Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
A MAGVAK IA1IILÔ0IM KBTElílTliE A világ radiológusainak budapesti tanácskozása ürügyén, meg egyébként Is illő megemlékeznünk Alexander Béláról, aki életét a magyar radiológia megteremtésére fordította. Egy törékeny testű, de törhetetlen akaraterejű ember arca tekint ránk a tűnő időből, akit a tudományos munka áldozataként tarthatunk számon. Alexander Béla szenvedélyesen vetette magát a röntgen titokzatos fényének vizsgálatába, tudományosan feldolgozta a világ minden táján megjelent közleményt az új fényről, kora nagy szellemeivel levelezett, s találkozott Röntgennel is. Ö volt az, aki legyengült állapotban hónapokon keresztül hordszéken vitette be magát laboratóriumába. 1919 januárjában 39—40 fokos láza ellenére bejárt az intézetébe, mert úgy érezte, hogy az első világháború nyomorúságaitól sújtott embereknek szükségük van rá. Csak a néhány nap múlva bekövetkezett halála vetett véget gazdag életének. 58 éves volt mindössze. Élete regényíró tollára való. Zipszer családból származott, Kežmarokon (Késmárkon) pillantotta meg a napvilágot, 1857. május 30-án. Iskoláit szülővárosában végezte, majd 1876-ban beiratkozott a budapesti egyetem orvosi karára. Már másodéves korában pályadíjat nyert és ösztöndíjat kapott. Ugyanez megismétlődött negyedéves korában. 1881-ben Lenhossék asszisztense volt az anatómián. Innen átment a kórbonctanra. Minden lehetősége megvolt ahhoz, hogy fényes pályát fusson be, amikor apja hazahívta Késmárkra, ahol gyógyító orvosra volt szüksög. Alexander Béla nem habozott, és ebben a kis városban megnyitotta rendelőjét. Hamarosan mindenki ismeri a városban, és a város határain túl. Nemcsak alapos tudását becsülik, hanem azt is, hogy mindenkin segít, ahol tud. Elsősorban tanáccsal, azon túl pedig többször pénzzel is segítségére siet a szűkölködőknek. „Nemcsak szószólója, hanem támogatója is a szegényeknek, sőt jogaikért is harcol“ — írja róla egyik méltatója. Részt vesz a közéletben, saját pénzén parkot létesít, hogy „egyszer majd sokan gyönyörködjenek benne“. Tíz év elteltével úgy tűnik, hogy ott fejezi be az életét, de a sors másként akarta. Hírét vette a röntgennel folytatott kísérleteknek. Azt is megtudta, hogy egy műegyetemi tanár már gyárt röntgencsöveket. Szinte végzetes parancs szólította, és ő engedelmeskedett. Saját kis rendelőjében felállította a csodagépet, és ettől az Időtől kezdve alig várta, hogy sötét legyen, felvillantotta a röntgenernyő sápadt fényét, hogy betekintést nyerjen az emberi test világába. Kezdetben töréseket igazított helyre készüléke segítségével, idegen testeket kutatott, de ez korántsem elégítette ki. Érezte és tudta, hogy sokféle alkalmazásra szolgál ez a csodagép, csak éppen tudni kellene, hogyan és mi módon lehet a diagnosztikában felhasználni. Mindent tudni akart, szenvedélyesen kutatott, kísérletezett, jegyzetelt, rajzolt, kérdezősködött, és még arra is szakított időt, hogy tökéletesítse alkalmazási technikáját. Még mindig rendelt, betegeket gyógyított, de éjszaka az X-sugár rejtelmeinek élt. Alig aludt napi 2—3 órát. Mindez megbosszulta magát. Aki csak ismerte, döbbenten látta testi erejének hanyatlását. S amikor erre figyelmeztették, azt válaszolta, hogy az X-sugár az a szfinx, amely ellenállhatatlanul vonzza és valószínűleg megöli őt. Ezután előadásokat tart kollégáinak, s maga is előadásokat hallgat külföldön. Hamburgban 1906-ban jelent meg A gerincoszlop fejlődése című monográfiája, 42 röntgenképpel és 14 rajzzal. Az első monográfia, amely a vese röntgenvizsgálatával foglalkozik, ugyancsak az ő műve. 1906-ban, a Budapesti Királyi Orvosegyesületben tartott előadásán olyan képeket mutatott be, amelyek ámulatba ejtették a professzorokat. Köztük találmánya, a plasztikus röntgenkép is osztatlan elismerést aratott. Hiába nyilatkoztak az orvosi kar professzorai lelkesen a hallottak és látottak felett, hosszabb időnek kellett eltelnie addig, amíg a röntgen bevezetésére Magyarországon sor került. A budapesti orvosi fakultáson Petrik Ottó professzor indítványt terjesztett elő a kari ülésen, amelyben javasolta: „Szerveztessék az orvosi karon egy rajzoló, fényképező és röntgenlaboratórium“. Bármennyire is magától értetődő és ésszerű volt ez a javaslat, elakadt a kiküldött bizottság halogató magatartásán. Végre is szokatlan módon a Német Röntgen Társaság hívta fel a magyar orvos- tudomány vezetőinek figyelmet Alexander Bélára, aki a röntgenológiában alapos felkészültséget mutatott, és kutatásaival jó eredményeket ért el, előadásaiban pedig sok új nézőpontot ismertetett. 1907-ben Apponyi Albert, az akkori kultuszminiszter végre meghívta Alexander Bélát a pesti egyetemre, és kinevezte az Egyetemi Röntgen Intézet vezetőjévé. A kiváló orvos akkor elhagyja Késmárkot, és Budapestre költözik. Szűk kis helyiségekben kezdi meg működését, és kerek 60 évnek kellett elmúlnia, amíg az egyetem radiológiai klinikája méltó elhelyezést kapott. Dollinger és Korányi Sándor professzorok javaslatára megkapta az egyetemi magántanári képesítést. Jellemző a kor maradiságára, hogy három professzor ellene szavazott. Ezek a profesz- szorok nem tartották szükségesnek, hogy a rönt- genológia akárcsak egy magántársaság erejéig is képviselethez jusson. Említettük már, hogy Alexander Béla egészségét aláásta a titokzatos fény. Néha egy két hónapra visszatért szeretett szülővárosába, felkereste a Tátrát is, ahonnan megerősödve tért mindig haza. De oda is magával vitte befejezetlen dolgozatait, s azokon dolgozott.- Szerény ember maradt élete végéig. Nem vágyott sem kitüntetésre, sem karrierre. Megszállottja maradt hivatásának, halála órájáig. ílr MARfcK ANTAL KORSZERŰ PÁLYAUDVAROK Moszkva hatalmas vasúti csomópont. Kilenc nagy pályaudvarára tizenegy irányból futnak be a sínek, összekötve az országot a fővárossal. Moszkva naponta több száz távolsági vonatot indít és fogad. A helyiérdekű villanyvonatok — amelyek naponta az utasok százezreit szállítják — egész nap közlekednek. Az utas- és áruforgalom növekedése, a szolgáltatás korszerűsítése szükségessé tette a pályaudvarok rekonstrukcióját. A Leningrádi Pályaudvaron például a föld alá viszik a gyalogosforgalmat. A Belorusz Pályaudvar főépülete mellé modern vonalú vasbeton-üveg épületet emelnek. A Kurszki Pályaudvar második ifjúságát éli. A múlt század végén épült és később bővített pályaudvar nem felelt meg a növekvő követelményeknek. Üj, jóval nagyobb alapterületű átépítése melleit döntöttek. így a Kurszki Pályaudvar Európa egyik legnagyobb ilyen létesítményévé vált. Az utasok által használt terület csaknem 25 ezer négyzetméter. A jegyet automaták szolgáltatják, a várótermekben kényelmesen lehet pihenni tágas éttermek várják azokat, akik megéheztek. Aeroflot jegyiroda és interurbán telefonközpont is helyet kapott a pályaudvaron. A kismamákat apróságaikkal pelenkázó, tusoló, kádfürdő és szárítószekrények várják. (APN) filiOESSEÜ ÖN IS az Hl SZÓ-han! AZ ELVESZETT MUNKAIDŐ ÁRA Lengyelországban évi átlagban személyenként — elméletileg — 2000 órát dolgoznak. E munka eredménye — a nemzeti jövedelem — attól függ, hogy ez az elméleti feltételezés mennyire egyezik a gyakorlattal. Mindenki tudja, hogy ezen a téren sok a fogyatékosság. Akik nem mennek be dolgozni munkahelyükre, azok többé vagy kevésbé helytálló okokat hoznak fel. Lehet, hogy valóban betegek, lehet, hogy csak a fejük fáj, vagy valamivel rosszabb a közérzetük. A munkahelyről igen sokan és igen gyakran társadalmi elfoglaltságukra hivatkozva távoznak. Esetenként ez indokolt, de sokszor csak ürügy. Eltávoznak azért is, hogy különféle családi, személyi, hivatali, iskolai ügyeket intézzenek. Ilyen esetekben nyomósán esik latba egy állítólagos objektív tényező, éspedig a hivatalok, orvosi rendelők, művelődési intézmények stb. rossz munka- szervezése. Ezekben az ügyeket csak a hivatalos félfogadási időben lehet intézni. A lengyel gyárakból és hivatalokból, a rendes szabadságokat nem számítva, naponta átlag kb. 700 ezer dolgozó hiányzik. Szerény számítások szerint minden dolgozó óránként 25 zloty értéket termel. Ebből világos, hogy a hiányzások naponta 140 millió, évente pedig több mint 40 milliárd zloty veszteséget jelentenek a népgazdaságnak. KURIER POLSKI Tóförténet Mindig sekély vizű tó volt a Velencei-tó — állapították meg a magyarországi szakemberek. A tó fenékszintje tízezer évvel ezelőtt négy méterrel volt magasabb, de vízmélysége általában 1,2—1,5 méter körül alakult, az időjárástól, illetve a csapadék mennyiségétől függően. A gyakori aszályokat, hosszan tartó szárazságokat alaposan megsínylette a sekély vizű tó: l! sz. 37—1866-ig ösz- szesen tizenháromszor száradt ki. Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy a kiszáradás százhét évenként következett be. s ez megegyezik a napfolttevékenység jól ismert hétéves periodicitásával. A tó gyakori vízszintingado- zása, illetve kiszáradása már a rómaiaknái is sok problémát okozott. Ük foglalkoztak elsőként a tó vízháztartásának szabályozási terveivel. De csak a múlt század nyolcvanas éveinek végén kezdtek hozzá először a szabályozási munkákhoz: lecsapolták a nádas tavat, megépítették a dinnyés-kajtori csatornát és a dinnyési zsilipet, s ezzel sikerült megmenteni a tavat egy esetleges újabb kiszáradástól. 1914-ben néhány orosz orvos azzal a kéréssel fordult a cári Oroszország ázsiai peremvidéke, Turkesztán (ide tartozott Kirgizia is) főkormányzőjához, hogy nyissanak a helyi lakosság számára egy kisebb rendelőintézetet. A. Szamszonov főkormányzó e szerény kérvényre a következőket írta: „Ezer éven keresztül kuruzslók gyógyították a bennszülött lakosságot — nem haltak ki, s élnek most is ...“ ... Negyedik órája folyik a szívműtét. Súlyos eset: tüdőartéria- szűkület. Most következik a válságos pillanat. Bekapcsolják a vérkeringést mesterségesen fenntartó készüléket, hogy ideiglenesen vértelenítsék a szívet, és kitágítsák az artériát. A sebészorvos keze pontosan és határozottan mozog. És íme: a szív maga pumpálja a vért, mintha mi sem történt volna. A burok összevarrása után az asszisztensek elállítják a vérzést. A műtét befejeződött. Isza Ahunbajev elfáradt. Úgy látszik, nem könnyű 64 éves korban a rendkívül nagy koncentrációt kívánó műtét során állni a műtőasztalnál. „Ez semmi — mondja mosolyogva —, voltak ki- lencórás műtétek is!“ Közép-Ázsiában az elsők között kezdett bonyolult műtéteket végezni a vérkeringésből ideiglenesen kikapcsolt „száraz“ szíven. De emellett több mint kétezer pajzsmirigy-műtétet hajtott végre. Ahunbajev 27 éves korában a köztársaság egészségügyi miniszterhelyettese volt. 46 évesen a Kirgiz Tudományos Akadémia első elnöke. Azonban a gyakorlati orvostudomány jobban érdekelte. S ez a sok és fárasztó munkához szokott tudós a Szovjetunió legkiválóbb tüdő- és gyomorsebészeti specialistája lett. Isza Ahunbajev akadémikus — a kirgiz enciklopédia szerkesztője, tudományos cikkek, könyvek, szótárak szerzője, a Sebészek Nemzetközi Társaságának tagja. Bejárta Európát és ÁJsiát, tisztelői és barátai vannak Bulgáriában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Indiában, Kanadában csakúgy, mint Magyarországon, az NDK-ban és Romániában. Úgy tartják, hogy az „ég pereme“ közelében született gyermekek szerencsések. Kirgizia területének háromnegyed részét a Tien-San és a Pamir „égig érő“ hegyláncai foglalják el. Isza Ahunbajev a hegyekben született, ötéves korában már segített apjának a nagybirtokosok birkanyáját őrizni a hegyi legelőkön. Egyszer lezuhant egy szikláról, és nagyon megütötte a lábát. Egy öreg mogorva kuruzsló gyógyította úgy, hogy egy ostorral megcsapdosta a földet és suttogott valamit. Amikor megdöntötték az orosz cárok uralmát, komszomolisták érkeztek a városból és Toru-Ajgírban megszervezték az első iskolát. Idősek és fiatalok mentek tanulni, hogy megtanulják az akkoriban megteremtett kirgiz ábécé betűit, és közülük Isza Ahunbajev később batyuval a vállán indult tovább tanulni a több száz kilométerre fekvő nagyvárosba. Ki hitte volna akkor, hogy az első toru-ajgiri iskola három akadémikust, két tudományos doktort, tizenkét kandidátust és sok orvost, fizikust indít el útjára? ANDREJ LEONYIDOV WSBSBSSm yiSáááMSÉS A Komáméi Gépipari Középiskola Diákotthona felvesz munkaviszonyba több nevelőt (férfiakat), pedagógiai végzettség nélkül is, 1973. szeptember 1-től, vagy később. Fizetés a tanítók és nevelők érvényes fizetési szabályzata szerint. Kérvényt és életrajzot a következő címre kell küldeni: Domov mládeže pri SPŠS Komárno, Pionierska 21. ÚF-82 A Prlemstav nemzeti vállalat 4. számú szakosított munkaigazgatósága — Bratislava, Volgogradská 10. — kedvező fizetési feltételekkel, azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: — gyártáselőkészítőket és számfejtőket, vasbeton- és acél- szerkezetek munkálataihoz, — építésvezetőket és mestereket, vasbeton és acélszerkezetek munkálataihoz és épületek alapjainak lerakásához, — tervezőt, acélszerkezeti munkálatokhoz, — bérelszámolói..£ és — szerelőket. Az érdeklődők közvetlenül a fenti címen, a személyzeti osztályon jelentkezzenek, Illetve a következő telefonszámokon kérjenek bővebb felvilágosítást: 518 11 — 15 és 564-32. PRIEMSTAV n. p. Bratislava, Záhradnícka 36. Ú F 80 adásvétel Jó állapotban eladó Fiat 850. Fiľakovo, Gottwaldova 19, telefon: 275. 0 577 Eladó Moszkvics 407. Bebiák Ste- .fan, Gbelce. č. d. 194., okr. Nové Zámky. 0-585 Eladó Octávia Combi 1968. Cím a kiadóban. 0 588 SLOVLIK, n. v. Nové Zámky-i 05 üzemegysége Nové Zámky, C A. utca 52., PISZ 940 03 1973. július 11-től felvesz: következő szakképzettséggel rendelkező dolgozókat: © 1 élelmiszeripari technológust - főiskolai végzettséggel, legalább 6 éves konzervipari gyakorlattal: ^ 2 gyártásvezetőt konzervipari középiskolai végzettséggel, legalább 6 éves konzervipari gyakorlattal. Lakás 1973 végére biztosítva van. Fizetés az MPVŽ által kiadott előírások, megfelelő feltételek mellett Kérvényeket a megadott címre kérjük! A CSSZSZK területén épülő legnagyobb konzervgyár! OF-62 Á szívek doktora HALÁLOZÁS/ GÖRBE Egy új tanulmányág, a „tanatológia“ (a halál okainak, körülményeinek tisztázásával foglalkozó tudomány) hosszú idő óta foglalkozik a szokásosnál több halálesetet előidéző, ún. „gyászos14 időszakok vizsgálatával. Ez rendkívül hasznos az orvostudomány szempontjából, mert előre jelezheti bizonyos betegségek súlyosbodásának veszélyét. Hosszú időn át úgy vélték, hogy a halálozásokban mutatkozó változás időjárási tényezőknek tudható be. Hét orvos aláírásával a La Presse Medical hasábjain megjelent tanulmány szerint ez a vélemény nem helytálló: valóban van a halálozásnak bizonyos éves ritmusa, ez azonban Franciaország egész területére érvényes, függetlenül az időjárási viszonyoktól. Legtöbben február 15-én, a legkevesebben pedig augusztus 15-én halnak meg. A rákos betegekre leselkedik a legkisebb veszély (2,7 százalék), legnagyobb veszélyben viszont a szívbetegek vannak (23 százalék). A kettő között helyezkednek eí az öngyilkosok (14 százalék), a koszorúér-megbetegedésben szenvedők (17 százalék), továbbá az agyi véredények sérültjei (20 százalék). A szakemberek még nem tudják, hogy mi az oka ennek a évenként szabályosan bekövetkező ritmusnak.
