Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-15 / 141. szám, péntek
Megismételhetetlen művészet A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ JÁTÉKA BRATISLAVÁBAN A moszkvai Állami Akadémia Opera- és Balettszínházának rendkívül érdeklődéssel várt bratislavai vendégjátéka mögöttünk van. A története folyamán Bratislavában első ízben vendégszereplő világhírű együttessel eltöltött négy felejthetetlen est arany betűkkel íródott be a szlovákiai színházi és zer nei életbe. A valamennyi stílus- időszak opera- és balettirodalmának, de különösen a hazai orosz klasszikusoknak és a jelenlegi szovjet szerzők alkotásainak kiváló interpretálásáról ismert Nagy Színház együttese a bratislavai közönségnek Csajkovszkij Pique Dame-\énak két előadásával, valamint áriákból, dalokból, színpadi jelenetekből, balett- és hangszerszámokból és szimfonikus nyitányokból összeállított két nagy gálakoncert- tal mutatkozott be. A Pique Dame librettóját a zeneszerző fivére, Modeszt Csaj kovszkif írta Alekszandr Puskin azonos című elbeszéléséből. Az opera alapja a meghasonlott, a szellem érzete és a meggazdagodás iránti szenvedélyes, már beteges vágy között vívódó Hermann —, aki egyébként tipikus képviselője a puskini korszak „orosz aranyifjúságának“ — és a finom Liza, ezen „arany szív között, amely nem tud félig szeretni“. Szerencsétlen szerelmük története az arisztokrata társaság korabeli képének hátterében játszódik le. A fő- és a mellékszereplők a helyzetek és a környezet kifejező zenei-pszichológiai ábrázolása, Csajkovszkij zenéjének melodikai, érzelmi és érzéki gazdagsága— mindez a Pique Dame-t nemcsak az orosz, hanem az egész világ operairodalmának operai ékszerévé teszi, amelyet a szovjet művészek autentikus előadásában látni a felejthetetlen élmények közé tartozik. Ilyen rendkívüli, egész életre szóló élményről gondoskodott a legelhivatottabb együtt- tes — a moszkvai Nagy Színház operaegyüttese, — melynek érdeméből a Pique Dame előadása B. A. Pokrovszkij professzor, a Szovjetunió nemzeti művésze rendezésében, /. Simo- novnak, az OSZSZSZK érdemes művészének karmesteri vezetésével, V. V. Dmitrifévnek, az OSZSZSZK érdemes művészeti dolgozójának színpadképével E. I. Dolinszkajának, az OSZSZSZK érdemes művészének és O. G. Taraszovának koreográfiájában és előkelő énekes személyiségeknek a remek karnak a közreműködésével (karnagyok, A. V. Ribnov, a Szovjetunió nemzeti művésze, A. B. Hazakoo professzor, az OSZSZSZK nemzeti művésze es I. G. Agafonnyikov, OSZSZSZK- nak az érdemes művésze] a bratislavai opera kisebb tereiben is impozáns benyo mást keltett. A szólisták kiegyensúlyozott kollektívájából kitűntek azok, akiknek szerepei lehetővé tették, hogy legnagyobb mértékben prezentálhassák vokális, valamint színészi művészetüket. Hermann felejthetetlen alakját Vlagyimir Atlantov, OSZSZSZK- nak a nemzeti művésze alakította, aki az első előadáson hősének exponált énekszámait kitűnően énekelte. Kiváló énekesi teljesítményével azonos szintű volt az alak színészi megformálása is, meggyőzően emelve ki szerencsétlen hőse jellemének összes vonásait. Kari Za- riny, a Litván SZSZK érdemes művésze, aki a második előadáson énekelte Hermannt, sem maradt adósa az alaknak. Hősnőjének érzelmi világába való mély elmélyedéssel, tisztasággal és biztonsággal kötött le Liza szerepében Tamara Mi~ laskinaj az OSZSZSZK nemzeti művésze, aki jól hangzó drámai szopránját sikerrel érvényesítette Liza melankolikus alakjának, mélabújának, finomságának és Hermann iránti hirtelen születő új szerelmi érzelmének és fájdalmas csalódásának megrajzolásánál. Az arisztokratikus rátartiságol, a keménységet és a hozzáférhetetlenséget, de a gyengédséget és az érzelgősséget is — a fiatalságára való visszaemlékezésnél kiválóan érvényesítette Larisz Avgyejeva, aZ OSZSZSZK nemzeti művésze az öreg grófnő — látogatóban az erdészeknél Az év minden szakaszában, de különösen nyáron nagyon sokan keresik fel hazáink gyönyörű erdőit, melyekre joggal lehetünk büszkék. Hogy ezen a téren kiváló eredményekkel dicsekedhetünk, azt nem utolsósorban az erdészetben dolgozó szakembereknek köszönhetjük. Az erdők több szerepet töltenek be. Fontosak mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára. környezetünket pedig el sem tudjuk képzelni ják és a fából készült termékek nélkül. Vajon hogyan gondoskodunk erdőinkről, milyen feltételek között dolgoznak az erdészek, milyen fokú a qépesítés? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ néhány nyugat szlovákiai erdészeti üzemben tett tanul- mányutunk alkalmával. Vendégeink fellépése (J. Lofoj — CSTK (elvétele) a Pique dáma szerepében. Meggyőző teljesítménye erős benyomást tett és joggal aratott elismerést a közönségnél. Lenyűgöző teljesítménnyel nyerte meg a közönség szívét jelena Obraz- cova, az OSZSZSZK nemzeti művésze is Paulina és Daphnis kettős alakításában; énekművészeiének nagyságát bizonyította a két hangverseny keretében is. Briliáns énekesi teijesítmény- nyel csillogott Tamara Szoroki- na, az OSZSZSZK nemzeti művésze Chloé szerepében. Jelec- kij herceget gyönyörű színezetű barimon jával mindkét előadáson klasszikusan testesítette meg Andrej Fedoszejuv, míg gróf Tomszkijnak abszolút biztos két alakítója, Vlagyimir Va- lajtisz, az OSZSZSZK nemzeti művésze és lurij Grigorjev. Az előadói csöcsművészet seregszemléjének bizonyult a két gálakoncert is, amelyen felléptek a Szovjetunió Nagy Színházának opera- és balettszólistai, zenekara és énekkara, kiváló instrumentalistái és hegedűseinek együttese. Hallottunk énekkari jeleneteket orosz és szovjet operákból ( a finálét M. I. Glinka Ivan Szuszanyin című operájából, a finálét Sz. Sz. Prokofjev Háború és béke című operájából), ahol ismét élvezhettük az opera karának kitűnő teljesítményét Alekszandr Rib- novnak, a Szovjetunió nemzeti művészének vezetésével. Az orosz és világoperák áriáiban teljes mértékben csillogott Alekszandr Ognyivcevnek, a Szovjetunió nemzeti művészének énekművészete. (Borisz haláljelenete, Muszorgszkij Borisz. Godunov című operájából), Bella Rugyenkova nemzeti művésznő, akinek tehetsége egyedülállóan mutatkozott meg különösen Proli Téma variációkkal című szerzeményének ne héz koloratúr részeiben. Szug- .gesztív vokális kifejezéssel kötött le és nagv ovációkra ragadtatott úgyszintén Jevgenyij Nyesztyerenko művészete is (áriák Borogyin, Szeröv, Gounod operáiból), temperamentumos előadással, mély átéléssel és gyönyörű hangjának mesteri kezelésével valósággal meghódította a közönséget Jelena Ob razeova, a OSZSZSZK nemzeti művésze (áriák a Trubadúr, a Don Carlos, és a Carmen című , operákból). Emlékezetes teljesítményt nyújtott Margarita Mtglau, az OSZSZSZK nemzeti művésze egy áriával a Pillangó- kisasszonyból. Kitűnt ezenkívül még Kari Zarinynak, a Litván SZSZK érdemes művészének (áriák a Toscából és az Otellóból), lurij Grigorfevnak (áriák a Carmenból és az Igor hercegből) és a nagyreményű, igen perspektivikus Nyina Grigorje- vának (Laura dala Dargomoizsz- szkij Kővendég című operájából) teljesítménye. A gyakori nyíltszíni tapsok, amelyek minden szám után, illetve a Pique Dame mindkét előadásának végén végtelen ovációkba torkoltak, meggyőzően mutatták, hogy a Nagy Színház együttese tagjainak megismételhetetlen művészete a közönségnél lelkes elismeréssel és nagy visszhanggal találkozott. A moszkvai Állami Akadémiai Nagy Színház vendégszereplése nagyszerű kicsúcsosodása volt az operaidénynek, a rekonstruált bratislavai Nemzeti Színház színpadán és egyedülálló gazdagodása volt nemcsak fővárosunk, hanem egész Szlovákia kulturális életének is. ALFRÉD GABAUER Az állandóan növekedő igenyek a faiparra is hatással vannak, így egyre nagyobb lesz a fakitermelés is. Amíg a kiültetett facsemete iparilag felhasználhatóvá válik, addig évtizedek is eltelnek. Ezért állandóan gondoskodni kell az erdők utánpótlásáról, hogy népgazdaságunkban a fahiány ne okozzon fennakadást. Ez a feladat az erdészet munkakörébe tartozik. A kívülálló ember nem is gondolja, hogy az erdészek tevékenysége milyen sokrétű. Magába foglalja a facsemeték nevelését, kiültetését, gondozását ugyanúgy, mint a fakitermelést. Az erdei gazdaságok a felszabadulás után az állam kezébe kerültek. Az ötvenes évek elején ebben a termelési ágazatban is megkezdődött a tervszerű gazdálkodás. Faiskolákat létesítettek, kísérleti állomásokat alakítottak, megkezdték a kopár területek fásítását. Olyan helyeken, ahol húsz évvel ezelőtt még semmi sem látszott, ma már sűrű erdők vannak. Ezt tapasztaltuk tanulmány- utunk első állomásán, a Brezová pod B rad lom-i Erdőgazdaságban, melv a Piešťanyi Erdészeti Üzem részlege. A Kis-Kár- pátok hegy vonulatainak északi oldalain található évszázados bükk- és tölgyfák bizonyítják, hogy a területet erdők borították. Az évszázadok során csak irtották őket, a fásítás azonban elmaradt. Itt az 1952—53-as években kezdték meg a fásítást, és az évek folyamán tökéletesítették módszereiket. Ma a teraszos ültetési rendszert alkalmazzák, melyeknek az a célja, hogy a rossz minőségű talajban is jó feltételeket teremtsenek a fiatal fák számára. Ezáltal az erdei talaj minősége is javul, a teraszok ugyanis megakadályozzák, hogy az esőzések folyamán a hegyoldalakról lefolyó víz magával sodorja az amúgy- is sekélv termőtalaj felső rétegét. Az erdőgazdaság területén megtalálható hétféle fatípusból a borókafenyőt termesztik a legnagyobb mértékben. A Pieš- fanyi Erdészeti Üzemben évente átlag 130—150 hektárnyi területet fásítanak. Az erdőgazdaságok számára a legnagyobb gondot a kártevők, valamint a különböző gomba- betegségek okozzák. Ezekkel a VENDÉGEINK A BARTÓK BÉLA TÁNCEGYÜTTES CSEHSZLOVÁKIÁBAN A CSEMADOK Központi Bizottsága 1973. június 16—17-én rendezi meg a hagyományos Zselízi Országos Népművészeti Fesztivált. A Schubert parkban a hazai magyar népművészeti csoportok mellett fellép a Bartók Béla Táncegyüttes is Budapestről. A Bartók Béla Tánc- együttes a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének keretében tevékenykedik. A közel száz főt számláló együttes java részt fiatalokból áll, s immár tizenöt éVe rendszeres munkát fejt ki. Az utóbbi években az együttes új feladatra vállalkozott. Bemutatni a magyar népművészet eddig alig ismert ősi formáit: olyan dalokat és táncokat, amelyek mentesek minden külsőségtől, és amelyek közül nem egyet, a népi szokás szerint a táncosok a helyszínen rögtönöznek. Ugyanakkor olyan dallamokat szólaltatnak meg, amelyek a nép teremtő ösztöne nyomán jöttek lé'tre. S az már csak természetes, hogy mindezt olyan hangszereken szólaltatják meg, amely összhangban van a tánccal, zenével. Vagyis citerán, tekerőlanton stb. Az együttes működése során különböző magyarországi és külföldi táncfesztiválokon szerepelt, s több értékes díjat nyert. Ezek közül kiemelkedik az 1970-ben elnyert „Legjobb magyar táncegyüttes"-nek kijáró díj, 1971-ben a Tunéziai Világfesztiválon elért é'rtékes helyezés és az 1972 ben kapott „Nagydíj“. A Bartók Béla Tánc- együttes szinte az egész világot bejárta már. Többek között szerepeltek Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, az NDK-ban, az NSZK-ban, Finnországban, Tunéziában stb. Az ötszörösen „Kiváló“ címmel kitüntetett együttes művészeti vezetője Timár Sándor SZOT díjas koreográfus. Az együttes vezetője Gödöllői Lajos, a Zenekar vezetője Halmos Béla. Az idén örömmel köszöntjük ezt a kiváló együttest Csehszlovákiában a Zselízi Orszá gos Népművészeti Fesztiválon, s hisszük, hogy rangos műsorával névadójához, Bartók Bélához méltóan a „tiszta forrásból" nyújt maradandó élményt közönségünknek. problémákkal az erdészeti ki sérleti állomások dolgozói foglalkoznak és keresik a leghatékonyabb védőszereket. Nagy károkat okoznak az erdei tüzek is. A gondtalanul megrakott tüzek, eldobott cigarettavégek tavaly — csak az említett gazdaságban — 11 esetben végződtek erdőtűzzel, aminek a következménye 200 000 korona kár volt. A számok figyelmeztetnek. Elsősorban a kirándulókat, akik nem kellő hozzáértéssel és figyelmetlenül végzik a tűzrakást, pedig mindannyi- unk érdeke, hogy erdeinkben ne pusztítson a tűz. Az érdé- szeti gazdaságokban védősávo- kat létesítenek, amelyek az erdőtüzek to v ábbt e r j ed ésé ne k megakadályozására szolgálnak. A favágók munkája ma máp lényegesen könnyebb, mint a múltban volt, amit a munka- folyamatok fokozatos gépesítés sének köszönhetünk. Egyre jobban háttérbe szorul a balta, a hagyományos kézifűrészt pedig már nem is használják. Helyette motoros fűrésszel dolgoznak, amivel a fa kivágása csak percekig tart. A kivágott fát a hegyoldalakról korszerű vontatók segítségével szállítják a völgybe. Az LKT—75-ös vontatók nagyon ügyesen mozognak a nehéz terepeken is, s megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. A Bánovce nad Bebravouban levő nagy expedíciós raktárban figyelemre méltó automatikus gépsorral végzik a fa fűrésze- lését és osztályozását. A különböző méretű gömb-, illetve hasábfák szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek a szamukra kijelölt helyre. A nagy teljesítményű hasítógép pedig a nehezen hasadó gömbiákat is könnyűszerrel hasítja ketté. Annak ellenére, hogy a munkafolyamatok nagy része már gépesített, az erdészeti üzemekben általános jelenség a munkaerőhiány. Ez érthető, mert a rohamosan fejlődő ipar egyre több mezőgazdasági, illetve erdészeti dolgozó számára nyújt kereseti lehetőséget. Az erdészeti üzemek vezetői, mindenütt a dolgozók munka- körülményeinek javításán munkálkodnak. Nagy gondot fordítanak a védőöltözetek minőségének tökéletesítésére, mert a legtöbb panasz erre a területre vonatkozik. A védőöltözeteknek az erdészetben nagyon fontos szerepük van, mivel a baleset- veszély itt elég nagy. Az erdészetben dolgozókról való fokozottabb gondoskodásró. tanúskodik az a tény is, hogy egyre több szociális berendezést, üdülőházat létesítenek és hozzájárulnak a dolgozók gyógykezeltetéséhez is. A káderképzés pedig a faipari közép- és főiskolákon folyik. A tanulmányúton értékes előadásokat hallgattunk meg. Ezek közé tartozik a Bábon (Selice mellett) elhangzott előadás ís, melyet Martin Vojtuš mérnök, a gabCikovói (hősi) kísérleti állomás dolgozója tartott. Szakelőadásban megmagyarázta az ún. „populelumok“ küldetését. A gyorsan növő nyárfák különböző fajtái találhatók ezekben a kísérleti erdőkben, ahol állandóan figyelemmel kísérik növekedésüket és vizsgálják, hogy a különböző minőségű talaj fajtákban milyen típusú nyárfa díszük a legjobban. Az 1961-— 66-os években létrehozott bábi központi populetum öt részre osztott, s ez egyiket a KGST ide vonatkozó előírásai alapján vizsgálják. Fbből is látható, hogy az erdészeti gazdálkodásban a tudomány fontos helyet tölt ba. A beszámoló elején említett kérdésekre röviden ezeket a válaszokat kaptuk. A felsorolt tények alapján bátran elmondhatjuk, hogy a szocialista tervgazdálkodásnak az eltelt 20 év alatt az erdőgazdaságokban is kézzelfogható eredményei születtek. pAkqzdi gertrűo 1973 VI. 15. Jelenet a „Gümöri láncok“ búi
