Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-09 / 109. szám, szerda

Húsz éve gyárigazgató

A polgári iskola elvégzése után, 1935-ben a nyári kéthónapos szünetre jöttem be a keményítőgyárba dolgozni, aztán itt ragadtam. Ennek bizony már néhány hónap múlva 38 esztendeje — emlékezik vissza Ürge József elvtárs, a štúrovói fPárkányi) Keményítőgyár igazgatója azokra a napokra, amikor csaknem gyerekfejjel elszegődött a gyárhoz. Akkor maga se gondolta, hogy abból a két hónapból évek lesznek, s hogy ezeknek az éveknek nagyobbik felét mint a gyár Igazgatója tölti el.

A Štúrovói Keményítőgyár, ahol felkerestem Ürge elvtársat, egy állandóan korszerűsödő létesítmény. Az igazgató a következőket mondta róla:

— Ez a gyár is, mint a múltban a legtöbb, az olcsó munkaerőre volt alapozva. Maga a volt tulajdonos, egy gazdag ember, nem is nagyon igyekezett ,korszerűsíteni, mert az új g;épek drágák voltak, munkás viszont volt elég. 1952-ben mikor átvettem a gyár vezetését, célul tűztem ki a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, ami sikerült is. Csak egy példát említek. Valamikor a szárítókban a keményítőt az emberek teregették fel az állványokra ötven fokos melegben. Ma a szárítást gép végzi az ember minimális beavatkozásával.

A gépesítés nemcsak a fizikai munkát könnyítette meg, hanem lehetővé tette — a munkaerő felszabadulása mellett — a terme'és fokozását is. Gyárunkban a termelékenység az Ötvenes évek elejéhez viszonyítva körülbelül a tízszeresére növekedett. Emellett még egy új részleget is létrehoztunk. A hulladékkeményítőből, amit valamikor nem használtak fel, 1958 óta szeszt főzünk.

Ürge elvtárstól megtudtam, hogy a gyár kollektívája jelentős mértékben bekapcsolódik

az újító mozgalomba. Sőt ő maga is több újítási javaslatot készített. Az elmúlt évben például az újítási javaslatok értéke az (izemben egymillió-hétszázezer korona volt. ürge elvtárs is tagja volt annak a csoportnak, amely kidolgozta a keményítő cuk- rosításának kedvezőbb feltételeit, s így lehetővé vált ugyanazon a n v a g m e n n y i s ég bő 1 több szesz lepárlása. Az elmúlt óv tíz újításából ennek az egynek az értéke kb. az összérték felét képezi. Sikerült csökkenteniük az önköltséget is, így az elmúlt gazdasági évben eredményesen gazdálkodtak.

A gyárral kapcsolatos tervekről az igazgató elvtárs a következőket mondta:

— Kaptunk egy modern desztilláló-berendezést, amelynek üzemeltetéséhez egy tizenhat méter magas épület szükséges. Remélem, az épület az év végéig elkészül. Szociális berendezéseink ma már nem elég korszerűek. Szeretnénk építeni egy új épületrészt, ahol a szociális helyiségek mellett egy közös klubhelyiséget is létesítenénk. Gyárunkat 1842-ben alapították. Akkor a város szálén volt. Ma tulajdonképpen a város közepén van, s bizony eléggé szennyezi a levegőt. Ezért a jelenleg szénre működő kazánt szeretnénk olyanra kicserélni, amely nem szennyezné a város levegőjét. Továbbá egy modern szárítóberendezés importálását tervezzük. De állandóan igyekezünk a többi gépi berendezést is korszerűsíteni. A régen itt dolgozó munkásoknak például forradalmi változást jelentett, amikor a zsákokat nem kellett már vállon az egyik emeletről a másikra hordani. A fiataloknak viszont ez már természetes és a jelenlegi munkát szeretnék még könnyebben végezni. Kiküszöböltük a nehéz fizikai munkát,

gépesítettük a gyárat, de a korszerűsítés folyamatát nem lehet befejezni. Ami ma modern, az holnap már korszerűtlen lehet. Ennek a gondolatnak a jegyében fejlesztjük állandóan a gyárat. A fejlesz tésre azért is szükség van, hogy termékeink továbbra is megállják helyüket a külföldi piacokon. Eddig sikerrel ver senyzünk a kapitalista kon- kurrenciával termékeinket számos kapitalista országba szállítjuk.

A gyár igazgatója aktív párttag, több emlékérem és elismerő oklevél tulajdonosa. Az üzem többször elnyerte a központi igazgatóság vörös zászlaját. Az igazgató közel negyven évet töltött itt, ez a második otthona. Ha magáról beszél, mondatának második felében már a gyár szerepel. Ürge elvtárs a gyár irányításán kívül jelentős szerepet vállalt a kö életben. A városi pártszervezetnek 1964-től elnöke, tagja a járási pártbizottság plénumának. Aktív szerepet vállal a Nemzeti Frontban is.

Szabad idejét — ami bizony kevés — elsősorban a családjának szenteli. Szereti a csa- 1 ídi kirándulásokat. Valamikor k dvenc kedvtelése volt a Fényképezés, erre már mind kevesebb ideje jut. Van egy kertje, szőlővel, gyümölcsfákkal. A kertészkedés számára aktív pihenést jelent.

Amikor leültem az írógép mellé, elsősorban egy embert, «így életutat akartam bemutatni. S lényegében egy gyárat mutattam be. Viszont a gyár mögött csöndben, magától elhárítva minden dicséretet és ma- gasztalást, ott áll ő, a szocialista gondolkodású, a szocialista módon élő ember, a munkásigazgató, akinek mellére most egy újabb kitüntetést tűztek.

KREMMER LÁSZLÓ

Egy kommunista tudós életútja

1973.

V.9.

1.925. A öáslavi Miloslav Diliinger befejezi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Most mór kereset után' kellene néznie. De sehol sincs üres hely. Héyrovský professzornak kisegítő tudományos munkatársra lenne szüksége. De fizetni nem tud . Miloslav Diliinger édesapja azonban elvállalja, hogy egy ideig még gondoskodni fog kitanult fiáról ... S Héyrovský professzor kisegítő tudományos munkatársra és odaadó barátra tesz szert.

PolarográfiA. Abban az idő ben méa csak csírája van meg az új tudományos ágazatnak. S bölcsőjénél ott van dr. Diliinger is. Matematika, fizika, kémia. — Különösen a kémia az a terület, ahol. érvényesülési lehetőséget keres. Bs sikerül neki. A Banská Bystrica i gimnáziumban megürül, egy segéd tanári állás. S itt megint csak matematikával, fizikával és kémiával foglalkozik. Szabad ideiében ped>n a város környékét járja, kirándul az Alacsony- Tátrába. Turista, természet- járó, sítúrákat tesz és úszik. S egy télen valamiféle sportfüzet alapján síszlalomot rendez . . .

A ma 71 éves tudós egy pohár kávé mellett beszélget vendégeivel. Múlik az idő, de Diliinger professzor nem nyúl cigaretta után. Nem dohányzik a professzor úr? Nem. Már második gimnazista korom óta ... meg aztán Héyrovský profesz- szornál senkinek sem volt szabad.

Személyazonossági igazolványában, a megfelelő rovatban ez áll: nem katonaköteles. Ünnepnapokon kabátjának hajtókáján ott a Csehszlovák Hadikereszt kitüntetés szalagja. A Szlovák Nemzeti Felkelésben való aktív részvételéért. A felkelés lapjába, a Bojovníkba dolgozott, — aztán neki is a hegyekbe kellett menekülnie. Dillinger professzornak már

Május elseje alkalmából dr. Miloslav Diliinger egyetemi tanárt, a bratislavai Komenskiý Egyetem természettudományi karának professzorát Miinkaérdemrenddel tüntették ki.

hat esztendeje a kiérdemelt nyugállományt kellene élveznie. A kar és ő maga is halasztást kért. Az oktatásügyi miniszter ezt engedélyezte, és a tudós tovább dolgozik, tovább fog kutatni laboratóriumában a jövő év őszéig. Nincs egyedül. Tudományos munkatársaival együtt hatol be a professzor az egyik „nagyjövőjü" el >m- nek, a vanádiumnak a titkaiba. Keresi benne és vegyülő- teiben mindazt, ami segítségére lehetne az emberiségnek.

Munkatársaival, Véra Ploštia- kovával, dr. Véra Suchával, dr. Michal Sivákkal, dr. Pavel Petroviö kandidátussal közösen

végzi az állami kutatási feladatot. Ha befejezik munkájukat, többet tudunk majd meg a va- nádium tulajdonságairól, összetételéről, felhasználási lehetőségeiről — s a vegyipari üzemeknek mindez segítségére lesz a vanádiumnak a termelésben való alkalmazásában.

Több érdemrend, kitüntetés, dicsérő elismerés díszíti dolgozószobáját. Népünk, társadalmunk megbecsüli a tudós munkáját, ki egész életét a tudománynak, a kémiának szentelte, és több új tudományos felfedezéssel gazdagította az emberiséget..

f Szöveg és képek J. Alexy)

Könözsi felvétele

A népi ellenőrök tapasztalatai

Jogos és jogtalan panaszok

Nem igazságszolgáltató intézmény a népi ellenérzés, arra a bíróságok hivatottak, viszont a népi ellenőrök mindig szívesen foglalkoznak a közérdekű bejelentésekkel, a panaszokkal, mert azok érdemi elintézése során értékes tapasztalatokra tehetnek szert. Egy egy közérdekű bejelentés, panasz részleteiből sok fontos, az egész járásra, vagy az egész országra jellemző következtelést, kedvező, esetleg kedvezőtlen tendenciát lehet idejében felismerni.

Hogyan is alakul a panaszok és a közérdekű bejelentések sorsa? Milyen intézkedések történnek hatásuk nyomán? Mit jeleznek a panaszok? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Luöenecen (Losoncon). Šulek Matúš elvtárs a járási népi ellenőrző bizottság elnöke, s közvetlen munkatársai a panaszok és bejelentések ügyének intézése során valóban érdekes, fel- figyeltető tanulságokat szereztek. Tapasztalataik feleletet adnak a felvetett kérdésekre.

A LAKOSSÁG BIZALMA a népi ellenőrzés iránt szinte megingathatatlan. Csak az utolsó hónapban 73 levelet, panaszt kaptak a népi ellenőrök. A lakosság nagy része még magánjellegű panaszait is sokszor a népi ellenőrzés támogatásával igyekszik orvosolni. Milyen jellegűek ezek a panaszok? Főleg a lakáskérdés és a szociális biztosítás a problémakörébe tartozók. Hozzávetőlegesen kétharmad részük jogos.

Ez csak az utóbbi hónap gyorsmérlege. Sokkal pontosabb helyzetképet kapunk, ha legalább egy évre visszamenőleg megvizsgáljuk a bejelentések és a panaszok számát, azok tárgyát, megállapítjuk elintézésük módját.

Egy év alatt 523 bejelentés, panasz érkezett. Ezek közül 111 ügyet a felsőbb szervek utaltak a járási bizottsághoz. Tehát még mindig elég sokan úgy hiszik, hogy a felsőbb szervekkel sokkal hatásosabban intézkednek. Egyébként a bejelentések és a panaszok közül csak 55 esetben került sor arra, hogy a járási bizottság más szerv illetékességét állapította meg, s továbbította.

A bejelentéseket, a panaszokat vizsgálat követte. így 446 ügyet már „lezártak“, vagyis elintéztek. A vizsgálat során megállapították, hogy 211 panasz jogos volt, 51 panasz részben jogos jellegű, 176 pedig teljesen jogtalan. Természetesen néhány közömbös tárgyú ügy is sorra került.

Felfigyeltető jelenség, hogy még mindig elég sokan panaszkodnak jogtalanul, vagy legalábbis vélt igazuk alapján, hisz 17fl panasz teljesen jogtalan volt.

A DOLGOZOK JOGfiRZÉSE aránylag fejlett. Ez könnyen megállapítható abból a kimutatásból, amelyet a népi ellenőrök készítettek a panaszok tárgyáról, jogos, jogtalan mivoltáról. Például a polgári, a társadalmi élet tárgyában 139 panaszt, bejelentést vizsgáltak, de közülük csak 36 volt alaptalan. Ugyanilyen arányú a dolgozók jogérzése a szolgáltatások terén előforduló problémák esetében, A megvizsgált 25 bejelentés közül csak 4 volt alaptalan. Aránylag helyes jogismerettel rendelkeznek a dolgozók a szociális biztosítás problémakörében. A bejelentett 41 eset közül 15 volt alaptalan. Lakáskérdésben 52 bejelentés érkezett, közülük 28 bejelentést kellett visszautasítani. Eléggé járatlanok a lakosok a vagyonjogi ügyekben, mert 29 bejelentésből 13 alaptalannak, jogtalannak bizonyult. Hasonló a helyzet az egészség- ügyi kérdésekben: 30 panaszból 18 minősült alaptalannak.

A kimutatás adatai tehát arról tanúskodnak, hogy bizonyos területeken valóban kívánatos volna alaposabb jogismeretre tanítani a dolgozókat, mert vélt igazuk alapján megfogalmazott panaszaik nem mindig jogosak.

JOGVÉDELMET KAPNAK viszont, ha bejelentésük, panaszuk jogosnak bizonyul. A népi ellenőrzés járási bizottsága például saját hatáskörében az utóbbi időszakban öt esetben 200 koronától 500 koronáig terjedő pénzbírságot rótt ki azokra a vezetőkre, akik egy-egy ügyben erkölcsileg, anyagilag kárt okoztak a panaszosoknak. De azzal is törődnek a népi ellenőrök, hogy a jogvédelmet arra az időszakra is biztosítsák, amikor már „lezárták“ ugyan az ügyet, intézkedtek a panasz tárgyában, de a bejelentőt, a panaszost sérelem érheti azok részéről, akiket „érintett“ az ügy.

Arra vonatkozólag is kimutatást készítettek a népi. ellenőrök, hogy bizonyos esetekben mi okozta a panaszt, az ügyet, mert így a jövőben könnyebben kiküszöbölhetők, kikerülhetők a panaszok. A legtöbb panaszt a formális, az adminisztratív ügyinté*- zés okozta. Az esetek 29,9 százalékában. A tények 24,1 százalékban adtak panaszra okot. A vezetők részéről megnyilatkozó egyéni, szubjektív álláspont a panaszok 9,1 százalékát okozta. Törvénysértés 9,6 százalékban. A vezetésben mutatkozó fogyatékosság 6,4 százalékban. Az elnyomott kritika okozta a panaszok 3,2 százalékát. Nem kellő, vagy hiányos értesülés, informáltság volt a panaszok 16,1 százalékának oka. Egyéb tényezők 1.6 százalékban adtak okot a panaszra.

ARRÖL TANÜSKODNAK ezek a számok és adatok, hogy a népi ellenőrök lelkiismeretes munkát végeznek. A panaszosok ügyei orvoslásának érdekében beható, részletes vizsgálatot indítottak, tehát egy év alatt a bejelentők, a panaszosok százai harcolták ki igazukat a népi ellenőrzés támogatásával. Ennek mindenki őszintén örvend.

A népi ellenőrök megállapításai, az esetek, az ügyek intézéséből eredő tanulságai azonban arra utalnak, hogy a dolgozók — joggal vagy jogtalanul — még mindig abban a tudatban élnek, hogy igazán csak bizonyos felsőbb szervek tudnak v*lt igazuknak érvényt szerezni. Miért? Azért, mer nem biztosak, nem bizonyosak saját jogismeretükben. Lényegében ezért fordulnak elő jogtalan, alaptalan panaszok is.

Remélhető, hogy a jövőben megváltozik a helyzet? Minden bizonnyal. Sőt, nem túlzás azt állítani, hogy a dolgozók egyes esetekben a megfelelő jogismeret birtokában a maguk erejéből, a népi ellenőrök beavatkozása nélkül is érvényt szereznek majd az őket megillető jogoknak.

HAID0 ANDRÁS