Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-09 / 109. szám, szerda

Élen járnak a minőség javításában A humennéi Chemlon nemze­ti vállalatban gyártják az ugyancsak chemlon nevet vise­lő szintetikus poliamid szála­kat. Felhasználásukkal a min­dennapi életben gyakran talál­kozunk. Főleg ruházati cikke­ket, pulóvereket, ingeket, kö­penyeket, viharkabátokat, szin­tetikus szőnyegeket, bútorhuza­tokat stb. készítenek belőlük. Emellett a chemlon műszaki felhasználása is széles terüle­ten érvényesül, például gumiab­roncsok és felfújható sátrak szövetanyagát, különböző szű­rőket stb. gyártanak chemlon- ból. A korszerű technológiával gyártott műszálak minőségét azonban tökéletesen kell ellen­őrizni. Az ellenőrzésnél főleg azt vizsgálják, hogy a műszál műszaki tulajdonságai megfelel­nek-e a belőle készített termé­kek követelményeinek. A humennéi Chemlon vállalat az első olyan vegyipari üze­münk, amely beszerezte mind azokat a textilipari gépeket, amelyeken a megrendelők a chemlon műszálakat feldolgoz­zák. ,A gépek kezelését a vál­lalat dolgozói az illető textil­üzemekben sajátították el, és ezeken a gépeken ők végzik a műszálak minőségi ellenőrzését is. A harisnyák gyártásához használt műszálakat például úgy ellenőrzik, hogy kész harisnyá­kat készítenek belőlük és a ha­risnyák minőségét a harisnya­gyárakban alkalmazott eljárá­sok szerint vizsgálják. A sző­nyegek gyártásához használt műszálakból viszont a Singer Cobble angol szőnyegszövő gép­soron kovral szőnyeget készíte­nek. A gyártott műszálat csak akkor minősítik textilipari fel­dolgozásra alkalmasnak, ha az elkészült szőnyegen nincsenek eltérő színárnyalatú csíkok, vagy egyéb hibák. Ha a próba­szőnyegen hibás csíkosságot találnak, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket a ter­A Cnemíun n. v. ellenőrző részlegének egyik munkaterme. A képen egy szőnyegszövő gépsor, hatféie kötőgép és egyéb textilipari be­rendezés látható. melési folyamatban, mielőtt még több tonna hibás anyagot gyár­tanának. így jelentős károktól óvják meg a vállalatot és az egész népgazdaságot. A műszálak minőségét össze­sen nyolc olyan textilipari gé pen ellenőrzik, amelyeken chemlon műszálakat dolgoznak fel. Ezek között különböző ha- risnyakötő-gépek szerepelnek, továbbá egy Zakar gép tarka női ruhaanyagok szövéséhez, egy Koket gép férfi inganyagok készítéséhez, valamint egy Me­to gép sima kötött anyagok ké­szítéséhez. A felsorolt szövő- és kötőgépeken kívül varrógépeket és egy vasalóprést is találha­tunk az ellenőrző részlegen. Ez az ellenőrzési módszer az ellenőrzés korábbi módjával szemben, amikor az orsóra te­kert műszálak minőségét ellen­őrizték, már az első kísérleti üzemelés során sokkal hatéko­nyabbnak bizonyult. A műszálak feldolgozása folyamán olyan hi­bákra is fény derül, amelyek az orsók belsejében egyébként rejtve maradnak. Az elkészített termékek ellenőrzése sok hasz­nos tapasztalattal is jár, ame­lyek a gyártástechnológia fej­lesztése során szintén jól fel- használhatók. A műszál terme­lője rugalmasan reagálhat az előforduló hibákra, s egyúttal azt is meghatározhatja, hogy az adott termék milyen textilipari felhasználásra felel meg a leg­jobban. A textilipari gépek beszerzé­sére, a kezelésüket ellátó dol­gozók betanítására és alkalma­zására fordított költségek több­szörösen megtérülnek a jobb minőségben és a reklamációs bírságok csökkenésében. A Chemlon nemzeti vállalat munkakollektívája a minőségi ellenőrzés feladataiban is pél­damutatóan halad előre, s ezzel sikeresen teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának határoza­tát, amely a népgazdaság vala­mennyi ágazatában a minőség javítására is felhívja a terme­lők figyelmét. Ing. MIKULÁŠ LEDN1CKÝ Hogy szépen öltözködhessünk Az emberek öltözködési igé­nyeinek kielégítése nagyobb részt a textil- és ruhaipar fela­data. Természetesen a kereske­delmi vállalatok is jelentős sze­repet játszanak. Ahhoz, hogy az OTEX textil- és ruhaüzleteiben egyre több és jobb minőségű áru közt válogathasson a fo­gyasztó, a termelővállalatok, a kereskedelem és a fogyasztókö­zönség állandó együttműködé­sére van szükség. Az elmúlt években a vegy­ipar rohamos növekedése a szö­vetek választékának bővítését is lehetővé tette. A műszálas anyagok elnyerték a fogyasztók tetszését. Ez nem meglepő je­lenség, mert a szintetikus anya­gok — melyek gyártása általá­ban kevesebb költséggel jár — nagyon jó fizikai tulajdonsá­gokkal rendelkeznek. Könnyűk, szellősek, kevésbé gyűrődnek és egyszerű a tisztításuk. A műszálas anyagok megjelenése a piacokon persze nem szorítot­ta ki a hagyományos szöveteket sem. A kereslet és a kínálat közöt­ti egyensúly fenntartása érde­kében állandóan szem előtt kell tartani a fogyasztók igényeit. Sajnos, erre a kérdésre a múlt­ban nem fordítottak kellő gon­dot. Ma a fogyasztók körében ankétokat, közvéleménykuta­tást szerveznek és kísérleti el­árusítóhelyeket létesítenek, ahol a legújabb termékeket áru­sítják. A fogyasztói igények le­hető legjobb kielégítése érdeké­ben az anyagokat gyártó, az anyagokat feldolgozó és a ter­mékeket forgalmazó szerveze­tek között egyezmény született „háromoldalú“ szerződés meg­kötésére. E szerződés sikeres teljesítése feltételezi a partne­rek rendszeres együttműködé­sét és kölcsönös felelősségét a piaci problémák megoldásában, amely a piackutatástól kezdve felöleli a közös vásárlási, el­adási és reklámpolitikát is. A hazai piacon javu,lás vár­ható a divatos, korszerű anya­gokból készült ruházati cikkek területén. Ide sorolhatók pél­dául a kötött áruk, a poliész­ter-gyapjú anyagok, a frottír­ból készült termékek, a pamut­ból és a szintetikus műszálak­ból készült kötött fehérnemű, a poliészter köpenyek, ruhák, nadrágok, stb. A tavaszi- nyári idényre való felkészülés során több, az elmúlt években hiánycikknek számító textil­ipari terméket sikerült kellő mennyiségben biztosítani. A „crimplen“ néven ismert textilanyagok például szintén nagyon keresettek. Nem is cso­da, hiszen a legkülönbözőbb pasztellszínekben pompázó anyagok között minden korosz­tály megtalálja a legjobban megfelelőt. Rugalmasak, köny- nyűk és szellősek, különböző felsőruházati cikkek készítésé­re alkalmasak. A brnói vásáron ezeknél az anyagoknál a színek és a minták skálájának jelentős bővülését tapasztalhattuk. A készruha-üzleteket járva elég gyakran merül fel az a probléma, hogy nem kapunk megfelelő színű, vagy méretű ruhát. Az e téren felmerülő fo­gyatékosságokat a textil- és ru­házati kereskedelmi vállalatok részben azzal szeretnék kikü­szöbölni, hogy divatos és cél­szerű ruházati cikkek behozata­lára kötöttek szerződéseket. így a közeljövőben nagyobb válasz­tékban kerülnek a hazai piacra dán, nyugatnémet, svájci, spa­nyol és angol ruházati cikkek. A divatos bundák, ruhák, puló verek, kabátok nagyobbrészt szintetikus anyagokból készül nek. Nemcsak készruhákat, hanem méterárut is hozunk be külföld­ről. Olyan anyagokat, amelye­ket a mi vállalataink nem gyár­tanak, viszont a kereslet irán­tuk nagy. Ebben az esetben is a poliészter szövetek és a szin­tetikus anyagok képezik a be hozatal zömét. Az öltözködési kultúra egy ben az egyes országok gazdasá­gának fejlettségi fokáról is ta­núskodik. A gazdaságilag fej­lett országokban a textil- és ruházati ipar a nemzeti jövede­lem termelésének 7—15 száza­lékát képezi. Befolyásolja az ízlés kialakítását és az életszín­vonal emelésében is fontos té­nyezőként játszik közre. PÁKOZDI GERTRUD A szlovákiai vegyipar fellegvárában, a bratislavai Slovnaft Üzem­ben készült ez a felvétel. EREDMÉNYESEN FEJLŐDIK A SZLOVÁKIAI VEGYIPAR Ľubiva Zemánková, a trenöíni Ruhagyár műszaki ellenőre szállítás előtt még gondosan átvizsgálja a kész öltönyöket. Szlovákia vegyipari üzemei, vegyipari kutatóintézetei és ke­reskedelmi szervezetei — a cel­lulóz- és papíriparon kívül — a Slovchémia termelési-gazdasági egységben fejtik ki gazdasági tevékenységüket. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának ér­telmében és az 5. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően 1972-ben a vegyipari termelés ezekben az üzemekben dinami­kusan fejlődött, jelentősen hoz­zájárult a társadalmi szükségle­tek kielégítéséhez és a külke­reskedelmi feladatok teljesíté­séhez. A termelés évi növeke­dése 11,3 százalékos volt. A Slovchémia vezérigazgató­sága és az üzemek dolgozói kezdeményezően hozzájárultak a megnövekedett feladatok tel­jesítéséhez, kötelezettségválla­lási mozgalmat szerveztek a je­lentős események, az NOSZF és a Szovjetunió megalakulása év­fordulójának tiszteletére. Érdemes megemlíteni, hogy míg a megelőző években a ter­melési feladatok túlszárnyalását új kapacitások üzembehelyezé­sével biztosították, 1972-ben ugyanezt a meglevő kapacitá­sok jobb kihasználásával sike­rült elérni. Ezért a Slovchémiá- ban a tavalyi évet úgy értékel­hetjük, mint a tartalékok fel­tárásának évét. A legfontosabb feladatok kö­zé tartozott a nélkülözhetetlen nyersanyagok és anyagok ter­melésének növelése a népgaz­daság többi ágazata számára. Jelentős növekedést értek el a vegyipari üzemek a következő termékek gyártásában: a benzin termelését 12,5, az aszfaltét 35,7, a kénsavét 10,7, az ammó- niuraét 10,3, a sósavét 20,0, a formaldehidét 24,6, a festék­anyagokét 14,9, a padlóguimét 11,6, a PVC padlóburkolat ter­melését pedig 86,6 százalékkal sikerült növelni. De növekedett a gázolaj, a műtrágyák, a lúg­kő, a műanyagok és a műszá­lak termelése is. Ezek többnyire központi el­osztású anyagok, értékesítésük­re tehát a központi mérlegek alapján kerül sor. Ezeken belül kötelezőek voltak a külkereske­delem és a nemzeti köztársasá­gok közötti szállítások számá­ra tervezett feladatok. E köte­lező feladatok teljesítése azon­ban egyes tételeknél utólagos behozatalt tett szükségessé. A termelés menet közben előfor­duló problémáit a központi szervek képviselőinek a jelen­létében együttműködési érte­kezleteken sikerült megoldani. Sokkal bonyolultabb volt azonban a helyzet a nem köz­pontilag irányított termékek forgalmazásában. Egyes hiány­zó nyersanyagokat külföldről kellett beszerezni és felhaszná­lásuknál biztosítani kellett a maximális gazdaságosságot. A megnövekedett behozatal ki­egyensúlyozására szükségessé vált a kiviteli feladatok túl­szárnyalása. Sikeresen teljesítettük a kivi­teli feladatokat a szocialista ál­lamokba (118 százalék], főleg a Szovjetunióba, ahonnan vi­szont alapvető nyersanyagokat, földgázt, kőolajat, foszfátokat, ként, piritet, kénsavat, sósavat, metánt és egyéb anyagokat im­portálunk a hazai vegyipar szá­mára. A Szovjetunióba irányuló kivitelt több mint 80 millió ko­ronával teljesítettük túl. Főleg a növényvédelmi vegyszerek és a gumiabroncsok kivitele növe­kedett. Nagyra kell értékelni a kapitalista piacra irányuló ki­vitel növekedését Is (106,4 szá­zalék), ami lehetővé tette a be­hozatal mérsékelt növelését ezekből az államokból. A hazai piac stabilizálása szempontjából nagy jelentőségű a belkereskedelem vegyipari termékekkel való ellátása is. Ennek értéke az elmúlt évben a Slovchémia történetében elő­ször haladta meg az 1 milliárd koronát. Ez annál inkább figye­lemre méltó eredmény, meri a vegyipar elsősorban alapanya­gokat termelő ágazat. Kedvező eredményeket értek el főleg a benzin, a, gumiabroncs, a PVC padlóburkoló anyagok, a festő­anyagok, valamint a gumi- és a műanyagok forgalmazásában. Az előírt termelési feladatok teljesítését a tervezettnél kisebb létszámú dolgozó biztosította, ami egyúttal a munkatermelé­kenységnek és a dolgozók át­lagkeresetének növekedését eredményezte. A beruházások területén ked­vezőbben alakult a helyzet az 1,5 millió koronáig terjedő épít­kezéseknél, mert ezeket n beru­házó saját kapacitásaival való­sította meg. Ugyanakkor <i be­ruházó minden igyekezete elle­nére nem sikerült üzembe he­lyezni azokat az új kapacitáso­kat, amelyekre a terv pl. a Slovnaft és a Duslo üzemben számított. Növekedett azonban a terme­lés gazdaságossága. A költsé­gek tervét ugyanis 99,7 száza­lékra sikerült teljesíteni. Az eredmények jobbak is lehettek volna, ha az új kapacitásokat terv szerint üzemibe helyezik, mint ahogy a Chemlon üzemben a poliamid szálak gyártásánál történt. Ezeket a fogyatékossá­gokat az idén újra fontolóra kell venni, szem előtt kell tar­tani a tartalékok további feltá­rását, főleg az új kapacitások tökéletesebb és gyorsabb üzem­be helyezését. Emellett nagyobb gondot kell fordítani a foglal­kozással kapcsolatos munkabiz­tonsági kérdésekre, a légkör és a környezet védelmére, vala­mint a termékek minőségére. A Slovchémia több mint 50 ezer dolgozót számláló munkás­kollektívájának sikerei lehető­vé tették az ötéves terv harma­dik évének sikeres megkezdé­sét, ám egyúttal további jó eredményekre is köteleznek VÁMOS BÉLA mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents