Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-18 / 117. szám, péntek

''V;? Č# £*T események margójára ▼ A KGST statisztikai állandó bizottsága jelenleg Varsóban tartja 21. ülését, amelynek munkájában a KGST valameny- nyi tagországának delegációi, a KGST titkárságának tagjai, a Jugoszláv Statisztikai Intézet küldöttsége, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkárságának képviselői vesz­nek részt. Az ülésen megvitat­ják a statisztikai mutatók egy­ségesítésével összefüggő kérdé­seket. A BENGÁLI Népi Köztársaság kormánya bejelentette, liogy szabadon engedi az indiai—pa­kisztáni háború óta börtönbe zárt 50 001) fogoly egy részét, így például szabadlábra kerül­nek a pakisztáni hadsereggel való együttműködés miatt el­ítélt foglyok, ha „jó magatar­tást tanúsítanak“ s lojálisak a Bangla Desh-hez. CSÜTÖRTÖKÖN Berlinben to­vább folytatták a hivatalos tár­gyalásokat a jugoszláv és az NDK-beli kormányküldöttség között, a jugoszláv küldöttsé­get Dzsemal Bijedics, a Végre­hajtó Tanács elnöke, az NDK küldöttségét Willi Stoph minisz­terelnök vezette. A KALIFORNIAI San Berna- dinoban a körzeti fellebbviteli bíróság tegnap megerősítette az előző bírósági döntést, hogy a két csehszlovák gyermek: Vlas­ta Gabrielova és Bedŕich Gab­riel az amerikai Roy Smith csa­lád gondozásában marad. Vlas­ta Gabrielová-Žludkynová a 9- éves Vlasta és a 8-éves Bedŕich édesanyja a fellebbviteli bíró­ságnál az ítélet megsemmisíté­sét és gyermekei visszaadását kérte. BOMBA robbant tegnap a mi­lánói rendőrparancsnokság épü­lete előtt. A rendőrség közlése szerint harminc személy megsé­rült, kettő közülük súlyosan. Egy embert, aki a robbanás után láthatóan menekülni akart, letartóztatták. A CHILEI fővárosban folytat­ja munkáját a latin-amerikai diákok szervezetének V. kong­resszusa. A 20 latin-amerikai delegátus és a vendégküldöttsé­gek meghallgatták a szervezet állandó titkárságának beszámo­lóját, s hozzákezdtek megvita­tásához. CSEHSZLOVÁKIA 20 millió dollár hitelt nyújtott Chilének a chilei népgazdaság tervezett fejlesztéséhez szükséges gépek és berendezések vásárlásához. Erről tegnap Santiagóban egyezményt írt alá, a chilei Központi Bank elnöke Alfonzo Inostroza és Timotej Dubrovay mérnök, a Csehszlovák Kereske­delmi Bank igazgatója. Új fejezet a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok fejlődésében LEONYID BREZSNYEV MA ÉRKEZIK BONNBA # SCHEEL NYILATKOZATA A LÁTOGATÁS JELENTŐSÉGÉRŐL Moszkva — A moszkvai Prav­da csütörtöki száma hangsú­lyozza, hogy Leonyid Brezsnyev nyugat-németországi látogatása olyan új fejezetet nyit a szov­jet—nyugatnémet kapcsolatok fejlődésében, amely megfelel Európa és az egész világ béké­je érdekeinek. Mint a moszkvai Pravda bon­ni tudósítói írják: az NSZK-ban jóformán mindenkit megelége­déssel tölt el, hogy a helyzet múlt terhes maradványai fel­számolásának irányában fejlő­dik és mint mondják, Leonyid Brezsnyev látogatása új sza­kaszt nyit a két ország kapcso­lataiban. „Az NSZK lakosságá­nak legszélesebb rétegei — meggyőződve a jószomszédság­hoz és a békéhez vezető reális út ésszerűségéről és előnyeiről — támogatják a bonni politika új realisztikus irányzatát“ — hangzik a tudósítás. Neu> York — A Biztonsági Tanács szerdán folytatta a vi­tát a szankciókat érvényesítő bizottsága Rhodesiával kapcso­latos jelentéséről. Ennek a bi­zottságnak volt a feladata, hogy beszámolót készítsen a Rhode­sia ellen hozott intézkedések végrehajtásáról. A bizottság a jelentésben tüzetesebb ellenőr­zést javasolt. John Scali amerikai nagykö­vet felhívta a világszervezetet, hogy szigorítsa meg a Rhode­siával szemben alkalmazott szankciókat. Furcsa módon azonban egy szót sem szólt ar­ról a több millió dollár értékű króm-szállítmányról, amelyet az Egyesült Államok importált Sa- lisburytól. Szudán, Indonézia és India azt a javaslatot tette, hogy a szankciókat terjesszék ki a Dél- afrikai Köztársaságra, valamint az afrikai portugál területekre is. Az indiai képviselő, utalva a keddi zambiai—rhodesiai in­cidensre, sürgette a Biztonsági Párizs — Hafez Iszmail, Sza­dat elnök tanácsadója csütörtö kön Michel Jobert francia kül­ügyminiszternél tett látogatást, miután előzőleg — szerdán dél­után — átnyújtotta Pompidou elnöknek Szadat elnök szemé­lyes üzenetét. Hafez Iszmail az elnöki pa­lotából távozva kijelentette: Tá­jékoztatta Pompidou elnököt az EAK készülő diplomáciai kezde­ményezéséről, s a francia kor­mány támogatását kérte hozzá. A megbeszélés eredményével útjába. Mindez arra vall, hogy a közeljövőben a létfenntartási kiadások további emelkedése várható. Az Egyesült Államokban az utóbbi években fokozódik a AZ INFLÁCIÓ ÉS A DOLGOZOK HELYZETE társadalmi feszültség. így pél­dául egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, amely 1969-ben 3,5, 1971-ben 5,9 szá­zalék volt, tavaly viszont már túllépte a hat százalékot. Kü­lönösen nyomasztóan hat, hogy a 21 éven aluli fiatalok mun­kanélküliségi arányszáma meg­haladja a 17 százalékot. Ugyan­akkor Nixon elnök április ele­jén megvétózta azt a törvény- javaslatot, amelynek értelmében az állam 2 milliárd liOO millió dollárt adna az állástalan dol­gozók átképzésére, szakoktatá- suk támogatására, s egymilliárd dollárral kisebb összeget java­solt e célra. A szenátus szociá­lisügyi bizottságának májusban nyilvánosságra hozott jelentése nagyon szemléltetően kidombo­rítja, milyen társadalmi konf­liktusok mardossák az amerikai Heinz Vetter, a Német Szak­szervezeti Szövetség elnöke a Pravda tudósítóival folytatott beszélgetése során hangot adott annak a véleményének, hogy a moszkvai szerződés jó alapot te­remtett a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztése számá­ra. Karl-Hermann Flach, a Sza­bad Demokrata Párt főtitkára pedig megjegyezte, hogy az előző nyugatnémet kormányok merev, irreális politikája miatt sok időt vesztegettek el. Mint a tudósítók beszámol­nak róla, sok egyszerű nyugat­német állampolgár véleményét ismerték meg. Őket is érdeklik a két ország kölcsönösen elő­nyös gyakorlati együttműködé­sének kilátásai. Á legerőtelje­sebben azonban az az egyszerű, de mélyreható emberi érzés jut kifejezésre," hogy elfáradtak a hosszú hidegháborútól, elgyö­törte őket a konfrontáció ter­Tanácsot: tegyen intézkedése­ket annak érdekében, hogy a külföldiek ne látogassanak Rhodesiába. Salisbury-i bejelen­tés szerint zambiai katonák kedden a Zambézi határfolyó mentén rálőttek egy négytagú turistacsoportra, az incidens folytán két kanadai lány meg­halt, egy amerikai férfi pedig megsérült. Viktória vízesés — Rhodesia csütörtökön elitalakulatokat vo­nultatott fel a Zambézi-folyó mentén a Viktória-vízesés tor­kolata közelében. A katonák azt a parancsot kapták, hogy azonnal tüzeljenek, mihelyt beavatkozási kísérletet észlel­nek Zambia részéről: A katona­ság hivatott biztosítani a ked­den lelőtt két kanadai lány holttestének felkutatásával megbízott osztagokat. A kutató­csapatot katonai helikopterek segítik. A körzetben megtiltot­ták polgári repülőgépek felszál­lását. nagyon elégedett, s nem kétel­kedik a francia kormány tá­mogatásában. Francia hivatalos körökben nem nyilatkoztak a látogatás után. Félhivatalos kommentáto­rok azonban hangsúlyozzák: a francia álláspont szerint a kö­zel-keleti rendezésnek az ENSZ- határozatok végrehajtásán kell alapulnia, biztosítva a közel-ke­leti térség államainak szuvere­nitását és területi sérthetetlen* ségét, valamint a palesztinai nép jogainak érvényesítését. társadalmat. Az Egyesült Álla­mokban 1968-ban 280, hivatalo­san „szegény vidéknekt‘ minő­sített terület volt. Számuk ma már 283. Az Egyesült Államok­ban jelenleg 15 millió személy­nek a hivatalosan elismert lét­minimumnál is kisebb a Jöve­delme, s ezért állami segélyben részesülnek. A jelentés ugyan­akkor megállapítja, hogy továb­bi 10—15 millió személy a sző szoros értelmében éhezik, de nem részesül szociális segély­ben, mert nem teljesíti megadá­sának formális kritériumait. A gazdasági és szociális viszonyo­kat tükrözi az is, hogy komoly népesedési problémák merülnek fel az Egyesült Államokban. A legutóbbi 27 év folyamán tavaly született a legkevesebb gyer­mek. Jelenleg az a helyzet, hogy az újszülöttek száma nem képes pótolni az elhalálozotta- két, s így csökken a lakosság száma. Jellemző, hogy az amerikai kormánykörök nem vették be az „Inflációellenes programba“ a katonai kiadások csökkenté­sét, noha éppen ezek az inflá­ció elsődleges okai. A tavalyi állami költségvetésben a kato­nai célokra előirányzott összeg 76 milliárd 400 millió dollár volt. viszont az idén ez a tétel már 81 milliárd 300 millió dol­lár. Az amerikai monopóliumok méketlen politikája. A Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal való jószomszédi vi­szony új perspektívája valóban örömmel tölti el az embereket. Walter Scheel alkancellár és külügyminiszter Leonyid Brezs­nyev közelgő bonni látogatásá­ról nyilatkozott a Novoje Vrem- ja szovjet külpolitikai hetilap tudósítójának. Hangoztatta: „Á szövetségi kormány és a nyu­gatnémet közvélemény nagy je­lentőséget tulajdonít Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra látogatásának“. Ügy vélem, hogy a tárgyalá­sokon országaink kapcsolatai­nak egyetlen fontos vonatkozá­sát sem fogják mellőzni. E meg­beszélések utat mutatnak kap­csolataink további fejlesztésé­re“. Scheel külügyminiszter hang­súlyozta: „Országaink árucsere­forgalma jelentős mértékben növekedett. Az NSZK jelenleg a KGST-tag ország ok után a Szovjetunió legfőbb kereskedel­mi partnere. Ezenkívül számos vállalat kötött hosszú lejáratú megállapodást az együttműkö­désről és a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjéről. Erő­teljesen megnövekedett gazda­sági képviseleteink száma a ke­let-európai országokban. Fejlő­dik a turizmus is. Az alkancellár és külügymi­niszter elmondotta, hogy Leo­nyid Brezsnyev nyugat-németor­szági látogatása során több megállapodást írnak alá. Már készen áll az aláírásra a kultu­rális együttműködési, a légiköz­lekedési, a gazdasági-műszaki és ipari együttműködési egyez­mény. Konstruktív légkörben Helsinki — A helsinki nagy­követi tanácskozás a szocialis­ta országok szerdai sikeres kez­deményezése után csütörtökön már ismét konstruktív, jó'mun­kalégkörben folytatta az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet napirendjének elő­készítését. A tanácskozás körei­ből származó értesülés szerint a 3. napirendi pont tárgyalá­sánál eredményesnek bizonyult az általános bevezető és a té­makör részterületei párhuzamos megvitatásának módszere, ás kezdenek kibontakozni az egyik legnehezebb probléma kompro­misszumos megoldásának kör­vonalai. A helsinki megfigyelők véle­ménye szerint az előző hét vé­gén beállt veszedelmes holtpont után a tanácskozás most igazi áttöréshez érkezett. Megbízható értesülések sze­rint felgyorsult a szerkesztő munka az első és a második napirendi pont kidolgozásánál is. profitgyarapodásának legna­gyobb forrását továbbra is a katonai megrendelések alkot­ják. A Fortune című folyóirat szerint az 500 legnagyobb ame­rikai társaság nyeresége tavaly 18,9 százalékkal gyarapodott, ami 1959 óta a legnagyobb évi nyereséggyarapodás. Ugyanak­kor sok nagy amerikai társa­ságnak egyáltalán nem kellett adót fizetnie. Az amerikai dolgozók rosz- szabbodó helyzete fokozza az elégedetlenséget és szociális fe­szültséget. A kongresszus ugyan egy évvel meghosszabbította annak a törvénynek a hatályát, amelynek értelmében Nixonnak joga van dönteni a bérekről és befagyasztásukról, de arra is számítaniuk kell, hogy az Egye­sült Államokban erősödni fog a sztrájkmozgalom. George Mea- ny, az AFL/CIO szakszervezetek elnöke nemrégen kijelentette, hogy a szakszervezetek együtt­működést akartak a kormány­nyal inflációellenes intézkedé­seinek végrehajtásában, de mi­után kiderült ezeknek az intéz­kedéseknek az „igazságtalansá­ga“, mert a valóságban csak a dolgozókat korlátozzák, az együttműködés elképzelhetet­len. Az amerikai szakszerveze­tek állásfoglalása is a szociális feszültség fokozódásáról tanús­kodik. JAN BLANSKf TOVÁBB TART AZ AGRESSZIÓ Párizs többek között a viet­nami béketárgyalásokkal is be­írta nevét a XX. századi diplo­mácia történetébe. Viszont a tárgyalások még nem értek vé­get, hiszen a megbeszélések több szinten is folytatódnak. A francia fővárosban fűzik tovább a tárgyalások fonalát a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a saigoni rendszer képviselői. S a napokban meg­kezdődött Henry Kissingernek és Le Dúc Thonak, az utóbbi időszak nemzetközi politikai élete két ismert alakjának a tárgyalása. A két politikus an­nak ellenére, hogy eszmecse­réik jelentős mértékben hozzá­járultak a párizsi békemegál­lapodás megszületéséhez, pilla­natnyilag arról, illetve azokról a kérdésekről tárgyal, amelyek a leginkább érdeklik a közvé­leményt: vajon az Egyesült Ál­lamok miért szegi meg soroza­tosan a békeszerződést. Nyil­vánvaló, hogy a VDK megköve­teli: Washington is tartsa magát a megállapodásban foglaltak­hoz. Legutóbb ez év februárjában, Henry Kissinger Hanoiban tett látogatásakor tárgyalt a két po­litikus. Mindössze néhány hét­tel azt követően, hogy aláírták a párizsi okmányokat. A szó­ban forgó tárgyalások után ki­adott nyilatkozat a két ország közötti kapcsolatok új távla­taival foglalkozott, amelyeknek mindenekelőtt a kölcsönös egyenjogúságon és a be nem avatkozás elvein kell alapúim. Az Egyesült Államok ennek ér­telmében lemondott az agresz- szió és az erőszaft több éves politikájáról a VDK-val szem­ben. A közös közlemény egyik valóban fontos szakasza leszö­gezte, hogy az indokínai prob­lémákat a délkelet-ázsiai orszá­goknak kell megoldaniuk — mégpedig a függetlenség, a szu­verenitás és a beltigyekbe való be nem avatkozás alapelveit tiszteletben tartva. Természete­sen többet is idézhetnénk a köz­leményből ma, amikor világossá vált, milyen keményen meg kell küzdeni Washingtonnal a békemegállapodás gyakorlati megvalósításáért. Éppen ezért szükséges fokozni a sokoldalú nyomást az amerikai imperia­lizmusra. Tény, hogy a háború véget ért. A VDK-ban ma béke van. Viszont igaz az is, hogy az Egyesült Államok mind a mai napig nem távolította el az ősz- szes aknát a VDK partmenti vi­zeiből. Érthető tehát, hogy eb­ben a helyzetben szóba sem ke­rül a 2,5 milliárd dollárra rúgó háborús jóvátétel (az amerikai diplomácia nyelvén „segély“) kérdése, amelynek folyósítására Washington kötelezte magát. A VDK elvszerű politikájának tulajdonítható, hogy a háború befejeztével lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok új szaka­szának megnyitására. Ám az Egyesült Államok a párizsi megállapodások megszegésével újabb és újabb akadályokat gör­dít az együttműködés kibonta­kozásának útjába. Az ország dé­li részéből is nyugtalanító hí­rek érkeznek. Egyre gyakrab­ban újulnak ki a harci cselek­mények, a politikai rendezés enyhén szólva is bizonytalan. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok Kambodzsába „exportálta“ háborúját, ahol állandósított lé­gi akcióival szeretné megmen­teni Lón Nol rendszerét. Tehát annak ellenére, hogy a háború befejeződött Le Dúc Tho és Henry Kissinger tárgyalásainak napirendjén nyilvánvalóan azok a momentumok kerülnek elő­térbe, amelyek zavarólag hat­nak a megállapodásban leszöge­zett alapelvek betartására, sőt lehetetlenné teszik azok telje­sítését. A feltett kérdésekre ez­úttal természetesen az amerikai tárgyaló félnek kell majd vá­laszt adnia. Kétségtelen, hogy a két or­szág közötti pozitív fejlődés le­hetséges. Sőt, hozzájárulna a feszültség feloldásához nem csupán Indokínában, hanem ál­talában, a világpolitika szint­jén. D. KERNf A BIZTONSÁGI TANÁCS RHODESIÁI VITAJA Incidens a Zambézi folyó mentén ISZMAIL ELÉGEDETT PÁRIZSI TÁRGYALÁSAIVAL Kommentárunk ixon inflációellenes prüg­le ramja március elején harmadik szakaszába lépett. Az első két szakasz nem járt a várt eredményekkel. Az élelmi­szerek és közszükségleti cik­kek ára tovább emelkedett és a nagyvállalkozók nyeresége is gyarapodott. A Nixon-kormány bér- és árbefagyasztásról be­szélt. A béreket valóban befa­gyasztották, azonos szinten ma­radnak, viszont az árakat a kor­mány nem tudta megtartani az előző szinten. A kiskereskedel­mi árak tavaly március óta egy év alatt 9,6 százalékkal emel­kedtek, viszont az élelmiszerek teljes 30 százalékkal drágultak. A kormány 4 milliárd 700 dol­lárral csökkentette az állami szociális kiadásokat, ami az amerikaiak legszegényebb réte­geit sújtja. A kormány most be­jelentette, hogy az Infláció elle­ni harc keretében adóemelésre készül. Nyilvánvaló, hogy ennek következménye a kiskereskedel­mi árak további emelkedése lesz. Továbbá azzal is sújtani fogja a dolgozók zömét, hogy csökkenni fog tényleges tiszta jövedelmük. Amerikai kormány­személyiségek nem rejtették véka alá, hogy az „inflációelle­nes terv“ harmadik szakaszá­ban nem gördítenek akadályo­kat a lakbérek és a mezőgaz­dasági terményárak emelésének

Next

/
Thumbnails
Contents