Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-22 / 120. szám, kedd
ja. Hasonló funkciója van a GSSZVK járási bizottságában, a járási pártbizottságiban, s évek hosszú során a városi pártbizottságnak is tagja volt. Jelenleg a szalócai helyi pártszervezet elnöki tisztségét is betűi ti. — Munkáin egyik legnagyobb eredményéneik tartom, hogy vagy 400 cigány családon segítettünk, akik kölcsönből lakást vásároltak. Ezeknek megváltozott a viselkedésük és a munkához való viszonyuk is mondja. — Persze az eredményeink elérésében az egész kollektívánknak nagy érdeme van. Kerületi viszonylatban is az elsők közé tartozunk. Ezt bizonyítja az a tény is. hogy megkaptuk a CSKP megalakulása 50. évfordulója kollektíva elnevezést. Az igazgató munkáját is löbb oklevél dicséri, ne meg a „Példás dolgozó“ jelvény. Szabad idejében kertészkedik, méhészkedők, szobrászattal és festészettel foglalkozik, Több nyelvet beszél. Az ilyenekre szokták mondani, hogy sokoldalú ember. Van még egy jó oldala. Beosztottait önállóságra neveli. — A fogadott lányunk až idén érettségizik a konzervatóriumban, s utána férjhez megy — mondja. — Ha igaz, továbbra is együtt marad a család. Ezért és azért is, hogy ne unatkozzam, még szeretnék tovább dolgozni, mind gazdasági, mind politikai téren. Csáji Ferenc ez idén tehát hármas jubileumot ünnepel. Mennyi erőbe, fáradságba és megpróbáltatásba került, míg idáig eljutott. Az ember, s így van vele ő is, nem szívesen néz hátra, hanem inkább előre. Az évfordulók csak arra jók, hogy az emlékeket felidézve a jövőt tervezgesse. NEMETH JANOS ÚJ szó A plzefíi Skoda Művekben egy 7,5 MW teljesítményű kondenzáló turbinát fejlesztettek ki, amelyet a kipróbálás után átadtak a lu šimieei második villanyerőmű képviselőinek. Képünkön: A 7.5 MW os turbina próbája. (Felvétel: CSTK — J. Vlachj HÁRMAS JUBILEUM Amire a legnagyobb szükség van LÁTOGATÁS EGY GÖMÖRI FALUBAN AZ IFJÚSÁG IS RÉSZT VÁLLALT Košicén 1973. május 19 én és 20-án, szombaton és vasárnap zajlott le Szlovákia Kommunista Pártjának kerületi konferenciája. örvendetes tény, hogy a kelet-szlovákiai kerület dolgozói és polgárai a küldötteknek ezt a tanácskozását szocialista felajánlásokkal köszönthették, amelyeknek összértéke a kerületben 1 milliárd 629 millió koronát tesz ki. Ebből a keletszlovákiai kerület nemzeti bizottságai 845 millió korona, a mezőgazdasági dolgozók 125 és fél millió korona, az ipari dolgozók 658 millió korona értékű kötelezettségvállalással vesznek részt. A kelet-szlovákiai kerület dolgozói elhatározták, hogy szocialista kötelezettségvállalásaik keretében ingyenesen, társadalmi munkában 20 millió 788 ezer 399 órát dolgoznak le a városok és a falvak, az élet- és a munkakörnyezet szépítése terén. A kelet-szlovákiai kerület ifjúsága ehhez a kötelezettségvállaláshoz 7 millió 363 ezer 868 brigádórával járul hozzá. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a kelet-szlovákiai kerületben az ifjúság tevékeny részvétele a népgazdasági feladatok teljesítésében és a szocialista társadalom fejlesztésében a Szocialista ifjúsági Szövetség egyik fő feladata a SZISZ első kongresszusa óta. A SZISZ kelet-szlovákiai kerületi szervezete az első ifjúsági kongresszus tiszteletére indított aktivitás eredményeiből indul ki. Helyes volt az az elhatározás, hogy a „Fesztiválvirágé'rt“ indított versenyt kibontakoztassák a SZISZ járási szervezeteiben, az egyének, a kollektívák és a szocialista munkabrigádok körében a termelés hatékonyságának fokozására, a racionális munkamódszerek és munkaformák bevezetésére. A Szocialista Ifjúsági Szövetség kelet-szlovákiai kerületi szervezete a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a SZISZ első kongresszusának határozataiból kiindulva a Nemzeti Front választási programjainak megvalósítása, az 5. ötéves terv harmadik évi feladatainak teljesítése és a különböző évfordulók, valamint az SZLKP kerületi konferenciájának tiszteletére, továbbá az SZLKP már lezajlott járási konferenciáinak tiszteletére 57 és fél millió korona értékű szocialista felajánlást tett. _ . _ BOHU S NEMCEK Csáji Ferenc, a rožňavai (rozsnyói) Takarékpénztár igazgatója az idén tölti be 60. életévét. Mozgása azonban fiatalos, s jókedve sem hagyta cserben. Szereti a népdalokat, s egy-egy jő viccet is szívesen meghallgat. így hát nem csoda, ha egy-két éven keresztül még dolgozná szeretne. — Apám Veíká Idán (Nagyidán) egy bárónál volt alkalmazva. ötvenkét éven keresztül dolgozott egy helyen. Én úgymond „csavargó“ lettem. Hamar kirepültem a családi fészekből — mondja. — A Kosicei Kereskedelmi Akadémián 1934-ben érettségiztem, majd egy tejfeldolgozó szövetkezetben kaptam munkát. Mindez néhány szóban elmondva egyszerűnek tűnik. Pedig nem így van. Tanulásra, s főleg kosztra kevés pénz jutott. A rendőrségre és a törvényszékre járt jó néhány társával ebédre, jobban mondva krumpliile- vesre. Az alacsony termetű, vékony dongájú fiúnak ez az étel nem volt elég. Albérleti szobáját nem fűtötték, szemidegei megfáztak. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy szem üveget kell viselnie. — Közvetlenül az érettségi ulán néhány barátommal „világjáró útra“ indultunk. Gyalog és alkalmi közlekedési eszközön 2500 kilométert tettünk meg — emlékszik vissza. — Bejártuk Ausztriát, Olaszországot, Jugoszláviát és Németországot. Pénzünk jóformán nem volt, abból éltünk, amit itt-ott kaptunk. A tejfeldolgozó szövetkezetben két évig dolgozott. Sikerült bejutni a Földműves Hitelszövetkezetbe Vranov nad Top- lou-i részlegére. Ennek az idén lesz harminchét éve. Ám itt jóformán meg sem melegedett. Dél-Szlovákiát megszállta Horthy hadserege. Választani kellett, marad vagy a megszállt területre helyezteti magát. Mivel szülei Nagyidán maradtak, az utóbbit választotta. Veiké Kapu- šanyban (Nagykapos) kapott beosztást, de az ottani katonai parancsnok közbenjárására elbocsátották. — Már-már beletörődtem a sorsomba, amikor sikerült 1939- ben a galántai járási hitelszövetkezetbe bejutni — fonja tovább az emlékezés fonalát. — Itt dolgoztam egész a felszabadulásig. Igaz, közben másfél éves frontszolgálatot is letudtam és sebesülten tértem haza. A felszabadulás első napjaiban jelentkeztem a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadosztályba. Amikor leszereltem. rekonstruáltam a járási hitelszövetkezet könyvelését, mivel az eredeti a front alatt elégett. A bratislavai központi bank 1946-ban felvette ellenőrnek. Itt tevékenykedett addig, amíg az akkori három bank nem egyesült. A létrejött Szlovák Takarékpénztár kosicei Intézetéhez került, mint az ellenőrző osztály vezetője. Itt lépett be 1950-ben a pártba. A jelenlegi beosztásba 1953. június 1-én — húsz évvel ezelőtt nevezték ki. Akkor mindössze öt alkalmazottja volt a takarékpénztárnak, ma 43. Húsz évvel ezelőtt 2400 betétesük és 560 kölcsön^ jük volt. Hogy mi a helyzet jelenleg? A betétek száma 61 600, a kölcsönzőké 11 200. — Három éve új székházba költöztünk — mondja. — Az emberek bizalma megnőtt a szocialista pénzintézményekkel szemben. Valamikor házról házra kellett lárni s agitálni .» Hol van már az az idő. Csáji Ferenc azonban nemcsak pénzügyi szakember, hanem politikai dolgozó is volt, s ma is az. Már Košicén kivette a részét a falu szocializálásából. Amikor Rozsnyóra került, a dernői szövetkezetnek volt az instruktora s egyszemélyije n a könyvelője is — munkája mellett. Több mint 2íl éve a FSZM kosicei, illetve kelet-szlovákiai kerületi tanács» ellenőrző bizottságának a tagVajon milyen eredményeket értek el a szolgáltatások javítása terén Cakanovce (Csákányháza) községben azok után, hogy bekapcsolódtak a „Jó ötlet aranyat ér“ mozgalomba? Erre kerestünk és kaptunk választ most, hogy ellátogattunk ebbe a gömöri faluba. Mielőtt azonban erről tájékoztattak volna bennünket a falu vezetői, fíodor Héla elvtárs, a hnb elnöke néhány szóban „bemutatta“ a falut. — A község a csehszlovák — magyar határon fekszik. Lakosainak száma 1100 fő. Az itt élő emberek nagy része a fel - szabadulásig bányászatból élt. Ekkor azonban bezárták a környékbeli bányákat, s az embe rek üzemekben helyezkedtek el. Egyesek a fiíakovól (füleki) Kovosmaltban, mások ugyancsak Fiíakovón a bútorgyárban. Sokan a járási székhelyen, Lu- čenecen (Losoncon) találtak munkát. A faluban is van azonban munkaalkalom: az állami gazdaságban és a szolgáltatásokban. Nőket az üzletekben, a vendéglátóipari üzemben, az óvodában és az iskolában alkalmaznak. Több férfi — szobafestők, kőművesek, gépkocsivezetők, vagy a homokbánya alkalmazottjai — a nemzeti bizottság helyi gazdálkodási tize mében kapott munkát. Ezt követően tértünk rá a ..fő napirendi pontra“, a szolgáltatásokra, főleg azokra, amelyeket kimondottan a nők munkája megkönnyítésének érdekében vezettek be a „Jó ötlet aranyat ér“ mozgalom meghirdetése után. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy a mozgalom keretében először is egy üresen maradt tanítói lakást alakítottak óvodává, és ezzel megszüntették az óvodai férőhelyhiányt. Épül az új óvoda (Ladislav Lisický felvételei) Menjünk és nézzük meg ajánlották a vezetők. — De siessünk ám — sürgetett bennünket Tóth Éva elvtársnő, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöke, — mert mindjárt öt óra, és nem találjuk ott a gyerekeket. Átmentünk az úton és máris az óvoda udvarán vol tunk. Bementünk az épületbe, mely az átalakítás után minden szempontból megfelel óvodának. Nagyon szép a berendezés is, ezt majd átviszik az új óvodába. Mert bizony ez is épül, s a tervek szerint jövőre adják át rendeltetésének. Oda költöznek majd a másik óvoda kis lakói is. Igen* két óvoda van a faluban. Azt is megnéztük, szintén régi épületben van. A tanítói lakás óvodává való átalakításán kívül mást is csináltak az említeti mozgalom keretében. Mielőtt azonban meggyőződtünk róla, hogy mit, bementünk egy csésze kávét inni a vendéglátóipari üzembe. Több mint kocsma, állapítottuk meg valamennyien. A helyiséget, amely szórakozási célokra szolgál, egy függönnyel ötletesen kétfelé választották. Akik csak egy pohár sörre térnek be ide, azok rendszerint megállnak a pult mellett. Akik meghittebb környezetben akarnak szórakozni, azok hátrább mennek, a függöny mögötti he lyiségbe, ahol ízléses a berendezés. Mi is itt ültünk le. Miután elfogyasztottuk a kávét, a földszinten levő önkiszolgálóboltba is bementünk, hogy vásároljunk egyet-mást.. Közben az elárusítónőnek is tettünk fel néhány kérdést. Engem az érdekelt, vajon kapható-e félkész áru az üzletben. — Kapható bizony! — mondották és megmutattak néhány por alakban árult élelmiszer- fajtát. — Ez itt kelt gombócnak való, ez meg palacsintapor. Az utóbbiból sok fogy, nem is csoda, hiszen csak vizet kelj hozzáönteni és olyan jó palacsintát lehet belőle sütni, hogy még a legkényesebb gyomrú ember sem tudja megkülönböztetni a házilag készített palacsintától. Ilyen kis kitérő után folytattuk útunkat egy akkor még üresen álló épület felé. A hnb hivatala volt azelőtt. Miután elkészült az új, és az alkalmazottak átköltöztek oda, egy darabig üresen állt. Tavaly azután elhatározták, hogy rendbe teszik, kenyér- és tejüzletet, illetve fodrászüzletet létesítenek benne. Mikor ott jártunk, az átalakítási munkálatokkal már készen voltak, s azóta talán már ott árulják a tejet és a kenyeret, és oda járnak frizurát csináltatni az asszonyok. Kis község Cakanovce, ennek ellenére sokfajta szolgáltatást vezettek be a faluban, s ezzel rácáfoltak arra az állításra, hogy kis faluban nem kifizetődő festőt, kőművest, fodrászt, borbélyt alkalmazni, Dehogynem, csak gondoskodni kell róla, hogy egész évben legyen munkájuk. Ha a lakosság nem ad egész évi munkát nekik, akkor üzemek nél, vagy más községben kell keresni a számukra. S akkor biztosítva van nemcsak az ő keresetük, hanem a hnb jövedelme is, amiből azután olyan szolgáltatást finanszírozhatnak mint a gyermekgondozás, vagy a tej-, és kenyérárusítás, ami semmi jövedelmet nem biztosít, de nagy szükség van rá. KOVÁCS ELVIRA Falusi délülé-'
