A szervezet­nek 43 tagja van, ebből 10 tag­jelölt. A nőtagok száma 8, a jelölteké 2. Éppen ezért a jövő­ben főleg nőkkel kívánják bő­víteni a szervezel tagállomá­nyát. A tagjelöltek kiszemelésé­vel é<s az ifjúsági szervezette] Békeiinnepség Senecen Immár tizenkettedszer rende­zik meg június 22—25-én Sencen az „Örök időkre a Szovjetunió­val és soha másképp“ jelszó jegyé­ben a járási békeünnepségeket és a csehszlovák—szovjet barátság ünnepségeit. Az ünnepségek jú­nius 22-én a csehszlovák—szovjet barátság mezőgazdasági üzemei képviselőinek szlovákiai országos értekezletével kezdődnek, s szom­baton és vasárnap tarka kulturális és sportműsorral folytatódnak. „A napsugaras hónapért“ címen meg­rendezik a gyermekrajzok kiállí­tását is, valamint sport- és hon­védelmi rendezvények is lesznek, melyek során a PHSZ sportbú­várjai versenyeznek majd a „Na­pos tavak“ nevű jelvényért. A gazdag műsorban több zenei-, va­lamint ének- és táncegyüttes is részt vesz, és fellép a Ján Nálep­ka kapitány katonai művészegyüt­tes is. A járási békeünnepségek és a csehszlovák—szovjet barát­ság ünnepségeit vasárnap a CSSZBSZ esti műsora zárja. való együttműködéssel egy kü­lönbizottság foglalkozik, mely a pártbizottság és a SZISZ helyi szervezete vezetőségének meg­bízott tagjaiból áll. Ez a bizott­ság törődik a tagjelöltek aktivi­zálásával is. A pártszervezet figyelemmel kíséri a tömegszervezetek mun­káját is. Minden tömeg­szervezet élén kohimunista áll. A szakszervezet tevékeny­ségéből kiemelkedik a szocia­lista versengés megszervezése. Minden negyedévben rendszere­sen rendeznek szakszervezeti konferenciát, melyen értékelik a szocialista versenyt és a leg­jobb dolgozókat. Az ifjúsági szervezet sikeres akciói közül kiemelkedik a nemrég megren­dezett papírgyűjtés. Jól műkö­dik a CSSZBSZ és a Szlovák Nőszövetség helyi szervezete is. Ezek rendezvényei közül fő­leg az ideológiai előadások érdemelnek említést. Legutóbb a vallás kérdéseivel foglalkozó előadás hangzott el. Nyilvános taggyűléseket is ren­dez a pártszervezet. Ezeken job­bára a termelési feladatok telje­sítéséről esik szó. Az üzem dol­gozói mindent megtesznek a XIV. pártkongresszus határozataiból rájuk háruló feladatok teljesí­tése érdekében. Ezt bizonyítja, hogy az üzem árutermelése a tavalyihoz viszonyítva 9,2 szá­zalékkal növekszik. Az üzemet több millió korona beruházás­sal bővítik. Az építést jövőre fejezik be. Az új bérrendszer bevezetésével, illetve raciona­lizálással 30 000 normaórát ta­karítanak meg. Az üzem gon­doskodik róla, hogy a dolgozók lakáshoz jussanak. Még ebben az évben megkezdik, s jövőre befejezik 33 lakás építését. Klasová elvtársnő, mint a vnb képviselője, azt is elmondta, hogy az üzem bővítése szüksé­gessé teszi a város fejlesztését. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a jövőben Vráblet fejesz- tési szempontból ne körzeti községnek, hanem városnak te­kintsék. Ez annál Inkább fon­tos lenne, mivei jelenleg a vá­ros iskoláiban kétműszakos ta­nítás folyik. Sürgős lenne tehát új iskola felépítése és egyéb lé­tesítmények létrehozása. Eredmények ás gondok egy­aránt jellemzik a TESLA VRÁB­LE II. alapszervezete kommu­nistáinak munkáját. F. I. Hazánk legkisebb kerülete a számok tükrében • Gazdasági fejlődés hullámvölgyek­kel • Barnaszéntermelésünk 70 százalékát az észak-csehországi kerület adja • Ha­talmas méretű beruházás ® Fokozottabb segítséget várnak a szlovákiai éoítöipari vállalatoktól A közelmúltban az észak­csehországi kerület vezetői Ústi nad Labemban tájékoztatták a szlovákiai tömegtájékoztatási eszközök vezető munkatársait kerületük problémáiról, a XIV. pártkongresszus határozatának teljesítéséről. A beszélgetésen részt vett Antonín Prepsl, a CSKP KB póttagja, a kerületi pártbizottság titkára, dr. /öze/ Dooí'ák és Milada Kryvošovd mérnök a knb a [elnökei, dr. Oldrich Rejna, a knb titkára, valamint a kerületi szervek több vezetője. Tények, megállapítások Bár a kerület csupán 7810 négyzetkilométer, ezen a rela­tíve kis területen egymillió 102 ezer ember él. így az ország legkisebb kerületében egy négy­zetkilométerre állag 141 lakos jut, ami lényegesen több, mint az országos átlag. Ahhoz, hogy a kerületben kialakult helyzete1 jobban megértsük, tekintsünk vissza az eltelt időszakra. Az 1964—67-es években egyenletes volt a fejlődés, az ipari terme­lés évente átlag 5, a mezőgaz­dasági termelés 2 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az egyes iparágakban nagyon eité rő volt a fejlődés üteme. Las­sú ütemben fejlődtek a legfon­tosabb ágazatok, a tiizelőanyag- energetikaibázis és a vegyipar, ami negatívan hatolt a többi ágazat fejlődésére. Keveset tet­tek az ipar szerkezetének átala­kítása és a lakáskérdés megol­dása érdekében. 1967-ben a nagykereskedelmi árak átépíté­se után egész sor üzem jogtalan nyereséghez jutott. A kerületben a társadalmi érdekek rovására érvényesítették a csoportérde­keket. Az ipari üzemekben feltornyo­sultak a gondok, viszont 1968- ban már nem ezek gyakorlati megoldását szorgalmazták, ha­nem a Sík-féle megoldásokat, „a távlatok tisztázását, a piac szerepének jelentőségét stb.“ hangsúlyozták. Lazult a munka- fegyelem, gyorsan növekedtek a bérek. Ahol ennyire összpon­tosított az ipar, ott ezek a kér­dések sokkal nagyobb gonaot okoztak, mint a mezőgazdasági jellegű kerületekben. 1968-ban az iparban dolgozók átlagbére az előző évhez viszonyítva 7,3 százalékkal, de a munkaterme­lékenység csak 4,6 százalékkal nőtt. Kerületi méretben az át­lagbér 1968-ban 8,6, a következő évben 7,3 százalékkal növeke­dett, ami jóformán kétszerese volt az országos előirányzat­nak. Ugrásszerűen növekedett a lakosság jövedelme, ugyanak­kor nem volt megfelelő árukí­nálat, így nem volt lehetőség a felgyülemlett vásárlóerő ész­szerű lekötésére. Ebben az időszakban a jobb­oldali opportunista és szovjetel- lenes elemek a hibák bírálatá­nak, majd eltávolításának lep­le alatt a szocialista társadal­mi rendszer megdöntését szor­galmazták, s hangzatos jelsza­vaikkal sokakat megtévesztet­tek. Megingott a pártszerveze­tek vezető szerepe, s csak 1939 második felében az új pártveze­tés. erélyes intézkedései nyo­mán — a kompromittált vezetők eltávolítása után — sikerült ezt újra helyreállítaniuk. Elsősor­ban az üzemekben dolgozó kom­munisták érdeme, hogy gyorsan elmozdították a vezető helyek­ről mindazokat, akik vétettek a proletár internacionalizmus el­vei ellen. így a gazdasági élet­ben is megszilárdul a párt ve­zető szerepe, javult a munka- fegyelem, s kedvezően alakul­tak a termelési eredmények. Már 1970-ben — az előző évhez viszonyítva — 8 százalékkal nőtt a kerületben az ipari ter­melés, s ezt a növekedést ki­zárólag a munkatermelékeny­ség növekedésével érték el. Kiemelt fejlesztési program A CSKP XIV. kongresszusá­nak az 1971—1975. évi népgaz­dasági tervre vonatkozó irány­elvei feladatul adták: „Az észak-csehországi kerületben a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság gazdaságfejlesztési szükségleteiből adódóan a fi­gyel ein a tüzelőanyag- és ener­giabázis fejlesztésének gyors megoldására összpontosuljon. Főként barnaszénfejlesztési ka­pacitások, mint pl. a Makszim Gorkij Nagybánya, a Sverma Bánya, a Csehszlovák Hadsereg Bánya, a Merkúr, a Brezno Bá­nya, a POCERADY II. és a Tu- šimice II. erőmű és a zálužíi vegyipari művek építéséről van szó. Erre kell összpontosíta­nunk az eszközök szükséges ré­szét, biztosítanunk kell a meg­felelő számú dolgozót és a szükséges lakásépítést. Ezzel együtt beruházási és nem beru­házási jellegű, elkerülhetetlenül fontos intézkedéseket kell ten­nünk az életkörnvezet megjaví­tására“. E feladatok teljesítése lénye­gesen befolyásolja ötéves ter­vünk eredményességét. Ebből ered az a követelmény is, hogy jobban a kerületre kell irányí­tani az ország figyelmét. Ma a legkisebb kerületünk adja az or­szág ipari termelésének 11,2, a barnaszéntermelésnek 70,8, az energiatermelésnek 34.2, az üveg- és a kerámiaipari terme­lésnek 53, a nitrogénműtrágya­termelésnek 37 és komlóterme- lésünknek 65 százalékát. Ah­hoz, hogy az ötéves terv igé­nyes feladatait eredményesen teljesítsék, olyan nagy méretű beruházásokat kell megvalósíta­niuk, anYire önerőből nem ké­pesek. Kis kerület — nagy feladatok Az eltelt tíz évben a kerület­ben végzett építési munkálatok terjedelme 30 milliárd korona értékű volt, most fele Idő alatt, ebben az ötéves tervidőszakban kell megvalósítaniuk ilyen érté­kű építkezést. Már e puszta tény is jelzi a feladatok nagy­ságát. Az elmúlt két évben ép­pen ezen a területen érezhető a legnagyobb lemaradás, ami egyéb gondokat von maga után. A felszíni bányák bővítése meg­követeli több falu, sőt a régi Most városának a lebontását. Új településeket építenek, üzlet- és szolgáltatási hálózatot létesíte­nek, majd fokozatosan költözte­tik át a lakosságot az új lak­helyekre. Ez a beruházás több mint 5 milliárd korona értékű. Ebben az ötéves tervidőszakban 15 százalékkal kell növelniük a széntermelést, 1975-ben 62,7 millió tonna szenet akarnak fejteni. A hatalmas felszíni bá­nyákban teljesen gépesítették a termelést, így a kerület bányái­ból évente 60 millió tonna sze­net kap az ország. Bár a nagy­fokú gépesítés enyhítette a munkaerőgondokat, egyes sza­kaszokon még így is kevés a munkaerő. Mivel a beruházások megvaló­sításának egyik alapvető felté­tele az építőipari kapacitás, ezt 1975-ig 38 százalékkal akarják bővíteni. Bár e területen tel­jesítették az évenként előirány­zott feladatokat, ez mégsem ele­gendő a tervezett beruházások megvalósítására. E feladat tel­jesítését a szövetségi kormány az építőipari kapacitások át­csoportosításával oldja meg. Már évek óta dolgoznak itt a cseh kerületekből és Szlovákiá­ból átcsoportosított vállalatok. A kerület vezetői elismeréssel szóltak a szlovákiai építőkről, akik Litvínovban, Varnsdorfban és másutt is kiváló munkát vé­geznek. Ugyanakkor az is tény, hogy a minisztériumok a ter­vezettnél lassúbb ütemben vég­zik a kapacitások átcsoportosí­tását, ami itt további gondokat okoz. A szlovákiai — valamint a szerződéssel lekötött külföl­di — építőipari vállalatoknak 2,5—3 milliárd korona értékű építési munkát kell elvégezni­ük. A čirkovicei cementgyár fel­építésével évente további 450 ezer tonna cementet kapnak az építőipari vállalatok innen a kerületből, így megszűnnek a cement szállításával kapcsola­tos gondjaik. Az új panelgyár évente 800 lakás elkészítésé­re ad építőelemeket. Persze ah­hoz, hogy mindez felépüljön, újabb építőipari kapacitások át­csoportosítása szükséges. E té­ren nagyon gyorsan pótolni kell az eltelt két évben keletkezett lemaradást, mert különben ez negatívan hathat ötéves tervünk legfontosabb mutatóinak teljesí­tésére. Az SZNT legutóbbi ülé­sén felszólaltak a szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok el­nökei és vállalták: biztosítják az észak-csehországi kerület, Prága és Bratislava fejlesztésé­ről a kerületre háruló feladatok teljesítését. Hasonló értelemben nyilatkoztak a képviselők is. Eredményes kezdeményezés A kerület lakosai tudják, hogy. a megnövekedett feladatok dön­tő többségét önmagunknak kell teljesíteniük. Ezért a párt- szervek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szerveivel karöltve a lakosság széles kö­rű kezdeményezésének kibon­takoztatását szó r gal m a z zá k, méghozzá eredményesen. A vá­lasztási programok maradékta­lan teljesítésére irányul az. „önmagunknak és a köztársa­ságnak“ jelszó jegyében kibon­takozó mozgalom, mely az el-, múlt két évben valóban milliós értékekkel gyarapította a társa­dalmat. Értékelések bizonyítják, hogv szinte minden faluban, városban eredményesen teljesí­tik a választási programot r’z nemcsak a 15 000 képviselő és a nemzeti bizottságok szervező munkájának eredménve, hanem mindazoké, akik részt vesznek a társadalmi munkában. A kerü­letben ebben az ötéves tervben 48 000 lakást építenek, ebből 44 800 lakás a nemzeti bízott« ságok hatáskörébe tartozik. Gondot okoz, hogy itt épül ha­zánkban a legkevesebb családi ház. A nemzeti bizottságok sze­retnék elérni, hogy évente leg­alább ezer család építsen ma­gánlakást — erre anyagi fede­zet van, magas az átlagkereset, minden harmadik családnak van személygépkocsija — per­sze nem a kis családi házak, ha­nem az olyan korszerű épüle­tek építését szorgalmazzák, me- lyekben 2—4 család lakik. Jelentős anyagi eszközöket fordítanak az életkörnyezet ja* vitására, a levegő szennyezett* ségének csökkentésére. Több üzemben építettek magasabb ké­ményt és szereltek fel korsze­rű füstszűrő-berendezést, így csökkentették a levegőbe kerü­lő hamu arányát. Viszont a kül­színi bányák és a vegyipari művek még mindig a megenge­dettnél jobban szennyezik a le­vegőt. Figyelemreméltó mozga­lom Indult — a képviselők kez­deményezésére —: minden köz­ség, társadalmi szervezet, isko­la stb. facsemetéket ültet egy meghatározott területre, így a külszíni bányák betöltése után széles erdősávokat alakítanak ki. Megkezdődött a hatalmas beruházást igénylő vízvezeték­hálózat építése, mely három körzetre tagolja a kerületet. Még ebb^n az ötéves tervidő­szakban befejezik a Zernoseky —Ostí nad Labem közti víz- vezetékhálózatot — 150 millió korona értékű beruházás —, és az északi barnaszénmedence vízvezetékhálózatát, mely kö­zel 1 milliárd koronába kerül. Az egészséges ivóvízzel való ellátás igen fontos részét ké­pezi a választási programnak. A kerület vezetői hangsúlyoz­ták, hogy a nemzeti bizottságok figyelmét az eddiginél jobban az eszmei-nevelési feladatok teljesítésére irányítják. A kerü­letben csehek, szlovákok, néme­tek, magyarok, lengyelek él­nek. A választásokon a cseh képviselőkkel együtt 569 szlo­vák, 224 német és 16 magyar dolgozót választottak a képvi­selő-testületekbe. „Nálunk ter­mészetes a proletár internacio­nalizmus elvének érvényesítése — hangsúlyozta Prepsl elvtárs, a kerületi pártbizottság titkára —, mindenkit a munkája 5s a cselekedetei alapján értéke­lünk“. Ügy gondolom, ezt a vé­leményt előzetes tájékoztatás­ként elfogadhatják azok is, akik az elkövetkezendő hónapokban és években — ha csak átmene­tileg is — a kerület lakosai lesznek. CSETO JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents