Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-16 / 115. szám, szerda
Belpolitikai kommentár Védekezzünk a tűzvészek ellen Népgazdaságunk fejlesztésében egyre jobb eredményeket érünk el. Ez a tény mindnyájunkat örömmel tölthet el, ám annál kevésbé az, hogy a verejtékes munkával létrehozott javak egy része a lángok martalékává válik. Hogy ez így van, azt a statisztika is igazolja. Szlovákiában 1960-tól a múlt év végéig csaknem 24 000 tüzeset volt, amelyek több mint 840 millió korona anyagi kárt okoztak. A valóságos kár — a termelésből való kiesés stb. — ennél jóval nagyobb. Ugyanakkor az említett idő alatt a tüzek következtében 454 ember vesztette életét és 1999-en égési sebekei szenvedtek. 1972 sem hozott lényegesebb javulást. Szlovákiában 2180 tüzeset fordult elő. Az anyagi kár 103 millió korona. A lángokban 42 ember vesztette életét, 179 pedig megsebesült. A valóságos kár több mint 88 millió korona. Ha alaposabban utánanézünk a dolgoknak, megállapíthatjuk, hogy naponta átlagban B tüzeset fordult elő, amelyek 284 000 korona kárt okoztak. Csaknem minden héten egy ember életét vesztette, három pedig megsebesült. Ezek a tények elgondolkoztatók s egyben figyelmeztetnek, elővigyázatosságra, körültekintésre ösztönöznek. Evek óta a legtöbb tüzet a gyerekek okozzák. így volt ez a múlt évben is. Az általuk előidézett tüzek több mint 3,5 millió kárt okoztak, ugyanakkor B-an életüket vesztették, 8 an pedig égési sebeket szenvedtek. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a hat éven aluli gyerekek a szóban forgó idő alatt 71 tűzesetet idéztek elő. A szülőket is felelősség terheli, mivel azt bizonyítja, hogy a gyufát hozzáférhető helyen tartják és a gyerekeket felügyelet nélkül hagyták játszani. Az említettek után a hibás, a szakszerűtlenül beszerelt villanyvezeték-hálózat és a nem megfelelő kémények és fűtőtestek idézték elő a legtöbb tüzet. Ám fel kell figyelnünk arra a tényre is, hogy a felelőtlenül eldobott cigaretta és gyufa 115 esetben gyújtotta fel a lakást, a műhelyt, s egyéb berendezést. Ezek a tűzesetek nemcsak 9 millió konina anyagi kárt, hanem 4 emberéletet is követeltek, 8 an pedig sérülési szenvedtek. Az illetékes tárcák, a Belügyminisztérium, az SZSZK kormánya rendszeresen foglakozik a tüzek megelőzésével. A nem zeti bizottságok is több száz objektumot, lakóházat ellenőriztek. Sajnos, már nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a megállapított hibákat kiküszöbölik-e. Nem élnek a törvény adta jogokkal, nem bírságolják meg azokat, akik nem tesznek eleget a tűzrendészeti előírásoknak. Az üzemek vezetni sem mindig értik meg, hogy a többletköltséggel járó intézkedések foganatosítása sok esetben milliós értékeket menthet meg a pusztulástól. A nemzeti bizottságoknak nagy gondot kell fordítaniuk a la kosság nevelésére, hogy szükség esetén mindenki tudja, mi a tennivalója, kezelni tudja a kézi tűzoltóeszközöket. Mindent el kell követni, hogy minden egyes lakótelepen, illetve községben jól felkészült tűzoltócsapat működjön. Az említettek az üzemekre, főleg az efsz-ekre és az állami gazdaságokra is vonatkoznak. Az iskoláknak is megvan a maguk küldetése. Egyszóval mindenütt és minden téren olyan hathatós intézkedéseket kell hozni és életbe léptetni, amelyek elejét veszik annak, hogy évente több millió korona érték váljon a lángok martalékává. N. J. A ATAGT AI A P Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának évfordulójára 1973. V. 16. E napokban emlékezünk meg pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 52. évfordulójáról. ötvenkét évvel ezelőtt, 1921. május 14—16-ára hívta össze a marxista baloldal kongresszusát Prágába, amely Csehszlová kia Kommunista Pártjának alakuló kongresszusa lett. A kongresszus, melyen 569 küldött vett részt 350 000 cseh, szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű párttagot képviselve, lelkes hangulatban zajlott le. A német kommunisták 4 hónappal későbben csatlakoztak a CSKP- hez. A Kommunista Internacionále Végrehajtó Bizottsága üdvözlő levelet küldött a kongresszusnak, melynek tartalmát rövidítve idézzük: „A Kommunista in- ternacionálé testvéri üdvözletét küldi a kongresszusnak és reméli, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja alakuló kongresszusává válik. Két és fél év telt el azóta, hogy megalakult az önálló Csehszlovákia. A csehszlovákiai munkások a legnagyobb bizalommal és reménységgel fogadták a független csehszlovák államot. Felszabadultak az osztrák bürokrácia elnyomása alól, remélték, hogy ők lesznek az urak hazájukban, de hamarosan ráébredtek, hogy nem ők, hanem a cseh és német tőkések, földbirtokosok, üzérek lettek az urak... Reméljük, hogy a kongresszus nemcsak elhatárolja magát a burzsoáziával való együttműködéssel beszennyezett szociáldemokráciától, hanem nyíltan kiáll a Kommunista Internacioná- lé elvei és taktikája mellett." A Kommunista Internacionálé 21 feltételének elfogadása, a párt nevének megváltoztatása, valamint a III. Kommunista In- ternacionáléhoz való csatlakozásról szóló kongresszusi tárgyalás zökkenőmentesen, a küldöttek feszült figyelme kíséretében zajlott le. A kongresszus főelőadója Bohumil Smeral elvtárs volt. Terjedelmes beszámolóját a pártlapok „Kommunisták vagyunk" címmel közölték. „Több vagyunk, mint politikai párt, az új élet élcsapata vagyunk. Oj viszonyokat teremtve, új embereket is akarunk formálni“, — fejezte be B. Smeral beszédét. Országunk dolgozó népe történetének dicső és örökre emlékezetes pillanata marad, mikor hosszan tartó és viharos taps közepette „Éljen a III. Internacionále“ felkiáltással a Vörös zászló dalának eléneklése után megszavazták a kővetkező határozatot: „A csehszlovák szociáldemokrácia baloldali kongresszusa ünnepélyesen kimondja feltétel nélküli csatlakozását a moszkvai III. Internacionáléhoz. E pillanattól kezdve a szociáldemokrata párt baloldala a Csehszlovákia Kommunista Pártja nevet veszi fel, s ezzel a szo- ciálpatrióták pártjától való elszakadást juttatja kifejezésre. A jelenlevő küldöttek szervezeteik képviseletében ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy a 21 pontban foglalt kötelességeket minden körülmények között teljesítik." Ilyen történelmi események közepette alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, a marxizmus—leninizmus elvein épült új típusú párt, amely a csehszlovák munkásmozgalom, valamint nemzeteink és államunk történetének egyik legfontosabb határköve. A CSKP megalapításával Csehszlovákia munkásosztálya olyan fegyvert kapott a kezébe, mely nélkül nem győzhette volna le a burzsoáziát, s amely lehetővé tette számára annak a régi törekvésének és reményének megvalósítását, amelyért több nemzedéken át küzdöttek és áldozatokat hoztak a forradalmi munkásmozgalom legkiválóbb harcosai. RÓJAK DEZSŐ A kerületi pártkanferencia előtt A DOLGOZOK SZÉLES KÖRŰ RÉSZVÉTELÉVEL Arccol az ifjúság felé Kiküszöböljük a formalizmust $ Mi az agitáció célja? 0 Optimizmussal tekintünk a jövőbe A CSSZSZK-ban lezajlott 57 járási, valamint a Prágában és a Bratislavában megtartott körzeti pártkonferenciákon a kommunisták a XIV. pártkongresszus óta elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeinket értékelték és a párt további igényes feladatairól tanácskoztak. így volt ez a közép-csehországi kerületben is. Az ezzel összefüggő kérdésekről beszélgettem František Sudek elvtárssal, a közép-csehországi kerületi pártbizottság politikai-szervező titkárával. — Mi jellemzi a közép-cseh országi kerület munkáját? Kerületünkre leginkább az az 1972 augusztusában lezajlóit, a mi szempontunkból rendkívül fontos esemény jellemző, melynek keretében az ifjúság tevékenységével kapcsolatos problémákkal foglalkoztunk. Határozatban arra köteleztük a községeket és az üzemeket, hogy kerületi szinten minden év őszén nyilvános gyűléseken ellenőrizzék a választási programok valóra váltását. Erre azért is volt szükség, mert bár a gazdasági feladatok teljesítése, pl. az útépítés, a csatornázás és a többi .építőmunka sikeresen folyik, azt. akarjuk azonban, hogy az ifjúság ugyanilyen mértékben a politikai munkából is kivegye részét. E probléma széles körű megvitatására jó alkalmat adnak a nyilvános gyűlések vagy akár az üzemek, az efsz ek és az ifjúsági szervezetek vezető funkcionáriusaival folytatott megbeszélések. A meglepő eredmény — további 400 SZISZ-szervezet létesítése, újabb 18 000 taggal — igazolta, hogy nemhiába fáradoztunk. Ezzel a szaporulattal ugyanis sikerült megszilárdítanunk az üzemekben és a szövetkezetekben sok helyütt még gyengén működő szervezeteket, melyeknek irányítását a pionír- és az ifjúsági csoportok vezetőire, edzőkre, tanítókra, fiatal párttagokra bíztuk. A funkcionáriusok lelkiismeretes munkáját elismerésekkel és diplomákkal jutalmaztuk meg. Ezt a fiatalok elégedettsége és a pártmunka iránti érdeklődésnek fokozása is megkívánja. Mert az idő szalad, gyorsan öregszünk. A történelmi események résztvevői már nem fiatalok. Szervezeteinkben minden harmadik tag nyugdíjas, gondoskodnunk kell tehát a meg felelő utánpótlásról. Ezért is fordultunk „Arccal az ifjúság felé“. Az ő segítségükkel igyekszünk megszilárdítani szervezeteinket. Emellett figyelemre méltó tünet, hogy a problémát ma már nem a fiatalok fogyatékosságai és hibái okozzák, hanem inkább az, hogyan lehetnénk a rosssz szokásokat felvett, pl. az ápolatlan, hossz ú hajú ifjak segítségére, hogy megjavuljanak, vagy hogyan nyerhetnénk meg őket a közös inunkárq. — Milyen ütemben váltják valóra a választási programokat? A dolgozók kezdeményezésének fokozásával kapcsolatos eredményeink kielégítők. Élénk érdeklődés mutatkozik a választási programok, illetve a gazdasági feladatok teljesítése iránt. Ennek köszönhető, hogy üzemeinkben és szövetkezeteinkben ma már több mint 4600 szocialista munkabrigád dolgozik. A róluk való gondoskodás, csakúgy, mint a feladatok teljesítésének ellenőrzése, a szak- szervezetek és természetesen a képviselők feladata, akiknek a szocialista demokrácia elmélyítésére és a rendszeres számadástételre irányuló munkája — amint azt már a választások alkalmával hangsúlyoztuk — nem lehet formális. Igaz, az anyagiak is nagy szerepet játszanak. A tervfeladatok nem mindenütt valósíthatók meg egyszerre. Például egy 200 főt számláló faluban egy úszómedence létesítése fényűzésnek tűnik, de ugyanakkor nélkülözhetetlen a tűzoltók részére egy víztartály, mely azonban sportcélokra is felhasználható. Az emberek megértették, hogy a társadalom igényeinek a kielégítése az ő érdekük is. Ezért igyekeznek szebbé, egészségesebbé varázsolni környezetüket. Ebből az elvből kiindulva járulnak hozzá lakóhelyeik színvonalasabbá tételéhez, csinosításához. Például a Mladá Boleslav melletti Loukovec községben 7 hónap alatt felépült önkiszolgáló bolt 200 ottani állampolgár jó munkáját dicséri. Más falvakban a nemzeti bízott Ságok épületét tatarozta, parkokat, sportpályákat stb. lét esi tett a lakosság, úgyhogy önkéntes társadalmi munkával a múlt évben kerületünkben kb. 685 millió korona értékű mű született. Ez az összeg az 1970- ben létrehozott értékeknek a két és félszeresére becsülhető, s hogy az idén még jobb eredményekre törekszünk, arról 720 millió koronás kötelezettségvállalásaink tanúskodnak, melyeket minden bizonnyal ismét túl teljesítünk. Az embereknek a közös eredmények iránti lelkesedését jó ötleteik is bizonyítják, így pl. Bakov utcáit — a Mladá Bole- , slav-i járásban — azokkal a hiánycikkszámba menő kőkockákkal kövezik, amelyek több prágai utca aszfaltozásával váltak feleslegessé.- A kerületi konferencián bizonyára beszámolnak a nevelő-, az agitációs és az ideológiai munkával elért prpőmé- nyeikről is? Ezen a téren Sincs okunk pa naszra, bár tudatában vagyunk annak, hogy agitációs munkánk — különösen az önköltségcsökkentés, illetve az anyaggal való gazdálkodás érdekében — még hathatósabb lehetne. A dolgozók ugyanis jobban megbecsülik a rójuk bízott gépeket vagy anyagokat, ha tisztában vannak értékükkel. Kétségtelenül nem könnyű megérteni, mit jelent a szakszervezeteknek az ' egymilliárd korona megtakarítására irányuló célja. De ha megmagyarázzuk, hogy a munkásoknak minden 100 koronát kitevő kiadásból legalább 30 fillért kell megtakarítaniuk, vagy ha ezt a megtakarítást konkrét dologra, pl. a biztonságos munkát feltételező védőkesztyűkre vonatkoztatjuk, melyre sokszor nem vigyáznak, vagy amelyet — bár még használható — eldobnak, akkor célunkat mindenkinek meg kell értenie. Agitációnkban ezeket a problémákat kell megismertetnünk az emberekkel. Azt sem hallgathatjuk el előttük, hogy ha a betegek száma 4,2 százalékkal csökken, akkor 1600 dolgozóval több vesz részt a munkában és ha kerületünkben csak 10 perccel használnánk ki gazdaságosabban a munkaidőt, akkor ez 12 ezerrel több dolgozót jelentene. Tartalékaink tehát vannak. A még jobb eredmények feltétele a jobb munkaszervezés és az, hogy mindenki tisztában legyen a szocialista vagyon fogalmával. Ha ezt megértik a dolgozók, akkor nem veszik ma közömbösen tudomásul azt sem, hogy késik az anyagszállítás és munkaidőben leállnak a gépek... — Milyen építkezési beruházások folynak a közép-csehországi kerületben? Például a mélníki járás büszkesége a Spolana épülőfélben levő üzemrészlege, mely 1976- tól a nehezen várt csehszlovák PVC műanyag bölcsőjévé válik. Kralupyban 3 éven belül kell elkészülnie a szovjet kőolajfinomítónak, mely Csehországot látja majd el üzemanyaggal. A Kladno melletti Díin községben elektroacélgyárat építünk, a Kladnói Egyesült Acélműveket pedig rekonstruáljuk, hogy csökkentsük az ötvözött acél behozatalát. Az ipari bruttó termelést a munkaerőhiány ellenére tervszerűen évente 7 «Ässalékkal fokozzuk. — Milyenek az eredmények a mezőgazdaságban? Maga a tény, hogy az egy hektárra eső átlagos gabona- termésünk 35,4 mázsára volt becsülhető, tehát lényegesen meghaladta a terv által előirányzott mennyiséget, sok mindent elárul. Ám ez az eredmény sem jogosít fel arra, hogy megpihenjünk. A kerületi konferencia határozata értelmében legalább 36 mázsás termést kell elérnünk, és meggyőződésem, hogyha nem jön semmi közbe, ezt a mennyiséget is túlteljesítjük. A mezőgazdaságot nálunk a szakosítás és a koncentráció jellemzi. Fokozatosan kooperációs körzeteket létesítünk. Célunk a pFíbrami és a nymburki járás 2—300 hektáron gazdálkodó, tehát kevésbé hatékony szövetkezetek egyesítése. Az emberek tudják, hogy a javukat akarjuk, s ezért szívesen nyújtják ehhez a munkához is segítő kezüket. A szervező munkában egyébként a párt megbízható támaszai a Nemzeti Front szervezetei és a nemzeti bizottságok. Már a tavasszal megtartott nyilvános taggyűléseket is ők szervezték meg, melyeken több mint negyedmillió ember vett részt. A legnagyobb érdeklődéssel hallgatták meg a beszámolókat, és kérdéseikkel, megyjegyzé- seikkel, javaslataikkal sem fukarkodtak. Minthogy ez a gyakorlat bevált, a konferencián javasolni fogjuk, hogy a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok a jövőben is folytassák ezeket az akciókat.- Mi a konferencia további küldetést;? Elsősorban a párt vezető szerepének érvényesítése a társadalmi élet minden szakaszán, és ideológiai tevékenységünk elmélyítése. De a konferencia minden bizonnyal hozzájárul a dolgozók kezdeményezésének további kibontakozásához is mind a gazdasági, mind a politikai és a kulturális életben. Az idősebb küldöttek tapasztalat- cseréjéből, javaslataiból és vitájából a fiatalok *« okulhatnak. Ha visszagondolok az előző években megtartott konferenciákra, véleményem szerint óriási haladásnak lehetünk tanúi. Az 1968 előtti értekezletünket például a problémákat kendőző üres jelszavak jellemezték, rózsaszínű szemüveg és a lakkozás eltakarta előttünk a kiküszöbölésre váró nehézségeket. 1971-ben a konszolidációval voltunk elfoglalva. Rávilágítottunk a hibákra és eltá- volítottuk azokat, akik nem voltak érdemesek a párt bizalmára. Helyükre új emberek kerültek, akik a problémákról nyíltan beszélnek és elkötelezetten építik szocialista társadalmunkat. Meggyőződésem, hogy ezeket a tényeket tükrözi majd konferenciánk. Mert nem titkolunk el semmit, de nem is ígérünk, csupán a tudományos kutatásokból és tapasztalatainkból kiindulva akarunk irányt mutatni. Ennek az elvnek az alapján dolgoztuk ki a konferencia beszámolóját és határozati javaslatát is. Ám úgy véltük, hogy munkánk formális volna, ha a konferencia anyagaival előzőleg nem ismertetjük meg a kerületünkben levő pártcsoportokat, a társadalmi és a gazdasági szervezeteket, nemzeti bizottságokat. Ezért a több szem többet lát elmélet alapján lehetővé tettük az elvtársaknak, hogy idejében megvitassák és véleményt mondjanak a javaslatban foglaltakról, melyeket a saját ügyüknek tekintenek és amelyeknek a megoldásáért felelősséget kell vállalniuk. A beérkezett mintegy 130 indítvány és megjegyzés kétségtelenül megköny- nyítette munkánkat. Nagy részüket a határozati javaslat végleges kidolgozásánál felhasználtuk, mert azt akarjuk, hogy útmutatóul szolgáljon, melyre az elkövetkező években a XIV. pártkongresszus feladatainak teljesítése során biztonságosan támaszkodhatunk. KARDOS MARTA