Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-31 / 128. szám, csütörtök

Sokat segíthetnek 1973. V. 31. Hazánkban évente többmil­liós kárt okoz a tűz. A tűzese­tek és a károk csökkentésén fáradoznak a Szlovák Tűzoltó Szövetség önkéntes tűzoltóra­jai, illetve tagsága is. Ám mun­kájuk a jövőben csak akkor lehet még eredményesebb, ha soraikban egyre több lesz a nö. Hogy jelenleg hogyan ve­szik ki részüket a szövetség munkájából, és hogyan lehetne őket még jobban aktivizálni, ez­zel kapcsolatban Matej Glomfoa elvtársnak, az SZTSZ Központi Bizottsága dolgozójának, a nők munkáját irányító bizottság titkárának tettünk fel néhány kérdést. (S Szlovákiában a foglalkozta­tottak 44 százaléka nö. Mi­lyen az arányuk a szövetség ben? — Azt kell mondanom, hogy nem kielégítő, bár az utóbbi években javulást értünk el. Az 1973. március 30-i adatok sze­rint a szövetség 150 591 tagja közül 10 174 nő. vagyis a tag­létszám 6,7 százaléka. Szeret­nénk 1975 re elérni, hogy ez az arány legalább 10 százalé­kot tegyen ki. Erre megvannak az előfeltételek. Központi szin­ten, de a járások többségében is egyezség jött létre szövet­ségeink és a Szlovák Nőszövet­ség szervei között. Ez azt je­lenti, hogy erőnket összefogva harcolunk a tűzkárok megelő­zéséért, a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatok telje­sítéséért. H Minden no a szó szoros ér­telmében nem lehet tűzoltó, vagy igen? — Nem szándékszunk és nem Is célunk minden nőt, aki sző­ve! ségünkbe lép, egyenruhába öltöztetni. Hogy mégis arra tö­rekszünk, hogy minél többen jöjjenek közénk, annak több oka van. Vegyük például a ne­velés szempontjából. Szlovákiá­ban az utolsó öt év alatt a gyerekek 1426 tüzet idéztek elő, amivel 16 167 387 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Ami még szörnyűbb, 37 gyerek vesztette életét, 55 pedig égési sebeket szenvedett. Kik segít­hetnének jobban a gyermekek okozta tüzek számának csők kentésében, ha nem éppen a nők, a z édesanyák. Nemcsak azért, hogy eldugják gyerme­keik elöl a gyufát, hanem meg is tudják nekik magyarázni, mi­lyen veszéllyel jár a gyufával, illetve a tűzzel játszani. ■ Ennek ellenére minden te­kintetben felkészült nni líiz- oltórajokra •« s/iikség van ... — Ez csak természetes, fő­leg azokban a községekben, ahonnan a férfiak idegenbe jár­nak dolgozni. Tavaly a járási versenyeken 229 női tűzoltóraj vett részt a versenyben és 9 a tűzoltásban is részt vett. Meg kell mondanom róluk azt is, hogy 33 raj jelentkezett a tak­tikai ellenőrző gyakorlatokra, ami arról tanúskodik, hogy fel­adatuk magaslatán állanak. Szlovákiában természetesen az említetteknél jóval több női tűzoltóraj is van. A versenye­ken többségük azért nem ve­hetett részt, mert nincs egyen­ruhájuk. Ha figyelembe vesz- szük, hogy egy raj egyenruhá­val való ellátása 1000—1500 ko­ronába kerül, nehéz megérteni, hogy egyes nemzeti bizottságok erre miért nem találnak fede­zetet. Annál is inkább, mivel a női tűzoltórajok polgárvédelmi szempontból is nagy jelentősé­gűek. ■ Mi tehát a teendő? — Amint már említettem, a nők nagy szerepet játszhatnak a megelőzés, a nevelés és a pro- pagáció terén, ha elsajátítják a védekezés alapismereteit, ame­lyek óriási eredményt hozhat­nak. Tehát ezért van igen nagy szükség munkájukra szövetsé­günknek és a társadalomnak. Tavaly csak 9 tűzoltóraj vett részt az oltásban, de holnap lehet, hogy kétszer vagy há­romszor annyi. Egyébként a Br- nóban sorra kerülő nemzetkö­zi verseny alkalmából — ame­lyen Szlovákiát a Vyšná Suňa- va-i női tűzoltóraj képviseli — megrendezésre kerülő értekez­leten hazánk képviselői elő­adást tartanak „A nők szerepe a tűzvédelemben“ címmel. Hogy a feltett kérdésre is válaszol­jak, a teendő: aktivizálni a szövetség kerületi és járási fó­rumainak illetékes bizottságait, konkrét tervet kell kidolgozni, és nem utolsósorban száműzni a maradi felfogást, hogy a nők helye a tűzhely mellett van, annál is inkább, mert erre munkájukkal már régen rácá­foltak. Többet és jobban kell törődni velük és minden köz­ségben, valamint üzemben meg kell teremteni a feltételeket ar­ra, hogy a szövetség munkájá­ból aktívan kiveliessék részü­ket. ■ Mit tesz a/, említett célok megvalósítása érdekében az SZTSZ KB nak a nők mun­káját irányító bizottsága? — Elsősorban arra törek­szünk, hogy munkánk a Szlová­kiai Nőszövetséggel még jobban elmélyüljön, hogy jó kapcsola­tot tartsunk fenn az alsóbb szervek hasonló bizottságaival. Ezenkívül eddig már két orszá­gos aktívát rendeztünk a szö­vetségünkben dolgozó tanítónők és a mezőgazdaságban dolgozó nők részére, jelenleg az ipar­ban dolgozó nők értekezleté­nek előkészítésén fáradozunk. Természetesen munkánk minő­ségét az elért eredmények dön­tik majd el. Egy bizonyos, hogy a Szlovák Tűzoltó Szövetség munkájában a nők sokat segít­hetnek. NÉMETH JÁNOS TOVÁBB, EZEN AZ ÚTON... A KELET SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTKONFERENCIA Kelet-Szlovákia kommunista küldötteinek kerületi tanácsko­zása is politikai, gazdasági és társadalmi sikerekben gazdag időszakot értékelt. Hazánk leg­keletibb országrészében hatal­mas léptekkel halad a szocialis­ta építés. Itt talán még jobban érzékelhető a sokrétű fejlődés és előrehaladás mint másutt, mert Kelet-Szlovákiára igen érezhetően rányomta bélyegét a múlt, a kizsákmányoló rend­szer „öröksége“. A CSKP helyes gazdaságpoli­tikájának köszönhető, hogy en­nek az országrésznek az arcu­lata kedvezően megváltozott és folyamatosan megvalósulnak a társadalom érdekeit szolgáló célkitűzések. Ezekről az örömteli sikerek­ről nyújtott részletes tájékoz­tatót, rajzolt világos képet a kerületi pártkonferencia beszá­molója. Tekintettel arra, hogy lapunk hasábjain is már több ízben említést tettünk erről az örvendetes előrehaladásról, si­keres társadalomépítő munká­ról, célszerűbbnek tartjuk, ha összefoglalónkban azokról a távlatokról, tennivalókról írunk, melyeket a kerületi párt­konferencia a jövőre nézve meghatározott. A politikai programban első helyen szerepel a párt vezető szerepének további elmélyítése, tökéletesítése és következetes érvényesítése. Az ideológiai munka területén, a kerületi pártszervezet egész politikai rendszerében céltudatos harcot folytatnak a párt marxizmus— leninizmus eszméin alapuló egységének szüntelen erősítésé­ért, a párt és a dolgozó töme­gek kapcsolatának bővítéséért. — Ideológiai munkánkban — hangoztatja a kerületi pártkon­ferencia határozatának egyik szakasza — nagyon fontos he­lyet foglal el a proletár nem­zetköziség és szocialista haza- fiság szellemében történő neve lés. Annál is inkább, mert ke­rületünkben a szlovákokon és cseheken kívül több mint ki­lencvenezer magyar és csak­nem negyvenezer ukrán nem­zetiségű lakos él, akik aktívan kiveszik részüket a szocialista építésben s élvezik ennek a kö­zös munkának gyümölcsét. Eddig nem ismert, óriási vál­tozáson ment át Kelet-Szlová­kia, de a szocialista építés fo­lyamatában megváltoztak az itt élő emberek is. Ebben, a közös mű érdekében végzett társadal­mi munkában összekovácsoló- dott, nemzetiségre való tekintet nélkül társakra, barátokra ta­lált egymásban ennek az or­szágrésznek a lakossága. A ha­zafias és Internacionalista ne­velésben, a nemzetek és nem­zetiségek helyes együttélésének elmélyítésében is a szomszédos Szovjetunió népeitől, leghűsége­sebb barátainktól vehetjük át a gazdag tapasztalatokat. A kerületi pártkonferencia hangsúlyozta, hogy hála a CSKP vezetése alatt lelkesen dolgozó lakosság munkasikerei­nek, a cseh nemzet segítségé­nek, a Szovjetunió önzetlen és sokrétű támogatásának, Kelet- Szlovákia népének élete teljesen megváltozott. — Ezen az úton haladunk tovább — hangsú­lyozza a konferencia határoza­ta — a nemzetiségi politika le­nini elvének szellemében, a termelőerők fejlődése objektív törvényességének figyelembe vételével, pártunk XIV. kong­resszusa célkitűzéseinek eléré­sére törekedve, biztosítjuk Ke let-Szlovákia általános fejlesz lését. A gazdaságfejlesztés terüle­tén a kerületi pártkonferencia a figyelmet a gazdálkodás in­tenzív módszereinek érvényesí­tése, a munkatermelékenység növelése útján a hatékonyság fokozására irányítja. Egyébként a kerület dolgozói fokozott po­litikai és munkaaktivitásának jegyében folytatják az ötödik A FALUÉRT, ň KÖZÖSSÉGÉRT A fejlődés eredménye ® A SZISZ és a CSEMADOK munkája Csend, tűző napfény és élénk­zöld levelek. A karcsú almafák olykor mozdulatlanul állnak, olykor meg lágyán ringatózva integetnek. A fények és az ár­nyak játékában idős ember haj­long a drótkerítés mellett. Ami­kor közelebb érek, látom, hogy palántákat ültet. Serény kéz­mozdulatairól arra következte­tek, hogy életének egy részét kint töltötte a szántóföldeken. És nem is tévedek. Amikor be­szélgetni kezdünk, kiderül, hogy Tóth Géza — így hívják a kert­ben munkálkodót — néhány év­tizeddel ezelőtt többnyire ara­tási szezonmunkásként dolgo­zott az urasági földeken. Per­sze, munkája eredményének nagy része akkor még nem az övé volt, hanem azoké, akik sohasem izzadtak a tarlón a nyári hőségben. Ezekről az időkről nem is beszél szívesen, inkább a felszabadulást követő éveket említi. Dióhéjban el­mondja, hogy 1945 után egy ideig üzemi munkásként dolgo­zott, majd különböző funkció­kat töltött be Šahyn (Ipolysá­gon), a régi járási székhelyen, továbbá, hogy 1965-től a Dolné Túrovce (Alsótúr) és Stredné Túrovce (Középtúr) összevoná­sából létrejött Veľké Túrovce (Nagy túr) nemzeti bizottságá­nak az elnöke, aztán — miután befejezte munkáját s a lakásá­hoz érünk — a falu fejlődésé ről kezd beszélni. — A két falut már 1965-ben összevontuk, a két szövetkezet azonban csak 1972-ben egyesült. A szövetkezetiek szép eredmé­nyeket érnek el a gabonafélék termesztésében. Átlagosan 53 — 55, sőt helyenként 60 mázsát is termesztenek hektáronként. Az állattenyésztésben elért eredményeikért 1971-ben elis­merésben részesültek. A mezőgazdasági termelésben elért sikerek természetesen ma­guk után vonják a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának emelkedését. — Ezt talán a faluban a la­káskultúra forradalmi változása — a felszabadulás óta mintegy 70 új ház épült az összesen 810 lakost számláló két falu­részben, és többet átépítettek —, továbbá a személygépkocsik számának gyarapodása — szá­muk kb. 60 — bizonyítja a leg­inkább — mondja az elnök. — Ezenkívül néhány egyéb dolog is. A faluban valamennyi út portalanított, új a közvilágítás és a hangszóróhálózat, új híd, új szövetkezeti irodaépület és két új ravatalozó épült az utób­bi években, ezenkívül bekerítet­tük a temetőt, óvodává alakí­tottunk át egy régebbi épüle­tet, és egy parkosított teret lé­tesítettünk. jelenleg szövetke­zeti klubot építünk. Ennek költ­ségeihez az állam is és a szö­vetkezet is félmillió koronával, a hnb 300 000 koronával, a la­kosok pedig 400 000 korona ér­tékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá. Az épületet, mely­ben többek között helyet kap majd az óvoda, a könyvtár és az ifjúsági klub is, ez év máso­dik felében szeretnénk átadni rendeltetésének. Említést érde­mel az is, hogy a lakosok a Győzelmes Február 25. évfor­dulójának tiszteletére 9500 órai brigádmunka ledolgozását vál­lalták. melyből eddig — nagy részt a szövetkezeti klub építé­sénél — mintegy 1500-at dől goztak le. Választási progra­munk a klub építésén kívül töb­bek között előirányozza egy gyalogjáró építését és a park bekerítését is. A parkban, me­lyet Manjas Pál nyugdíjas gon­doz, virágházat akarunk építe­ni. A hj\b elnöke az új létesít­mények építésének szorgalma­zásán kívül nagymértékben ki­veszi részét a falu kulturális életének fejlesztéséből is. — Kilenc tömegszervezetünk van — magyarázza —, s vala­mennyinek tagja vagyok. Kö­zülük talán a SZISZ és a CSE­MADOK helyi szervezete — ez egyébként a legnagyobb, jelen­leg 131 tagja van — dolgozik a legeredményesebben. A két szervezet éveken keresztül szo­rosan együttműködött. Talán ez a magyarázata annak, hogy az ifjúság nagy része tagja a SZISZ-nek is és a CSEMADOK- nak is. A fiatalok és az időseb­bek megértik egymást, s így rendezvényeink — például az író-olvasó találkozóink, az álla­mi ünnepségeken előadott kul­turális műsoraink, a Honti-ün- nepségeken való fellépéseink — általában sikeresek. A két szer­vezetnek közös tánccsoportja és színjátszó csoportja van, me­lyeket már évek óta én veze­tek. A színjátszás terén régeb­ben eredményesebb munkát tud­tunk kifejteni, azonban a tele­vízió megjelenése óta nehezebb szereplőket találni. Jól műkö­dik viszont a tánccsoportunk, mely rendszeresen részt vesz az említett Honti-ünnepségeken. Ha az önzetlen munkavállalás sze­rint értékelném a műkedvelő­ket, az idősebbek közül elsősor­ban talán Kázmér Ilonát, Már­kus Mihályt, Tóth Rozáliát, Ta- raba Józsefet, Laekovszky Kata­lint és Sörös Imrét, a dudásun kát, a fiatalabbak közül pedir Pásztor Józsefet, Koncový Po veit és Fricz Máriát, továbbá Csókásy Józsefet említeném, de a többiek is lelkesek. Jelenleg egy kanásztáncot szeretnék be­tanítani. Ehhez több mint húsz fiatal táncos közül válogatha­tok. Tóth Géza elvtárs elmondta azt is, hogy a hnb, az efsz ve­zetősége és a pártszervezet fi­gyelemmel kíséri és segíti a fa­lu társadalmi és kulturális éle­tének fejlesztését. Napjainkban főleg az ifjúság világnézeti ne­velését igyekeznek elmélyíteni. A hnb elnökére, aki az ifjúsági szervezet tagjainak politikai is­kolázását vezeti, ezen a téren igényes feladatok hárulnak. A CSISZ kerületi bizottságától 1956-ban kapott elismerő okle­vél azt bizonyítja, hogy ez irá­nyú munkáját lelkiismeretesen végzi. Sokrétű tevékenysége mellett viszont arra is jut ide­je, hogy kertészkedjen. TOZSÉR LAJOS ötéves terv megvalósítását, ami igényes feladat. Például az ipari termelési az előző évhez viszonyítva közel 11 százalékkal kell növelni, s a következő évek folyamán is el kell érni az átlagos évi 10 szá­zalékos növekedést, még pedig legalább 80 százalékban a mun­katermelékenység fokozásával. A kerületi pártkonferencia külön hangsúlyozta az építő- vállalatoknak a legfontosabb, a kormány által is figyelemmel kísért építkezésekkel kapcsola­tos feladatait. Ezek közé tarto­zik az épülőben levő vojanyi II. és III. hőerőmű, a desztilációs üzem, a Kelet-szlovákiai Vasmű második acélműve, a Turňa nad Bodvou-i Cementgyár, a sabino- vi Bútorgyár, a tranzit gázve­zeték l es és 2-es kompresszor- állomása, a košicei új Egyete­mi Kórház stb. A mezőgazdaság, élelmiszer- ipar, erdő- és vízgazdálkodás területén is jelentős feladatok várnak megvalósításra. A kerü­leti pártkonferencia rámutatott, hogy 1975 végéig a kelet-szlo­vákiai és moldavai síkságon a talajvízlecsapolást 30 ezer hek­táron kell elvégezni. Ezzel pár­huzamosan közel 13 000 hektá­ron kell kiépíteni az öntöző­rendszert. Az ötéves terv végéig a nö­vénytermesztésben a bruttó ter­melést további 10,6 százalékkal kell fokozni. A gabonaneműek termesztésére vonatkozólag konkrét kerületi és járások szerinti koncepciókat dolgoztak ki. Ezek szerint 1975-ig a kalá­szosoknál 33 mázsás átlagot, a búzánál 35, az árpánál 32, a magkukoricánál 50 mázsás ho­zamot kell elérni hektáronként. Az állati termékek bruttó termelésében 4,1 százalékos nö­vekedést h%tároztak meg. A fe- jési átlag jelenleg 2570 liter tej körül mozog a kerületben, de van itt 115 olyan mezőgaz­dasági üzem, ahol jóval három­ezer literen felüli tejmennyi­séget fejnek tehenenként. Ezért 1975-ig a kerületi fejésl átlagot 2900—3000 literben ál­lapították meg. A hízómarhák­nál 0,9 kg-os a hízósertéseknél 0,50 kg-os napi súlygyarapodás elérését tervezik. A takarmányipar fejlesztését szorgalmazva, a kerületi párt­konferencia kimondta, hogy 1975-ben legalább 410 ezer tonna takarmánykeveréket kell előállítani. A vízgazdálkodás szakaszán különös figyelmet fordítanak további vízvezeték és csatorna hálózat építésére. Néhány fontosabb feladatot soroltunk fel a kelet-szlovákiai kerületi pártkonferencia által meghatározott sok-sok tenniva­lóból. Bizakodással formálta meg a kerületi pártkonferencia a CSKP XV. kongresszusáig ter­jedő időszak igényes politikai és gazdasági programját, s az eddig elért eredményekre hi­vatkozva, bátran hangsúlyozta: „A sikeres szocialista építés he­lyes útján haladunk pártunk ' vezetésével s ezen az úton ha­ladunk tovább és a CSKP XV. kongresszusát célkitűzéseink sikeres valóra váltásával kö­szönthetjük majd . .“ KULIK GELLERT (Könözsi felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents