Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-26 / 124. szám, szombat

Az 1974-es terv előkészületei ÍRTA: KAROL MARTINKA, AZ SZSZK KORMÄNYÄNAK ALELNÖKE, A SZLOVÁK TERVBIZOTTSÁG ELNÖKE Ezekben a napokban hagyják jóvá az illetékes szervek a nép­gazdaság fejlesztésének 1974- es állami végrehajtási terve kidolgozásának irányelveit. Ezek az irányelvek a népgaz­daság fejlesztésében elért ed­digi sikerekre kapcsolódnak, a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által jé v á ha gyot t g a zd as á g p o 1 i t i ka i célkitűzésekből indulnak ki, s a legkedvezőbb feltételek ki­alakítására törekednek azok teljesítéséhez. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának eddigi végrehaj­tása, a gazdaságunk fejleszté­sében a kongresszus által ki­tűzött fő cél teljesítésében — a dolgozók életszínvonalának további növelése és lakossá­gunk létbiztonságának további szilárdítása — elért eddigi eredmények pártunk jelenlegi vezetésének kifejező politikai- társadalmi sikereit igazolják, a hazánk szocialista építésével járó kérdések megoldásában. Bár a párt gazdasági prog­ramját már a társadalmunk konszolidálása, a válság követ­kezményeinek felszámolása idő­szakában kidolgoztuk és jóvá­hagytuk, nemcsak a párt von­zó perspektív gazdaságpolitiká­ját sikerült célul kitűzni, ha­nem a rendelkezésre álló erők és lehetőségek reális felméré­se alapján a pártban és a tár­sadalomban rejlő erőket is egységesen e feladatok telje­sítésére sikerült összpontosíta­ni. Fokozatosan, lépésről lépés­re haladva, sikeresen valósít­juk meg ezt a programot, ked­velő eredményeket érünk el a gazdaság fejlesztésében, ami megerősíte tte 1 a k o sság u n k na k a gazdaságpolitikánk helyes­ségébe vetett bizalmát, és így kedvező feltételek alakulnak ki társadalmunk politikád, mun­ka- és polgári aktivitásának fejlesztéséhez. Az eddigi pozitív eredmé­nyek azonban nem jogosíthat­nak fel arra, hogy ölbe tett kézzel vegyük tudomásul a megtett utat, megelégedjünk az elért eredményekkel. Éppen ellenkezőleg: ki kell használni azt a politikai tőkét, amely dolgozóinknak a gazdasági programhoz való aktív hozzá­állása következtében felhalmo­zódott. Ilyen hozzáállásra tö­rekszünk a tervező munkákban is: megfelelő feltételeket aka­runk teremteni a dologi irá­nyításhoz és elegendő időt akarunk biztosítani a tervjavas­latok tökéletes lebontásához. Az SZSZK gazdaságának 1974- es fejlesztési terve irányelvei­nek javaslata arra törekszik, hogy még jobb eredményeket érjünk el. A CSKP KB és az SZLKP KB gazdasági kérdések­ben hozott határozataiból ki­indulva biztosítja egyes olyan fogyatékosságok fokoza­tos felszámolását, amelyek fé­kezik gazdasági potenciálunk jobb kihasználását. Ez a cél­kitűzés Szlovákiában a társa­dalmi források képzésének sok­oldalúan gyorsított ütemében, s a szükséges feltételek meg­teremtésében nyilvánul meg, főleg a beruházások terjedel­mének bővítése, s a társadal­mi munkatermelékenység gyor­sabb növelése által. így pél­dául a társadalmi terméket az idei 6 % helyett 6,9 %-kal, az ipari termelést 8 % helyett 10 százalékkal, a beruházásokat 5,9 % helyett 8 %-kal az ipa­ri munkatermelékenységet 5 % helyett 7,2 %-kal. az építőipa­ri munkatermelékenységet 3,4 százalék helyett 6,2 %-kal kell növelni. Azzal, hogy a terv előkészí­tésének irányelveit egy hónap­pal korábban hagyjuk jóvá, mint a megelőző évben, több idő jut a tervjavaslatok kidol­gozására a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatokban és a nemzeti bizottságokon. Az irányelvek jóváhagyásá­val tehát elegendő idő áll ren­delkezésre a terv kidolgozá­sára, s a munka szervezői meg­felelő dologi tájékoztatásban is részesülhetnek. Ezek az elő­nyök -azonban csak akkor hoz­zák meg a kívánt eredményt, ha a gazdasági irányítás egyes fokozatai, a pártszervek és a szakszervezetek a terv előké­szítésének egész időszakában egységes igyekezetei fejtenek kii a fejlesztési feladatok op­timális megoldásainak keresé­sében, figyelembe véve gazda­ságunk lehetőségeit és korlá- tait. Az irányelvek tehát egyrészt megfelelő tájékoztatást nyújta­nak, de ugyanakkor a kerete­ket is megadják a célkitűzések realizálásához. Csak úgy tud­juk kihasználni a szocialista társadalmi rendszer tervgazdál­kodásában rejlő lehetőségeket, ha az előkészítés időszakában az irányelvek mindkét oldalát következetesen szem előtt tart­juk. Csak így tudunk takaré­kosan bánni a rendelkezésre álló erőkkel, csak így tudjuk megfelelő összpontosítással nö­velni hatékonyságukat. Ez azonban nemcsak a gaz­dasági szervektől Ikíván még aktívab hozzáállást, hanem a dolgozóknak a terv előkészítési folyamataiba való aktív bekap­csolását is szükségessé teszi. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell: — a konkrét Intézkedések kidolgozásának szükségességét, s a fel tételek kialakítását az irányelvben foglalt feladatok teljesítéséhez, elsősorban a komplex szocialista racionali­záció programjai által; — a fő fejlesztési programok tökéletes előkészítését és rea­lizálását, az új termelési el­járások és technológia elsajá­títását, a választék inovációját, a döntő fontosságú építkezések ütem szerinti realizálást; — a terv egyes részeinek jobb egybehangolását, a szál­lító-kivitelező kapcsolatok tö­kéletesebb megoldását és főleg a termelési szerkezet és a népgazdasági szükségletek kö­zötti összhang megteremtését. Ha az 1974-es terv idejében való és tökéletes előkészítésé­hez az idei feladatokat is si­keresen teljesítjük, akkor jogos derűlátással léphetünk a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kijelölt fel­adatok teljesítésének befejező szakaszába. (ČSTK) — A Szahara-73 ti­zenegytagú természettudomá­nyos expedíció augusztus köze­pe táján indul el Prágából két­hónapos kutatóútra a délkelet­algériai sivatag középpontjába, a Tassili-hegység sziklás út­vesztőibe. Az expedíciót a ter­mészet- és környezetvédelmi szövetség küldi ki és folytatja az ezt megelőző tanulmányi ku­tatócsoport munkáját. A termé­szettudósok az algériai termé­szetről gazdag dokumentációs anyagot gyűjtöttek össze és foglalkoztak a természetvéde­lem és az életkörnyezet prob­lémáival is, különös tekintettel a sivatag továbbterjedése által (ČSTK) — A 603-as műúton /Ládví községben (Prága-keleti járás) május 20-án délután 13,20 órakor súlyos közúti bal­eset történt, személyautók üt­köztek össze. Három személy a helyszínen meghalt, hét sze­mélyt pedig súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. A rendőrség intenzíven nyo­moz a baleset okának felderíté­se érdekében, s ezért kéri mindazokat a tanúkat, akik adatokat tudnak szolgáltatni az veszélyeztetett területre. Az utolsó expedíció kél évvel ez­előtt tért haza a Szaharából. Tagjai többek között értékes adatokat és információkat dol­goztak fel a sivatag keletkezé­se előtt az itt előforduló rend­kívüli érdekes állatvilág külön­féle fajtáiról. Elsősorban a Tas- sili-hegységben előfordult kro- kodilusokról van szó. Jirí Ha- leš, a Szahara-73 expedíció ve* zetője, a Csehszlovák Sajtóiro­da tudósítójának adott interjú­jában elmondta, hogy a kutatás eredményei felvilágosítással szolgálnak a sivatag kellős kö­zepén található látszólagos bio» lógiai ellentmondásról. esetről, hogy jelentkezzenek a Prága-keleti rendőrség nyomo* zóosztályán. Cím: Prága, Vili* Krížiková 8; telefon: 224-941-től 944-ig, 38-as mellékállomás, vagy bármely más rendőrállo­máson. Ezenkívül kéri annak a vö­rösbarna Spartak gépkocsinak az utasait, amely a kritikus pil­lanatban a szerencsétlenség színhelyén áthaladt, hogy bár­mely rendőrállomáson jelent* kezzenek. Szemtanúkat keres a rendőrség I fawBRmista és a vallási erkďcs A kommunista erkölcs kiala­kítása, alapelveinek és normái­nak megszilárdítása — ez a kommunista nevelés egyik leg­fontosabb feladata. E bonyolult feladat megoldása megköveteli annak leküzdését, amit az er­kölcsi tudatban a burzsoá múlt csökevényeinek nevezünk. Er­kölcs alatt értjük azon alap­elvek, normák, szabályok ösz- szességét, melyek meghatároz­zák az ember magatartását, cselekedeteit embertársaival, a társadalommal és önmagával szemben. Az erkölcs szükség- szerű valami, mivel az ember társadalmi lény, élete szorosan összefügg a többi ember életé­vel, és ez a kapcsolat lehetet­len az általánosan elfogadott szabályok-normák nélkül. Az erkölcs tartalmával, nor­máival, alapelveivel, eszméivel és követelményeivel azokat az objektív szociális feltételeket tükrözi, amelyek között az em­ber él, s egyben tükrözi a tár­sadalom, az osztály, a szociális csoport érdekeit is. Ezért min­dig konkrét történelmi, és az osztálytársadalomban osztály­tartalma van. Az uralkodó er­kölcs az uralkodó osztály er­kölcse. A földműves és a föld- birtokos, a proletariátus és a burzsoázia erkölcse és erkölcsi szabályai elvben különböznek. A szocialista társadalom erköl­cse ellentétben áll a burzsoá erkölccsel, a kommunista er­kölcs magába foglalja a kollek­tivizmust, a dolgozók érdekegy­ségét, az internacionalizmust és a kizsákmányolás gyűlöletét. A burzsoá erkölcsöt, amelynek alapja az individualizmus, a vagyonhajhászás, az egoizmus és nacionalista korlátoltság jel­lemzi. Minden osztály erkölcsében megtalálhatók az általános em­beri érdekek, amelyek az álta­lános erkölcsi normákban nyil­vánulnak meg: az erőszak, a gyilkosság elítélése, az idegen javak eltulajdonításának tilal­ma, a gyermekekről való szülői gondoskodás követelménye stb. Sem társadalom, sem család és semmiféle emberi kapcsolat nem létezhet ilyen normák nélkül. Az uralkodó, kizsákmá­nyoló osztályok azonban állan­dóan megsértik ezeket a nor­mákat, saját egoista osztály­érdekeikhez alkalmazzák. Ez az erkölcs tudományos magyarázata. Van azonban hu­mánus magyarázata is. Az em­berekben felelősségérzetet kelt viselkedésükért embertársaink­kal és önmagunkkal szemben. Optimista, mivel azt feltételezi, hogy a szociális haladással pár­huzamosan folyik az erkölcsi haladás is. A vallási erkölcs alapelvei Teljesen mást hirdet a val­lás, amely nem a történelmi tényekből, az erkölcsi gyakor­lat elemzéséből, hanem a hit­ből és a mítoszokból indul ki. A vallás szerint mindent az isten alkotott, és ezért az emberek erkölcsét is az istenek, a ter­mészet feletti erők határozzák meg. A jó az istentől, a rossz az ördögtől származik. A ke­resztény hitoktatás szerint az ember választhat a jó és a rossz között, de közben inkább a rosszra hajlik. így a jó for­rása és az erkölcs szavatolója egyedül az isten. Az ilyen né­zetek szükségszerűen kisebbítik az ember erkölcsi méltóságát, felelősségérzetét tetteiért, és olyan lényként tüntetik fel az embert, aki az isten segítsége nélkül saját erejéből nem tud semmi jót csinálni. Ez a val­lási erkölcs alapja. Az ember erkölcsi tehetetlen­ségének alapelve törvénysze­rűen ahhoz az elképzeléshez vezet, hogy a rossz és a bűn örök. Ily módon indokolják meg az erkölcsi kihágásokat, az erkölcstelen magatartást és kisebbítik az emberek felelős­ségét saját viselkedésükért. Az ember erkölcsi tehetetlen­ségének elve és az az elkép­zelés, hogy a földön nem szün­tethető meg a rossz, oda vezet, hogy lemondanak a rossz és az igazságtalanság elleni harc­ról, vagy pedig a harcba az értelmetlenség és fölöslegesség érzését viszik be. A vallási erkölcs alapja vég­eredményben a belenyugvás, az alázatosság, a tűrés és az er­kölcstelenség előtti kapituláció. A vallási erkölcs a megbé­kélés és az alázatosság hirde­tésével, a rossz és az igazság­talanság örök érvényességének hangsúlyozásával a kizsákmá­nyoló osztályok és elnyomók érdekeit szolgálta és szolgálja ma is a kapitalista világban. A szocialista országokban ob­jektíve a vallási erkölcs iga­zolja az erkölcsi kihágásokat, az erkölcstelen magatartást és a burzsoá múlt csökevényelt. A vallás hatása az ember erkölcsi arculatára Vannak, akik azt állítják, hogy a vallás gyakorlata — a szertartások, a prédikációk — hit nélkül is elősegítik a hívők erkölcsi magatartását. A pré­dikációk tartalmi alapját azon­ban nem az erkölcsi kérdések képezik. Lényegük az istenben való hit és a vallásosság hir­detése. Sőt az egyház hajlandó igazolni bármilyen erkölcsi ki­hágást és erkölcstelen magatar­tást .azzal a feltétellel, ha a bűnös vezekel és vallásos hitét tfinúsítja. A gyakorlatban szinte lehe­tetlen, hogy az őszinte hívő betartsa a vallás erkölcsi alap­elveit. Hisz nehéz lehet úgy élni, hogy meghátrálunk a rossz előtt és beletörődünk az igazságtalanságba. A hangozta­tott erkölcsi elvek és a maga­tartás, a meggyőződés és az élet — a gyakorlat közti szük­séges ellentmondás kétarcúsá­gához vezet. Nem véletlen, hogy a felekezeti közössé­gek, a rendek és kolosto­rok, a vallási erkölcs hirdetői­nek központjai az erkölcste­lenség, az erkölcsi elferdülé- sek, a kapzsiság, a képmutatás központjai voltak, amit ma az egyház képviselői sem tagad­hatnak, habár, mindent meg­próbálnak, hogy igazolják az egyházat. Mindez a vallási er­kölcs antihumanizmusáról győz meg. Tudnunk kell, hogy a vallás vagy az ateizmus, a hit vagy a hitetlenség önmagában nem határozza meg az ember erköl­csét, erkölcsi életét. Ezeket el­sősorban a szociális feltételek, a nevelés és más tényezők ha­tározzák meg. A vallás nem segíti elő, sőt inkább fékezi az erkölcsi haladást. Az ateizmus ma annak a társadalomnak a világnézeti alapja, amely sike­resen fejleszti, megszilárdítja a leghumánusabb erkölcsöt — a kommunista erkölcsöt. A kapitalista világban, ahol a vallás még fontos szerepet tölt be, és végigkíséri az em­ber nevelését, az erkölcs állan­dó romlását, a bűnözés fokozó­dását tapasztalhatjuk. Az a me* rikai dolláron a „Hiszünk az Istenben“ felirat látható. És mennyi kihágást és borzalmas gaztettet követtek már el a dollár segítségével. A hitlerista hadsereg katonáinak derékszí­ján az „Isten velünk van“ fel­irat volt olvasható, de még na­gyon jól emlékezünk a német fasiszta hadsereg katonáinak erkölcsi arculatára, a nácizmus „erkölcsére“. Az Egyesült Ál­lamokban, amely vallásos or­szágnak tartja magát, kataszt­rofális méreteket ölt a bűnözés, az erkölcstelenség, a legvadabb szenvedélyek dúlnak és elter­jedt a kábítószer-élvezet. Elő­térbe kerül az a tény, amint azt az Egyesült Államok bör­töneiben végzett felmérések is mutatják, hogy a bűnözők val­lásosabbak, mint a többi em­ber. A vallás hatása az erkölcsi haladásra Egyesek azt tartják, hogy A vallás pozitív szerepet tölt be az erkölcsi haladásban, az er­kölcsi értékek megőrzésében és továbbadásában. A vallási erkölcs ugyanúgy, mint az erkölcs más formája is bizonyos osztályérdekeket védelmezett és fejezett ki. Ki* fejezte ugyan a dolgozók er­kölcsi törekvését a szociális igazság kivívására, az emberek közötti humánus kapcsolatokra (szeretetre), a jó és a rossz igazságos értékelésére, de reális vágyként tüntette fel a másvi­lági jutalmazás illúzióját; a megbékélés és az alázatosság hirdetésével pedig — gyakran a vallás hirdetőinek akarata el­lenére is — a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálta. A vallási erkölcs rendszerint a gazdasági szempontból uralmon levő kizsákmányoló osztály er­új szó 1973. V. 26. Egy évvel, ezelőtt, 1972. május 23 án a Liptovský Mikulás i kór­ház szülészeti osztályán örvendetes eseményt jegyeztek fel: jus- tina Sirotová, 28 éves asszony, a bőrkikészítő üzem dolgozója három egészséges gyermeket szült. Két kisleányt, Elenkát és Ivet- kát és egy kisfiút, Jurkót. fanko, aki az általános iskola első osz­tályába jár — három kis testvért kapott. A családnak az egész község, a hnb, az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma és az üzem is, ahol a szülők dolgoznak, segítséget nyújtott. A hnb az első hat hónapban egy egészségügyi nővért bocsátott a család rendelkezésére, ezenkívül hetenként egyszer egy gyermekorvos is meglátogatja a hármas ikreket. — Szerencsére eddig csak ta­náccsal szolgált. Képünkön az ikrek evés közben. Felvétel: M. Mendrej — ČSTK EXPEDÍCIÓ Ä SZAHARÁBA

Next

/
Thumbnails
Contents