Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

INNEN -ONNAN A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁK UTÁN Az elmúlt hetekben az egész országban folytak a járási pártszervezetek kétnapos tanácskozásai. A járási pártkonferenciák határozatainak a különböző gazdasági egységek, társadalmi szervezetek és intézmények vi­szonyainak megfelelő feldolgozása s konkrét alkalmazása most van folyamatban. Ez a helyzet a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban is. A konferencián szerzett tapasztalatairól, s a konferencia határozatai­nak saját munkahelyén való érvényesítéséről kérdeztük meg VERÉB ISTVÁN elvtársat, az SZLKP JB járási ellenőrző és revíziós bizottságának elnökét, BEKE FERENC elvtársat, a Dunaszerdahelyi járási Építővállalat igazgatóját és SÄGHY LAJOS elvtársat, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának titkárát. VERÉB ISTVÁN, a JERB elnöke # Miképpen összegezné a konfe­rencián szerzett tapasztalatait, benyo­másait, észrevételeit? — A konferencia színvonala, magas fokú politikai elkötelezettséget tükrö­ző légköre tulajdonképpen az SZLKP JB több éves, eredményes munkájának az eredménye. A dunaszerdahelyi já- rá* a válságos időszakban is azok kö­zé a járások közé tartozott, ahol a jobboldali, antiszocialista erők nem nyertek teret, s a járási pártbizottság a járás politikai, gazdasági és kultu­rális fejlődésének érdekében ezt kö­vetően is tovább folytatta elkötelezett politikáját. A XIV. pártkongresszus határozatait alkotóan alkalmazta já­rásunk viszonyaira, ami alapszerveze- teink fokozott aktivizálódásához, esz­mei egységéhez vezetett. A jelenlegi árási pártkonferenciát mind a járási pártbizottság részéről, mind az évzáró tagsági gyűlések szintjén, hosszú és alapos előkészületek előzték meg. A felszólalások nagyon megalapozottak és tárgyilagosak voltak, nem szűkül­tek le az egyes részletekre, hanem komplexen értékelték és elemezték problémáinkat. Úgy érzem, a konfe­rencia határozatai olyan feladatokat tűztek elénk, amelyek megvalósítása a jövőben nagymértékben befolyásol­ja majd a dunaszerdahelyi járás éle­tét, s elősegíti további fejlődését. • Hallhalnánk valamit a járási el­lenőrző és revíziós bizottság munká­járól, s a konferencia határozatai alapján a bizottság előtt álló felada­tokról? — Az SZLKP járási bizottsága, va­lamint a járási ellenőrző és revíziós bizottság között eddig is jó volt az együttműködés, s további eltökélt szándékunk, hogy a járási pártbizott­ság munkáját, a konferencia határo­zatainak megvalósítását a jövőben is maximálisan támogatjuk. A konferen­cia határozatait ugyanis egyben saját feladatunknak is tartjuk, s ellenőrzé­seinket szeretnénk úgy végezni, hogy híven tükrözzék azt, hogyan teljesítik alapszervezeteink a konferencia hatá­rozatait, az észlelt hiányosságokról pedig minden esetben azonnal tájé­koztatjuk a járási pártbizottságot és javaslatot teszünk felszámolásukra. Célunk az, hogy a párt alapszabály­zatával és a pártmunka irányelveivel összhangban maradéktalanul teljesít­hessük pártunk XIV. kongresszusának határozatait. Harcolnunk kell az ered­ményes pártmunkát gátló negatív je­lenségek ellen, tovább kell mélyíte­nünk pártszervezeteink eszmei és ak­cióegységét, magasabb szinten kell megoldanunk a káderkiválasztás és nevelés problémáit, valamint rendkí­vüli figyelmet kell fordítanunk a párt­tagsági alap minőségének megjavítá­sára. A közelmúltban ugyan szép ered­ményeket értünk el ezen a téren is, de még mindig vannak lehetőségeink — elsősorban a párttagság szociális és korösszetételét illetően. De ugyan­így foglalkoznunk kell a már megle­vő tagsági alapunk politikai és eszmei nevelésével is. Mindezt összefoglalva tehát olyan munkát szeretnénk vé­gezni, hogy a járási ellenőrző és re­víziós bizottság további jó eredmé­nyekről tudjon számot adni az elkö­vetkező járási pártkonferencián. BEKE FERENC, a JÉV igazgatója ® A vállalat — amint arról a múlt hetekben értesülhettünk — az 1972-es esztendő második félévében élért gaz­dasági eredményeiért, valamint a dol­gozók munkakezdeményezésének fej­lesztése terén kifejtett tevékenységé­ért ismét — immár másodszor — el­nyerte az Építésügyi Minisztérium és a Szlovák Építészeti Dolgozók Szakszövetsége vörös vándorzászlaját. Milyen tapasztalatokat szerzett a vál­lalat a dolgozók munkakezdeménye­zése fejlesztésében? — Hogy másodszor is elnyertük a vándorzászlót, az elsősorban dolgo­zóink, technikusaink és vezető dol­gozóink becsületes munkájának kö­szönhető. Munkánkat bárki, bárhol megítélheti, és elért eredményeinkről is képet alkothat, aki a járást járja. Dolgozóink munkakezdeményezését szocialista munkaversenyek keretén belül igyekszünk aktivizálni. Szép számmal kapcsolódnak be a részlegek közötti, az építésvezetők közötti, a szocialista munkabrigádok közötti, valamint a műszaki tervezőosztály, az előkészítőosztály és a mechanizációs osztály számára meghirdetett munka­versenyekbe. Ugyanakkor nem feled­kezhetünk meg dolgozóink politikai neveléséről és szakképzéséről sem. Ugyanis az, aki felületesen értelmezi a „Szocialista módon élni és dolgoz­ni“ jelszót, eleve nem veheti észre azt a mély tartalmat, ami mögötte rejlik, s ezáltal maga is szegényebbé válik. • A vállalat már évek óta a duna­szerdahelyi járás legjobb termelőegy­ségei közé tartozik. Most, a járási pártkonferencia után, miben látja az igazgató elvtárs vállalatuk gazdasági eredményei további javulásának út­ját? — Ahogy a múltban, úgy most is a minőségi munkára helyezzük a súlyt. Építkezéseinken igyekszünk alkalmaz­ni a legkorszerűbb építészeti techno­lógiákat, de a vállalatunk mellett ed­dig eredményesen működő tudomá­nyos-műszaki társaság tevékenységét is szeretnénk tovább fejleszteni. Köte­lezettségvállalásokat tettünk a terve­zett átadási határidők lerövidítésére, eszmei-politikai téren pedig a szakmai nevelés fokozásával, a nagyobb szak­tudás megszerzésének elősegítésével szeretnénk aktivizálni vállalatunk va­lamennyi dolgozóját gazdasági felada­taink teljesítésének és túlteljesítésé­nek érdekében. SÁGHY LAJOS, a CSSZBSZ JB titkára (Kanovits György felvételei a járási pártkonferencián készültek) | • A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei az utóbbi idő­ben a dunaszerdahelyi járás legfej- íődőképesebb tömegszervezetei közé tartoznak. Milyen terveik vannak a jövőben a csehszlovák—szovjet inter­nacionalista, testvéri kapcsolatok el­mélyítését illetően? — A CSSZBSZ VII. országos kong­resszusán elhangzottak, s a mostani járási pártkonferencia határozatainak szellemében kívánjuk tovább fejlesz­teni és ápolni a két ország népeinek kapcsolatait. A szovjet nép gazdasági és kulturális eredményeinek, minden­napos munkájának, a szovjet békepo­litikának a népszerűsítésével, a két nép közti személyes kapcsolatok ki­bontakozásának és elmélyülésének tá­mogatásával a szovjet nép gazdag for­radalmi múltjának és hagyományainak gyümölcsöztetésére törekszünk. Jelen­leg 117 alapszervezetünk van a járás­ban, körülbelül nyolcezer taggal, akiknek 40—42 százaléka még nem érte el a harmincöt éves életkort. Szeretnénk tovább emelni tagságunk létszámát, s minden feltételünk meg­van arra, hogy az 1975-ös év végéig szervezeteink taglétszáma elérje a ti­zenötezret, tehát járásunk lakosságá­nak a tizenöt százalékát. Ennek ér­dekében mindenütt, ahol erre adottak a lehetőségek és a feltételek, új alap­szervezeteket létesítünk. TÓTH LÁSZLÓ Cl CSEHORSZÁGBAN a gimnáziu­mokban folyó világnézeti nevelés korszerűsítésével foglalkoznak. Külö­nös figyelmet kell szentelni e szem­pontból a természettudományi tár­gyak és a történelem oktatásának. Jól föl lehet használni a tanulók világné­zetének megszilárdítására a szakköri foglalkozásokat is, amelyek során a tanulók személyes kapcsolatba kerül­hetnek közéleti és pártvezetőségekkel, megismerhetik a politikai munka gya­korlatának kérdéseit. n MOSZKVÁBAN a következő tan­év elején nemzetközi kiállítás nyílik „Iskolai felszerelések — 73“ címmel. A kiállításon tizenkét ország vesz majd részt, a szocialista országok mellett gazdag kiállítási anyagot mu­tat be Anglia, az NSZK és Japán. A kiállítás célja megismertetni a peda­gógusokkal a különböző országokban használt új szemléltető eszközöket és iskolai felszereléseket. □ A LENGYEL TANÍTÓK LAPJA ha­sábjain az utóbbi hetekben az egyete­mi felvételi vizsgákról folyik vita. A vélemények jelentős mértékben eltér­nek egymástól. Egyes hozzászólók a felvételi vizsgák eltörlését, valameny- nyi jelentkező felvételét és az első évben történő szelekciót tartják hasz­nosnak, mások viszont a különböző felvételiző módszerek előnyeit han­goztatják. Keresik azokat a speciális módszereket, amelyek egy-egy felső- oktatási intézmény számára a legal­kalmasabbak, s leginkább lehetővé te­szik a képességek és a tudás objektív megítélését, valamint a szociális szem­pont figyelembe vételét. □ A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG iskolásai az idén nyáron (július 27. és augusztus 5. között) Berlinben megrendezésre kerülő X. Vi­lágifjúsági Találkozóra készülnek. A ludwiglusti Goethe középiskolában az ifjúsági szervezet vezetői beszámoltak az előkészületek eddigi eredményei­ről. 6675 márkát kerestek társadalmi munkával, és ezt az összeget a feszti­válalapra ajánlották föl. □ BUKARESTBEN kerekasztal-be- szélgetéseken vitatták meg a Tribúna Scolii szerkesztőségében az osztályfő­nöki munka kérdéseit. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint az osztályfőnöki óra legfontosabb felada­ta a tanár és a diák közti jó viszony kialakítása. Elsősorban az osztályfő­nöki órák témakörével kapcsolatos kérdések foglalkoztatják a pedagógu­sokat. □ A SZOVJETUNIÓBAN a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma év­ről évre növekszik. A jelenlegi ötéves terv végére minden nyolcadik szovjet állampolgárnak lesz felsőfokú diplo­mája. Az országos felsőoktatási érte­kezlet — amelyen a felsőfokú okta­tási intézetek oktatóinak és hallgatói­nak küldöttei vettek részt — megál­lapította: a számszerű növekedés mellett a jövőben minőségi tökélete­sítésre kell törekedni. Mindenekelőtt jobban kell alkalmazkodni a technikai haladás igényeihez, javítani kell a ta­nítási módszereket, növelni kell a hallgatók politikai aktivitását. □ BULGÁRIÁBAN új felsőoktatási programot vezetnek be az 1973—74-es tanévtől. A program végrehajtására a felsőoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat sokoldalúan felkészí­tik. A felsőoktatási tanács legutóbbi ülésének az ezzel kapcsolatos felada­tok meghatározása volt a legfonto­sabb napirendje. □ JAPÁNBAN a kötelező oktatás 9 éves: a 6 osztályos általános iskola elvégzése után kötelező a 3 éves kö­zépiskola is. Az elmúlt évben az isko­lakötelesek 99,83 százaléka járt isko­lába. □ AZ UNESCO Nemzetközi Neve­lésfejlesztési Bizottságának legutóbbi jelentésében olvasható: 1960 és 1968 között a világ iskolaköteles gyerme­keinek száma 20 százalékkal emelke­dett. Napjainkban a világon közel 650 millió ember vesz részt az oktatás- ban-nevelésben. Ugyanezekben az években minden eddiginél erőtelje­sebb volt a fiatalok csalódottsága, a társadalom elégedetlensége az isko­lával szemben. □ ANGLIÁBAN nemrég jelent meg a „Fehér könyv az oktatásügyről“ c. kiadvány, amely a konzervatív kor­mány oktatáspolitikai terveit tartal­mazza. A haladó sajtó bírálja ezeket a terveket, amelyek a takarékosságra való hivatkozással csökkentett költ­ségvetési összegeket irányoznak elő az oktatásra. Látogatás egy fejlődőképes járásban

Next

/
Thumbnails
Contents