Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. V. 20. Az internacionalizmus iskolája A gázvezeték építői a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére felajánlást tettek, amely ismét a kitűzött feladatok határidő előtti teljesítését célozza. Az építkezésen jelenleg hatvan kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, s meghaladja a húszat azoknak a kollektíváknak a száma, amelyek elnyerték a címet. ötéves tervünk e hatalmas létesítményén, amelyen közel tízezer ember dolgozik, azonkívül, hogy országvilág előtt adnak példát arra, hogyan kell jól, pontosan és ésszerűen dolgozni — figyelemre méltó politikai munka is folyik. Az itt dolgozó emberek meggyőződtek arról, hogy ez a beruházás az ő építkezésük is, büszkék arra, hogy részt vehetnek ebben a munkában. Az építkezés egyben a nemzetköziség iskolája is. Az itt dolgozó emberek a gyakorlatban győződnek meg például a nagy jelentőségű, számunkra előnyös szovjet segítségről. A gázvezeték építését el sem lehetne képzelni a Szovjetunióból szállított speciális gépek nélkül. Ez a segítség nemcsak gépekben, hanem az e gépeken dolgozó hazai szakemberek kiképzésében, a hasznos tapasztalatcserében is kifejem zésre jut. Testvéri egyetértésben A jó szervező munka eredményei A CSKP XIV. kongresszusán elfogadott gazdasági Irányelvek is leszögezték, hogy ötéves tervünk egyik legjelentősebb beruházása a nemzetközi földgáz-távvezeték csehszlovákiai szakaszának a felépítése. A gázvezeték építésének pártunk és kormányunk vezetői kezdettől fogva rendkívüli figyelmet szentelnek. Azonkívül, hogy megalakult a Tranzitní plynovod nevű nemzeti vállalat, amely számos más vállalattal együttműködve garantálja a gázvezeték felépítését, a CSKP Központi Bizottsága mellett megalakult a gázvezeték politikai bizottsága, azzal a feladattal, hogy a vezeték felépítésében részt vevő szállítóvállalatok vezetői és a gázvezetéken dolgozó kommunisták segítségével ösztönözze a kitűzött feladatok teljesítésére irányuló munkakezdeményezést. A gázvezeték építői az 1971. évi tervfeladatokat messze túlszárnyalták, összesen 1,5 milliárd korona értékű munkát végeztek el. Ez az eredmény elsősorban a CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenynek, a jó politikai és szervező munkának köszönhető. 1972-ben a tranzit gázvezetéken naponta már tízmillió korona értékű teljesítmény született. A gázvezeték építőinek második országos aktíváján a VIII. szakszervezeti kongresszus tiszteletére tett vállalás már kimondja, hogy az 1972. évi tervfeladatokat ismét határidő előtt teljesítik. A vállalást eredmények követik: 1973. január 1-én üzembe helyezhették a gázvezeték keleti szakaszát |a szlovákiai szakaszt), s néhány nappal később a nagykaposi kompresszor állomásnál csehszlovák és szovjet küldöttségek jelenlétében ünnepelhették az üzembe helyezést. A gázvezeték építőit joggal tölthette el a büszkeség érzése. A több mint négyszáz km-es szakaszon végig derekas, férfias munkát végeztek. E munka érzékeltetésére felsorolunk néhány adatot: A csővezeték földbe helyezéséhez több mint két és fél millió köbméter földet kellett megmozgatni. RendNemrég Plzeň közelében beszélgettem a gázvezetéket ellenőrző pardubicei Plynostav gázipari építővállalat dolgozóival,' Milan Chrbolka szerelőcsoport-vezetővel, Bohumil Hanuš hegesztővel és Josef Bufívallal, a vállalat kihelyezett részlege pártszervezetének elnökhelyettesével. Valamennyien hangoztatták, hogy jó szervezéssel öröm dolgozni. A pártszervezet elnök- helyettese elmondta, hogy a Plynostav vezetői minden lényeges gazdasági és politikai kérdést megvitatnak a kommunistákkal. Az építkezésen az ország minden részéből származó emberek dolgoznak: vannak itt kelet-szlovákiaiak, Karlovy Vary-iak, Zillna környékiek és délszlovákiaiak is — csehek, szlovákok, magyarok és ukránok. Josef Hudec, a CSKP Központi Bizottsága mellett létrehozott politikai bizottság vezetője így nyilatkozott a gázvezetéken dolgozó nemzetiségek együttműködéséről: „Az építkezésen dolgoznak csehek, szlovákok, magyarok és ukránok. Nemzetiségi torzsalkodásra mindmáig nem volt példa. Ellenkezőleg: a gyakorlati, öntudatos internacionalista és szocialista hazafiúi megnyilvánulások egész skálájának lehetünk tanúi.“ A Plynostav plzefii szakaszán dolgozó cseh és szlovák hegesztők, gépkocsivezetők, baggeresek elmondták, hogy munkatársaik között találhatnék földieket is, akik éppen az élvonalban, a nyugati határ közelében dolgoznak most. A cseh és a szlovák munkások távollevő magyar elvtársaikról szépen, elismeréssel, a barátság és a megértés hangján beszéltek. Elmondták, hogy sokan közülük a vállalat törzsgárdájához tartoznak, pl. Kis Gyula ... Vannak itt a Veľký Krtíš-1 (nagykürtösi) járásból és többen Komárom környékéről, például Izsáról Németh András, Dudás József és Szabó Vilmos. Munkájukkal nagyon elégedettek a műszaki vezetők is. íme, itt is bebizonyosodik, hogy a közös hazában élő különböző nemzetiségek közti megértés alapja a becsületesen végzett, jő munka. A Győzelmes Február tiszteletére tett kötelezettségvállalásban a gázvezeték építői arra is ígéretet tettek, hogy a Zlonice—NSZK határszakaszon a vezetékvonal fő munkálatait augusztus 31-ig elvégzik. Ez egyhónapos időmegtakarítást jelenti Teljesítik-a ezt a jelentős vállalást? Ebben nem kételkedik senki sem: garanciát jelent ehhez az eddig végzett kiváló munkai A tranzit gázvezeték építéséről a bratislavai Koliba Filmstúdióban „A kék hernyó“ címmel színes film készül. A film a gázvezeték építését, az emberek kitartó munkáját örökíti meg. A film rendezője Andrej Lettrich, a főszerepet pedig Ropog Józsefre, a komáromi Magyar Területi Színház tagjára bízták. Érdeklődéssel tekintünk e film elé, remélve, hogy a korszerű munkamódszerek mellett a gázvezetéken dolgozó emberek tudatában beállt pozitív változásokról is tanúságtételt ad. SOMOGYI MÁTYÁS A közép-európai országok földgázlelőhelyei, ösz- szehasonlítva a Szovjetunió óriási földgázme- zőivttl, közismerten szegényesek. Ez a megállapítás hazánk területére is vonatkozik. Ezért érthető, hogy amikor 1970. december 21-én szerződést kötöttünk a Szovjetunióval a hazánk területén átvezető tranzit gázvezeték megépítésére, azt abban a tudatban tettük, hogy Iparunk gázigényeinek kielégítése Is közeli megoldásra talál. A tranzit gázvezeték, vagy amint a szovjet elvtársak nevezik: a nemzetközi együttműködés útvonala — hazánk területén 1060 km hosszan halad át, s ezen a vezetéken keresztül jut a szovjet földgáz a Német Demokratikus Köztársaságba, Ausztriába (s onnan Olaszországba), valamint a Német Szövetségi Köztársaságba. Az építkezés nagyságát jelzi az is, hogy a vezetékhez 395 000 tonna csőanyagot használnak fel. Az építkezés egyik különlegessége, hogy Európában itt kerül sor első ízben 1220 mm átmérőjű acélcsövek földbe helyezésére. Az acélcsövek nyomásbírása 75 atmoszféra. 1,6 milliárd köbméter földgáz tranzit fejében Ez a távolsági földgázvezeték jelentős szerepet Játszik energetikai bázisunk jövőbeni egyensúlyának megtartásában. Ismeretes, hogy hazánk energetikai potenciálja 1980-ig megkétszereződik: a tervezett 95 milliárd kilowattóra energia termelésére a hazai szénkész] rí azonban kevésnek bizonyul. Tény, hogy hazai földgáztermelésünk már most sem elégíti ki az igényeket. A gázvezetéken előreláthatólag évente 28—30 milliárd köbméter gáz „folyik“ hazánk területén keresztül a szomszédos országokba. Előzetes becslések szerint már 1975-ben körülbelül 1,6 milliárd köbméter földgázt kapunk a Szovjetuniótól a tranzitbér kiegyenl ítéseként. kívül felelősségteljes munkát végeztek a hegesztők: összesen 35 500, technológiai szempontból nagyon igényes hegesztést kellett elvégezniük. A nyomásvizsgák bebizonyították, hogy a hegesztések az előírtnál jóval többet bírnak ki, ami a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet érdeme is, mivel ott dolgozták ki a tranzit gázvezetéknél alkalmazott hegesztési eljárást. A szivattyúállomások építésénél is szép eredmények születtek. 1972-ben a tervezett hét állomás közül hármat egy hónappal a kitűzött határidő előtt építettek fel. Agytröszt a sugárúton A tranzit gázvezeték egyik legfontosabb létesítménye a Prágában épülő Irányító központ. Ez az „agyközpont“ a Csehszlovák Rádió szomszédságában, a Vinohradská sugárúton lesz. Ebben a vasbeton szerkezetű épületben kap helyet a gázvezeték központi elosztópultja. A diszpécser-teremben korszerű számító- és mérőberendezések segítségével ügyelnek majd a gázvezeték zavartalan működésére. A diszpécserek innen áttekinthetik a szivattyúállomások működését, a gázfogyasztást, a gázvezeték elágazásainak üzemeltetését stb. Az irányító központ fontos eleme az egész vezetékkel párhuzamosan futó összeköttetési rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a központ állandó kapcsolatban legyen a gázvezeték fontos pontjaival és a gázátvevő határállomásokkal. A pillanatok alatt beérkező értesülések alapján gyors és pontos döntések hozhatók. A tervek szerint a prágai irányító központot ez év december végén helyezik üzembe. A tranzit gázvezetek építése a nyngat-csehországi kerület mocsaras és sziklás területein is sikeresen halad előre. A képen látható sátrak alatt széndioxid és argón védelmében hegesztik a csöveket.
