Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-21 / 119. szám, hétfő

ti) szó 1973. V. 21. Gustáv Husák elvtárs beszéde észak-csehországi kerület (Folytatás az 1. oldalról) dalmi kapcsolatok területén is, a jelen időszakban erőteljesen meggyorsult. Ez törvényszerű­ség, nekünk ebből kell kiindul­nunk. A termelőerők gyors fej­lődése előidézi és megköveteli a szocialista társadalom társa­dalmi viszonyainak fejlesztését, a szocialista életstílus keresését és megtalálását, társadalmunk Irányítása demokratikus formái­nak, a szocialista demokráciá­nak a tökéletesítését. Az egész fronton intenzíveb­bé kell tennünk és el kell mé­lyítenünk munkánkat. Az egész széles fronton az egész társada­lom komplex fejlesztésére kell törekedni — ma ez a legköze­lebbi évek fő feladata — hang­súlyozta Husák elvtárs. Beszéde további részében részletesen foglalkozott a gazdaság és az életszínvonal kérdéseivel. Hang­súlyozta, hogy a XIV. kongresz- szuson kidolgozott gazdasági program sikeresen megvalósul. Az ötéves terv 1971. és 1972. évi feladatait általában teljesí­tettük és túlszárnyaltuk. Az idei év első négy hónapja is pozitív irányzatot mutat. A terv telje­sítése és túlszárnyalása több mint 90 százalékban a munka termelékenységének növekedő sén alapul. A minőségi muta­tók területén is szemmel látha­tó a javulás. Reális lehetőségek nyílnak arra, hogy az Idei fela­datokat teljesítsük és túlszár­nyaljuk. Igen jelentős az, hogy az olyan igényes gazdasági tervnek, mint amilyen az V. öt­éves terv, már harmadik évét sikeresen teljesítjük. Az 1974-re szóló gazdasági terv irányelvei, amelyeket ezen a héten tár­gyalt meg a párt elnöksége és a kormány, ezeknek a sikerek­nek alapján igényesebb, de reá­lis és teljesíthető feladatokat tartalmaznak. Minden jel arra mutat, hogy gazdaságunk prog­resszív dinamikus fejlődése 1974-ben is folytatódhat. , Megkezdődtek a VI. ötéves terv előkészítésének munkála­tai. A legközelebbi években és a következő ötéves tervidőszak­ban biztosítanunk kell a gazda­ság további szilárd, dinamikus fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedé­sét. A különféle kilengések csaknem egy évtizede után meg­alapoztuk gazdaságunk fejlesz­tésének emelkedő vonalát, ami a nép javát szolgálja, és meg­szilárdítja bizalmát a párt poli­tikájában, megerősíti a dolgozó ember társadalmi, gazdasági, szociális és életbiztonságát. Sikeresen valósul meg a XIV. kongresszus szociális program­ja. Évről évre emelkednek a re­álbérek, a lakosság reáljövedel­me, egyéni és társadalmi fo­gyasztása. Megoldódik a lakás- kérdés is. Az életszínvonal szempontjá­ból nagy jelentősége van a kis­kereskedelmi árak stabilitásá­nak. Minden állampolgár a gya­korlatból tudja, hogy már 1969 óta fenntartjuk a kiskereskedel­mi árak szilárd színvonalát. Ezt azért is említem meg — mon­dotta Husák elvtárs —, mert az utóbbi hetekben az ellenséges propaganda azt kezdte híresz- telni és vele együtt a hiszékeny émberek is terjesztették, hogy drágább lesz a hús, emelkedni fognak a fő élelmiszercikkek árai, a cigaretta, a sör és más cikkek árai. E koholmányok­ban egy szemernyi igazság sincs. Az 1974. évi terv irányel­veinek megtárgyalása során az elnökség újból hangsúlyozta, azt a feladatot, hogy biztosítani kell a kiskereskedelmi árak ma­ximális szilárdságát. Nemcsak hogy szó sincs semmilyen ár­emelkedésről, hanem ellenkező­leg, az utóbbi két év alatt a legkülönfélébb fogyasztási cik­kek kiskereskedelmi árai még csökkentek is, összesen mintegy 2 milliárd koronával. 1973. áp­rilis 1-től — minden külön be­harangozás nélkül — újból sor került különféle fogyasztási árucikkek árainak mintegy 550 millió koronával való leszállítá­sára, amit különösen asszonya­ink vettek örömmel tudomásul. Most azok az emberek, akiknek nincs ínyükre rendezett hely­zetünk, koholmányokat kezdtek terjeszteni. Az egyik oka annak, ahonnan az ilyen beszédek származhat­nak, talán az lehet, hogy árpo­litikánkhoz olyan intézkedések is tartoznak, amelyekkel rendet teremtünk a kiskereskedelmi árak terén. A kormány a köz- étkeztetés terén határozatot ho­zott az árak rendezéséről. Az 1968. évi felfordulás következ­tében ezen a területen teljes za­var következett be. Egy és ugyanazon árcsoportban még 50 százalékos árkülönbségek is vol­tak, senki sem ismerte ki ma­gát, nem volt lehetséges az el­lenőrzés, és ez a spekulánsok kezére játszott. Ez az oka annak, amiért a közétkeztetésben határozat szü­letett az árak országos egysé­gesítéséről. Ezen az akción az állam nem is akar, de nem is kereshet, de természetesen nem is fizethet rá. A deficites válla­latokat ugyanis a másik kezé­vel pénzügyileg támogatnia kel­lene. Az árak egységesítésének ésszerű színvonalon kell állnia, hogy a közétkeztetés terén is a koronának minden járásban egyforma értéke legyen. Végül is mindenki egyformán meggyőződik arról, hogy a drá­gulásról szóló szóbeszéd kohol­mány. Arról van szó, hogy a be­csületes emberek az ilyen hí­resztelésektől ne hagyják ma­gukat félrevezetni. A kiskeres­kedelmi árak stabilitása ná­lunk a jövőben is megmarad. Husák elvtárs ezután a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsításának kérdéseivel fog­lalkozott. Emlékeztetett Brezs­nyev elvtárs szavaira, aki a XXIV. kongresszuson azt mon­dotta: ,,Az a világtörténelmi fel­adat áll előttünk, hogy a tudo­mányos-műszaki forradalom vívmányait szervesen egybekap­csoljuk a szocialista rendszer előnyeivel, szélesebb körben ki­bontakoztassuk saját formáin­kat, a szocializmus saját for­máit a tudomány és a termelés egybekapcsolásában.“ A mi XIV. kongresszusunk is magáénak vallotta e gondolatot. A kutatás, a műszaki fejlesz­tés, az irányító láncszemeknek e feladatok megközelítése te­rén, a kádereknek e feladatok­ra való előkészítésében még mindig számos probléma mutat­kozik. Az 5. ötéves tervidőszak még hátralevő éveiben, de még inkább a XV. kongresszus utáni időszakban ennek a kulcsfon­tosságú kérdésnek intenzív fi­gyelmet kell szentelni. Ha e kérdéseket nem oldjuk meg, vagy nem oldjuk meg elegendő gyorsasággal, akkor sántítani kezdünk. Csehszlovákia fejlett ipari állam. De aki ma fejlett, nem biztos, hogy fejlett lesz holnap is, ha állva marad, vagy pedig ha a többi országhoz vi­szonyítva túlságosan lassan ha­lad előre. Gazdaságunk tudomá­nyos-műszaki fejlesztése meg­gyorsításának szükségességéhez nem fér kétség, s mindnyájan kötelesek vagyunk ebből levon­ni a nélkülözhetetlen következ­tetéseket. Husák elvtárs ezután egy to­vábbi kulcsfontosságú kérdéssel — a gazdasági fejlesztéssel —<, a nemzetközi szocialista integ­rációval foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy gazdaságunkon be­lül intenzíven ki kell alakítani a nemzetközi szocialista integ­ráció gyors előrehaladásának feltételeit. Szembe kell szállni egyes vállalatok azon törekvé­seivel, hogy folytassák a már befutott termelést, tekintet nél­kül a kooperáció és az integrá­ció követelményeire. Valameny- nyi szervbeu konkrétan kell munkálkodni e feladat teljesíté­séért, hogy főként a következő ötéves terv előkészítésében lé­nyeges lépéssel előrehaladjunk. Ez gazdaságunk létkérdése. Június elején Prágában ülés­szak lesz, amelyen részt vesz­nek a tagállamok miniszterel­nökei. Az ülésszakon elsősorban a gazdasági együttműködés to­vábbi elmélyítésének kérdéseit tárgyalják meg. Meggyőződé­sünk, hogy ez az ülésszak to­vábbi lendületet ad a nemzet­közi szocialista integráció prog­ramja teljesítésének. Növelni kell a vezető-irányító dolgozók, a kommunisták és a nem kommunisták felelősségét a termelés műszaki színvona­láért, az új termékek bevezeté­sének üteméért, a tudomány és a termelés kapcsolatáért, a strukturális változtatásokért, a termékek minőségének javítá­sáért. Ezt az igényességet konk­rétan kell alkalmazni minden egyes felelős dolgozóval szem­ben. Sok eset fordul elő, ami­kor még fennmaradnak a régi módszerek és eljárások, a rutin­munka. Ha ezt eltűrnénk, meg­károsítanánk gazdaságunk to­vábbi fejlődését. Azon fogyatékosságok több­ségének, amelyekkel a gyakor­latban találkozunk, szubjektív okai vannak. A felelős dolgozók kötelességeik elégtelen teljesí­tésében, az új szükségletekre való nem eléggé gyors reagá­lásban és a következetesség hiányában rejlenek a határoza­tok teljesítése során. Az elért eredmények azt mu­tatják, hogy szerveink nem dolgoztak rosszul. A jövőre néz­ve azonban ez már nem lehet elegendő. Fokoznunk kell az igényeket, ki kell dolgoznunk az egész irányítási folyamat megjavításának kérdéseit. A pártban és a társadalomban olyan igényes légkört kell ki­alakítani, amelyben nem ma­radhat fenn a közömbösség, a naplopás, az olyan légkör, amely állandó nyomást gyako­rol az új technika, és a prog­resszív módszerek bevezetése irányában. Minden egyes kom­munista kötelessége akkor is, ha nem igazgató, vagy műszaki vezető, hogy megértse e fel­adatok jelentőségét, és segítsen kialakítani ezt az igényes lég­kört. Az egész párt kötelessége harcolni a kényelmesség ellen, a műszaki-tudományos, a mű­szaki-gazdasági konzervativiz­mus ellen, az összes erők akti­vizálásáért, hogy teljesítsük a világtörténelmi feladatot — a tudományos-műszaki forradalom óriási lehetőségeinek felhaszná­lását, azok egybekapcsolását a szocialista rendszer előnyeivel, a nép és társadalom fejlődése javára. Husák elvtárs ezután a nem­zetközi politika kérdéseivel fog­lalkozott. Hangsúlyozta a nem­zetközi kapcsolatok pozitív fej­lődésének jelentőségét, ami el­sősorban a Szovjetunió béke­kezdeményezésének, a szocialis­ta országok egybehangolt erő­feszítéseinek az eredménye, amit mi teljesen támogatunk, s ami­ben teljes mértékben részt ve­szünk. Ennek következtében megszilárdult pártunk helyzete a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, és meg­szilárdult államunk nemzetközi helyzete is. Emellett egy pil­lanatra sem feledkezünk meg arról, hogy biztonságunk fő for­rása a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk és barátságunk megszilárdítása. Felszólalásának a pártmunka kérdéseivel foglalkozó részében Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy minél szélesebb körűen fejlődik építőmunkánk, minél bonyolultabbak lesznek felada­taink, annál nagyobb feladat és felelősség hárul a kommu­nista pártra. Ettől a felelősség­től senki sem mentesíthet ben­nünket, s ezért a párt munká­ját szüntelenül javítanunk kell. A dolgozó népnek pártunk po­litikájába vetett bizalmát szün­telenül el kell mélyítenünk egyrészt a mindennapos politi­kai munkával, másrészt az épí­tőmunka új sikereivel. A párt iránti bizalom megújulásának eredménye a tagsági alap fo­kozatos kiegészülése is. 1971 őszétől több mint 91000 új ta­got és tagjelöltet vettek fel a CSKP-ba. Ebből több mint 50 százalékot a munkások soraiból és 80 százalékot a fiatalok kö­réből. A párt iránti megújult bizalom a pártban való tagság iránti érdeklődés nagy tőke, amellyel ésszerűen kell gazdál­kodni. A párt belső egységének meg­szilárdítása, minden egyes párt­tag eszmei színvonalának eme­lése, a tömegpolitikai munka el­mélyítése, pártunk vezető sze­repe érvényesítése módszerei­nek javítása — ez az útja pár­tunk felvértezésének arra, hogy képes legyen teljesíteni a nö­vekvő feladatokat. Az észak-csehországi párt- szervezet kétnapos kerületi konferenciájának tárgyalásán részt vevő központi bizottsági küldöttséget Vasil Bilak a CSKP KB elnökségi tagja, a központi bizottság titkára vezette. Jaroslav Hajn, a CSKP kerü­leti bizottságának vezető titká­ra beszámolójában elemezte az észak-csehországi kerület poli­tikai és gazdasági helyzetét, amely gazdasági jelentőségénél fogva köztársaságunk vezető kerületei közé tartozik. A beszámolót követő vitában szombaton felszólalt Vasil Bi­Tak, a CSKP KB küldöttségé­nek vezetője. Felszólalásában a válságos évek tanulságaival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy e nagy válságot a Szov­jetunió és a többi szocialista ország testvéri segítségével tudtuk leküzdeni. Drágán meg­fizetett tanulságainkat be kell oltanunk a következő nemzedék tudatában, hogy hazánkban töb­bé soha senki se veszélyeztet­hesse a szocializmus eredmé­nyeit. Nagy és igényes feladatok várnak ránk az eszmei nevelő­munkában. NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜLET A nyugat-csehországi kerü­let kommunistáinak kerületi konferenciája Plzeňben tanács­kozott. A CSKP KB küldöttsé­gét Josef Kempný, a CSKP KB elnökségi tagja a központi bi­zottság titkára vezette. Az el­múlt két év folyamán végzett tevékenységről Ján Šimek, a kerületi pártbizottság vezető titkára tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az iparban elért sikereket bizonyos mér­tékig csökkenti többek között a túlságosan nagy anyagfo­gyasztás. A mezőgazdaság te­rén sikeresen fejlődött az össz­pontosítás, a szakosítás és a kooperáció. A beszámolót követő vitában felszólalt /ose/ Kempný, a CSKP KB küldöttségének vezetője. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy szüntelenül meggyőződ­tünk arról, milyen óriási erőt jelent az emberek munkabeli és politikai aktivitása, alkotó- képessége és kezdeményezése. Ebben rejlik pártunk erejének és sikereinek fő forrása. KÖZÉP CSEHORSZÁGI KERÜLET A közép-csehországi kerületi konferencia a kladnói Egyesült Acélművek új kultúrházában tartotta kétnapos tanácskozá­sát. A konferencián a CSKP KB küldöttségét Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke vezette. Václav Hájek vezető titkár beszámolót tartott a CSKP közép-csehországi kerü­leti bizottságának tevékenysé­géről. A beszámolót követő vi­tában Miloš Jakeš, a központi bizottság küldöttségének veze­tője hangsúlyozta, hogy a párt egységének megszilárdítása megköveteli a demokratikus centralizmus elveinek követke­zetes érvényesítését, a párton belüli demokrácia, a bírálat és az önbírálat fejlesztését. A párt­tagoktól nem kívánjuk, hogy csupán formálisan értsenek egyet a párt politikájával, ha­nem azt akarjuk, hogy minden egyes párttag aktívan részt ve­gyen a határozatok kialakításá­ban és teljesítésében, a fogya­tékosságok leküzdésében. Szüntelenül szem előtt kell tartani Leninnek azt a gondo­latát, hogy a bírálatra és az önbírálatra képtelen párt nem képes irányítani és vezetni. DÉL CSEHORSZÁGI KERÜLET A dél-csehországi kommunis­ták Ceské Budejovicében meg­tartott kerületi konferenciáján Josef Korčáknak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a CSSZK kormányelnökének vezetésével részt vett a központi bizottság négytagú küldöttsége. A XIV. pártkongresszus határozatainak a dél-csehországi kerületben való eddigi teljesítése eredmé­nyeiről Jaroslav Hejna, a ke­rületi bizottság vezető titkára tartott beszámolót. A vitában felszólalt Josef Kor­čák elvtárs is, aki hangsúlyozta, hogy a CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak teljesítése során minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a tervfelada­tok dinamikus növekedésével egyidejűleg emelkedjék az élet- színvonal, megszilárduljon a dolgozók szociális biztonsága. A népgazdaság fejlesztésének követelményei oly nagyarányú és bonyolult problémákat vet­nek fel, hogy azokat saját erőnkkel nem tudnánk megol­dani. Ezért még jobban el kell mélyíteni a szocialista együtt­működést és az integrációt a KGST országaival, elsősorban a Szovjetunióval. KELET CSEHORSZÁGI KERÜLET Hradec Královében a CSKP kelet-csehországi kerületi kon­ferenciáján a CSKP KB küldött­ségét Václav Hüla, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a szö­vetségi kormány alelnöke ve­zette. A kelet-csehországi párt- szervezet tevékenységéről František Tesár, a kerületi párt- bizottság vezető titkára tartott beszámolót. Többek között rá­mutatott a nemzeti bizottságok­ban dolgozó kommunisták jó munkájára és arra a törekvé­sükre, hogy az aktív munkába bevonják a többi dolgozót és képviselőt is. Václav Hüla elv­társ felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy már harmadik éve ál­talában sikeresen teljesítjük az 5. ötéves terv feladatait, meg­tartjuk alapvető arányait, ál­talános koncepcióját. A távlati népgazdasági tervnek ez a sta­bilitása nagy ^gazdasági, és mindenekelőtt nagy politikai jelentőségű, elmélyíti a dolgo­zók szociális és életbiztonságát. ÉSZAK MORVAORSZÁGI KERÜLET Az észak-morvaországi kerü­leti konferencián részt vevő küldöttséget Alois Indra, a CSKP KB elnökségi tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke ve­zette. A kerületi pártbizottság beszámolóját Miroslav Mamula vezető titkár adta elő. Különös figyelmet szentelt a párt tag­sági alapja bővítésének és javí­tásának, a párt megismerő te­vékenységének és a kommunis­ták pártoktatásának. Behatóan foglalkozott a kerület iparának és mezőgazdaságának problé­máival. Alois Indra elvtárs fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy saját tapasztalataink alapján győződtünk meg annak a leni­ni gondolatnak az igazáról, hogy a szocialista társadalom­ban az egész fejlődés össze­függ a kommunista pártnak, társadalmunk vezető politikai erejének a helyzetével, s azzal, hogyan képes idejében reagál­ni az élet szükségleteire. A párt eszmei és szervezeti egysége, akcióképessége dönti el a szo­cialista fejlődés ütemét és ha­tékonyságát. DÉL-MORVAORSZAGI KERÜLET A dél-morvaországi kerületi konferencián Ľubomír Štrougal, a CSKP KB küldöttségének ve­zetője, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSSZSZK kormányel­nöke felszólalásában hangsú­lyozta, hogy azok az eredmé­nyek, amelyeket az elmúlt idő­szakban értünk el, megnyilvá­nulnak az egész politikai és társadalmi életben, s a párt po­litikájának helyességét és reá­lis voltát bizonyítják. Nagy fi­gyelmet kell szentelni gazda­ságunk műszaki színvonala emelésének. Attól, hogy milyen mértékben sikerül biztosíta­nunk a tudományos-műszaki ha­ladást, döntő mértékben függ a lakosság anyagi és kulturális színvonalának további emelke­dése.

Next

/
Thumbnails
Contents