Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-06 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
td73. V. 8. A SZAKOSÍTÁS ÚTJÁN HALADNAK Pártunk XIV. kongresszusa a mezőgazdasági üzemek fő feladatául tűzte ki az élelmiszerfogyasztás növekedési többletjének saját termelésből való fedezését. Ezt mező- gazdasági üzemeink úgy biztosíthatják, ha kellőképpen kihasználják az állandóan fejlődő gépesítést, szakosítják a termelést, és jól kihasználják a produktív növény- és állatfajtákban rejlő tulajdonságokat. A Komárnói (Komáromi) Állami Gazdaság szintén komoly szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Négy és fél ezer hektár földterületen gazdálkodik és 820 dolgozót foglalkoztat. A gazdaság főleg a termelés szakosításában ér el kiváló eredményeket. A gazdaság valamennyi szakaszát nehéz lenne bejárni egy nap aJatt, hiszen több üzemegységből áll. Felkerestem az állami gazdaság igazgatóját, Nágel Lajos mérnököt, aki a legjobban ismeri a gazdaság problémáit, eredményeit, hiszen már 1946-tól vezeti a gazdaságot. Nágel elvtárs így válaszol a szakosítás eredményességére tett kérdéseimre: — Üzemeinkben főleg az állat- tenyésztés szakosítása járt szép eredménnyel. A szarvasmarhatenyésztésben ezer fejőstehenet tartunk, emellett neveléssel és hizlalással is foglalkozunk. Az elmúlt évben gazdaságunkban az egy tehénre eső évi fejési átlag 3200 liter volt. A CSKP KB elmúlt évi áprilisi plénuma országos átlagban 2700 liter tej termelését tűzte feladatul, mi ezt alaposan túlszárnyaltuk. A hústermelésben is jók az eredményeink. Átlagosan napi 86 de- kás súlygyarapodást értünk el. Állami gazdaságunk évente 450 tonna marhahúst és ezer tonna baromfihúst juttat az élelmiszeriparnak, ami annyit jelent, hogy minden hektár földterületről 325 kg húst értékesítünk. Az állattenyésztésben ki kell emelnem a Veiké Kosihy-i (Nagy- keszi) üzemegységet, ahol főleg a tejtermelésben értek el szép eredményeket. Olajos László kollektívája 200 tehenet gondoz, és az egy tehénre eső évi átlaguk 3500 liter tej volt. Ez a kollektíva már évek óta nagyszerű eredményeket ér el, munkájukat állandóan tökéletesítik, és a közösségi szellem is dicséretre méltó. Az üzemegységben a legjobb egyéni eredményt napi 10,65 literes átlaggal Matej Čulik érte el Az egész állami gazdaság legeredményesebb gondozója azonban a pál-pusztai Vasi Ilona volt, napi 12,90 literes átlaggal. Tizenkét liter feletti eredményt ért még el a Nová Stráž-i (Örsújfalu) Forró József és az ugyancsak pál-pusztai Fekete István is. A baromfitenyésztésben is bevált a szakosítás. A húsos típusú Hubart tenyésztését állandóan fejmunkaerővándorlás, ami az elégedettség jele. Az állattenyésztésben komoly terveink vannak. A tavalyi haszon 21 százalékát a felhalmozási alapra fordítottuk. Állami hozzájárulással 48 000 tojó befogadására alkalmas baromfitelepet és egy új keltetőt építünk, ahol a legkorszerűbb berendezésekben évente 6 millió brojlercsirke lát majd napvilágot. A tejhozam növelése érdekében sokat kísérletezünk a szarvasmarhák keresztezésével is. A pirostarka fajta lapálymarha bikákkal való keresztezésével ezt úgy szeretnénk elérni, hogy a hústermelés se csökkenjen. Állattenyésztési szakembereink eddigi tapasztalatai alapján e keresztezések rövidesen meghozzák a várt eredményeket. Egyébként juhtenyésztéssel is foglalkozunk. Szovjetunióból származó fajtát tenyésztünk, s ezekből olyan állományt sikerült kinevelnünk, melynek gyapja a 11— 12 cm-t is eléri, és a jövőben jó jövedelmet hozhat a gazdaságnak. Jelenleg 2000 darabbal rendelke- zünk. — És milyenek az eredmények a növénytermesztésben? — Termőterületünk 58 százalékán, a kukoricát is beleértve, gabonaféléket termesztünk. További 8 százalékán cukorrépát, 26 százalékán takarmányokat, valamint korai burgonyát és dohányt termesztünk. Gabonából tavaly 42, kukoricából 50 és cukorrépából 430 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Az országos átlagnál igényesebb feladatokat tűzünk magunk elé, hiszen termőföldjeink többnyire a legjobbak közé tartoznak. A pártkongresszus célkitűzését oly módon hajtjuk végre, hogy az intenzívebb fajtákkal magasabb hektárhozamokra törekszünk, s kötelezettséget vállaltunk, hogy ebben az évben 100 vagon gabonával többet adunk állami felvásárlásra a tervezettnél — mondotta Nágel elvtárs. Látogatásom alkalmával azt is megtudtam, hogy a gazdaságban komoly gondot fordítanak a szocialista munkaversenyre és a pártmunkára is. A februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére az állami gazdaság dolgozói erre az évre 1 700 000 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. A vállalás sikeres teljesítését elsősorban a gazdaság kommunistái biztosítják. Erős pártszervezete van a gazdaságnak: a 820 dolgozóból 175 a párttag. Hogy erős a szervezet, azt a taggyűléseken való magas részvételi arány és a tagok aktivitása is bizonyítja. Reméljük tehát, hogy sok szépet hallunk még a jövőben a Komárnói Állami Gazdaság dolgozóinak munkájáról. KOLOZSI ERNŐ NÁGEL LAJOS mérnök, a Komárnói ÁG igazgatója lesztjük, ami azt eredményezte, hogy világviszonylatban is nagyon jó eredményt értünk el: e fajta tyúkjainak átlagos tojáshozama 1972-ben 192 darab volt. A Hubart- fajta nagyszerűen bevált a keltetésnél is, ahol szinte minimálisra csökkent a veszteség. Évente 700 000 brojlercsibét nevelünk fel ebből a fajtából. Itt 50 nap alatt 2.59 kg takarmányfogyasztással 1,34 kg-os súlygyarapodást értünk el. A baromfitenyésztésben már hosszú évek óta a keltető kollektívája a legeredményesebb. A csoportot Farkas Anna vezeti, és már 1965-ben elnyerték a szocialista munkabrigád címet. — Ezek valóban nagyszerű eredmények, s bizonyára nagyban elősegítették a terv teljesítését. Mit terve?: a gazdaság az állattenyész* tés továbbfejlesztése érdekében?-4- Gazdaságunk tervezett hasz- -- na 8 millió és 100 ezer korona volt, a valóságban 9 6ÓÖ 000 koronát értünk el. Évi tervünket 118 százalékra teljesítettük. Meg kell még említenem, hogy gazdaságunkban a dolgozók átlagkeresete 2000 koronán felül van, elenyésző a AHOL A TÉNYEK BESZÉLNEK A Fiíakovói (Fülek) Állami Gazdaság Cakanovcei (csákányházai) üzemegysége Babic János vezetésével igen szép és eredményes munkát végez. 1965-től az üzemegység gazdálkodási színvonala állandóan felfelé ível, bár a megalakulás óta igen nehéz körülmények között dolgoztak, és dolgoznak ma is. Az egész földterületük hegyes, dombos, vidék, ennek ellenére a gazdaság dolgozói a növénytermesztésben Is mindent elkövetnek az eredményes munka érdekében. Megragadnak minden lehetőséget és alkalmat, hogy a vállalt kötelezettségeket az idén is túlszárnyalják. így történt ez 1972-ben is, amikor a növénytermesztési tervfeladatok túlteljesítésére 96 070 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, és ezt a valóságban 112 770 korona értékben teljesítették. Kukoricából például a tervezett 45 mázsás átlaghozam helyett a valóságban 47,70 mázsát értek el. Cukorrépából a tervezett 350 mázsa helyett 395 mázsát, takarmányrépából 480 mázsa helyett 575 mázsát termesztettek hektáronként, így volt ez a többi terménynél is. Korai burgonyából például a tervezett 80 mázsa helyett 138 mázsát, a többéves takarmányokból 46 mázsa helyett 53 mázsát értek el egy hektárról. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, s az üzemegység dolgozói minden dicséretet megérdemelnek. Közülük elsősorban Szaniszló Margitot, Koronczi Erzsébetet, Gáspár Erzsébetet, Magyar Antalt, György Károlyt, Pokovai Jánost és Veszelka Józsefet kell kiemelni, akik a viszontagságos időjárásban is kihasználtak minden lehetőséget, minden pillanatot. Az elért eredményekért a Filuku- vói Állami Gazdaság igazgatósága a csákányházai üzemegységet külön 11 000 korona jutalomban részesítetBABIC JÁNOS, a FiíaVovói ÁG Cak^rovcei üzemének vezetője te. Egy új szociális berendezést is átadtak az üzemegység dolgozóinak, amit már nagyon régen vártak, s igen nagy ölömmel fogadták. A csúcsmunkák idején a fiíakovói Ko- vosmalt dolgozói is sokat segítettek. Az aratásban nagy segítséget jelentett például a Kalcso Gyula által szervezett munkabrigád, és a község nyugdíjasainak hozzájárulása. AGÖCS JENŐ A MEZŐGAZDASÁG ELKÖTELEZETTJE A Gabcíkovói (Bős) Állami Gazdaság vrakúňi (Várkony) részlegének új adminisztratív épületében naponta sokan megfordulnak. Itt van Béli Ferenc üzemvezető irodája is. A gazdaság dolgozói bizalommal keresik fel Feri bácsit, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy az üzem dolgozói körében kollektív szellem, elv- társias viszony uralkodjon. Érkezésemkor éppen tavaszi határjárásról tért vissza. Mint minden hónap elején, most is az volt az első dolga, hogy átnézze a dolgozók bérelszámolását. így győződik meg arról, hogy nincs-e valahol hiba, mielőtt még a számlákat a bankba kül- denék. Miután mindent rendben talált, örömmel újságolta, hogy a tavaszi munkákat határidőkön belül sikeresén elvégezték, és a mostoha tavasz ellenére Is jók a vetések. Abban, hogy az itteni emberek hozzáértő és szakszerű vézetés mellett végzik munkájukat, oroszlánrésze van Béli elvtársnák, akinek egész élete összefonódott a mező- gazdasággal. Napszámosként kezdett BÉLI FERENC, a Gabcíkovói ÁG vrakúňi üzemének vezetője # dolgozni a volt urasági birtokon. A februári győzelem után, 1949-ben csoportvezetőnek nevezték ki, majd agronómueként tevékenykedett. Mint jó szervező és irányító több funkcióban is megállta a helyét. Előbb a gazdaság igazgatóságán töltött be vezető beosztást. Az 1400 hektárra kiterjedő várkonyi részleget 1971 óta vezeti. 25 év alatt annyi tapasztalatot gyűjtött össze a mezőgazdasági termelés irányításában, hogy méltán a gyakorlat emberének nevezhetjük, aki együttérez a munkatársaival, és a határral is. Hogy mindez így igaz, azt az eredmények is igazolják. Mindössze két éve áll a gazdaság élén, de a termelési eredmények a rövid idő alatt is jelentősen megjavultak. Tavaly búzából 47, árpából 46 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, a tejtermelésben pedig évi 3500 literes átlaggal szintén jő helyen állnak. Az itteni állami gazdaság legfőbb specialitása azonban a kukoricatermesztés. 1971-ben 71, tavaly 63 mázsás átlagos hozamot értek el ebből a növényből. Amikor a siker titka felől érdeklődtem, nem késlekedett a válasz- szal. — A kukoricát jól megválasztott talajon termesztjük. Olyan parcelláink is vannak, amelyeken 6—7 évig egyfolytában csak kukoricát termesztünk. A jól előkészített talajba SPC 6-os vetőgéppel vetjük a magot. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a vegyszeres gyomirtásnak és a táp- anyagellátásnak. Az egyes munkákat a vegetációs; idő alatt is azok a traktorosok végzik, akik a vetésnél dolgoztak. A betakarítást is teljesen gépesítettük, kombájnokkal végezzük. Két szárítógépünk és egy 400 vagonos magtárunk van a tárolásra. A beszélgetésből azt is megtudtam, hogy hasznos kapcsolatot tartanak fenn a Trnavai Kukoricanemesítő Állomással és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával. így könnyen megértjük azt is, hogy az üzemegység dolgozói tavalyi termelési tervüket 132 százalékra teljesítették, és a munkások átlagkeresete meghaladta a havi 2600 koronát. Béli elvtárs a társadalmi életben is érdemdús munkát végez. 1959 óta tagja a pártnak, a pártszervezet vezetőségi tagja, a járási pártbizottság aktivistája, a Gabčíkovói HNB tagja, s valamennyi funkcióját közmegelégedésre tölti be. Az emberek körében tekintélynek örvend. Példás családi életet él, két fiú és egy leány boldog édesapja, akiket a munka és a mezőgazdaság szeretetére nevelt. Idősebb fia az autóközlekedési vállalat járművezetője, leánya mezőgazdasági technikumot végzett, kisebbik fia pedig mezőgazdasági gépjavítónak készül. Béli elvtárs el sem tudja képzelni az életét a mezőgazdaság nélkül. Hétközben és ünnepnapokon egyaránt bejár a munkahelyére. Vasárnaponként az állattenyésztési dolgozók közé látogat, hogy elbeszélgessen,. velük problémáikról. Sok fiatal dolgozik irányítása alatt. Elmondotta, hogy stabilizációs kölcsönöket folyósítanak számukra a lakásépítéshez, és a SZISZ-szervezet tevékenységéhez klubhelyiséget is biztosítottak. A gazdaság idei célkitűzéseiről ezeket mondotta: — Ebben az évben tovább akarjuk növelni a munkatermelékenységet, korszerűsítjük a gépállományt, intenzívebbé tesszük a növénytermesztést. Valamennyi szakaszon a termelés növelésére számítunk. Az embereknek megmagyarázzuk célkitűzéseinket, amelyek az ő javukat szolgálják. SVINGER ISTVÁN
