Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-18 / 117. szám, péntek

NAGYÜZEMI SZINTEN A külkereskedelem a szocialista integráció szolgálatában Kétségtelen, hogy a külkeres kedelemnek jelentős szerepe van a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban, sőt, mondhatnánk, hogy a külke­reskedelem a nemzetközi mun­kamegosztás egyik alapvető té­nyezője. A külkereskedelem napjainkban egyre inkább a szocialista integráció kibonta­kozását is, elősegíti. Így van ez a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Magyarország közti hatékony kétoldalú együttműködés esetében is. Mindkét ország kiilkereske delmében jelentős helyet fog­lal el a fogyasztási cikkek forgalmának nagyarányú növe­lése. Mind nálunk, mind pedig Magyarországon, a lakosság szükségleteinek teljesebb kielé­gítése érdekében a fogyasztási cikkek termelésének egyre na­gyobb bázisát építik ki. A ter­mékmennyiség és a választék növekedése lehetővé teszi, hogy a hazai szükségletet meghala­dó ciikk-mennyiség a külkeres­kedelmen keresztül találjon vevőre. A külkereskedelem sze­repét a két ország lakosságá­nak iparcikkekkel való ellátá­sában jól szemlélteti például a határmenti árucsere is, amely hozzájárul a határ mentén élő lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez, a választékcse­rék bővítéséhez. A határmenti árucsere, együtt a belkereske­delmi és a szövetkezeti válasz-' lékcserével. végeredméjiyl>en a lakosság életszínvonala emelke­déséhez is hozzájárul. Kii ľkereskedel műn k Magyar- országról — a fogyasztási cik­kek kategóriájában — elsősor­ban könnyűipari termékeket importál: konfekciót, kötött árut, egészségügyi cikkeket, cipőt és bútort. Ezekből kül­kereskedelmi vállalataink az idén, az államközi megáll apó ÚJ ISKOLA Frano Kráľ költő az 1928 — í930-as években bizony szegé­nyes körülmények közölt taní­tott Vyšná Slaná (Felső-Sajó) községben, ahol nemrégiben új iskolát építettek. A költőre és életművére emlékezve adta át rendeltetésének az új iskola- épületet Štefan Chochol, isko- laügyi miniszter. Ugyanakkor leleplezte a homlokfalon elhe­lyezett emléktáblát is. Az isko­la Fraňo Kráľ nevét mintegy ki­tüntetésül megkapta. BAFFI ARPÁD d ásóknak megfelelően, irzen- egy millió rubel értékben vá­sárolnak. Vásárlóink körében úgyszintén keresettek a magyar elektromos és elektronikus közszükségleti cikkek, mint pl. a melegvíztároló bojlerek, hő- kandallók, hűtőszekrények és nem utolsósorban a tévékészü­lékek. Mit szállítunk ml a fogyasz­tási cikkek közül délti szom­szédunknak? Ebben az export­ban a legnagyobb mennyiség­ben a gépipari jellegű gyárt­mányok szerepelnek. Az idén előreláthatólag 10—12 ezer személygépkocsit szállítunk a Magyar Népköztársaságba. A magvar szaküzletekben megta­lálhatók magnetofonjaink, le­mezjátszóink, s továbbra is a keresett cikkek közé tartozik a Jaw.ii motorkerékpár. Könnyű­ipari cikkeink közül a bútor, a gumi lábbeli, a játékok, a bőrdíszmű áruk tűnnek ki. Ezekből a magyar külkereske­delem kb. 8 millió rubel ér­tékben vásárol. Közismert, hogy országaink kereskedelmi forgalmában igen jelentős tényező a fogyasztási cikkek másik fő csoportja, amely már hagyományos a kél ország között: a mezőgadaságti és élelmiszeripari cikkek. Ezen belül jelentős téléi a ve­tőmagexport. Üzleteinkben a .közkedvelt cikkek közé tartoz­nak a magyar hústermékek, a baromfi, a márkás magyar bo rok. Kevesen tudják, hogy pia­cunkon egyre nagyobb teret kap a magyar virágszállitás is. A közeli szomszédság és a rö­vid szállítási idő lehetővé te­szi, hogy a szegfűk frissen és üdén kerüljenek a piacra. Ér­dekes fejlődésnek vagyunk tanúi a sör magyarországi tér: hódításában. SörszáHít ásunk évi mennyisége eléri a félmil­lió hektolitert. A magyar sör­ipar ezzel egyidőben rendsze­resen vásárolja a kiváló minő­ségű és jó tulajdonságú cseh­szlovák komlót. A fogyasztási cikk-forgalom jelentőségét jelzi az a körül­mény is, hogy ez a kategória, fejlődését tekintve, meghalad­ja a csehszlovák—magyar áru­csere - forga 1 om növ elfedésének ütemét. Az 1970. évi árucsere- forgalomhoz viszonyítva az idei forgalom 148 százalékos szintet ér el, s ebből a fogyasz­tási cikkek részarányának nö­vekedése elérj a 102 százalé­kot. SOMOGYI MÁTYÁS A 72lti hektáron gazdálkodó Želiezovce! (Zselíz) Állami Gaz­daság előtt a megalakulás első éveiben nem kisebb feladat állt, mint az, hogy a lakosság élel­miszerellátásában való hathatós részvétel mellett az egységes föl dm fi vessző ve t kezet éknek is példát mutasson a nagyüzemi termelés megszervezésében, a növénytermesztési és az állatte­nyésztési munkák gépesítésé­ben. A mezőgazdasági termékek előállításában, szocialista társa­dalmunk lakosságának élelme­zésében az idén is nagy felada­tok hárulnak a gazdaságra. Az elmúlt évben egy hektár­ra számítva átlag 315 kg húst termelt a gazdaság, s ebben az évben ezt még 5 kg-mal túl kí­vánják szárnyalni. A 2846 lile rés tehennenkénli fejési átlag­nál is 40 literre] többet tervez­nek, ami egy hektárra átszá­mítva 658 liter tej termelését jelenti. A termelés növekedését természetesen a jó takarmány­alap biztosítja. Ezeknek az el­múlt évben nagy figyelmet szenteltek és főleg a silótakar­mányok minőségi és mennyiségi készletei múlták felül a terve­zett mennyiséget. Gabonából az elmúlt évben 33,4 mázsás átlagos hozamot él­tek el. Sajnos, a rossz időjárási viszonyok miatt nem teljesítet ték az előirányzott tervfelada tokát. A gazdaság vezetői azon fáradoznak, hogy a növényter­mesztés területén a tavalyi év hez képest figyelemreméltóbb eredményeket érjenek el. Ezt az állami terv is megkívánja tő­lük, amit az is bizonyít, hogy a felvásárló üzemnek 17 500 mé­termázsa búzát, 7500 métermá­zsa sörárpát, 200 000 métermá­zsa cukorrépát, 5000 métermá­zsa szőlőt stb. terveznek eladni. Gabonafélékből — beleszámítva a kukoricát is — 3747 hektárt vetettek be. A 2278 hektár bú­zából 39,9, a 300 hektár kuko­ricából 42,2, az 500 hektár cu­korrépából pedig 404 mázsás hektár hozamot terveznek. A nagyüzemi termelést foly tató gazdaságban az állatte­nyésztés területén mindig szép sikereket értek el. A korszerű istállók lehetővé tették, hogy a széles néprétegek élelmezésé­re elegendő húst, tejet, juhsaj­tot termeljenek. Az idén 7401) mázsa marhahúst, 13 500 mázsa disznóhúst, 200 mázsa vágásra alkalmas birkát, 4500 mázsa ba­romfit, 4 millió 750 ezer liter tejet, 700 kg juhsajtot és 270 ezer tojást adnak a piacra. Ezenkívül 5500 kg gyapjúi ter­melnek további feldolgozásra. A borjúknál napi 80 dkg átlagos súlygyarapodást kívánnak elér­ni, a hízó marháknál 88 dkg, a hízó sertéseknél pedig 49 dkg ot. A feladatok teljesítését a párttagok, a vezetőség és a gazdaságban dolgozó munkások elsőrendű feladatuknak tartják. Ezért arányosan osztották el a munkát mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés szakaszára, úgy. hogy a növény- termesztés teljes mértékben já­ruljon hozzá az állami alapok tervezett ellátásához, biztosít­va a szükséges vetőmagot és takarmányt. A jobb eredmények elérésére irányuló törekvés ma­ga után vonja, hogy a gazda­ságban tovább fejlődjön az el­múlt évokbén sikeresen alkal­mazott korszerűsítés és a jobb termelési feliételek megterem­tése. Ezért az idén a beruházá­sokra 10 millió 200 ezer koro­nát irányozlak elő. Tovább kí­vánják bővíteni, korszerűsíteni a gépparkot, amelyre 2 millió 500 ezer koronát biztosítottak. Elsősorban nagy teljesítményű gépekre és a nagyobb teherbí­rású pótkocsikra van szükség. A még hiányzó takarmánybeta­karító, valamint cukorrépa- és kukorica betakarító gépek be­szerzésével a növénytermesztést teljesen gepesítik. A Veľký Dvor-i Inagypusztai) gazdaság­ban megkezdik a környék egyik legmodernebb tehénistállójának építését, Zálogoson újjáépítik az istállókat, a nýrovcei (nyíri) gazdaságban pedig korszerű gépjavítóműhelyt építenek. Örömmel állapítható meg, hogy a gazdaságban komoly gondol fordítanak a szocialista munkaversenyre. A februári győzelem 25. és a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére az állami gazdaság dolgozói erre az évre 1 millió 100 ezer korona értékű kötele­zettséget vállaltak. A vállalás­ban a munkaidő jobb kihaszná­lását is célul tűzték. Az elmúlt évben a pártszervezet és a szak- szervezeti mii hely bizottságok által meghirdetett szocialista versenyek sikeresen teljesítet­ték küldetésüket. Legsikere­sebbnek a „Gondoskodj munka- környezetedről, az alapeszkö­zökről és az épületekről“ jelszó jegyében meghirdetett verseny bizonyult. Ezt a versenyt az üzem szociális és kultúralapjai­ból anyagilag is támogatta. A verseny beváltotta a hozzá tű­zött reményeket, rendezetteb­bek lettek a gazdasági udva­rok, s javult az értékek megbe­csülése. A gazdaságok közül a legjobb eredményeket a zálogo- si gazdaság dolgozói mutatták fel, a részlegek közül pedig a rozinai részleg dolgozói érték el a legjobb eredményeket. Az ÁG területén jelenleg 5 kollek­tíva nyerte el a szocialista munkabrigád címei, többek kö­zött a zálagosi gazdaság komp­lett gépesítő brigádja. Rajcák Dominik gazdaságvezető irányí­tásával minden téren szép ered­ményeket értek el, és évek óta mindig túlteljesítették tervfel­adataikat. Ez a gazdaság nem­csak az ÁG területén, de járási viszonylatban is az egyik leg­jobb eredményeket felmutató mezőgazdasági üzem. A sikerek és a fogyatékossá­gok mellett a pénzügyi és a termelési tervet természetesen az idén is csak becsületes hoz­záállással, az anyagi költségek gazdaságos kihasználásával lei­het teljesíteni. Minden dolgozó jó munkájára szükség lesz az igényes feladatok eléréséhez. A közelgő nyári csúcsmunkák és az őszi betakarítás után bizo­nyára újból megállapíthatjuk, hogy a Želiezovce) Állami Gaz­daság dolgozói pártunk XIV. kongresszusával összhangban sikeresen teljesítik feladataikat. BENYÁK JÓZSEF Elsők lesznek? A komaromi villanytelep dolgo­zói 115,4 százalékra teljesítették első negyedévi tervüket. Ma tu vábbra is ilyen szép eredménye­ket érnek el, akkor a vállalat ke­retén belül versenyző tizenhárom üzem közül ők kerülnek ki győz­tesen. A villanytelep dolgozói a vil­lanyáram termelésén kívül a járás villanyhálózatanak főjavításával és alkalmi javításokkal is foglal koznak. Ezt két szerelőcsoport végzi. Az egyiket Csóka Lajos, a másikat Simonies Béla vezeti. Ca- lovón (Nagymegyer) Négy Lajos vezetésével nyolctagú körzeti sze relőesoput't is működik. Félő azonban, hogy a tél beáll tával nehézségek lépnek íel. Ugyanis az üzem fütőkazánjai el­használódtak és ki kellene cserél­ni őket. A járás és a város veze­tőire vár ez a feladat, hogy eb ben az ügyben minél előbb intéz kedjenek. A villany telep dolgozói csakis így biztosíthatják jövőre a járás zavartalan ellátását villany árammal. UOLCZÉR LÁSZLÓ ü, A BRATISLAVAI Gazdasági Főiskola május 21-től 23-ig tudo­mányos konferenciát rendez a ma­tematikai modellek és a számítás technika alkalmazásáról a népgaz daság tervszerű irányításában. A konfrendán több mint 35!l szakéin bér vesz részt, többek között Bul gáriáből, Magyarországról, az NDK -ból, Lengyelországból, Romá­niából, a Szovjetunióból és ha­zánkból. A résztvevők kicserélik a korszerű műszaki eszközök fel­használásában szerzett tapasztala­taikat, továbbá megvitatják a vál lalati információs rendszerek irá nyitása és kialakítása racionalizá lásának módszereit a népgazdasá gi modellek kidolgozásánál. jozej Lenári, az SZLKP KB első titkára átadja a Munkaéniemren det Perényi elvtársnak. (M. Borodáčová — ČSTK felv.) a politikai iskolában vállalt munkájában igyekszik megva­lósítani. Kellenek az új káde­rek a szocialista társadalom építéséhez. Eszébe jut ezeken a hajna­lokon, hogy 1968-ban, amikor már minden jól ment volna, is­mét kitört a válság. A munkás- osztályban megbújt revizionista elemek nyílt támadást indí­tottak először a párt veteránjai ellen, de végeredményben a szocializmus vívmányaira tör­tek. A párt égisze alatt olyan intézkedéseket hoztak, amelyek hazánk függetlenségét, a mun­kásosztály tekintélyé*! veszé­lyeztették. Nem nézhette ölbe tett kézzel a fejleményeket. Őszülő fejjel ismét csatasorba állt. A zobori szerény hajlék nyi­tott ablakán belopakodik a nyugovóra készülődő nap utolsó sugara. Az aranyló fénykéve sugarait ezüstösen veri vissza a harcokban megőszült veterán kommunista szekrényében el­helyezett megérdemelt kitünte­SZOM BATH AMBRUS 1973. V. 1». Veterán harcos jubileuma Újsághír: Perény Béla elvtársat 75. születésnapja alkalmá­ból a munkásmozgalomban és a pártban kifejtett sokéves tevékenységéért a köztársasági elnök a Munkaérdemrend­del tüntette ki. Virágzó körtefa alatt ülünk zobori kiskertjében a kispudon. Arról mesél, mi minden jut eszébe hajnalban, amikor fel­ébred. Minden reggel korán ébred, ugyanúgy, ahogy fél évszázadon át minden reggel. Eelül az ágyában és hallgatja a hajnali neszeket, a ketyegő órát, amelyik felébresztette csengetésével, az emberek lép­teit, a későn indulók szapora lábdobogását. Sokszor úgy ér­zi, hiányzik, hogy felkeljen magára kapkodja ruháját, fogja táskáját és szaladjon a megél­hetés után. De nem kel fel» csak a szeme van nyitva, s gondolatai indulnak útnak. Visszafelé peregnek az évek. A gondolatai aztán valahol megállnak, elidőznek. Kezdetben sokat gondolt ar­ra, hogy az egész, úgy, ahogy volt, miért történt úgy. Sodorta a véletlen? Mi volt abban az ő szerepe, amikor szülei négy­éves korában Pécsre költöztek, hogy az apja otthagyta édes­anyját három gyermekével, s Amerikába ment szerencsét próbálni? Kenyeret keresni? És mérlegelte sokszor hajnalo­kon át, hogy ha másként lett volna, hogyan lett volna. Bána­tos, megtört édesanyja men- helyre adta gyermekeit. Nem voll más választása, ha azt akarta, hogy életben maradja­nak. Még most sem tud megbékél­ni a gondolattal, — miért je­lentkezett hentesinasnak, ami­kor inkább lakatos szeretett volna lenni. Aztán arra gon­dol, miért is nem hagyta ott segédkorában a munkaadódat. Olyan ember volt ő, akit oda­lesznek valahová és ott is ra­gad? A tehetetlensége, a hatá­rozatlansága miatt? Vagy, mert másra nem lett volna kepes? Nem így van. Mert lökték-huz- ták-vitteJk volna őt nem is egyszer lefelé is, fölfelé is, de valami miatt mindig visszama­radt. Tizenkilencben elérke­zettnek látta az időt, hogy végre fegyvert ragadjon, vörös­katonának jelentkezett. Sajnos, ez sem végződött úgy, mint szerette volna. El kellett bú­csúznia a Mecsektől es vissza­jött Nyitrára. Nyitott ablakán szabadon áramlik be az ózondús májusi levegő, a kora reggeli madár­dal. Mégis arra gondol, hogyan is volt akkor, amikor az első világháború befejeződött. Létre­jött a masaryki demokrácia! Ám ellensúlyozásként 21-ben megalakult a párt, a munkás- osztály élcsapata is, és most arra gondol, hogy vele együtt kik voltak ott a bölcsőjénél? Magáth Ignác, Stefan Dobroti- na, Schultz elvtárs és sokan mások, akiknek felsorolására már nem futja az emlékeze­téből. Aztán eszébe jut ezeken u hajnalokon, hogy a párt felhí­vására — Madridnál v étijük meg Prágát — elhagyta hazá­ját, hogy segítsen a spanyol munkásosztálynak a Franco fa­siszta diktatúrája megdöntésé­ben. Közben elfogták, bebörtö­nözték és csak a felszabadu­lás adott módot arra, hogy is­mét visszatérjen szülőföldjére. A sok megpróbáltatás és igazságos harc után úgy gon­dolja, hogy ezután szabadabban lélegezhet, dolgozhat, mert a felszabadító Vörös Hadsereg le­hetővé tette, hogy a munkás úrrá lehetett hazájában. Bene- šék azonban, akárcsak a bur- zsoá köztársaságban, most is a régi húrokat pengetik. Szabo­tálják a párt programjának megvalósítását, ahol csak te­hetik, akadályozzák az ország építését. A párthoz hű erőkkel ezért megszilárdítja az alap­szervezeteket, türelmes politi- kai-felvilágosítú munkával igyekszik leleplezni a reakció­sok mesterkedéseit. Februárban a dolgozók a párt mellé állnak és egy emberként támogatják a CSKP politikáját. 1948 tavasza új életre kelti a párt céljait. Az elgondolásokat D

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents