Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-11 / 137. szám, hétfő

ŰJ sző SOK MÉG A MEGOLDÁSRA VÁRÓ FELADAT A mérce a lakosság elégedettsége • A lakások minősége az építők munkájától függ # A házmesteri rendszer a legjobb megoldás # Csökkent a jogcs panaszok száma © A munka és az irányítás racionalizálására töreked­nek • Bevezették a készültségi szolgálatot • A kisebb javításokat a lakók is elvégezhetik • Kölcsönös megértésre van szükség Szlovákia fővárosában évente mintegy 300 lakást adruik át rendeltetésének, amelyek a területi felosztás alapján a fővá­ros négy ingatlankezelősúge között osztódnak szét. Ezek a vál­lalatok gondoskodnak karbantartásukról és arról, hogy a la­kók a lehető legjobb körülmények között lakjanak. Természe­tesen ezt objektív és szubjektív okok miatt nem mindig sike- rül biztosítaniok. Ezekkel és a vállalatot érintő több más kér­déssel kapcsolatban Zsernovľcky Károly építésznek, a bratis­lavai II. ingatlankezelőség műszaki és üzembiztosítási igazga­tóhelyettesének tettünk fel néhány kérdést. • Néhány szóban mutassa be vállalatukat ... — Jelenleg 568 háztömbről, illetve csaknem 14 000 lakásról gondoskodunk, amelyeik 82,7 százaléka az első kategóriába tartozik. Ezen kívül 12 000 szö­vetkezeti lakásban mi biztosít­juk a fűtést, illetve a meleg vi­zet. Negyvenöt kazánház és ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Minden téren előnyös 1973 VI. 11. Zsernovicky Károly mintegy száz kilométernyi má­sodlagos melegvízvezeték-háló- zat, több mosoda és karbantar­tási részleg is a tulajdonunkat képezi. Feladatunkat két ház- kezelöségen és a dicspécseri szolgálaton keresztül igyek­szünk biztosítani. Munkánk mércéje a lakosok elégedettsé­ge. Ezt — annak ellenére, hogy a múlt évben eredményeink alapján Szlovákia fővárosában az első helyen végeztünk — csak részben sikerült biztosíta­nunk. • Mi enn»k az oka? — Talán ott kezdeném, hogy fl kálvária már a lakások köz­vetlen átvevése után kezdődik, Vagyis az építővállalatok a mennyiségi mutatót helyezik előtérbe. A minőséggel a leg­több esetben baj van. Beázik a tető, rossz az alapok szigetelése Stb. Mintegy 700 dolgozónk nagy része ilyen munkálatok­kal van lekötve, s így a kisebb karbantartási munkákra nem mindig futja erőnkből, jóllehet tavaly e téren 160 százalékra teljesítettük tervfeladatainkat. Az említett évben 26 millió ko­ronát fordítottunk tatarozásra. Az okok közé tartozik az is, hogy a lakásokban felszerelt berendezések — vízcsap stb. — az előírt élettartamuknál ko­rábban mennek tönkre, s így ki kell őket cserélni, természe­tesen idő előtt és terven felül. A távfűtés-vezeték élettartama 30 év, de legnagyobb részét 8—10 év múlva cserélni kell. • Valamikor a kisebb javítá­sokat, a karbantartási munká­latokat elvégezte a házmester. Most szerelőt kell hívni... — Ez igaz. Erre a követ­keztetésre, illetve arra, hogy a házmesteri rendszer előnyösebb a dicspécseri rendszernél, mi is rájöttünk. A múlt évben átvett háztömbökben 50 lakóra egy lakást már a házmesternek tar­tottunk fenn. A hiba abban rej­lik, hogy a jelenlegi lakástör­vényben nem szerepelnek szol­gálati lakásokként. Ez azt je­lenti, hogyha a fűtő, illetve a házmester felmond, nem tehet­jük ki a lakásból. A készülő új lakástörvény minden bizonnyal erre is gondol majd. Ugyanis célunk az, hogyha lesz elegen­dő szolgálati lakásunk, minde­nüvé házmestert veszünk fel, mégpedig úgy, hogy a férj be­tölti a szerelő feladatkörét, míg a feleség a házmesterét. Az ed­digi tapasztalatok alapján el­mondhatjuk, hogy ahol házmes­ter van, ott jobban vigyáznak a társadalmi tulajdonra is. • Már megszoktuk, bogy a lakó a házkezelöséget szidja és fordítva. így van ez Önöknél is? — Néha ez is előfordul, bár tavaly lényegesen csökkent a jogos panaszok száma. Tény azonban, hogy nem mindenki bánik úgy az állami lakások­kal, ahogy kellene. Néha eiég volna egy egyszerű tömítés ki­cserélése — amit a lakó is el­végezhetne — és nagyobb hibá­kat, üzemzavarokat előzhet­nénk meg. Ezzel szemben tud­juk, hogy a házkezelőségek sem mindig rugalmasak. Mind­ezt figyelembe véve dolgoztuk ki távlati terveinket, előtérbe helyezve a munka és az irányí­tás racionalizálását. Nagy súlyt helyezünk a szocialista munka­versenyre is. Tavaly 12 kollek­tíva, az idén 3 kelt versenyre a szocialista munkabrigád meg­tisztelő címért. • A munka és az irányítás racionalizálását említette. Mit tesznek ennek érdekében? — Nemcsak teszünk, tettünk is már valamit, persze úgy, ahogy lehetőségeink engedik. Például bevezettük a készültsé­gi szolgálatot. Ha munkaidőn kívül valahol baj történik, a lakók a 635 90-, a 693 40- és a 615 84-es számon felhívják a vállalati dicspécsert, aki a szolgálatos karbantartókat a helyszínre küldi. Sajnos előfor­dult, hogy visszaéltek ezzel a szolgálatunkkal és olyan hely­re is kihívták őket, ahol a hi­ba eltávolítása nem volt sür­gős. Ezenkívül a kazánházakat korszerűsítjük és a hagyomá­nyos fűtőanyagról fokozatosan áttérünk a gázfűtésre. A racio­nalizálással kapcsolatban tervet dolgoztunk ki. Ha sikerül tel­jesítenünk, több százezer koro­nát takaríthatunk meg. Az újí­tómozgalomról sem feledke­zünk meg. Vállalati tematikus feladatok megoldását írunk ki, természetesen megfelelő juta­lommal. ® A pótalkatrész-ellátás nem okoz gondot? — Dehogynem. Gyakran fillé­res dolgok miatt akad meg a munka. Például a Duna ala­csony vízállása miatt felhívás­sal fordultunk a lakókhoz; je­lentsék be, ha csöpög a vízcsap stb. Nem kevesebb mint 1400 esetben került sor beavatkozás­ra. Sok esetben alkatrészhiány miatt az egész vízcsapot ki kellett cserélni. S így vagyunk ezzel más téren is. Vagyis fe­lesleges kiadásokra kerül sor. • Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Vállalatunk munkája na­gyon sokrétű. Feladata, hogy a gondjaira bízott lakásokról kel­lően gondoskodjon, s a lakók elégedettek legyenek. Ehhez azonban kölcsönös megértés szükséges, s nem utolsósorban az, hogy az új lakások hiba­mentesek legyenek, ne kelljen őket egy két év múlva tataroz­ni. Az ilyen kiadások megter­helik az államkasszát, ezenkí­vül a fogyatékosságok bosszant­ják a lakókat. Vagyis a mai gyors építési ütem mellett is nagyobb súlyt kell helyezni a minőségre. Munkánkban mi is ezt helyezzük előtérbe s ennek biztosításáért minden tőlünk telhetőt megteszünk. — os A szocialista társadalomban a munkaverseny hatékony esz­köze az alkotó kezdeményezés fejlesztésének és a dolgozók politikai, erkölcsi és jellembe­li tulajdonságai formálásának. Segít az emberek hazafias és szocialista internacionalista szellemben való nevelésében, a szocialista munkaviszony elmé­lyítésében, fokozza a munkate­vékenységet, erősíti az elvtársi együttélést és szilárdítja a munkafegyelmet. A hadkötelesek előkészítése terén a szocialista munkaver­senynek ma már sokéves ha- gyománva van. A politikai tö­megmunka szerves részeként nagy jelentőségű a CSSZSZK la­kosságának egységes honvédel­mi nevelésében is. A jobb eredmények elérése céljából nagyobb kezdeménye­zésre és elk-'itelezettségre ser­kenti a hadköteleseket. Vég­eredményben segítségükre van abban, hogy jó elméleti tudás­ra és gyakorlatra tegyenek szert politikai és honvédelmi téren is: pl. mint híradósok, gépjárművezetők, ejtőernyősök és mint rádiólokációsok is. A verseny ezért elsősorban a „Kiváló fel készt! i l ségért“ jel­vény elnyerésére irányul. Te­kintettel arra, hogy ennek nagy a jelentősége a katonai alapki­képzésben, a feltételek is igé­nyesek. A hadköteleseknek a Polgári Honvédelmi Szövetség előkészí­tő tanfolyamain öntudatos és felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk. Aktívan kell részt venniük a bel- és a külpolitikai alapismeretek elsajátításában. Az előkészítés egész időtarta­ma alatt 80 százalékos részvé­telt kell elérniük. A szakkikép­zés fő tantárgyaiból kitfinő, a többi tárgyból legalább jó ered­ményt kell felmutatniuk. Azok a hadkötelesek, akik az előírt feltételeket sikeresen tel­jesítik, elnyerik a „Kiváló fel­készültségért“ jelvényt az iga­zolvánnyal együtt, amely a ka­tonaságnál is feljogosítja őket annak viselésére. A cím elnyerésének nagy a jelentősége a tényleges katonai szolgálat ideje alatt is. A polgári életben a politikai és a szakkiképzés terén kitűnő és jó eredményeket elért had­köteles jobban viseli el a kato­nai élet kezdeti nehézségeit. És ami a legfontosabb, könnyeb­ben és gyorsabban sajátítja el a modern harci eszközök hasz­nálatát. Végül azoknak a hadkötele­seknek, akik megszerezték a EREDMÉNYES KÉT ÉVTIZED A katonáknak lőtérre, gya­korlótérre is szükségük van. Ezt mindenki magától értetődő dolognak tartja. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a több száz hektár terület nem­csak a kiképzést, a harci fel- készültség növelését szolgálja, hanem hogy ezeken a területe­ken mezőgazdasági termelés és színvonalas erdőgazdálkodás is folyik, mégpedig a katonai er­dő- és mezőgazdasági tröszt ke­retében. Nem csekélységről van szó. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy hazánk fakitermelésének 6,2 százaléka ebből az erdőgaz­daságból kerül ki. Ezenkívül fásítják az erdei tisztásokat. Az 1960-as évet aiapul véve, 1972-ig 42 százalékra csökken­tették ezek az erdőgazdaság te­rületét. A lábon álló fakészletet ugyanakkor 12 millió köbméter­rel növelték. Eredményeik el­érésében nagy része van a ha­ladó módszerek bevezetésének, mint például mélyszántás alkal­mazása a facsemeték kiültetése előtt lMalacky), a faiskola kor­szerűsítése (Nová Pec) a tudo­mányos ismeretek felhasználá­sának alapján. A fakitermelés­nél is haladó munkamódszere­ket alkalmaznak — ezek ará­nya az összkiterrnelés 35 száza­léka. A szállítást, a faközelí­tést is korszerűsítették. Amint az 1971- és 1972-es gazdasági elemzés mutatja, a trösztnek megvan a lehetősége arra, hogy maradéktalanul teljesítse az öt­éves terv feladatait egyes mu­tatókban még ebben az évben. A jó eredmények elérésében igen sokat segít a szocialista munkaverseny, amelybe tavaly a dolgozók 77,6 százaléka kap­csolódott be. Múlt évi kötele­zettségvállalásukat 169 száza­lékra teljesítették, s így 5 mil­lió 272 030 koronával növelték a tröszt tervezett bevételét. A tröszt mezőgazdasági üze­meiben Sitová 10,74, Kaplano- vá 10,52 literes napi fejési át­lagot ért el, Sedláčková pedig a borjúknál napi 0,75 kg súly- gyarapodással dicsekedhet. A gazdaságok dolgozói az idén is figyelemre méltó kötelezettség­vállalást tettek. A sušiceiek 421 000, a mi non iák 671 821 ko­ronával akarják túlszárnyalni tervfeladataikat. A Lipník nad Bečvou-iak, a Kamenica nad Ci- rochou-iak is mindent megtesz­nek, hogy az idei eredményeik a múlt évieknél jobbak legye­nek. A katonai erdő- és mezőgaz­dasági üzemekben 38 kollektíva a „Szocialista munkabrigád“ büszke cím viselője, 75 pedig elnyeréséért versenyez. Ugyan­akkor 242 dolgozó képviselői tisztséget tölt be. Múlt évi jó munkájukért megkapták a Nem­zetvédelmi Minisztérium ván­dorzászlaját. A jubiláló létesítmény mun­kája elválaszthatatlan a kato­nák életétől, mindennapi fel­adatuktól. Éppen ezért két év­tizedes kitartó és jó munkájáért a tröszt minden egyes dolgozó­ját dicséret illeti. —né— jelvényt és a katonaságnál ki­tűnő eredményt tudnak felmu­tatni, a parancsnok például egy órával meghosszabbíthatja a ki­menőjüket. Amint látható, a szocialista munkaversenynek nagy jelentő­sége van, s kedvezménnyel is jár. Az ilyen hadköteleseknél megvannak a feltételei annak, hogy a katonaságnál egyszer „Példás katonákká“ váljanak. A felsorolt okokból kifolyó­lag a hadkötelesek a verseny iránt rendkívüli érdeklődést ta­núsítanak és örülnek az elért jó eredményeknek és a kitün­tetésnek is. A Polgári Honvé­delmi Szövetség járási bizottsá­gai a tanfolyamon kitűnő ered­ménnyel végzett hadkötelesek nevét közlik az üzemekkel, az iskolákkal és a szülőkkel is. Ezért külön ajánljuk a had­köteleseknek, hogy már a Pol­gári Honvédelmi Szövetség elő­készítő tanfolyamára való je­lentkezésük idején vegyék fon­tolóra a verseny jelentőségét. Minél többen vegyenek részt benne és iparkodjanak elérni a legjobb eredményt. Ennek je­lentőségét majd a bevonulás után tudják a legjobban érté­kelni. DŠ. Tüzelőállásban a szovjet sorozatvetők A kragujeváci lázadás Az első világháború alatt a 71. trenčíni gyalogezred tar- ' talákzászlóalja Kragujeváeon állomásozott és 1918 április végén 240, orosz hadifogság­ból visszatért katonát osztot­tak be soraiba. Tübbségük csakhamar a frontra készülő inenetszázadokba került. A pa rancs szerint június 10-én kel­lett volna indulniuk a front­ra. A volt hadifoglyok azon­ban arra törekedtek, hogy az indulás napját minél jobban elodázzák. Egyiküknek sem volt kedve a lövészárakban életét áldozni őfelségéért. Az események azonban más­képp alakultak, (únius 2 án Riljak közkatona a kimenőről elkésve érkezett vissza a ka­szárnyába, ezért a szolgálat- vezető altiszt testileg megfe­nyített^. A katonák e kegyet­lenség láttán felháborodtak, majd felbősziilésük lázadássá nőtt. Hamarosan a többi szá­zad is átállt a lázadók olda­lára. Az egyik csoport megszállta a vasútállomást és megrongál­ta a telefonközpontot. Az utcá­kon kisebb-nagyobb csopor­tok cirkáltak, tiszteket keres­tek. Akikkel találkoztak, azok­ról letépték a rangjelzésüket. Az éhező legénység feltörte a kantint és a laktanya raktá­rait. A lázadók többsége azon­ban az állomáshelyén maradt és védelemre rendezkedett be. Annak ellenére, hogy több mint 500 puska került a láza­dók kezére, a kezdeti sikert nem tudták kihasználni. A vá­rosban cirkáló csoportok tevé­kenysége nein volt szervezett és nem szállták meg a város főbb pontjait és épületeit. A tartalékzászlóalj parancs­noka inég az éjszaka folya­mán ellenakcióba kezdett. Egy dragonyos alakulattal sikerült a városban kószáló katonákat a fő erőktől elvágni. A lakta­nyát körülzárták. A bennre­kedt felkelők ellen egy hegyi tüzérüteget is bevetettek. A tá­madók fölénye ellenére a lak­tanyában maradt katonák de­rekasan állták az ostromot. Reggelre azonban elfogyott a lőszerük s egyre gyérebben viszonozhatták a tüzet. Eköz­ben az irodákban elégették a névsorokat és a dokumentumo­kat, majd szökéssel igyekeztek segíteni magukon. Azonban csak mintegy 50 katonának si­került egérutat nyernie. A nap folyamán a karhatalmi egysé­gek erősítést kaptak és kihir­dették a statáriumot. Ezzel párhuzamosan megkezdték a lázadók lefegyverzését. Aztán összeült a hadbíróság. Az íté­letnek elrettentő például kel­lett szolgálnia és ezért június 9 én 44 katonát golyó általi halálra ítéltek. Közülük 39-en az egykori hadifoglyok voltak. Az ítéletet Kragujevác lakosai­nak és a tartalékzászlóalj le­génysége szemeláttára még az­nap végrehajtották. — n —

Next

/
Thumbnails
Contents