Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
I hi pft f-f? iffi 33*1 [*] s 1 nil I Í^BKfľlli ffľ| A pórt és az állam gazdaságpolitikájának realizálása során jelentős feladat hárul a szocialista pénzügyre. Általa valósítja meg a szocialista állam gazdasági, politikai, szociális, kulturális, külkereskedelmi és védelmi célkitűzéseit. A pénzügy magasan politikai jellegű, mert benne tükröződik vissza az állom gazdasága és politikája. Ezért bátran állíthatjuk, hogy a szocialista Csehszlovákia pénzügyi politikája a CSKP gazdaságpolitikáját fejezi ki. A PÓI/ D VIW kongresszu bim! All/. Strougal eivtars a pénzügy alapvető feladatait így jellemezte: „A pénzügyi és hitelviszonyoknak aktívan kell hatniok a fejlődés hatékonyságára mind a terv előkészítése, mind pedig realizálása folyamán. Miig kel) terem ten lök a feltételeket a gazdasági és a pénzügyi folyamatok szükséges összhangjához. Egyúttal gazdasági nyomást kell gyakoroltok a vállalatokra és a termelési gazdasági egységekre a hatékonyság növelése érdekében, s támogatniuk kell érdekeltségüket a jó gazdasági eredmények elérésében. Ezt az állami költségvetéssel és a finanszírozási rendszerrel összefüggő kapcsolatok ésszerű rendezésével is elő kell segíteni.“ A pénzügyi szervek dolgozói számára alapvető szempont az utasítások következetes végrehajtása. Tovább akarjuk fejleszteni a finanszíroz« 5 eddigi hatékony pozitív vonásait, s munkánkat úgy akarjuk folytatni, hogy megerősítsük a finanszírozási rendszernek a népgazdaság hatékonyságára gyakorolt hatását. Visszapillantás az 1972-es évre Az 1972-es év gazdasági fejlődésének eredményei kifejezően pozitív irányokat mutatnak, bár nem szűntek meg egyes tartós negatív jelenségek. Megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy ff* tovább növekedett a nemzeti jövedelem képzése, # az ipari és az építőipari termelés növekedését döntő mértékben a munkatermelékenység biztosította, # ismét jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban, ® túlszárnyaltuk a lakásépítés tervét, # megnövekedett a külkereskedelmi forgalmunk, éspedig elsősorban a szocialista államokkal és a fizetési mérlegünk mind a kapitalista, mind a szocialista államokkal aktívan zárult. Ezeket a tényeket azonban csak akkor fogadhatnánk teljes megelégedéssel, ha az 1972-es állami terv feladatainak teljesítése során azokat a problémákat is megoldottuk volna, amelyekkel már régen birkózunk, s amelyek fékezően hatnak népgazdaságunk fejlődésére. Az elmúlt évben nem sikerült teljes mértékben # csökkenteni a termelés anyagigényességét, bár e tekintetben az 1971-es évhez viszonyítva lényegesen javult a helyzet, €* a beruházások terén teljesíteni az összes kötelezővé nyilvánított építési feladatot, ® lefékezni a műszakszám csökkenési irányzatát, # megakadályozni a termékek műszaki lemaradásával összefüggő, értékesítési problémákból adódó készletnövekedést. A számok azonban mégiscsak pontosabbak. Az előzetes becslések szerint az elmúlt évben a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem gyorsabban nőtt a tervezettnél. A társadalmi terméknél a terv 4,7 százalékos növekedést irányzott elő, a valóságban 5,8 százalékos növekedést sikerült elérni. A nemzeti jövedelmet 5,0 százalékkal terveztük növelni, a valóságban 5,7 százalékos növekedést értünk el. A nemzeti jövedelem 17,4 milliárd koronás növekedési többletét az elmúlt évben nagyobb arányban biztosítottuk a társadalmi munkatermelékenység növekedésével, mint 1.071-ben. Az elmúlt évben a társadalmi munkatermelékenység 4,8 százalékkal növekedett, s a nemzeti jn vedelem növekedési többletének képzésében 84,8 százalékos arányban részesedett. Hasonlóan pozitív fejlődést értünk el az ipari termelésben, amely a megelőző évhez viszonyítva 6,6 százalékkal növekedett. Ez a tény annál örvendetesebb, mert 1972-ben három munkanappal kevesebb volt, mint a megelőző évben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a napi átlagos termelés még gyorsabb, 7,6 százalékos ütemben növekedett. Legnagyobb növekedést értünk el az egészségügyi berendezések gyártásában (11,1 %), a gumiiparban (10,6 %), a vegyiparban és a kőolajfeldolgozásban (10,2%), az ércbányászatban (9,3 % ), a hő- és villanyenergia-termelésben (8.6 %] és a gépiparban (7,4 %). A termelés vállalati terveit 1972- ben 4,8 milliárd koronával, vagyis 1,2 százalékkal szárnyaltuk túl. Ennek ellenére az elmúlt évben 79 vállalat nem teljesítette a tervét. Bár ezt bizonyos sikerként könyvelhetjük el — 1971-ben 131 vállalat maradt adós a tervfeladatok teljesítésében —, azonban világosan megmutatja, hogy Imi vannak még tartalékaink, és mire kell összpontosítani a figyelműn két. Nincs még mindé« a rendjén A csehszlovák gazdaság minden sikere ellenére nem hunyhatunk szemet a fent említett fogyatékosságok felett. És nemcsak a hibák felsorolásáról, a helyzet felméréséről van szó. Meg kell vizsgálni azok okait és el kell gondolkozni a problémák megoldása felett. Egy rövid cikkben természetesen nem foglalkozhatunk minden területtel. Vegyük szemügyre a BERUHÁZÁST, azt a területet, ahol már löbb éve az egész népgazdaság ra kiható feszültség uralkodik. Ez a feszültség az új építkezések aránytalan terjedelmű beindításában, a költségvetési árak növekedésében, a gyen gébb beruházók erősebb beruházók által való háttérbe szorításában stb. nyilvánul meg. A beruházási mérlegben megnyilvánuló feszültség csökkentette a beruházók igényességét az építkezés minőségét, műszaki színvonalát, árát és határidejét illetően. A beruházások alacsony színvonala részben abból adódik, hogy a tervezett műszaki mutatók a tervezés időszakában még nem érték el a realizálás alatt kialakuló színvonalat, esetleg abból, hogy az építés folyamán a tervezett mutatókat sem sikeťiil elérni, részben pedig az építkezés hosszú időtartamából. Az építések tervezett időtartama nálunk 50—100 százalékkal lassúbb. mint inás fejlett államokban, s gyakran ezeket a határidőket sem sikerül megtartani. A valódi helyzet sajnos olyan, hogy elfogadható átlagnak tartjuk, ha a tervelőkészítés megkezdésétől a termelés tervezett mutatóinak eléréséig 8 év telik el. A beruházás gyakorlati realizálása nálunk négy és fél évet vesz igénybe. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a CSKP XIV. kongresszusának egy eddig nem teljesített határozatát, amely a beruházások realizálásának átlagos idejét 3,5 évben szabja meg. Miben kell látni a fő problémát? Ezt nemcsak a kivitelező kapacitások hiányában, hanem elsősorban az elégtelen munkaszervezésben, a beruházások elégtelen összpontosításában kell keresni. Bizonyított tény ugyanis, hogy építőipari szervezeteink jó munkaszervezéssel kiváló eredményeket tudnak elérni, amint a tranzit gázvezeték építésénél is tapasztalhattuk. Egyelőre azonban a kapacitások összpontosítása az építkezéseken az optimális állapotnak 40 százalékát sem éri el. Költségek, melyekkel nem számol a költségvetés Beruházásaink állandó jellegzetessége a kalkulált költségek növekedése. A kormányhoz és a többi irányító szervhez állandóan érkeznek a kérvények a kalkulált költségek növelésére és az építkezési határidők elhalasztására. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kalkulált költségek 1971-ben» csak az 1.5 millió koronán felUIi beruházásoknál 7182 millió koronával, 1972- ben 6,4 milliárd koronával növekedtek. A legtöbb esetben ezt a költségnövekedést az építési határidők elhalasztása kíséri. A kalkulált költségek növekedésének fő okai elsősorban # az építkezések dologi változása iban és újabb szakaszokkal va ló bővítésében, • az építnmunkák, a technológiai berendezések és a szerel onuin kák árnövekedéseiben rejlenek. Számos példát sorolhatunk fel az ilyen gyakorlatra. Megemlíthetjük az autómüutak kalkulált építési költségeinek növekedését. 1966 óta, amikor a Praha — Brno—Bratislava távolsági müút eredeti beruházási feladatát jóváhagyták, tehát 7 év alatt, az említett építmény kalkulált költségei több mint 7 milliárd koronával nö vekedtek. A növekedés okai árváltozásokra, új szempontokra, a beruházó új követelményeire stb. vezethető vissza. A további esetek közül megemlíthetjük még a Vojanv II hőerőmű építését, ahol a költségnövekedés elérte az eredetileg kalkulált költség kétharmadát vagy a bratislavai hőfejlesztő építését, ahol a tervfeladatban eszközölt változások 831 millió korona költségtöbbletet jelentettek. Meggyőződésünk, hogy a kalkulált költségek növekedésének oka már a tervezés szakaszában is megnyilvánul, éspedig a költségek irreális ér tékelésében. Az eddigi tapasztalatok arra a feltevésre jogosítanak fel, hogy egyes esetekben a költségek aláértékelésével az építkezés megkezdését jóváhagyó kiválasztó bizottságok hozzájárulását akarják kieszközölni. A jóváhagyás után szinte automatikusan érkeznek az építkezési költségek növelésére vonatkozó igények. Az állami szektorban jelenleg 193,9 milliárd korona fekszik a befejezetlen építkezésekben. E beruházások aktivizálásához további 156,4 milliárd korona szükséges. Egyúttal azt is meg kell állapítani, hogy a beruházások központi irányításának megerősítése már számos pozitív eredmény- II y el járt. Stabilizálódott elsősorban a beruházások részaránya nemzeti jövedelem képzésében, megerősödött a tervezési fegyelem — gyakorlatilag már nincsenek „fekete építkezések“ —, az építkezések átlagos ideje 4.5 évre csökkent, miközben a kiemelt akciók, például a gázvezeték építése lényegesen kedvezőbb ütemben halad az átlagosnál. Ennek ellenére is rosszabbodnak a mutatók az építkezések folyamán és növekednek a kalkulált költségek (átlagosan 20 százalékos arányban 1. Hol van a kiút? Szembe akarunk nézni az igazsággal, kritikusan gondolkozunk a problémák felett, keressük a további utakat és módszereket, a hatékony megoldásokat és intézkedéseket munkánk tökéletesítéséhez. Husák elv- társ már a CSKP KB tavalyi februári ülésén hangsúlyozta az elnökségi jelentésben: „Mi, kommunisták kritikai igényességgel viszonyulunk az elért eredményekhez. joggal büszkék vagyunk rendszerünk és népünk munkájának jó eredményeire. Egyúttal nyíltan beszélünk a fogyatékosságokról azzal a céllal, hogy minél gyorsabban áthidaljuk és elhárítsuk“ A fogyatékosságokat elhárítani és áthidalni azt jelenti, hogy olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek garantáltan javítónak a jelenlegi helyzeten. Ezért a CSSZSZK kormánya 1972-ben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a beruházásoknál mutatkozó kedvezőtlen helyzet javítását célozzák. Főleg a következő intézkedésekről van szó: Az 1973-as évi tervben • az ötödik ötéves tervben meghatározott kerettel szemben 7 milliárd koronával kell csökkenteni az új építkezések kezdését, s ezzel kiküszöbölni az 1973-as évben mutatkozó rosz- szabbodó helyzetet. Egyúttal feltételeket kell teremteni az építőmunkák magasabb fokú koncentrálásához a megkezdett építkezéseken, meg kell gyorsítani realizálásukat, csökkenteni a párhuzamosan folyó építkezések számát; • nem szabad megengedni, hogy műszaki tervezés szempontjából előkészületlen építkezések kerüljenek be a tervbe és tartalékolt feladatokat sem szabad képezni; • nem szabad a megkezdésre javasolt építkezések közé sorolni olyan feladatokat, amelyek kivitelezése nincs biztosítva; • az építőmunka-behozatal terjedelmét kötelező limitként kell meghatározni, .s konkretizálni kell azt az egyes építkezések szerint; • növelni kell a beruházási eszközöket a konkrétan felülvizsgált és kivitelezési szempontból is biztosított racionalizációs intézkedések érvényesítéséhez. Az ötödik ötéves terv feladatainak szempontjából • a kapacitásokat a terv kötelező feladataira, a központi elbírálás alá eső feladatokra, s a CSKP XIV kongresszusának határozatában kijelölt döntő feladatokra kell összpontosítani a kapacitások tervezett időben való üzembe helyezése és az építkezések befejezése érdekében; • ki kell dolgozni a párhuzamosan realizált építkezések számának csökkentési rendszerét, éspedig az építő- kapacitások megkezdett építkezésekre való összpontosításával s a kis akciók megkezdésének korlátozásával; ® el kell végezni a beruházási tervek teljesítésének elemzését a CSSZK és az SZSZK Építésügyi Minisztériumában, hogy előnyben részesüljenek a kötelező beruházási feladatok, az építőanyagok gyártása az összpontosított építkezések körzeteiben, a befejező munkák iparosítása és azok az építkezések, amelyeknél az üzemelés megkezdése nem ütközik akadályokba, és termékeikre nagy szükség van. Az a véleményem, hogy az említett intézkedések következetes teljesítésével és a dolgozók minden fokon megnyilvánuló aktív hozzájárulásával ezeket a problémákat is megoldhatjuk. A pártszervezetek aktív segítsége, a kérdésben elfoglalt következetes és elvszerű alapállása a szilárd biztosítéka annak, hogy a beruházások terén fordulat következik be a helyzet állandó javulásának irányában. A BERUHTE írta: Doc. Ing. RUDOLF ROHLÍČEK DrSc., a CSSZSZK pénzügyminisztere