Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-31 / 128. szám, csütörtök

ÚJABB KULISSZATITKOK Gyűrűzik o Watergate-botrány A vietnami diákok visszatértek az iskola padjaiba. Nagy akarattal és lelkesedéssel látlak hozzá tanulmányaikhoz, amelyeket a bar­bár háború fé'bcszakított (ČSTK—ZB) KONSTRUKTÍV MAGATARTÁS? Állást foglalt a szenátus Washington — lohn Scali.az Egyesült Államok új ENSZ- nagykövete tekintettel a Biz­tonsági Tanács közelgő közel- keleti vitájára, Rogers jelenlé­tében megbeszélést folytatott Nixon elnökkel. A megbeszélés után adott nyilatkozatából ki­tűnt, hogy az Egyesült Államok a vita során mindent el fog kö­vetni a status quo fenntartása érdekében. Scali azt állította, hogy az Egyesült Államok „konstruktiv magatartást“ kí­ván tanúsítani a vitában, és bí­rálta azokat, akik az amerikai kormánytól eltérő módon értel­mezik az ENSZ 1967. novembe­ri határozatát. Az amerikai szenátus állást foglalt a Kambodzsában folyó amerikai bombázások beszünte­tése mellett. Bár a szenátusban csak ügyvédi szavazást tartot­tak, a törvényhozók állásfogla­lása azonban —a megfigyelők véleménye szerint — megnyitja az utat ahhoz, hogy a szenátus a héten jóváhagyja azt a tör­vényjavaslatot, amelynek értel­mében az Egyesült Államok kormánya nem kap újabb össze­get a délkelet ázsiai hadműve­letek céljaira, beleértve Kam bodzsa és Laosz amerikai bom­batámadásait. A Nixon-kormány hívei a szenátusban azzal próbáltak ér­velni, hogy a törvényjavaslat mostani elfogadása kedvezőtle­nül befolyásolná a küszöbönálló újabb Kissinger—Le Dúc Tho tárgyalás kilátásait. Á szenátus 55 szavazattal 21 ellenében elutasította azt az in­dítványt, hogy hagyják ki azt a módosítást, amely lehetetlen­né tenné Kambodzsa és Laosz további bombázását. MICHAEL KOHL BONNBAN 1973. V. 31. Komme r> tátink Az Afrikai Egység Szeve- ** zetének most befejező­dött csúcsértekezletén megle­pően aktív szerepet játszott Szudán. Ez abban is visszatük­röződött, hogy több bizottságba beválasztották, például szerepet kapott az egyes tagállamok közti határviszályok rendezésé­ben közvetíteni hivatott jószol­gálati küldöttségben, önkéntele­nül is összefüggést keresünk Szudán aktív afrikai szerepvál­lalása és a nemrégen- lezajlott szudáni változások között. Májusban új alkotmányt fo­gadtak el Szudánban s ezt kö­vetően i/> kormány alakult. Élén most is Gaafar Nimeri tá­bornok '»''amelnök áll, s meg­tartóiul régi kormánybeli tisztségét Manszur Khalid kül­ügyminiszter is. jelent-e ez alapvető politikai változást Szu­dán állami életében? Korai vol­na határozott választ adni erre a kérdésre, de a jelek szerint pozitív változások várhatók az országban, azaz egy ilyen pozi­tív folyamat folytatódásáról le­het szó. Szudánt ritkán emlegetik vi­lágpolitikai eseményekkel kap­csolatban. Az 1956-ban függet­lenné vált országban csak a ha­zafias érzelmű tisztek 1969. má­jus 25-i forradalmával sikerült eliávolítani a reakciót a hatal­mi polcról. Nimeri és tiszttársai haladó szellemű, pozitív bel-és külpolitikai célkitűzésekkel vet­ték át a kormányzást. A forradalom óta eltelt m*gy év azonban nem sima átalaku­nyeket. Ezt a megfigyelők úgy értelmezték, hogy az államtit­kár a bajor alkotmányjogi óvás­ra célzott. Nyugatnémet illetékes körök­ben valóban nagy nyugtalansá­got kelt, hogy lesznek-e káros következményei a CSU részéről kikényszerített időhúzásnak. Is­meretes ugyanis, hogy az alap- szerződéssel együtt a szövetsé­gi gyólés az ENSZ be való be­lépésről is szavazott, márpedig a jobboldal alkotmányjogi óvá­sa útját állhatja az NSZK fel­vételének és közvetve mindkét állam ENSZ-tagságának. Sajtójelentések szerint a megbeszélések napirendjén sze­repel a két német állam berli­ni, illetve bonni diplomáciai képviseletének kérdése is. MILOSLAV ROŽEK, a cseh­szlovák külügyminiszter helyet­tes befejezte hivatalos látoga­tását Rómában. A csehszlovák külügyminiszter-helyettest fo­gadta Giuseppe Medici olasz külügyminiszter is. A NÉPSZABADSÁG tegnapi számában interjút közöl Fran­tišek Ondrich elvtárssal, a CSKP Központi Bizottságának titkárával a járási pártkonfe­renciákkal összefüggésben. MOSZKVÁBA érkezett a Csehszlovák Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom „Barát­ságvonata“. A csehszlovák szakszervezeti küldöttséget Pu- kinov, a moszkvai szakszerve­zeti tanács titkára fogadta. MOSZKVÁBAN 97 esztendős korában elhunyt Fjodor Petrov, az orosz forradalom veteránja. 1896 ban lépett be a pártba, majd éveken keresztül a Szovjetszkaja Enciklopégyia kiadóvállalat tudományos ta­nácsában tevékenykedett. Több jelentős történelmi mű szerző­je. JAKOv MALIK, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője New Yorkban szovjet-csehszlovák barátsági estet rendezett a csehszlovák-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 3. évfordulója al­kalmából. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGBAN tegnap új köztársasági elnököt választottak. A választás ered­ményét ma teszik közzé. A SZOVJET vezetők. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözlő táviratot küldtek Anvar Sza- datnak, a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 2. évfor­dulója alkalmából. RÓMÁBAN tegnap csehszlo­vák—olasz kulturális és isko­laügyi együttműködési jegyző­könyvet írtak alá az 1973—75- ös esztendőkre. TREPCZYNSKI, az ENSZ. 27. közgyűlésének elnöke, lengyel külügyminiszter-helyettes, aki hivatalos látogatáson tartózko­dik Chilében, tegnap megbe­széléseket folytatott Luis Or- landini chilei külügyminiszter­helyettessel. LENGYELORSZÁG és Libéria kormánya úgy döntött, hogy nagyköveti szinten felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. AZ NDK és Görögország má­jus 25-i hatállyal felvette a diplomáciai kapcsolatot. Az erről szóló egyezményt a két ország nagykövete írta alá Belgrád ban. A MOSZKVAI Politikai Könyvkiadóban megjelent „Az SZKP keletkezése“ című kiad­vány. Washington — A Watergate- botránnyal összefüggésben újabb és újabb részletek, ku­lisszatitkok kerülnek a közvé­lemény elé. így pl. Howard Hunt, aki részt vett a demokra­ta párti választási központ el­leni akcióban, „visszaemlékezé­seiben“ — amelyek egyébként az ősz folyamán könyvalakban is megjelennek — említést tesz arról, hogy a CIA-ban letöltött szolgálati évei idején felette­seinek javaslatot terjesztett be egy Fidel Castro elleni merény­lettel összefüggésben. A New York Daily News teg­napi számában beszámol arról, hogy a chilei nagykövetség el­len múlt év májusában elköve­tett akció szintén arra Irányult, hogy a nagykövetség épületé­ben lehallgató készülékeket he­lyezzenek el. Mint ismeretes, a hivatalos verzió „szokványos betöréses lopásnak“ minősítette az ügyet. Hasonló akciókat ter­veztek más államok, többek kö­zött Kanada nagykövetsége el­len is. Az FBI közbelépésére azonban nem valósult meg a terv. Heath—Brandt találkozó Bonn — A nyugatnémet kan­cellár kedden este vacsorát adott a kétnapos magánlátoga­táson az NSZK-ban tartózkodó Edward Heath brit kormányfő tiszteletére. A munkavacsorán, amelyen Walter Scheel külügy­miniszter és más vezető szemé­lyiségek is részt vettek, Brandt kancellár tájékoztatta vendégét Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának bonni látogatása alkalmával folytatott megbeszé­lésekről. Szóba kerültek továb­bá európai politikai és gazdasá­gi kérdések. Armin Grünewald, a nyugat­német kormány helyettes szóvi­vője a vacsorát követően tájé­koztatta az újságírókat az el­hangzottakról. Mint mondotta, a beszélgetés jelentős része a nagy európai ipari országok jö­vendő olajellátási gondjaira vo­natkozott. Brandt kancellár a koordinált európai energetikai politika lehetőségét vitatta meg Heath miniszterelnökkel. Konkrét eredményre ebben a kérdésben nem jutottak. Heath beszámolt a legutóbb Pompidou francia elnökkel folytatott megbeszéléseiről. A továbbiakban megvitatták a Henry Kissinger, amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó által előterjesztett új atlanti chartát. Walter Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter kitért a három közel-keleti fővárosban, Kairó­ban, Ammanban és Bejrútban szerzett benyomásaira. Választások Ulsterban Belfast — Észak Írországban a tegnap reggeli órákban meg­kezdődtek a községtanácsi vá lasztások. A községi és városi tanácsokban betöltendő 526 képviselői helyre 20 politikai párt összesen 1200 jelöltje pá­lyázik. Mint ismeretes, az an­gol kormány ebben az évben először tette lehetővé, hogy vá­lasztásokat tartsanak és a vá­lasztott szervekben a képvise­lők aránya megfeleljen a lakos­ság összetételének. A választá­sok főként a nagyob városok­ban, így mindenekelőtt London- derryben eredményezhetnek komolyabb változást, ahol több­ségben élnek a katolikusok. A választások idején 17 500 brit katonát és 4500 rendőrt he­lyeztek riadókészültségbe. Jelentéktelen lázadás? Athén — A görög hadügymi­nisztérium közlése szerint a juntaellenes összeesküvésben részt vevő tengerészeknek az volt a tervük, hogy a lehető legtöbb hajót az Egei-tenger egyik szigeténél összpontosít­sák, onnan kérjék a szárazföldi hadsereg és a légierő támoga­tását és követeljék a katonai kormányzat lemondását. Ezzel kapcsolatban a tájékoztatásügyi államtitkár kijelentette, hogy a résztvevők számától függetlenül a lázadás jelentéktelen. lások, hanem társadalmi viha­rok időszaka is volt, s ebben a helyzetben Nimeri-kormány- zata 1971-ben irányt tévesztett. A reakció helyett az ország ha­ladó erőit, köztük elsősorban a kommunistákat vette üldözőbe. SZUDÁNI KONSZOLIDÁLÓDÁS Még jól emlékezünk 1971 véres nyarának megdöbbentő esemé­nyeire. 1971-ben, a haladó erők vé­res üldözésének légkörében olyan erők ragadtak maguk­hoz fontos pozíciókat, amelyek a mohamedán világ legreakció- sabb köreinek, szűk szektáknak a szolgálatában állottak s néze­teik igen távol álltak a demok ráciálól és a nép érdekeitől. Az ilyen viszonyok csakis a nyu­gati imperialistáknak kedvez­tek, akiket erős gazdasági ér­dekeltségek fűznek Szudánhoz. Szudán példája igazolta, hogy a haladás bármilyen nehézsé­gek közepette is utat tör magá­nak. A megtizedelt kommunista párt, amelyről üldözői azt hit­ték, hogy örökre a föld alá kergették, a legnehezebb idők­ben is hallatott magáról, olyan erőnek bizonyult, amellyel szá­molniuk kellett azoknak is, akiknek ez sehogyan sincs ínyére. Szudán új alkotmánya ugyan­is kimondja, hogy nem szabad vallási érzelmekkel, felekezeti hovatartozással visszaélni poli­tikai célokra. Magyarán mond­va a mecset falai mögé utasít­ja a „Muzulmán Testvérek“ mintájára Szudánban is feltűnt különféle muzulmán militáns szektákat (anszarok), köztük a mahdistákat. Ez a fontos intéz­kedés elejét veszi annak, hogy a jövőben reakciós, konzerva­tív erők megosszák a haladó nemzeti egységet. Az új alkot­mány szellemében történt má­sik fontos intézkedés a politi­kai foglyok szabadon bocsátása volt, köztük a kommunisták előtt is megnyíltak a börtönök ajtajai, s a szudáni nép kipró­bált harcosai ma ismét fontos közéleti tisztségeket tölthetnek be. A két és fél millió négyzet- kilométer területű és 16 millió lakosú hatalmas ország ma ke­resi a maga útját és helyét Af­rikában. Az új alkotmány elfo­gadásakor Nimeri elnök han­goztatta a forradalmi kormány­nak azt a régi elvét, hogy Szu­dán amolyan összekötő híd Af­rika és az arab országok között. Nyilván ebből is következik Szudán külpolitikai aktivizáló­dása. Az új alkotmány kihirdetésé­re azután került sor, hogy meg­oldást nyert, legalább is elv­ben megoldottnak tekinthető Szudán legnagyobb belpolitikai problémája — a négerek lakta déli területek kérdése, amely évek hosszú során át a viszály almája volt. Az etnikailag és vallási szempontból is heterogén déli törzsek önkormányzatot kapnak s a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít gazdasági fel­emelésükre. így a hosszú időn át külföldről, az imperialista Nyugatról szított dél-szudáni szeparatista mozgalom elvesz­tette bázisát, a lakosság foko­zatosan átáll a központi kor­mány támogatói közé és a par­tizánháborút viselt anya-nya gerillákat beolvasztják a szudá­ni reguláris hadseregbe. Szudá­ni hivatalos körökben hangoz­tatják, hogy a dél-szudáni kér­dés alkotmányos rendezését kompromisszumok árán érték el s a szeparatista mozgalom egyes vezetői is fontos kor­mánybeosztásokat kaptak. Ezekkel a pozitívumokkal lép a szudáni forradalmi kormány az ország politikai életének to­vábbi szakaszába. Természete sen, nem számolt fői minden problémát. A fő feladat tovább­ra is az ország gazdasági fel­lendítése, az Ipari elmaradott­ságot okozó külföldi monopó­liumok befolyásának kiszorítá­sa. Szudán felemelkedésének útja — mint ezt most Nimeri elnök újra megerősítette — az el nem kötelezettség politiká­jának elvszerü betartása és a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok ápolása a szocia­lista országokkal, amelyek az afrikai és arab népek minden­kor hű barátainak bizonyultak. L. L. Továbbra sem mutat semmi jel arra, mintha az emigráció­ban élő Konstantin király kap­csolatban lett volna az össze­esküvőkkel. Az Olaszországban menedék­jogot kapott harmincegy tiszt legtöbbje legfeljebb két hóna­pig marad Olaszországban. Nem kielégítő válasz Reykjavik — Izland mindad­dig nem tárgyal Nagy-Britan- niával a felségvizek kérdéséről és a halászati problémákról, amíg az angol hadihajók nem hagyják el Izland partmenti övezetét — jelentette ki Olafur johannesson izlandi miniszter- elnök. A miniszterelnök nem tartja kielégítőnek azt a vá­laszt sem, amelyet a NATO ve­zérkara adott az izlandi kére­lemre a brit agressziót illetően. Johannesson ugyanakkor lehet­ségesnek tartotta, hogy kiutasít­ják Izlandról Michael Elliott brit diplomatát, mert állítólag tájékoztatta Londont az izlan­di őrnaszádok helyzetéről és mozgási irányáról. ROGERS BESZÁMOLT Washington — Rogers ameri­kai külügyminiszter tájékoztatta Nixon elnököt latin-amerikai kőrútjának eredményeiről. Mint ismeretes Rogers nyolc latin- amerikai államba látogatott el. Az amerikai lapvélemények sze­rint a körút célja a feszültség enyhítése volt az Egyesült Ál­lamok és déli szomszédai kö­zött. William Rogers egy sajtóér­tekezleten beismerte, hogy az Egyesült Államok és déli szom­szédai között sok még az el­lentét, viszonyukat több komoly probléma szövi át. Rámutatott arra a tényre is, hogy a latin­amerikai országok kereskedel­mi mérlege az Egyesült Álla­mokkal szemben deficites. Az amerikai külügyminiszter hang­súlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok nem konfrontáció, ha­nem tárgyalások útján óhajtja rendezni kapcsolatait a latin­amerikai országokkal. Bonn — Újabb NDK—NSZK megbeszélések kezdődtek szer­dán délben a nyugatnémet fő­városban. Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnöki hivatalá­nak államtitkára repülőgépen érkezett Bonnba, hogy Egon Bahr szövetségi miniszterrel tárgyaljon. A tárgyalások mun­kaebéddel kezdődtek, majd a kancellári hivatal vendégházá­ban zöldasztalnál folytatódtak. A tárgyalások témája a két német állam alapszerződésének végrehajtása. Megérkezésekor Kohl állam­titkár a repülőtéren jelezte, hogy az NDK-ban hamarosan lezárul a ratifikálási eljárás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nagy figyelemmel követik a nyugat-németországi fejlemé-

Next

/
Thumbnails
Contents