Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-27 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

□ EVALD SCHORM Életemből címmel filmet forgatott Bedi’ich Smetana kamarazenéjéből. □ CSEH—KELETNÉMET kö­zös vállalkozásban készül a Ha­mupipőke három diója című film, melynek főszerepét Libu- ša Safránková prágai színésznő játssza. Az alkotást Václav Vor- líček rendezi. □ JAROSLAV ŠIKL rendező Egy férfi és az árnyéka címmel dokumentumfilmet forgat Ram- bousekról, a demokrácia furcsa szószólójáról, aki 1968-ban igye- kezett bebizonyítani, hogy poli­tikai per áldozata lett, holott azért ítélték szabadságvesztés­re, mert egy külföldi kémszer­vezet ügynökeként működött. □ KAREL KACHYŇA befejez­te a Szerelem című film forga­tását; alkotásában két nemze­dék érzelmi problémáit veszi bonckés alá. □ „LEHET, HOGY SILVANA MANGANO lesz az 1973-as év nagy filmszínésznője?“ — kér­dezi a Ciné Revue. A hajdani szépségkirálynő, a Keserű rizs című neorealista film hősnője, a kezdeti nagy sikerek után, mint Dino De Laurentiis produ­cer felesége megosztotta idejét a filmezés és a családja között. A Halál Velencében és a Lud­wig című Visconti-filmben vál­lalt kisebb szerepek után új főszerepre készül: a D’ amore si muore című filmben Lino Ca- policchio oldalán alakít egy szerelmes asszonyt. □ NINO MANFREDI és Anna Karina közreműködésével ké­szül Franco Busati Kenyér és csokoládé című filmje, amely egy olasz kivándorlóról szól, aki szeretné megváltoztatni bő­re színét, hogy olyan legyen, mint az észak-európaiak; végül aztán találkozik egy görög nő­vel, aki meggyőzi arról, hogy ennél komolyabb célja is lehet. □ A BUDAPESTI TÉVÉBEN az Olvasta-e című sorozatmű­sorban sorra veszik és tévére dramatizált formában bemutat­ják a magyar novellairodalom ismertebb és kevésbé ismert da­rabjait. E sorozat számára ké­szült az Egy filozopter szerel­mei című tévéfilm, melyet Szerb Antal két novellája alapján Ré­vész György rendezett. Fősze­replők: Darvas Iván, Ruttkai Éva, Bencze Ilona, Schütz Ila és Horváth Gyula. □ NAJGYONOV: VANYUSIN GYERMEKEI című drámáját te­levízióra alkalmazta a budapes­ti tévé alkotócsoportja. A tévé­játékot Mihályfi Imre rendezi. Najgyonov, Gorkij kortársa az utóbbi évtizedben vált ismert­té. A darabban Tábori Nóra, Ti- már Béla, Káldi Nóra, Máté Er­zsi, Bálint András, Monori Lili és Szilágyi Tibor játszik. □ JÓKAI MÓR És mégis mo­zog a Föld című regényéből té­véjáték készül Hajdufy Miklós rendezésében. A készülő pro dukció főszereplői: Tordai Teri. Kozák András, Tomanek Nán­dor, Somogyvári Rudolf. Dés’ István és mások. □ CAROL ANDRÉ, a tizenki­lenc éves francia filmszínészno Marcello Mastroianni oldalán szerepel a Mordi e függi című filmben, amelyet Dino Risi ren­dez. Carol Andrénak nagy kar­riert jósol Luchino Visconti, a híres rendező is, aki annak ide­jén rábízta a Halál Velencében egyik kisebb szerepét. □ A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ — Esztergályos Károly rendezé­sében — rövidesen bemutatja Walter Jens Julius Caesar című drámájának televíziós változa­tát. A címszerepet Básti Lajos játssza. A többi szerepben Ko­zák Andrást, Bitskey Tibort, In- ke Lászlót, Szilágyi Tibort és Zolnay Zsuzsát láthatjuk. követelményeknek. A bratisla­vai stúdióban a múlt évben olyan filmalkotások születtek, melyek arról győznek meg ben­nünket: az alkotók a szocializ­mus iránti elkötelezettséggel vállalják a mai valóságot, a köznapi problémák felvetésével a társadalmi haladást és igaz­ságot szolgáló művészetért szállnak síkra. Az elmondottak igazolására elegendő, ha meg­említjük Ján Lacko filmjét, a Hosszú az út a mennyországba című alkotást, mely a szemle egyik első díját kapta. A film­ballada a fél évszázad előtti szlovák falu jellegzetes viszo­nyait, a földhöz kötött emberek mentalitását, a vagyon minden- hatóságát ábrázolva, a nézőket arra ösztönzi, hogy párhuzamot vonjanak az akkori és a mai vidéki élet között, s még job­ban tudatosítsák, az eltelt öt­ven év harca miképpen változ­tatta meg falvaink arculatát. A versenyen szereplő másik szlo­vák film, a Ján Nálepka kapi­tány élettörténetét, fasisztaelle­nes harcát megjelenítő Holnap késő lesz című alkotás a leg­jobb forgatókönyv díjat nyerte el {szerzői: Miloš Krno és a szovjet A. Gyelengyik). A barrandovi stúdió az idei szemlén nyolc játékfilmmel vett részt: Aranylakodalom, Mi kell az élethez, Mi, elveszett lányok, Gólem kisasszony, Férfiak útjai, A halál válogat, Esküvő gyűrű nélkül, ... és köszöntőm a fecs­kéket. A bíráló bizottság első díjjal jutalmazta Ivó Toman Férfiak útjai című filmjét, melynek cselekménye a falu szocializálása, a népi hatalom létrejötte idején játszódik. A megtörtént eseten alapuló film hőse a közbiztonsági testület tagja, s a társadalmi rossz el­leni harcban ellenséges erőkkel találja magát szemben ... Jaroslav Mach, a tavaly el­hunyt cseh rendező — in me­moriam — különdíjat kapott Aranylakodainm című vígjáté­káért, melyben egy nyugdíjas bányászcsalád életét mutatja be, igen szellemesen. A zsűri díjjal jutalmazta Magda Vasá- ryovát is, a ... és köszöntem a fecskéket című filmben nyúj­tott alakításáért. A múlt évben készült filmek a hazai irodalom és művészst haladó és forradalmi hagyomá­nyainak ápolására törekszenek, s a művészet népi-realista erei­ből táplálkoznak, száműzve ez­zel a filmművészetből a kétes értékeket, és kiirtva a vadhaj­tásokat. Meggyőződésünk, hogy a hazai film ez évben újabb sikerekkel gazdagodva folytatja a megkezdett művet, és új, mé­lyen elkötelezett művészi alko­tásokkal gyarapítja a hazai szo­cialista filmművészetet. TOLGYESSY MÁRIA A plzeňi filmszemle ha­zai filmgyártásunk tükre, s hogy e tükör milyen képet mutat, elsősorban attól függ, milyen eredményeket értek el hazai alkotóink. S még ha a fesztiválon felvonultatott fil­mek alapján töredékes képet kapunk is a cseh és a szlovák filmgyártás egészéről, mégis megismerhetjük a csehszlovák filmművészet fő vonulatát és törekvéseit. A cseh és a szlovák filmek fesztiválja lehetővé teszi, hogy évről évre konfrontáljuk az elő­ző esztendő eredményeit, fel­mérjük szocialista filmművé­szetünk sikereit, s feltárjuk a hibákat és a fogyatékosságo­kat, hogy ezeket áthidalva mű­vészi igénnyel párosuló szocia­lista elkötelezettségű alkotáso­kat hozzunk létre. A közelmúlt­ban lezajlott plzeňi seregszem­le tág teret biztosított filmgyár­tásunk jelenlegi helyzetének és távlatainak elemzésére, hiszen a nehéz és ellentmondásokkal terhes időszak, a megpróbálta­tások évei után lezárult film­gyártásunk egy szakasza, s el­érkezett az ideje annak, amikor a párt XIV. kongresszusa, va­lamint az ideológiai plenáris ülés határozatait — a filmgyár­tás terén is — élettel, maradan­dó művészi értékekkel telíthet­jük. A korszakos jelentőségű párt dokumentumok egyértelmű­en körvonalazzák a művészet küldetését, s szerepének fon­tosságát abban jelölik meg, hogy a filmművészet gazdagítsa szocialista valóságunkat, és for­málja a szocialista társadalom új típusú építőinek arculatát. S ez a megállapítás kétségtele­nül a szocialista embert formá­ló, a tudatra, az értelemre ható, a humanizmust hirdető filmekre vonatkozik. A párt XIV. kongresszusát kö­vetően filmgyártásunk új úton halad. A fellendülés jelei, a pozitív eredmények már a múlt évi plzeňi fesztiválon is meg­mutatkoztak, s világosan jel­zik, hogy filmgyártásunk az egyetlen járható utat választot­ta, azon az úton indult el, melynek legnagyobb értéke a szocialista elkötelezettség. A szocialista kultúra szolgálatába szegődött alkotók tudatosítot­ták, hogy a filmművészetnek tartalmában és stílusában egy­aránt a nép művészetének kell lennie. A népi, nemzeti jelle­get viszont csak a hazai problé­máknak a kor szintjén álló fel­dolgozása hitelesítheti, azon küzdelmek ábrázolása, amelye­ket társadalmunk a szocializ­mus programjának igaz megva­lósításáért folytat. Az alkotók társadalmi elkötelezettségének, pártosságának abban kell meg­nyilvánulnia, hogy szocialista felelősséggel elemzik valósá­gunkat, vizsgálják mai életün­ket, a közelmúltat, vagy a ré­gebbi történelmet, s a hibák, a visszásságok feltárásával és bí­rálatával a szocializmus kibon­takozásának ügyét szolgálják. Fontos hangsúlyozni és tuda­tosítani ezeket a tényeket, hi­szen a válságos években a ha­zai film egyre inkább elvesztette nemzeti értékeit és arculatát, elrugaszkodott a valóságtól, a haladó forradalmi hagyomá­nyoktól, s a divatirányok után­zásával teljesen deformálta nemcsak profilját, de mondani­valóját is. Hazánk filmtermésé1 nek eszmei és tartalmi elsiváru- lása a haladó művészekben igényt ébresztett arra, hogy a kérdéseket ne a társadalmon kí­vülre rekedt ember szemszö­géből tegyék fel, hanem a cse­lekvés, az alkotás módjait ke­resve azt kutassák, melyek a személyiségek kibontakozásá­nak útjai, az egyéni aktivitás és felelősség új lehetőségei s a még meglevő korlátai, hogy az emberiséget tiszta gondolko­dásra, őszinte cselekvésre ösz­tönözzék. A kolibai stúdió a tavalyi si­keres plzeňi szereplés után (Jo­zef Režucha: Elég jó férfiak című filmje nyerte a fesztivál első díját) a hazai filmek se­regszemléjén az idén is ered­ményesen helytállt, hiszen olyan filmekkel mutatkozott be, amelyek eleget tettek a szo­cialista filmművészettel szem­ben támasztott igényeknek és ■i­Az ej^,díjjal kitüntetett Ivó Tornán rendezte FÉRFIAK ÚTJAI című cseh film egyik kockája. A képen: Adolf Filip, Jirí Wohanka és Bohu- slav Licman A plzeňi filmszemlén bemutatták a . és köszöntőm á fecskéket“ című cseh filmet is. Az alkotás főszereplője Magda Vásáryová szlovák színésznő (a képen jobbra), aki ala­kításáért kitüntetésben részesült 1973. V. 27. 10 wsmm MiilÜBliiliilil plzeňi fesztiválon el ső díjjal jutalmaztok

Next

/
Thumbnails
Contents