Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-08 / 108. szám, kedd
PÁRTMUNKA-GAZDASÁGI SIKEREK Hűen a marxi—lenini elvekhez A KOŠICE VIDÉKI JÁRÁSI PÄRTKONFERENCIÄRÖL A legutóbbi Járási pártkonferencia óta eltolt időszakban a járási pártbizottság a CSKP XIV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításárä összpontosította igyekezetét. A marxi—lenini elvek következetes érvényesítése, a hatékonyság fokozása és a megfelelő munka- módszerek alkalmazása elsősorban a párt vezető szerepének elmélyülését eredményezte. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a tanácskozás idején a küldöttekhez számos ipari és mezőgazdasági üzemtől, szervezettől és intézménytől üdvözlő távirat érkezett, melyben a dolgozók hírt adtak a munkafelajánlások teljesítéséről, az új kötelezettségvállalásokról és hitet tettek a párt politikájának támogatása mellett. A Košice- vidéki Tejfeldolgozó Nagyüzem dolgozói például a konferencia tiszteletére április 20-án brigádmunkában vettek részt, és kötelezettséget vállaltak, hogy ez idei tervüket 4 millió liter tej felvásárlásával, 505 tonna vaj előállításával és az össztermelés értékének 3 millió koronával való növelésével túlszárnyalják; a šacai, a Malá Ida-i és a bukoveci szövetkezeti tagok három vagon húst termelnek terven felül. a Košicei Nagyhizlalda 980 000, a Keletszlovákiai Sörgyártó és Malátakészítő Üzem košicei részlege 304 000 korona értékű kötelezettségvállalást tett. A konferencia részletesen foglalkozott a párton belüli munkával. Megállapította, hogy MEGERŐSÖDÖTT A PÁRT ESZMEI EGYSÉGE, szervező- ós akoióképessége, s fokozódott a szervezetek és az egyes párttagok aktivitása. Az alapszervezetek túlnyomó többségében jelentős mértékben megjavult a taggyűlések színvonala, s a tanácskozások időpontjának megtartásában kialakult a rendszeresség. A gyűléseken való részvétel az 1970. évi 73 százalékról 1972-ben 88,6 százalékra emelkedett, sőt az évzáró taggyűléseken 96,1 százalékos volt a jelenlét. Az aktivitásról főleg a viták tanúskodnak. melyekben a párttagoknak átlagosan mintegy 35 százaléka szólal fel. Az 1972. évi évzáró taggyűléseken a jelenlevők 47,4 százaléka mondta el észrevételeit, megjegyzéseit. A járási pártbizottság és az alapszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet szenteltek a tagsági alap megjavításának. 1971-ben és 1972-ben összesen 815 párttagot, illetve tagjelöltet vettek fel. Ezek 41,1 százaléka ipari munkás, 21,01 százaléka szövetkezeti dolgozó, 82,9 százaléka 35 éven aluli fia. tál és 24,1 százaléka nő. A járás párttagságának átlagos életkora csökkent, szociális összetétele megjavult, azonban a jelenlegi helyzet még nem kielégítő. A következő években a párt soraiban a termelésben dolgozók, a nők és a fiatalok számát továbbra Is növelik. A pártkonferencia a kádermunkát is megtárgyalta. Megállapította, hogy a pártmunkának e korábban lebecsült és elhanyagolt része megjavult. A járási pártbizottság és az alap- szervezetek az elmúlt időszakban a lenini alapelvekhez hűen azon fáradoztak, hogy minden tisztségben olyan emberek dolgozzanak, akik hűek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez akik politikai és szakmai ismereteiket állandóan fejlesztik, akik kiváló erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek és áldozatos munkát vállalnak a párt politikája megvalósításának érdekében. A kádereket — néhány kivételtől eltekintve — komplexen, rendszeresen és tárgyilagosan értékelték. Megállapították. hogy nagy részüknek nincs meg a szükséges szakmai és politikai képzettsége, s ebből kifolyólag a következő időszakban nagyobb figyelmet kell szentelni a káderek kiválasztásának és nevelésének, valamint a kádertartalékok kialakításának. AZ IDEOLÓGIAI MUNKA TERÜLETÉN igényes feladatok hárultak a járási pártszervezetre. Meg kellett szilárdítani az embereknek a marxizmus—leninizmus a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság elvein alapuló szocialista öntudatát, el kellett mélyíteni a munkához való szocialista viszonyt, felelősségérzetre kellett nevelni a dolgozókat, és harcolni kellett a kispolgári megnyilvánulások, az antiszocialista nézetek és a burzsoá Ideológia különböző formákban történő megnyilvánulásai ellen. Az ez irányú tevékenységből a pártalapszerve- zetek lektorai és propagandistái, az agitáoiós központok, valamint a politikai és társadalmi nevelés központjainak dolgozói, a pedagógusok és mások is jelentős mértékben kivették részüket. Agitációs tevékenységük, tömegpolitikai munkájuk és eszmei nevelésük pozitív hatása a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben elért eredményekben nyilvánult meg. Elég megemlítenünk például — s ezt a küldöttek közül többen is hangsúlyozták —, hogy az iskolákban csökken a hittanra jelentkező tanulók száma. A konferencia résztvevői azonban nem elégedlek meg a részleges eredményekkel. Célul tűzték ki többek között a pártiskolázások színvonalának emelését, valamint a marxista világnézeti nevelés és a tömegpoll- tíkai munka hatékonyságának fokozását. A JÁRÁS IPARI TERMELÉSE az utóbbi két évben az 1970. évhez viszonyítva 26,2 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 13,4 százalékkal növekedett. Legintenzívebben fejlődött az élelmiszeripari termelés, melyben 31,4 százalékos volt az előrehaladás. A munkatermelékenységet itt 15,6 százalékkal növelték a dolgozók. Az idén a járás ipari alkalmazottjai az 1972. évi eredményekhez viszonyítva 7,8 százalékkal szándékozzák növelni a termelést. A mezőgazdasági dolgozók az 1970. évi termelés összértékét 21 százalékkal, a munkaterme lékenységet pedig 13,9 százalékkal szárnyalták túl. A jó eredmények elérésében nagy részük van azoknak a szövetkezeteknek ós állami gazdaságoknak, amelyekben a hektáronkénti termésátlag meghaladta a 35 mázsát. Čaňán például 43,8. Kechnecen pedig 38,0 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A természeti feltételeket figyelembe véve ez bizony szép eredmény. A burgonya felvásárlásának tervét a szövetkezetek 132 százalékra teljesítették. A tojástermelés az utóbbi két évben 54,2 százalékkal, a tejtermelés 12,9 százalékkal növekedett. Külön kell szólnunk a Valaliky! Állami Gazdaságról, melyben 3636 liter volt az egy tehénre eső évi tejhozam. A tojás felvásárlásának tervét a járás 4 millió darabbal, a baromfihús felvásárlásának tervéi 700 tonnával lépte túl. A terv a mezőgazdasági dolgozók számára 1975-ig a termelés összértékének 18,7 százalékkal való növelését irányozza elő. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a járás területén tavaly több mint másfél milliárd koronát fordítottak beruházásokra, s 1975-ig, vagyis az ötödik ötéves terv végéig, még 3,2 milliárd korona szolgálja majd ezt a célt. Ezenkívül a .^“-akcióban önsegéllyel történő építkezések szintén elősegítik a járás gazdasági életének fejlődé^ sét. A konferencia megállapította, hogy eredményesen FEJLŐDIK A JÁRÁS TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS ÉLETE. Űj iskolák, lakóházak, kultúr- házak és egyéb létesítmények épülnek, melyek a lakosság él e t kör ü 1 mén y e i nek meg javí tá * sát, kulturális igényeik kielégítését szolgálják. Jelentős mértékben fellendült a műkedvelő művészi tevékenység. A járásban jelenleg 153 kulturális együttes van, s ezekben 4500 műkedvelő tevékenykedik. Roz- hranovcén és Drienovecen (So- modiban) rendszeressé váltak a népművészeti ünnepségek, máš helyeken egyéb akciókat rendeznek. A mozikban évente ösz- szesen több mint 7000 filmelőadást tartanak s ezeket mintegy félmillió ember tekinti meg. Tavaly 50 faluban tartottak előadássorozatot, a különböző tanfolyamokon több mint 3000-en vettek részt. A dolgozók átlag- keresete az 1970. évi jövedelemhez viszonyítva 4,2 százalékkal emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy emelkedik az életszínvo-1 náluk. E rövid beszámolóban koránt* sem sorolhattuk fel mindazokat az eredményeket, fogyatékosságokat ós terveket, melyek a konferencia tanácskozásának tárgyát képezték, annyi azonban az elmondottakból is kitűnik, hogy a kommunista kül* döttek szívükön viselik a járás politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete további fejlesztésének ügyét. TÖZSÉR LAJOS 1973. V. 8. H a közvetlenül a tanácskozás után valaki azt találta volna mondani, hogy két szóban jellemezzem a komáromi járási konferenciát, minden bizonnyal a címnek adott két szót említem. Az a magabiztosság, ahogyan a felszólalók — a beszámoló is — az egyes kérdésekhez, hozzászóltak szinte meglepő volt. Ezt • a határtalan önbizalmat, talpraesettséget mindenekelőtt a jól végzett munka tudata adta. Az, hogy az előző járási pártkonferenciától eltelt két esztendő alatt nagy utat tettek meg. Habár a járási pártbizottság beszámolója számos fogyatékosságra rámutatott, az elhangzott szavakból végső soron az derült ki, hogy a járás mint egész számottevő eredményeket ért el a párt XIV. kongresz- szusának határozataiból eredő feladatok teljesítése terén. Az utóbbi két esztendő már nem csupán a politikai és gazdasági konszolidáció évei voltak. Ennél sokkal több: ha egyszer krónikát írnak a járás fejlődéséről, ez a két esztendő minden bizonnyal mint a nagy előretörés, az ugrásszerű fejlődés esztendeje szerepel majd. Az átütő sikerek — ahogyan a beszámolóból és a felszólalásokból egyaránt kiderült — szorosan összefüggnek azzal, hogy az eszmeileg és szervezetileg egységes párt, élvezi a dolgozók bizalmát, újból és ténylegesen vezető erővé vált, olyanná, amely képes megnyerni és magával ragadni a pár- tenkívüli tömegeket is az országépítő, jövőt teremtő program maradéktalan teljesítéséért meghirdetett harcban. A rendszeres és célratörő eszmei-nevelő munka az egész járás területén érezteti a hatását. Nem véletlen tehát, hogy a tanácskozás lényeges részét éppen az eszmei neveléssel összefüggő kérdések képezték. Nem a véletlen műve volt például az, hogy amikor a gazdasági eredményeket taglalták, ugyanazokat a helységeket, illetve neveket említették az élenjárók között, amelyekről az eszmei nevelés vonalán is elismerőleg szóltak. Viszont — hogy konkrétabb legyek — a Dolný Peter-i szövetkezetei a gyengébben gazdálkodók között említették, ugyancsak bírálat érte az ottani pártszervezetet, hogy az eszmei, világnézeti nevelés terén munkájuk sok kifogásolni valót hagy maga után. Azt hinné az ember, hogy az eszmei nevelés, az emberek gondolatvilágának ERŐ, EGYSÉG formálása terén végzett munka hatékonyságát nem, — vagy csak nagyon áttételesen lehet érzékelni, lemérni. A gyakorlat azonban — amint az előbbi példából is láthattuk — mást bizonyít. Az ember cselekedete, a gyakorlati élethez való viszonya, hozzáállása nagyon sokat elárul a gondolatvilágáról. Másképpen viszonyul a kitűzött feladatok teljesítéséhez az az ember, aki határozottan látja a célt, ismeri az eléréséhez vezető utat, aki a munkában nemcsak egyszerűen a megélhetéshez elengedhetetlenül szükséges valamit látja, mint az, aki távlatokban gondolkozik, aki a munkát nemcsak „szükséges rossznak“ tartja, hanem azon túl, hogy a becsületes megélhetés forrását látja benne, a közösséggel, a társadalommal szembeni jó munkát becsületbeli kötelezettségének is. Olyan valaminek, amivel tartozik embertársainak, annak a bizonyos nagy családnak, melyet egyszerűen társadalomnak szoktunk nevezni. Egyszóval: az ideológiai nevelés nem lehet, és nem is öncélú valami. Igen helyesen állították fel a kérdést azok az elvtársak, akik a járás termelővállalataiban, üzemeiben elért jó eredményeket összefüggésbe hozták a jól megszervezett, helyesen irányított eszmei-nevelő, felvilágosító munkával, amelynek az élén a járási pártszervezetek álltak és állnak a jövőben is. A járási pártbizottság beszámolója többek között leszögezte: „Az utóbbi két esztendőt a járásban a dolgozók nagyfokú kezdeményezése jellemezte. Ez a kezdeményezés arra irányult, hogy a párt XIV. kongresszusának határozataiból eredő feladatokat a lehető legjobban teljesítsék. Ezt a felbuzdulást, tenniakarást, a párt irányító, szervező munkája következtében minden vonalon siker koronázta.“ Ezt az állítást most szeretném néhány konkrét ténnyel is alátámasztani. Azonkívül például, hogy a járás üzemei — mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat figyelembe véve — az ötéves terv első két esztendejének feladatait teljesítették, sőt túlteljesítették, közel nyolc százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Az előző járási pártkonferencián, — amelyen jómagam is jelen voltam, — igen sok szó esett a nők foglalkoztatottságáról. Kevés volt a munkalehetőség, munkaerő-fölösleg mutatkozott. Azóta a járás területén jó néhány üzem, vagy üzemrészleg alakult. Az ötéves terv végéig még továbbiakkal számolnak. így további háromezer ember, ebből kétezer nő jut megfelelő munkához. Habár a járásban nagyarányú iparosodás tapasztalható, mégis kiemelkedő helyet foglal el a mezőgazdaság. Talán említenünk sem kellene, hogy a mezőgazdaság szempontjából a komáromi járás országos viszonylatban is jelent valamit. Egyike azoknak a járásoknak, amelyeket az ország éléskamrájának szoktunk nevezni. Az utóbbi két esztendőben ilyen vonatkozásban is nagy haladás történt a járásban. No- votný elvtárs, a Járási Mozőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője felszólalásában tudatta a konferenciával, hogy 1970-hez viszonyítva a termelés színvonala közel húsz százalékos emelkedést ért el. A mezőgazdaság egyesztendei termelése ma már meghaladja az egy- milliárd koronát. A további lehetőségek, tartalékok feltárásával kapcsolatos fejtegetések során kiderült, hogy még mindig vannak lehetőségek. A járás területén az egyes mezőgazdasági üzemek között, ami a termelés színvonalát illeti, még igen nagyok a különbségek. A járás szakemberei kiszámították, hogy ha a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek gabonafélékből elérnék az élenjárók színvonalát, a járás 800 vagon szemes terménnyel adhatna többet. A konferencia egyöntetűen vallotta azt a nézetet, hogy a mezőgazdasági termelés keretében elsődleges szerep jut a növénytermesztésnek. Ez az alapja a további, még sikeresebb gazdálkodásnak. Habár a konferencia nem részletezte ezt a kérdést, csupán azt szögezte le, hogy 1975-ig a kongresszus határozatával összhangban gabonafélékből el akarják érni a 40 mázsás járási átlagot, nem árt ha megemlítjük, hogyan alakult az utóbbi évtizedben a hek- tárhozam. Erre nem csupán azért van szükség, hogy a fejlődést érzékeltessük, inkább azért —, hogy lássuk, mennyire reális a kitűzött cél. Búzából például a járási átlag 1961-ben 25 mázsa körül mozgott, tavaly viszont már megközelítették a 38 mázsás átlagot. Tehát a cél, a 40 mázsás átlag reális. És most ezen a gyakran használt idegen szón a hangsúly. Csakis az olyan célkitűzés mozgósító erejű, amely, bár igényes, de teljesíthető. Egy további feladat: Annak idején abban állapodtunk meg, hogy az egy tehénre jutó évi átlagot 1975-ig 3250 literre emelik. Ez járási méretben, — hetvenhez viszonyítva — 9 millió literrel több tejet jelent. A járási pártbizottság beszámolója említette, hogy ma már jő néhány mezőgazdasági üzem az 3500 literes fejési átlagnál tart. Ezzel szemben akadnak azonban olyan gazdaságok is, amelyek 1000—1200 literrel maradnak le a járási átlag mögött. Hogy mennyi a járási átlag, azt sem a beszámoló, sem a vitázók nem említették. A járási pártkonferencia előestjén megnyílt kiállítás azonban, amely a járás mezőgazdaságának fejlődését mutatja be, erre a kérdésre is választ ad. Az egyik grafikon szerint — ami a járási fejési átlagot illeti — hatvannégyben kétezer liter körül, hatvankilenc- ben 2800 és tavaly háromezer liter körül mozgott, illetve meghaladta a háromezer litert. A következtetés? Ugyanaz mint a gabonaféléknél. A kitűzött terv ebben az esetben is reális. Újból olyan tény, amellyel a kommunisták nyugodtan érvelhetnek. A követelmény tehát teljesíthető. Az agitációs munkát ez megkönnyíti annyiban, hogy az érvek elfogadhatók. Nem kell attól tartani ~ ahogyan az a múltban nemegyszer megtörtént —, hogy az emberek csak megvonták a vállukat, mert a cél nélkülözte a realitást. És ha szabad még valamit hozzáadnom a címben leírt kétszavas értékeléshez, azt szeretném leszögezni, hogy, ez a nyugodt, megfontolt mérlegelés, fontolgatás, a reális tényekkel való érvelés, ez a nagy szavakat felváltó, reális lehetőségeken nyugvó józán megfontoltság adott rangot a komáromi járási pártkonferenciának. SZARKA ISTVÁN
