Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-06 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

|BMN)H9fó9280^ őrs (iIumben folyik az építő-' I * fi Tervszerűen készülnek a * metró állomásai és útvona- jafi lai a alatt, az utcákon « L äg SS pedig a napról napra sza- «S 8» porodó, sokat ígérő áruhá­nmnnmmrrim¥TTTWrffia za^ középületek vonják magukra a figyelmet. Az országúti közlekedési rendszer korszerűsítése kö­reiében épülő, nehezen várt észak-déli főútvonal ugyancsak konkrét formát öltött már. Ez a meg­nyugtató tény ugyanis egyik feltétele annak. hogy •Prága egyre bonyolultabb közlekedési viszonyai lega­lább némiképpen enyhüljenek. A javulás Felé vezető első lépést az évtizedeken keresztül tervezett, sok vitára okot szolgáltatott, de a különböző nehézségük leküzdésével felépített Klement Gottwald-híd jelen­tette, amelyet a Győzelmes Február 25. évfordulójá­nak napján adtak át a forgalomnak. A további eny­hülést a metró jövő év elején üzembe helyezendő első útszakasza biztosítja majd. A Doprastav žilinai dolgozói is segítenek A mutatós, majdnem fél kilométer hosszú, 75 m magas Klement Gottwald-híd az észak déli főútvonal szerves része. Arra az autómüútra kell rákapcsolód­nia, mely a Főpályaudvaron és a volt téšnovi pálya­udvaron keresztül a Moldva hídig fog vezetni. Csak­hogy egyszerűbb beszélni, mint megvalósítani ezt a nagyszabású tervet, melynek legfőbb feltétele, hogy az említett útszakaszon felépüljön a vasbeton osz­lopokon nyugvó, mintegy 1200 m hosszú közúti felül­járó. Többek között ennek a felüljárónak a munká­latait vállalták a bratislavai Doprastav žilinai üze­mének dolgozói. Rudolf Salat építésvezetővel az 5—6 évre terve­zett, mintegy 600 millió koronát felemésztő építke­zésről beszélgetünk, amelynek előkészületei 1971 decembere óta folynak a fővárosban. — Remélhetőleg semmi sem jön közbe, és mun­kánkat határidőre befejezzük — igyekszik eloszlatni az elénk táruló, ma még örvendetesnek nem mond­ható látvány ébresztette kételyeinket. Mert valóban, a tešnovi állomás képe nem túlságosan biztató. A kiásott földkupacok, sőt hegyek, a még el nem hor­dott épületromok, a szanaszét heverő építőanyag, a tehergépkocsik és a többi gép zakatolása sejteti ugyan, hogy nagy mű van születőben, melynek azon­ban egyelőre még az alapjait sem rakták le. — Tény, hogy minden alkotást a rombolásnak kell megelőznie — mondja R. Salat. — Ahhoz, hogy újat teremtsünk, meg kellett tisztítanunk a terepet mind­attól, arai a műút felépítését akadályozza. Ez mun­kánk első számú feltétele. Közművesítés - kollektorok építésével A további feladatok teljesítésére 15—20 m mély­ségben rendetlenül szétszórt kábelek, a gáz-, a víz-, a villany-, a telefon- és egyéb vezeték elrendezése és áthelyezése, a csatornázás szabályozása — éppen folyamatban van. Szinte hihetetlen, milyen nehéz­ségekbe ütközik ez a biztonságos munka szempontjá­ból is igényes, nagy hozzáértést feltételező tevé­kenység, mely a csúcsforgalom idején sem szünetel­het. A problémákat fokozza az ezeréves Prága kü­lönleges fekvése és az a tény, hogy a szakemberek sokszor hiába is keresik a tervrajzokon a közműve- sítési hálózatot. Ember legyen a talpán, aki első lá­tásra megkülönbözteti a holt vezetéket a még üzem­ben levőtől... A dolgozók tehát valósággal a sötétben tapogatóz­nak, inkább csak ösztönösen cselekszenek. Az ása­tásokhoz még a gépeket seirí vehetik igénybe, hogy elkerüljék a kockázatot és meg ne rongálják az üzemben levő ép huzalokat és kábeleket. Ilyen körülmények között nem csoda, ha akadozik a munka, és a határidők megtartása is sok gondot okoz. De azért senki sem panaszkodik. Az emberek megszokták a hasonló meglepetéseket, melyekből soha sincs hiány az efféle építkezésnél. Azután meg R. Salat „öreg róka“, régen kitanulta mestersége minden csínját-bínját, tudják, hogy nyugodtan rábíz­hatják magukat. Amit elvállalt, azt teljesíti. Most éppen a kollektorok építésével bajlódnak, azokban gyűjtik majd össze a vezetékeket, hogy egyszer s mindenkorra rendet teremtsenek — a saját és az utókor érdekében — ebben a föld alatti zűrzavarban. Azt hinné az ember, ha ezzel elkészülnek, úgy megy majd minden, mint a karikacsapás. Ez azonban túlzás volna, még ha igaz is, hogy nagy kő esik le a szívükről. — Ám problémákban azután sem lesz hiány — céloz R. Salat az aiszállító vállalatokra. A velük való együttműködésre ugyanis gyakori, figyel­meztetések, kérések és fenyegetőzések jellemzők. Valóságos művészet kicsikarni belőlük szerződéses kötelezettségeik teljesítését, annyi kifogást érvénye­sítenek. Az igazság azonban az, hogy nehézkesek és főleg fegyelmezetlenek. Szinte napirenden vannak a velük folytatott viták az anyagok és az alkatrészek megkésett szállításai miatt... A Doprastav dolgozóinak dicséretére váljon, hogy a sok bosszúsággal, sőt izgalommal járó akadály el­lenére is 130 százalékra teljesítették az építkezés múlt évi tervét noha gazdasági eredményeik nem voltak éppen a legjobbak. Ezzel azonban számolniuk kellett. R. Sa­lat megmagyarázza, hogy a bontási munkák, vala mint a munkásszállások építése nem járhat nyere­séggel. Jobb anyagi eredmények csak a tényleges építés, az alkotás kísérő jelenségei lehetnek. Sze­rencse, hogy a dolgozók ezt a tényt megértéssel ve­szik tudomásul, és megelégszenek a családjuktól tá­vol élőket megillető nagyobb keresettel, mely főleg a kötelezettségvállalások, a szocialista versenyek és a szocialista munkabrigádok teljesítményeinek fokozá­sával növelhető. A munkabrigádok öntudatos tagjai ezért őrködnek árgus szemekkel a többiek felett. Megkövetelik, hogy mindenki maradéktalanul ki­használja a munkaidőt. Ugyanilyen fontosnak tart iák az anyaggal való takarékoskodást, az önköltség­csökkentést, sőt még a szocialista ember formálásá­ra, a dolgozók békés együttélésére is kiterjed figyel­mük. A dolgozók érdekei azonosak az üzem érdekeivel A tapasztalt szakember természetesen a dolgozók érdekeit is szívén viseli. A róluk való gondoskodás ugyanis az üzem érdeke is. Kérdő tekintetemre ven­déglátóm elneveti magát: — Nem azokra a megla­zult munkaerkölcsft dolgozókra gondolok, akiknek különösen az építészetben közmondásos fegyelmezet­lensége a többiekre is rossz fényt vet. Azoktól már régen megtisztítottuk sorainkat. A szűrés után meg­maradtak, megbecsülik a munkaadójuk nyújtotta f?lő- nyöket, többek között pl. azt, hogy rövidesen beköl­töznek a Trója városrészben sajátkezűleg épített, korszerű munkásszállóba, mely megfelelő kényelmet biztosít majd azoknak, akik meghallották a főváros hívó szavát, és enyhíteni igyekeznek a munkaerő- hiány okozta nehézségeit. Nem, nem bánták meg elhatározásukat. Jói érzik magukat Prágában, megszerették új munkahelyüket, és örömmel bolyonganak a régi utcák, sikátorok út­vesztőjében, hogy megcsodálják az értékes, látvá­nyosságszámba menő épületeket, műemlékeket Ezek­nek a dolgozóknak, akik önként ajánlották fel se­gítségüket és csak időnként látják viszont család­jukat, áldozatkészségükért elismerés jár. Az ország minden részéből a fővárosba özönlő társaikhoz ha­sonlóan a Doprastav dolgozói is büszkék felelősség- teljes megbízatásukra. Ezért képességeik legjavát nyújtva, igyekeznek kivenni részüket abból a mun­kából, amelyért nemzedékek emlékeznek meg róluk hálás szívvel. KARDOS MARTA Sikeresen teljesítik az ötödik ötéves terv feladatait A siker fő tényezői a komplex szocia­lista racionalizáció és a inunkakezde ményezés fejlesztése. Űj autóbuszok forgalomba állításával javul az idén az utazás kulturáltsága. Az ötödik ötéves terv első két eszten­dejében megtett eredményes fejlődés­hez jelentős mértékben hozzájárult a közúti személy- és teherszállítás. A köz­úti szállítások dinamikája a CSKP XIV. kongresszusa határozataival összhang­ban növekedett. A Csehszlovák Autóköz­lekedési Vállalat sikeres tervteljesítését nagyban elősegítette a komplex szocia­lista racionalizáció és a dolgozók mun­kakezdeményezésének növekedése. A vállalat elmúlt esztendei ésszerűsí­tési programja húsz konkrét feladatot tartalmazott. Ezek közé tartozott az au­tóbuszforgalom meggyorsítása, a kar­bantartás színvonalának emelése, a mo­torolaj-fogyasztás csökkentése stb. Az utóbbi jelentőségére jellemző, hogy csu­pán az A típusú motorolajról az AD tí­pusúra való fokozatos áttéréssel évi egymillió koronás megtakarítást értek el. A jelen időszakban a vállalatnál 202 kollektíva áll versenyben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, melyek 2800 dolgozót képviselnek. A szocialis­ta versenyben a vállalat Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi j üzeme elnyerte „A VIII. szakszervezeti kongresszus tej­szállító gépkocsivezető kollektívája“ megtisztelő címet. E 24 tagú kollektíva élén Várady Árpád áll. A versenyben elért kiváló mu<nkaeredményekért ez a kollektíva elnyerte a szocialista mun­kabrigádok I. fokozatú bronzérmét. A gépkocsivezetők egyéni versenyében a komárnói üzemben már 25 éve baleset nélkül közlekedik Straka Ladislav és Strapek Mikuláš, a Nové Zámky-i fér­sekúj váriJ üzemben pedig Maian Ján és Solčanský Gašpar. Az 5. ötéves tervidőszak első két esz tendejében a vállalat a teherszállítás­ban 67,3 millió tonna rakományt szállí­tott, a teljesítmény 1,4 milliárd tonnaki­lométer, ami a tervfeladatok 104,3 szá­zalékos teljesítését jelenti. Az 1970-es évhez viszonyítva ez 16,3 százalékos nö­vekedést jelent. Ennél is gyorsabb ütemben fejlődött a nemzetközi teher­gépkocsi-forgalom, amely 1970-hez vi­szonyítva kétötödével növekedett. A vállalat a kapacitás lehetőségeihez viszonyítva igyekezett kielégíteni a megrendelők igényeit. A gazdasági szer­ződésekben lekötött szállítások teljesí­tésén túl az is pozitívan értékelhető, hogy az alkalmi teherszállításokat na­gyobb távolságokra végezték, ami szin­tén kedvezően hatott a szállítás gazda­ságosságára. Az elmúlt évben csökkent ugyan a tehergépkocsipark kihasználtsága, ami részben a rakodóberendezések gyakori műszaki hibájára, részben a megrende­lők felkészületlenségére és a kedvezőt­len időjárási viszonyokra vezethető vissza, emelkedő irányzatú azonban a tonnakilométerekben kifejezett gyorsa­ság és teljesítmény. Pozitív eredményeket ért el a válla­lat a személyszállítás terén is. Vala­mennyi alapvető mutató az elmúlt két esztendő tervfeladatainak túlszárnya­lását támasztja alá. 1970 löl kezdve a fejlődés kedvező irányzatú. Az egy sze­mélyre eső kilométerek számában kife­jezhető teljesítmények 1970-hez viszo­nyítva 13 százalékkal növekedtek, és kedvezőbb az autóbuszok kihasználtsá­ga is. Az utazás kulturáltságára azon­ban kedvezőtlenül hatott, hogy az autó­buszpark befogadóképessége nincs arányban a szállított személyek számá­val. A kulturált utazás egyik alapvető követelménye a járatok rendszeressé­ge, amire a jövőben szintén nagyobb gondot kell fordítani. A peremvárosok és az épülő új lakó­telepek fokozott igényeket támaszta­nak az autóbuszforgalommal szemben, a sűrített járatok viszont nehezítik a köz­úti forgalmat. A probléma megoldásá­hoz az is hozzájárulna, ha az egyes üzemekben fokozatos munkakezdést ve­zetnének be, s főleg ha az esti és az éj­szakai időszakra összpontosítanák az anyag- és az áruellátást végző gépko­csijáratokat, s azok nem terhelnék az amúgy is túlzsúfolt nappali útvonala­kat. A Csehszlovák Autóközlekedési Válla­latban a munkatermelékenység növeke­dése az elmúlt két évben megelőzte az átlagkeresetek növekedését. A költsé­gek és a kiadások is csökkentek, a 100 korona teljesítményre eső költségekben 1,21 korona értékű megtakarítást értek el. A terven felüli haszon elérte a 37 millió koronát, ebből 19 millió koronát juttattak az állami költségvetésbe. Az 1973-ra szóló tervek még igénye­sebb feladatok elé állítják a vállalatot, amely jól felkészült teljesítésükre. Az utasok érdekében új autóbuszokat ál­lítanak forgalomba, növelik az utazás kulturáltságát és kényelmét, a munka­szüneti napok előtt sűrítik a járatokat, nagyobb gondot fordítanak a járművek külső és belső tisztaságára és a váróter­mek karbantartására. B. THQMES 1973. V. 6. Épül az eszak-déli főútvonal V. Žitný felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents