Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-25 / 123. szám, péntek

Az ellenőrzés lenini elveinek elmélyítése Munkában a népi ellenőrzés üzemi b'zottságai ÍRTA: Dr. JÁN PAŠKO MINISZTER, AZ SZSZK NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A pártszervek közvetlen vezetésével £ A dolgozók tár­sadalmi ellenőrzésének eszköze 9 A hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen £ Első o megelőzés és a fogyatékosságok kiküszöbölése A CSKP XIV. kongresszusának határozatai hangsúlyozták a népi ellenőrzés szerveinek, az állam és a társadalom irányító és ellenőrző rendszere jelentős láncszemeinek küldetését. A kongresszusi határozatok végrehajtása során az utóbbi két év­ben Csehszlovákiában kialakították a népi ellenőrzési szervek komplett rendszerét. 1971-ben történt megalakulásuk óla fejtik ki tevékenységüket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrzési Bizottsága, a két nemzeti köztársaság népi ellenőrzési bizottságai és a nemzeti bizottságok népi ellenőrzési bizottságai. A népi ellenőrzésről szóló párt- és kormányhatározatokkal, vala­mint törvényekkel összhangban a népi ellenőrzési bizottságok munkájuk eredményeivel aktívan és céltudatosan segítenek a gazdasági és a társadalmi élet fejlesztése igényes feladatainak teljesítésében. Ebben az irányban adnak a legközelebbbi idő­szakban a népi ellenőrzési szervek, és úgy vélem, az ellenőrzési rendszer többi láncszeme munkájának is számos ösztönzést és konkrét ötletet az elmúlt napokban lefolyt járási pártkonferen­ciák tanácskozásai és határozatai is. Abból a tényből kiindulva, hogy államunkban minden ha­talom a dolgozó népet illeti meg, csak természetes, hogy a nép dolga az ellenőrzés is. A népnek joga van az ellenőrzés­re és ennek gyakorlati végre­hajtására. Ennek a kifejezői a népi ellenőrzés üzemi bizott­ságai is, amelyekben összeforr az állami ellenőrzés a dolgo­zók által végrehajtott társadat mi ellenőrzéssel. A központi pártszervek határozatainak és a köztársasági kormányok dön­téseinek értelmében ilyen bi­zottságok létesülnek fokozato­san a kiemelt üzemekben és vállalatokban. A népi ellenőr­zés üzemi bizottsága alapvető láncszeme a népi ellenőrzési szervek rendszerének. Ezzel gyakorlatilag befejeződik ezen ellenőrző szervek egész rend­szerének kialakítása, amelyek­ben a szakismeret a dolgozók széles körű társadalmi elköte­lezettségével párosul. Ebben kell látni a mi feltételeink kö­zött a dolgozóknak az irányí­tásban és az ellenőrzésben való közvetlen részvételére vo­natkozó lenini elvnek, s annak a követelménynek megvalósulá­sát, hogy tömegalapon kell ki­építeni és megszervezni az el­lenőrzést, ami a szocialista demokrácia további elmélyítése e területen. A NÉPI ELLENŐRZÉS RENDSZERÉNEK KOMPLETT KIÉPÍTÉSE A népi ellenőrzésről szóló új törvényes rendelkezések megadták a jogi alapot a népi ellenőrzés üzemi bizottságai­nak létesítéséhez, éspedig mind a szövetségi és köztársasági szervek, mind a nemzeti bizott­ságok hatáskörének területén. A Szlovák Szocialista Köztár­saságban ezekben a napokban folynak a népi ellenőrzés újon­nan kinevezett üzemi bizottsá­gainak utolsó alakuló ülései. Ezzel gyakorlatilag visszakapja megelőző jogkörét a dolgozók­nak e fontos ellenőrzési szer­ve. A népi ellenőrzés üzemi bi­zottságai már rendelkeznek bizonyos hagyománnyal társa­dalmunk életében. Az 1963—67- es években a pártszervek és szervezetek közvetlen vezeté­sével érdemes munkásságot fejtettek ki. A válság éveiben azonban a jobboldali erők tá­madásának célpontjává lettek, amelyeknek politikai és gazda­sági célja megvalósításában akadály volt a lenini elvekre épült, a szocializmus vívmányai és az össztársadalmi érdekek fölött őrködő szocialista ellen­őrzés. Sor került nemcsak te­vékenységük komoly aláásásá- ra és megbénítására, de lénye­gében — kis számú kivételtől eltekintve a közvetlenül az üze­mekben tevékenykedő társadal­mi ellenőrzési szervek felszá­molására is. 1969 áprilisától a pártszervek és szervezetek gon­doskodása révén és támogatá­sával azonban az ellenőrzés lenini funkciója teljes megújí­tásának keretében hozzáláttunk az ellenőrzés céltudatos elmé­lyítéséhez a dolgozók által végzett ellenőrzés fejlesztésé­vel s az ilyen ellenőrzési szer­vek létesítésével is gazdasági területen. KÖZVETLENÜL A TERMELÉSI FOLYAMATBAN A jelenlegi szakaszban, az elfogadott határozatok értel­mében, a fontos, kiemelt szlo­vákiai vállalatokban és üze­mekben alakulóban vannak a népi ellenőrzés üzemi bizott­ságai. A pártdokumentumok és az ezekhez kapcsolódó kor­mányhatározatok hangsúlyoz­ták a követelményt, hogy az üzemi bizottságok a fejlődés­nek ebben a szakaszában azok­ban a vállalatokban és üzemek­ben alakuljanak meg, ahol op­timális feltételek alakultak ki tevékenységükhöz. Az eddigi alakuló ülések teljes mértékben igazolták, milyen széles körű érdeklődés nyilvánult meg munkájuk iránt a dolgozók kol­lektívái s a vállalati, illetve üzemvezetőségek részéről. így volt ez például a bratislavai Dimitrov Vegyi Müvekben, a partízánskéi Augusztus 29. Ci­pőgyárban, a žarnovicai faáru- gyárban, a púchovi Makyta ru­hagyárban. iVIetve a Május 1. Gumigyárban, a bratislavai és a žilinai fémfeldolgozó válla­latnál és másutt. Visszatükrö­ződése ez annak, hogy helye­sen értelmezték ezeknek a szerveknek a politikai ós tár­sadalmi küldetését, amelyek közvetlenül a termelési folya­matban fognak tevékenykedni és munkájuk eredményeivel elősegítik a kitűzött feladatok biztosítását. Elmondhatjuk, hogy a kerü­leti és járási pártbizottságok, valamint az üzemi pártbizott­ságok által, az üzemekben működő társadalmi szervezetek és népi ellenőrzési bizottsá­gok közreműködésével szerve­zett egész előkészítési folyamat pozitívan nyilvánult meg nem­csak az üzemi bizottságok sze­mélyi összetételében, hanem szerepük helyes .politikai és osztályszempontból vett felfo­gásában és tevékenységük tar­talmának kitűzésében is. Bizo­nyítja ezt az a tény is, hogy az e bizottságok munkájában való részvétel iránt mindenek­előtt a kommunisták mutatnak érdeklődést. Helyes, hogy ők adják meg az ellenőrzés orien­tációjának tónusát és a többi dolgozóval együtt törekednek az állami terv feladatainak teljesítésére, a fegyelem meg­szilárdítására stb. A bizottsá­gok tagjai többségükben köz­vetlen a termelésben dolgozó rátermett munkások, műveze­tők, műszakiak, szocialista brigádok tagjai, gazdag élet­tapasztalatokkal rendelkező emberek lettek. Az idősebb, tapasztalt párt- és szakszerve­zeti funkcionáriusokon, a Nő- szövetség aktív tagjain kívül megtaláljuk e bizottságokban a fiatal nemzedék képviselőit, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjait is. Az illetékesek az üzemi bizottságok tevékenysé­gének sikeres kifejtéséhez szükséges káderfeltételek ki­alakításánál abból a tényből indultak ki, hogy az üzemi bi­zottságoknak nem lesz szakmai apparátusa és hogy tagjai ezt a tisztséget a rendes munkájuk mellett fogják ellátni. A MUNKA IRÁNYA Jelentős mozzanat az a tény, hogy az üzemi bizottságok a pártszervek és szervezetek irá­nyításával dolgoznak. Ennek kifejezése közvetlen kapcsola­tuk az üzemi pártbizottsággal. Tevékenységük alapvető jel­lemvonása az, hogy egyesítik magukban az állami ellenőrzés és a társadalmi ellenőrzés ele­meit. E felfogásból következik munkájuk tartalma és iránya is. Mindenekelőtt munkahelyük gazdasági tevékenységének és az állami végrehajtási terv ál­tal meghatározott feladata tel­jesítésének a termelés haté­konysága növelésének, az ál­lami, munka- és technológiai fegyelem megszilárdításának, a gazdaságosság és a minőség növelésének, valamint a szocia­lista társadalmi tulajdon cél­szerű felhasználásának és vé­delmének ellenőrzésére irá­nyul. Jelenlős helyet foglal el tevékenységükben a szervezet­nek a dolgozókról való gon­doskodás terén mutatkozó fel­adatai teljesítésének ellenőrzé­se, ide értve a panaszok* be­jelentések és javaslatok elinté­zésének ellenőrzését is. NEVELŐ HATÁST KELL KIFEJTENI Fontos szempontja a népi el lenőrzés üzemi bizottságai küldetésének, hogy nevelő ha­tást fejtsenek ki az emberek gondolkodására és cselekede­teire, a dolgozók alkotó kez­deményezésének és aktivitásá­nak kibontakoztatására töre­kedjenek vállalatuk vagy üze­mük gazdasági és társadalmi életének említett és egyéb te­rületein. Ellenőrzési tevékeny­ségük — amelyet lényegében az összes ellenőrzési szerv számára kötelező érvényű mód­szertani utasítások alapján fejtenek ki — állandó mód­szere a megelőzés, éspedig «'mi a hibák és a fogyatékossá­gok megelőzését és azonnali kiküszöbölését illeti közvetle­nül a helyszínen. Most tehát a népi ellenőrzés üzemi szervei hozzáfognak sa­ját ellenőrzési tevékenységük kifejtéséhez. Tervszerűen te­szik ezt, alkalmazkodva az el­lenőrzési tevékenység fő irány­vonalához, kiindulva a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi és idei plenáris ülésein kitű­zött követelményekből és fel­adatokból. Munkájuk konkrét vezérfonalát a vállalati és a járási párlkonferenciák határo­zat ati képezik. ADJUNK HELYET A KONSTRUKTÍV ÉPÍT0 KRITIKÁNAK Ezzel kapcsolatban nemcsak az ellenőrzési szerv, hanem minden dolgozó a saját munka­helyén köteles következetesen megvalósítani a mindennapi gyakorlatban azokat a gondo­latokat, amelyeket Gustáv Hu­sák elvtárs, a CSKP KB főtit­kára a bratislavai I. városke­rületi konferencián és a prá­gai IX. városkerületi pártkon­ferencián fejtett ki, s amelyek­ben hangsúlyozta, hogy helyet kell] adnunk az építő kritiká­nak, felül kell vizsgálni a kri­tizált jelenségeket, következe­tesen és azonnal gondoskodni kell ezek kiküszöböléséről. Igen aktuálisak a feladatok, amelyek előtt a népi ellenőrzés újonnan megalakult üzemi bi­zottságai állnak. Tudnunk kell, hogy gyakran igényesek és bo­nyolultak is lesznek. Ezért he­lyesnek tartjuk, ha a járási népi ellenőrzési bizottságok rögtön a kezdet kezdetén konk­rét segítségben részesítik őket, különösen ami az ellenőrző munka helyes módszereinek el­sajátítását és az általuk feltárt problémák konkrét megoldását illeti. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az üzemi bizottságok a pártszer­vek és szervezetek, a vállala­tok és üzemek funkcionáriusai és dolgozói és a népi ellenőr­zési bizottságok támogatásával sikeresen fogják teljesítem a kitűzött feladatokat. Németh Márta és Csákány (Inhriella, a čalovói tejüzem szocia­lista munkabrigádjánuk tagjai a szárított tejpor csomagolása közbon. Felelős munkát véneinek A mezőgazdasági termelés fejlesztése, lakosságunk élet- színvonalának állandó emelke­dése, s az élelmiszer-ellátás egyre magasabb szintű biztosí­tása növekvő feladatokat ró a tejfeldolgozó iparra is. E fontos élelmiszeripari ágazat dolgozói teljes mértékben tudatosítják a rájuk háruló feladatokat és fe­lelősséget. így van ez a Nyugat-Szlová­kiai Tejipari Vállalat čalovói (Nagymegyer) üzemében is, ahol számos olyan intézkedés megvalósítását helyezték kilá­tásba, amelyek lényegesen nö­velik a tejfeldolgozó eddigi tel­jesítményét. E kérdésekről beszélgettem a minap Méhes Vilmos gyártás- vezetővel és Miklós Dezső üzemgazdásszal, akiktől meg­tudtam, hogy évente 3—4 szá­zalékkal növekszik a tej fel­vásárlása, így a tavalyi 82 mil­lió literrel szemben 87 millió 800 ezer liter tej kerül az idén feldolgozásra. A felvásárlási feladatok növekedése az üzem kapacitásának bővítését is meg­követeli. Először a villanyener­gia és a vízgazdálkodási beren­dezések kapacitását bővítik, egyúttal ésszerűsítik a gépi be­rendezések kihasználását is, és új gépeket helyeznek üzembe, így napi 200 ezer literre] nö­velik az üzem befogadó kapaci­tását, vagyis 220 ezer literről 400—420 ezer literre növelik a napi teljesítményt. A tejfeldol­gozás növekedésével növekszik a vaj és a tejpor termelése is. Jelenleg 530—540 tonna tejport gyártanak évente, ezt a meny- nyiséget az említett tényezők segítségével 1975-ben 800—850 tonnára szeretnék növelni. A tejpor termelésén kívül a vajgyártás is jelentős szerepet játszik, mely az évi nyerster­melésnek 47 százalékát adja. 1972-ben 2355 tonna vajat gyártottak, s ennek zömét a ha­zai piacon értékesítették. Ezt a mennyiséget az idén 233 ton­nával növelik. A napi teljesít­mény 7—7,5 tonna. A vajgyár­tás növeléséhez szükséges gé­peket az év második felébe« kapják meg az NDK-ból. E gé­pek óránkénti teljesítménye el­éri a 2500 kg vajat. A tejfölgyártásban is szép eredményeket érnek el. A zsír­talanított tej besűrítésével na­ponta 10—12 tonna kondenzált tejet nyernek. A keresletnek megfelelően hetente 3—3,5 ton­na túrót is gyártanak. A vásár­lók háromféle túróból válogat' hatnak; a lágy, vagy sovány, a kemény és a teljes, vagy zsíros túróból. Az utóbbi időben a jog­hurt gyártására is rátértek, melyből naponta 950—100© üveggel készítenek. , A felsorolt célkitűzések si­keres teljesítéséhez természe­tesen a szocialista munkaver­seny szervezése is hozzájárul, amelyről Miklós Dezső elvtárs így tájékoztatott: — Az üzemben három mun­kabrigád. a szárító, a vajké'szí- tő és a palackozó részleg ver­senyez a szocialista munkabri­gád címért. A legszebb sikerek­kel a Cséfalvai Béla által veze­tett 25-fős szárítórészleg di­csekedhet. Ez a munkabrigád az elmúlt évben terven felül 50 tonna tejpor gyártását vállalta, s a vállalást 247 tonnára telje­sítette. A becsületes és szor­galmas munkáért külön dicsé­retet érdemelnek Németh Mária és Csákány Gabriella, a szárí­tórészleg dolgozói. Az üzemegy­séget az elmúlt évben jó mun­kájának elismeréséül magas ál­lami kitüntetésben részesítet­ték. A vajkészítő és a palackozó­brigád is szép eredményeket ér el. Az előbbi 50 tonna vaj ter­ven felüli gyártására vállalt kötelezettséget, s a valóságban 138 tonnával növelték a terve­zett vajtermelést. A palackozó- részleg dolgozói a múlt évben a megelőző, 1971-es évhez viszo­nyítva 1 828 000 koronával ftö vélték a termelésüket. KRASCSENTCS GÉZA 1973. V. 25. Múlt és jelen ... [Gora Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents