Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

1973 VI. 10. A LELKESEDÉS EREDMÉNYE Bachorecz László, a Nyugat­szlovákiai Sörgyárak hurbano- vói (ógyallai) üzemének fiatal szakembere, a társadalmi szer­vezeteknek is aktív tagja. A ke­rületi nemzeti bizottság képvi­selőjeként szolgálja a város érdekeit, munkahelyén pedig az ifjúsági szervezet elnöke. Mi ezúttal az üzem SZISZ-szerve- zetének munkájáról beszélget­tünk vele. ■ Hogyan működik egy fia­tal üzem ifjúsági szervezete? — Szervezetünk 1970-ben 36 taggal alakult. Ez a 36 fiatal el­ső feladatul a tagság létszámá­nak aktív fiatalokkal való bőví­tését kapta. Munkánk nehezen indult. A szervezeti élet csak döcögött. Üzemünk fiatalságá­nak 60 százaléka ugyanis bejá­ró, s ráadásul még két műszak­ban is dolgozunk. Nem talál­tunk alkalmas időpontot az ösz- szejövetelekre. Működésünket sport- és kultúrtevékenységre alapoztuk, de valahogyan nehe­zen birkózunk meg a kezdeti nehézségekkel. Az üzem vezető­sége is többet várt szerveze­tünktől, többször foglalkozott problémáinkkal, tehát segíteni akartak, s ahogy tőlük tellett, segítettek is. Sí Mikor állt be változás a szervezet életében? — Az elmúlt esztendő utolsó szakaszában. Az elmúlt é*v je­lentős évfordulók és a SZISZ- kongresszus éve volt, s ez az egész ország fiatalságára, így ránk is jó hatást gyakorolt. Mi is elhatároztuk, hogy rendezzük sorainkat, hogy a februári győ­zelem jubileumi 25. évében be­bizonyíthassuk: mi is tudunk dolgozni. Oj vezetőséget válasz­■GBXEH1 mmm percet kihasználnak Az NDK ifjúsága jegyre lá­zasabban készülődik a jubi­leumi X. VIT zászlóbontásá­ra. A „Rostock“ hajó tizen­két tagú tengerészegyüttese is minden szabad percet a VIT re való felkészülésre használ ki. Szereztek egy fesztiváldalt és további két, szintén a fesztiválnak aján­lott zeneszámhoz írtak szö­veget. A Rostock egész le­génysége az FDJ (az NDK ifjúsági szervezete) tagja, s a politikai nevelésben, va­lamint a katonai kiképzés­ben elért kiváló eredmé­nyeikért az Arthur Becker- kitüntetés arany fokozatának tulajdonosai. (Foto: ČSTK) 30 000 fiatal érkezett 111 or­szágból 1953 augusztusában Bu­karestbe, a román fővárosba. A fesztivált megelőzően ülésezett a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség III. kongresszusa. A küldöttek örömmel állapíthat­ták meg, hogy az imperialiéta hatalmak minden mesterkedése ellenére a DÍVSZ 1949 és 1953 között megerősödött, tagjainak száma megnövekedett. A buka­resti fesztivált igen kedvezően befolyásolta az a_ tény, hogy Koreában három évig tartó har-’ cok után sikerült fegyverszüne­tet kötni. A koreai háború be­fejezése a békeszerető erők je­lentős győzelme volt. Ezeknek az erőknek az élvonalában har­colt mindenkor a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség is. A IV. Világifjúsági Találkozó a küldöttek számában is fejlő­dést hozott. Ez is mutatta a fesztivál eszméjének a világon való terjedését. A vendéglátó román fiatalok elhatározták, hogy a fesztivál tiszteletére egy új, százezer né­zőt befogadó sportstadiont épí­tenek. A vállalkozás nagyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a felépült stadion az or­szág legnagyobb ilyen létesít­ménye. Mert a stadion felépült! És nem is akárhogyan. Százhar­mincnyolc nap alatti A román fiatalok éjt nappallá téve dol­goztak. Nem ismertek fáradsá­got, nem volt számukra megál­lás. A megnyitó napján már az új stadion, amely az „Augusz­tus 23“ nevet kapta, fogadta a külföldi vendégeket és a száz­ezer román fiatalt. Már az előző világifjúsági ta­lálkozók ismertetésekor is meg­említettük, hogy minden VIT- nek megvolt a maga legnépsze­rűbb személyisége. A bukaresti VIT kedvence Henri Martin, ,,a béke tengerésze“ volt. A mai fiatal nemzedék szá­mára érdemes Henri Martint közelebbről is bemutatni. 15 éves volt, amikor a II. világhá­tottunk, amelynek tagjai na­gyobb részt hurbanovói fiata­lok. Ezzel intenzívebb lett a ve­zetőség irányítómunkája. Tevékenységünket teadélutá­nok rendezésével kezdtük, me­lyeket azonban mindig érdekes műsorokkal tarkítottunk. Az üzem vezetősége különféle sporteseményekre, kulturális rendezvényekre (színházi elő­adás, előadói estek Bratislavá­ban, Komárnóban, nemzetközi futballmérkőzések stb.] autó­buszkirándulásokat rendezett a SZISZ-esek számára. Fiatal­jaink megértették, hogy az üzem és a SZISZ-szervezet kap­csolata nem lehet egyoldalú, a segítséget viszonozni kell. Több alkalommal szerveztünk brigá­dot a sörgyár környékének szé­pítésére, társadalmi munkával járultunk hozzá az új kultúrház építéséhez is. A Szovjetunió megalapítása 50. évfordulójá­nak tiszteletére nagyon jól si­került vetélkedőt rendeztünk. Tagjaink száma 50-re növeke­dett, s közülük az utóbbi három hónapban jó munkájukkal hár­man érdemelték ki a pártba va- ló felvételt. ■ Mik a további terveitek? — Elsősorban a februári győ­zelem 25. évfordulója tisztele­tére tett kötelezettségvállalások teljesítése. Vállaltuk, hogy a palackozott sör gyártásánál szabad szombatokon 1080 ingye­nes brigádórát dolgozunk le, to­vábbi 500-at pedig azon a mun­kaszakaszon, ahol az üzemnek legnagyobb szüksége van segít­ségünkre. A kultúrház építésé­hez is további 200 brigádórával járulunk hozzá. Fellendítjük szervezetünk ideológiai munká­ját. E célból több előadást ter­vezünk. Továbbra is fenntartjuk kapcsolatunkat a helyi csillag- vizsgáló intézettel, amely már az eddigiek során is érdekes előadássorozatot biztosított szá­munkra. Szeretnénk fellendíte­ni érdekköreink működését is. Asztaliteniszezőink már eddig is nagyszerűen szerepeltek a járási bajnokságon. Eredménye­sen dolgozik fényképészeti kö­rünk is, amelynek tagjai már­cius végén érdekes kiállítást rendeztek. S végül még egy ko­moly feladat várja szerveze­tünk tagságát: röplabda- és te­niszpálya- építése társadalmi munkával — fejezto be a be­szélgetést Bachorecz László. A szervezet tagjai magukra találtak. Ezt már részben be is bizonyították, s ha lelkesedésük továbbra sem csökken, terveik megvalósításával sem lesz baj. Kolozsi Ernő Brigádórák százezreit a ter­melésben és a nemzeti bizottsá­gok választási programjainak teljesítésében, több tízezer ton­na hulladékanyagot, takarékos- sági intézkedéseket és más nemzetgazdasági értékeket biz­tosítanak azok a kötelezettség vállalások, amelyeket az ipari és a mezőgazdasági üzemek fiatal dolgozói és ifjúsági mun- kabrigádjai, iskoláink diákjai tesznek a X. VIT tiszteletére. A' kötelezettségvállalások jelentős részét alkotják a SZISZ szoli­daritási alapjára adományozott összegek is, melyek már 12 mil­lió 500 000 koronát tesznek ki. A Partizánskei Augusztus 29 Üzem 331-es ifjúsági műhelyé­nek dolgozói például a terve­zettnél 2900 párral több cipőt készítenek. Az év első felében 100 000 korona értékű nyers­anyagot takarítanak meg. A 251-es műhely tagjai is szép kötelezettséget vállaltak: 2600 pár cipőt gyártanak ter­ven felül. A „Ne folytasd a rossz munkát“ akció kereté­ben három minőségellenőrző csoportot alapítanak. A rekla­mációk számát 0,82 százalékról 0,72 százalékra csökkentik. A Dunajská Streda-i (duna- szerdnhelyi) Járási Építővállalat igazgatósága mellett működő SZISZ-szervezet a X. VIT tisz­teletére 28 egyéni és 3 kollek­tív kötelezettségvállalást tett. A szakipari tanulók 1220 bri­gádórát dolgoznak le. Határidő előtt átadják a Nyugat-szlová­kiai Csatornázási Vállalat négy, lakásegységét és a mezőgazda- sági műszaki középiskola eddig be nem fejezett épületeit. Az adminisztratív munkaerők pe­dig 180 kg papírt gyűjtenek össze. A szervezet a VIT-alapra eddig 1000 koronát adományo­zott. Méri Mihály PERENYICA ború idején a Marat partizán­osztag katonájaként röplapokat osztogatott és társaival a leve­gőbe röpítette a Franciaorszá­got megszálló német fasiszták vonatszerelvényeit. Hazájára 1945-ben béke köszöntött, de ő nem tette le a fegyvert, hanem önkéntes katonának jelentkezett a Vietnamot pusztító japánok ellen. A Chevreuil francia hajó fedélzetén érkezett a vietnami partokhoz, ahol hamarosan rá­döbbent, hogy becsapták. Ö a japán hódítók elleni harcra je­lentkezett. tisztjei azonban a vietnami hazafiak lemészárlá­sára adtak tűzparancsot. Henri Martin ezt megtagadta és azon­nali leszerelését kérte. Ekkor határozta el, hogy küz­deni fog a francia gyarmatosí­tók szennyes vietnami háborúja ellen. Nyomban letartóztatták és ötévi fegyházra ítélték. Franciaország leghírhedtebb börtöneibe hurcolták, ahol be­megnyitója augusztus 2-án 16 órakor kezdődött. Jacques De­nis, a DÍVSZ akkori elnöke, megnyitó beszédében a jelenle­vők nagy lelkesedése közepette jelentette be Henri Martin sza­badulásának hírét. Henri Martin néhány nappal később egy kétmotoros külön- repülőgép fedélzetén megérke­zett Bukarestbe, ahol százezrek köszöntötték. Talán azt is érde­mes elmondani Henri Martinról, hogy néhány év múltán a Fran­cia Kommunista Ifjúsági Szö­vetség egyik vezetője lett, ké­sőbb a kommunista párt megyei titkára. Nem szólhatunk a bukaresti fesztiválról anélkül, hogy ne említsük a perenyicát. A zseb- kendős-csókos tánc hamar nép­szerű lett a fiatalok körében, mert egyszerű és egyszerre so­kan vehetnek részt benne, és mert a végén mindig csók kö­vetkezik. Szigeti György Villant Magdolna a Lučeneci (losonci) Klement Gottwald Építőipari Középiskola elsőéves tanulója. Még csak két éve sza­val orosz verseket, de máris szép eredményeket ér el. A Pus­kin emlékére rendezett iskolai szavalóversenyen első lett. Ezt követte a járási verseny, ahol a második, majd a Martinban megrendezett kerületi verseny, ahol a harmadik helyet szerez­te meg. Jelenleg szorgclmasan készülődik az országos verseny­re, ott is jól szeretne szerepel­ni, iskolájának jó hírnevet sze­rezni. íiczos Judit ZSEBKENDQS CSOKIK tegség kínozta, vakság és halál fenyegette. Henri Martin azon­ban a kínzásokra kemény aka­rattal, a fenyegetésekre kitar­tással válaszolt. Bízott szabadu­lásában, hiszen a világszerte kibontakozott szolidaritás üze­netei eljutottak hozzá a fagyos börtöncellába is. 1953. augusztus 2-án 7 óra­kor — 41 hónapi fogság után — kis tengerészbőrönddel a ke­zében a meluni börtön kapuján át kilépett a szabadságba ... A bukaresti VIT hivatalos FlBtalDkrfll FialalDknah HOBBYJA: a szavalás SZISZ

Next

/
Thumbnails
Contents