Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-31 / 128. szám, csütörtök
Sokat segíthetnek 1973. V. 31. Hazánkban évente többmilliós kárt okoz a tűz. A tűzesetek és a károk csökkentésén fáradoznak a Szlovák Tűzoltó Szövetség önkéntes tűzoltórajai, illetve tagsága is. Ám munkájuk a jövőben csak akkor lehet még eredményesebb, ha soraikban egyre több lesz a nö. Hogy jelenleg hogyan veszik ki részüket a szövetség munkájából, és hogyan lehetne őket még jobban aktivizálni, ezzel kapcsolatban Matej Glomfoa elvtársnak, az SZTSZ Központi Bizottsága dolgozójának, a nők munkáját irányító bizottság titkárának tettünk fel néhány kérdést. (S Szlovákiában a foglalkoztatottak 44 százaléka nö. Milyen az arányuk a szövetség ben? — Azt kell mondanom, hogy nem kielégítő, bár az utóbbi években javulást értünk el. Az 1973. március 30-i adatok szerint a szövetség 150 591 tagja közül 10 174 nő. vagyis a taglétszám 6,7 százaléka. Szeretnénk 1975 re elérni, hogy ez az arány legalább 10 százalékot tegyen ki. Erre megvannak az előfeltételek. Központi szinten, de a járások többségében is egyezség jött létre szövetségeink és a Szlovák Nőszövetség szervei között. Ez azt jelenti, hogy erőnket összefogva harcolunk a tűzkárok megelőzéséért, a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatok teljesítéséért. H Minden no a szó szoros értelmében nem lehet tűzoltó, vagy igen? — Nem szándékszunk és nem Is célunk minden nőt, aki szőve! ségünkbe lép, egyenruhába öltöztetni. Hogy mégis arra törekszünk, hogy minél többen jöjjenek közénk, annak több oka van. Vegyük például a nevelés szempontjából. Szlovákiában az utolsó öt év alatt a gyerekek 1426 tüzet idéztek elő, amivel 16 167 387 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Ami még szörnyűbb, 37 gyerek vesztette életét, 55 pedig égési sebeket szenvedett. Kik segíthetnének jobban a gyermekek okozta tüzek számának csők kentésében, ha nem éppen a nők, a z édesanyák. Nemcsak azért, hogy eldugják gyermekeik elöl a gyufát, hanem meg is tudják nekik magyarázni, milyen veszéllyel jár a gyufával, illetve a tűzzel játszani. ■ Ennek ellenére minden tekintetben felkészült nni líiz- oltórajokra •« s/iikség van ... — Ez csak természetes, főleg azokban a községekben, ahonnan a férfiak idegenbe járnak dolgozni. Tavaly a járási versenyeken 229 női tűzoltóraj vett részt a versenyben és 9 a tűzoltásban is részt vett. Meg kell mondanom róluk azt is, hogy 33 raj jelentkezett a taktikai ellenőrző gyakorlatokra, ami arról tanúskodik, hogy feladatuk magaslatán állanak. Szlovákiában természetesen az említetteknél jóval több női tűzoltóraj is van. A versenyeken többségük azért nem vehetett részt, mert nincs egyenruhájuk. Ha figyelembe vesz- szük, hogy egy raj egyenruhával való ellátása 1000—1500 koronába kerül, nehéz megérteni, hogy egyes nemzeti bizottságok erre miért nem találnak fedezetet. Annál is inkább, mivel a női tűzoltórajok polgárvédelmi szempontból is nagy jelentőségűek. ■ Mi tehát a teendő? — Amint már említettem, a nők nagy szerepet játszhatnak a megelőzés, a nevelés és a pro- pagáció terén, ha elsajátítják a védekezés alapismereteit, amelyek óriási eredményt hozhatnak. Tehát ezért van igen nagy szükség munkájukra szövetségünknek és a társadalomnak. Tavaly csak 9 tűzoltóraj vett részt az oltásban, de holnap lehet, hogy kétszer vagy háromszor annyi. Egyébként a Br- nóban sorra kerülő nemzetközi verseny alkalmából — amelyen Szlovákiát a Vyšná Suňa- va-i női tűzoltóraj képviseli — megrendezésre kerülő értekezleten hazánk képviselői előadást tartanak „A nők szerepe a tűzvédelemben“ címmel. Hogy a feltett kérdésre is válaszoljak, a teendő: aktivizálni a szövetség kerületi és járási fórumainak illetékes bizottságait, konkrét tervet kell kidolgozni, és nem utolsósorban száműzni a maradi felfogást, hogy a nők helye a tűzhely mellett van, annál is inkább, mert erre munkájukkal már régen rácáfoltak. Többet és jobban kell törődni velük és minden községben, valamint üzemben meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy a szövetség munkájából aktívan kiveliessék részüket. ■ Mit tesz a/, említett célok megvalósítása érdekében az SZTSZ KB nak a nők munkáját irányító bizottsága? — Elsősorban arra törekszünk, hogy munkánk a Szlovákiai Nőszövetséggel még jobban elmélyüljön, hogy jó kapcsolatot tartsunk fenn az alsóbb szervek hasonló bizottságaival. Ezenkívül eddig már két országos aktívát rendeztünk a szövetségünkben dolgozó tanítónők és a mezőgazdaságban dolgozó nők részére, jelenleg az iparban dolgozó nők értekezletének előkészítésén fáradozunk. Természetesen munkánk minőségét az elért eredmények döntik majd el. Egy bizonyos, hogy a Szlovák Tűzoltó Szövetség munkájában a nők sokat segíthetnek. NÉMETH JÁNOS TOVÁBB, EZEN AZ ÚTON... A KELET SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTKONFERENCIA Kelet-Szlovákia kommunista küldötteinek kerületi tanácskozása is politikai, gazdasági és társadalmi sikerekben gazdag időszakot értékelt. Hazánk legkeletibb országrészében hatalmas léptekkel halad a szocialista építés. Itt talán még jobban érzékelhető a sokrétű fejlődés és előrehaladás mint másutt, mert Kelet-Szlovákiára igen érezhetően rányomta bélyegét a múlt, a kizsákmányoló rendszer „öröksége“. A CSKP helyes gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy ennek az országrésznek az arculata kedvezően megváltozott és folyamatosan megvalósulnak a társadalom érdekeit szolgáló célkitűzések. Ezekről az örömteli sikerekről nyújtott részletes tájékoztatót, rajzolt világos képet a kerületi pártkonferencia beszámolója. Tekintettel arra, hogy lapunk hasábjain is már több ízben említést tettünk erről az örvendetes előrehaladásról, sikeres társadalomépítő munkáról, célszerűbbnek tartjuk, ha összefoglalónkban azokról a távlatokról, tennivalókról írunk, melyeket a kerületi pártkonferencia a jövőre nézve meghatározott. A politikai programban első helyen szerepel a párt vezető szerepének további elmélyítése, tökéletesítése és következetes érvényesítése. Az ideológiai munka területén, a kerületi pártszervezet egész politikai rendszerében céltudatos harcot folytatnak a párt marxizmus— leninizmus eszméin alapuló egységének szüntelen erősítéséért, a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának bővítéséért. — Ideológiai munkánkban — hangoztatja a kerületi pártkonferencia határozatának egyik szakasza — nagyon fontos helyet foglal el a proletár nemzetköziség és szocialista haza- fiság szellemében történő neve lés. Annál is inkább, mert kerületünkben a szlovákokon és cseheken kívül több mint kilencvenezer magyar és csaknem negyvenezer ukrán nemzetiségű lakos él, akik aktívan kiveszik részüket a szocialista építésben s élvezik ennek a közös munkának gyümölcsét. Eddig nem ismert, óriási változáson ment át Kelet-Szlovákia, de a szocialista építés folyamatában megváltoztak az itt élő emberek is. Ebben, a közös mű érdekében végzett társadalmi munkában összekovácsoló- dott, nemzetiségre való tekintet nélkül társakra, barátokra talált egymásban ennek az országrésznek a lakossága. A hazafias és Internacionalista nevelésben, a nemzetek és nemzetiségek helyes együttélésének elmélyítésében is a szomszédos Szovjetunió népeitől, leghűségesebb barátainktól vehetjük át a gazdag tapasztalatokat. A kerületi pártkonferencia hangsúlyozta, hogy hála a CSKP vezetése alatt lelkesen dolgozó lakosság munkasikereinek, a cseh nemzet segítségének, a Szovjetunió önzetlen és sokrétű támogatásának, Kelet- Szlovákia népének élete teljesen megváltozott. — Ezen az úton haladunk tovább — hangsúlyozza a konferencia határozata — a nemzetiségi politika lenini elvének szellemében, a termelőerők fejlődése objektív törvényességének figyelembe vételével, pártunk XIV. kongresszusa célkitűzéseinek elérésére törekedve, biztosítjuk Ke let-Szlovákia általános fejlesz lését. A gazdaságfejlesztés területén a kerületi pártkonferencia a figyelmet a gazdálkodás intenzív módszereinek érvényesítése, a munkatermelékenység növelése útján a hatékonyság fokozására irányítja. Egyébként a kerület dolgozói fokozott politikai és munkaaktivitásának jegyében folytatják az ötödik A FALUÉRT, ň KÖZÖSSÉGÉRT A fejlődés eredménye ® A SZISZ és a CSEMADOK munkája Csend, tűző napfény és élénkzöld levelek. A karcsú almafák olykor mozdulatlanul állnak, olykor meg lágyán ringatózva integetnek. A fények és az árnyak játékában idős ember hajlong a drótkerítés mellett. Amikor közelebb érek, látom, hogy palántákat ültet. Serény kézmozdulatairól arra következtetek, hogy életének egy részét kint töltötte a szántóföldeken. És nem is tévedek. Amikor beszélgetni kezdünk, kiderül, hogy Tóth Géza — így hívják a kertben munkálkodót — néhány évtizeddel ezelőtt többnyire aratási szezonmunkásként dolgozott az urasági földeken. Persze, munkája eredményének nagy része akkor még nem az övé volt, hanem azoké, akik sohasem izzadtak a tarlón a nyári hőségben. Ezekről az időkről nem is beszél szívesen, inkább a felszabadulást követő éveket említi. Dióhéjban elmondja, hogy 1945 után egy ideig üzemi munkásként dolgozott, majd különböző funkciókat töltött be Šahyn (Ipolyságon), a régi járási székhelyen, továbbá, hogy 1965-től a Dolné Túrovce (Alsótúr) és Stredné Túrovce (Középtúr) összevonásából létrejött Veľké Túrovce (Nagy túr) nemzeti bizottságának az elnöke, aztán — miután befejezte munkáját s a lakásához érünk — a falu fejlődésé ről kezd beszélni. — A két falut már 1965-ben összevontuk, a két szövetkezet azonban csak 1972-ben egyesült. A szövetkezetiek szép eredményeket érnek el a gabonafélék termesztésében. Átlagosan 53 — 55, sőt helyenként 60 mázsát is termesztenek hektáronként. Az állattenyésztésben elért eredményeikért 1971-ben elismerésben részesültek. A mezőgazdasági termelésben elért sikerek természetesen maguk után vonják a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának emelkedését. — Ezt talán a faluban a lakáskultúra forradalmi változása — a felszabadulás óta mintegy 70 új ház épült az összesen 810 lakost számláló két falurészben, és többet átépítettek —, továbbá a személygépkocsik számának gyarapodása — számuk kb. 60 — bizonyítja a leginkább — mondja az elnök. — Ezenkívül néhány egyéb dolog is. A faluban valamennyi út portalanított, új a közvilágítás és a hangszóróhálózat, új híd, új szövetkezeti irodaépület és két új ravatalozó épült az utóbbi években, ezenkívül bekerítettük a temetőt, óvodává alakítottunk át egy régebbi épületet, és egy parkosított teret létesítettünk. jelenleg szövetkezeti klubot építünk. Ennek költségeihez az állam is és a szövetkezet is félmillió koronával, a hnb 300 000 koronával, a lakosok pedig 400 000 korona értékű társadalmi munkával járulnak hozzá. Az épületet, melyben többek között helyet kap majd az óvoda, a könyvtár és az ifjúsági klub is, ez év második felében szeretnénk átadni rendeltetésének. Említést érdemel az is, hogy a lakosok a Győzelmes Február 25. évfordulójának tiszteletére 9500 órai brigádmunka ledolgozását vállalták. melyből eddig — nagy részt a szövetkezeti klub építésénél — mintegy 1500-at dől goztak le. Választási programunk a klub építésén kívül többek között előirányozza egy gyalogjáró építését és a park bekerítését is. A parkban, melyet Manjas Pál nyugdíjas gondoz, virágházat akarunk építeni. A hj\b elnöke az új létesítmények építésének szorgalmazásán kívül nagymértékben kiveszi részét a falu kulturális életének fejlesztéséből is. — Kilenc tömegszervezetünk van — magyarázza —, s valamennyinek tagja vagyok. Közülük talán a SZISZ és a CSEMADOK helyi szervezete — ez egyébként a legnagyobb, jelenleg 131 tagja van — dolgozik a legeredményesebben. A két szervezet éveken keresztül szorosan együttműködött. Talán ez a magyarázata annak, hogy az ifjúság nagy része tagja a SZISZ-nek is és a CSEMADOK- nak is. A fiatalok és az idősebbek megértik egymást, s így rendezvényeink — például az író-olvasó találkozóink, az állami ünnepségeken előadott kulturális műsoraink, a Honti-ün- nepségeken való fellépéseink — általában sikeresek. A két szervezetnek közös tánccsoportja és színjátszó csoportja van, melyeket már évek óta én vezetek. A színjátszás terén régebben eredményesebb munkát tudtunk kifejteni, azonban a televízió megjelenése óta nehezebb szereplőket találni. Jól működik viszont a tánccsoportunk, mely rendszeresen részt vesz az említett Honti-ünnepségeken. Ha az önzetlen munkavállalás szerint értékelném a műkedvelőket, az idősebbek közül elsősorban talán Kázmér Ilonát, Márkus Mihályt, Tóth Rozáliát, Ta- raba Józsefet, Laekovszky Katalint és Sörös Imrét, a dudásun kát, a fiatalabbak közül pedir Pásztor Józsefet, Koncový Po veit és Fricz Máriát, továbbá Csókásy Józsefet említeném, de a többiek is lelkesek. Jelenleg egy kanásztáncot szeretnék betanítani. Ehhez több mint húsz fiatal táncos közül válogathatok. Tóth Géza elvtárs elmondta azt is, hogy a hnb, az efsz vezetősége és a pártszervezet figyelemmel kíséri és segíti a falu társadalmi és kulturális életének fejlesztését. Napjainkban főleg az ifjúság világnézeti nevelését igyekeznek elmélyíteni. A hnb elnökére, aki az ifjúsági szervezet tagjainak politikai iskolázását vezeti, ezen a téren igényes feladatok hárulnak. A CSISZ kerületi bizottságától 1956-ban kapott elismerő oklevél azt bizonyítja, hogy ez irányú munkáját lelkiismeretesen végzi. Sokrétű tevékenysége mellett viszont arra is jut ideje, hogy kertészkedjen. TOZSÉR LAJOS ötéves terv megvalósítását, ami igényes feladat. Például az ipari termelési az előző évhez viszonyítva közel 11 százalékkal kell növelni, s a következő évek folyamán is el kell érni az átlagos évi 10 százalékos növekedést, még pedig legalább 80 százalékban a munkatermelékenység fokozásával. A kerületi pártkonferencia külön hangsúlyozta az építő- vállalatoknak a legfontosabb, a kormány által is figyelemmel kísért építkezésekkel kapcsolatos feladatait. Ezek közé tartozik az épülőben levő vojanyi II. és III. hőerőmű, a desztilációs üzem, a Kelet-szlovákiai Vasmű második acélműve, a Turňa nad Bodvou-i Cementgyár, a sabino- vi Bútorgyár, a tranzit gázvezeték l es és 2-es kompresszor- állomása, a košicei új Egyetemi Kórház stb. A mezőgazdaság, élelmiszer- ipar, erdő- és vízgazdálkodás területén is jelentős feladatok várnak megvalósításra. A kerületi pártkonferencia rámutatott, hogy 1975 végéig a kelet-szlovákiai és moldavai síkságon a talajvízlecsapolást 30 ezer hektáron kell elvégezni. Ezzel párhuzamosan közel 13 000 hektáron kell kiépíteni az öntözőrendszert. Az ötéves terv végéig a növénytermesztésben a bruttó termelést további 10,6 százalékkal kell fokozni. A gabonaneműek termesztésére vonatkozólag konkrét kerületi és járások szerinti koncepciókat dolgoztak ki. Ezek szerint 1975-ig a kalászosoknál 33 mázsás átlagot, a búzánál 35, az árpánál 32, a magkukoricánál 50 mázsás hozamot kell elérni hektáronként. Az állati termékek bruttó termelésében 4,1 százalékos növekedést h%tároztak meg. A fe- jési átlag jelenleg 2570 liter tej körül mozog a kerületben, de van itt 115 olyan mezőgazdasági üzem, ahol jóval háromezer literen felüli tejmennyiséget fejnek tehenenként. Ezért 1975-ig a kerületi fejésl átlagot 2900—3000 literben állapították meg. A hízómarháknál 0,9 kg-os a hízósertéseknél 0,50 kg-os napi súlygyarapodás elérését tervezik. A takarmányipar fejlesztését szorgalmazva, a kerületi pártkonferencia kimondta, hogy 1975-ben legalább 410 ezer tonna takarmánykeveréket kell előállítani. A vízgazdálkodás szakaszán különös figyelmet fordítanak további vízvezeték és csatorna hálózat építésére. Néhány fontosabb feladatot soroltunk fel a kelet-szlovákiai kerületi pártkonferencia által meghatározott sok-sok tennivalóból. Bizakodással formálta meg a kerületi pártkonferencia a CSKP XV. kongresszusáig terjedő időszak igényes politikai és gazdasági programját, s az eddig elért eredményekre hivatkozva, bátran hangsúlyozta: „A sikeres szocialista építés helyes útján haladunk pártunk ' vezetésével s ezen az úton haladunk tovább és a CSKP XV. kongresszusát célkitűzéseink sikeres valóra váltásával köszönthetjük majd . .“ KULIK GELLERT (Könözsi felvétele)