Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-13 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

ÚJ LENGYEL FILMEK Dürrenmatt kisregénye mozivásznon Ettore Scola olasz rendező filmet készített Friedrich Dürrenmatt A baleset című kisregé­nyéből. A film főszerepeit a többi között Alber­to Sordi, Michel Simon és a nyáron váratlanul elhunyt Pierre Brasseur alakítja. — A baleset pszichológiai ítélkezés egy olasz gyáros felett — mondta a rendező. — A kétség­bevonás filmje, akárcsak többi művem. ítéletet mond tulajdonképpen minden önelégült em­berről, aki a legkevésbé sem törődik azzal, ki­nek a kárán, miként ért el sikert. — Minden profit a kizsákmányolás eredmé­nye, s ez olyan bűn, amelyet nem büntet a tör­vény, sőt mondhatnám, jobban védi a kizsák- mányolókat. Művemben egy olasz gyárosnak az erkölcsi törvények nevében kell felelnie bű­neiért. — Dürrenmatt mondanivalóját tiszteletben tartottam, de a történeten sok mindent, első­sorban a befejezést meg kellett változtatnom, mert egy mai, a hetvenes években élő gyáros­ról van szó a filmben. — Pierre Brasseur, akivel a forgatás idején együtt laktam, nagyon a szívemhez nőtt. Játé­ka rendkívüli erőt sugárzott. Brasseur kivételes egyéniség volt, az utolsó olyan típusú színész, mint John Barrymoore. Csodálatosan nemes szí­nész, aki teljes lényével úgy élte át szerepét minden jelenetben, minden beállításban, mint a mindennapi életét. — Ami a filmet illeti, szinte semmiféle akció sincs benne, minden a színészi alakításra épül, s meg kell jegyeznem, hogy színészeim egytől egyik tökéletesek. — Az egész film lényegében arra szolgál, hogy egyetlenegy mondatot mondjon a közön­ségnek. Mégis megérte a fáradságot, mert ez a mondat változtathat az embereken, gondolko­dásra késztet, s mindenkinek a maga foglalko­zásán belül kellene megkísérelnie, hogy meg­javítsa a társadalmat. Én jogot tanultam, de a film jelenti számomra azt az utat, amelyen megpróbálom mások javát szolgálni. (f) 1973. V. 13. Tagadhatatlan, hogy a lengyel film­gyártás utolsó két-három éve nem tar­tozik a legsikerültebbek közé. Néhány kellemes meglepetéstől — főleg Krzvsz- tof Zanussi filmjeitől — eltekintve, nem sok a dicsérni való. Az évi 24—26 film gyártása 20-ra esett vissza, ami egy 33 milliós lakosú országban bizony kevés. Hosszú ideje nem volt olyan látvá­nyos sikerünk, mint amilyen A keresz­tes lovagok (Krzyzacy) és A kis lovag voltak; több érdekes filmünk csupán presztízs-sikert aratott. Ezek közül elsősorban a híres író, Ta- deusz Konwioki művéből, saját rende­zésében készült az Olyan messze és olyan közel című filmet kell említeni. De ez is inkább valamiféle, szürrealista álom, mint egy érthető alkotás, főleg az idegenek számára. Mint Konwioki minden filmje, ez is saját életének egyik variációja, az ő sa­játos egyéni látásmódjában, amelyet ta­lán csak a közeli barátok értenek. De hát kinek van egymillió barátja? Ahhoz ugyanis, hogy egy film Lengyelország­ban ,,behozza“ költségeit, legalább egy­millió nézőt kell vonzania. Bár jól tudom, hogy hazámban és a többi szocialista országban a bevétel másodlagos szerepet játszik, vélemé nyem szerint mégis: a filmeknek nem szabad elszakadniok a valóságtól és se gíteniök kellene abban, hogy az embe­rek világosabban lássanak és éljenek Nem beszélve arról, hogy örömmel fo­gadnánk néhány sikerült vígjátékot is. A mozinézők legnagyobb része (Len gyelországban 75 százalék) fiatal. Eb bői következik, hogy a filmeknek első sorban ehhez a fiatal közönséghez kel lene szólniok. Volt egý-két ilyen, mint például Stanislaw Rozewicz munkája: Az üveggolyó. De a film szépségein kí­vül úgyszólván semmit sem árult el a lengyel ifjúságról. Ezzel szemben Janusz Morgenstern filmje: Meg kell ölni ezt a szerelmet az előbbinél kicsit érthe­tőbb konfliktusokat tár fel. Két fiatal szerelmes: egy fiú és egy leány egye­temre szeretne menni, nem sikerül be-. gus professzor, aki tökéletesen tisztá­ban van helyzetével. A film hangulata rendkívül nyomasztó, bár Zbigniew Za- pasiewicz ragyogóan játszik. Hasonlóképpen nem közönségfilm An­toni Krauze Az isten jelöltje című am­biciózus munkája. A cselekmény hőse egy fiatal, tehetséges nő, akinek nincs szerencséje, három vizsgán is megbu­kik és nem tud bejutni a színművészeti főiskolára. Különböző nehézségekkel kellene megküzdenie, hogy megtalálja helyét az életben. A film szép, nagyon modern, csupa fiatal tehetséges szerep­lővel, de kétlem, hogy közönségsikere lesz. Említést érdemel az F,wa és Czeslaw Petelski közös rendezésében készült Ko­pernikusz, amely színes, szélesvásznú. A filmet Kopernikusz születésének 500. évfordulójára készítették. Bár itt-ott ne­hézkes és túlságosan pompázatos, az operatőri munka gyönyörű és emlékeze­tesek azok a jelenetek, amelyben felidé­zik a nagy lengyel tudós ideológiai és tu­dományos harcait. Kopernikuszt Andrzej Kopiczynski alakítja. Mégis azt hiszem, hogy az 1972—73- as év nagy lengyel filmművészeti ese­ménye a híres lengyel író Stanislaw Wyspianski munkájából készült Lakoda­lom, Andrzej Wajda rendezésében. Alig hiszem, hogy Wajda filmje a maga tel­ies szépségében bárhol is úgy élvezhető lenne, mint Lengyelországban; a „len­gyel romantika“ korszakát eleveníti fel, amelyet a mi középiskoláinkban taníta­nak, de amelyet külföldön rosszul is­mernek. Ezzel együtt a film csodálatosan szép, Wajda közismert dinamizmusával rendezve mintegy húsz kiváló lengyel színész közreműködésével. De vajon ez a film mond-e valamit a külföldieknek, érhet-e el sikert külföldön Is? Reméljük, igen. Hiszen minden filmművészet, ah­hoz hogy a felszínen maradjon, évente legalább két-három nagy művet kell, hogy termeljen. Wajda filmje, úgy ér­zem, egyike az ilyen remekműveknek. LÉON BUKOWIECKÍ Q] A múlt évben különféle seregszemléken a szlovák film- gyártás 28 ízben mutatkozott be. A rendezvények során 16 já­ték- és 40 rövidfilmet tekinthet­tek meg az érdeklődők. A leg­jelentősebb külföldi fesztiválo­kon kívül (Moszkva, Cannes, Velence) hazánk filmgyártása egyre gyakrabban szerepel olyan szemléken is, amelyeken a szlovák film ez ideig ismeret­len fogalom volt. Tavaly példá­ul japán, Chile, Peru, Tunézia, Marokkó, Algéria és Kuba kö­zönsége ismerkedhetett meg a legújabb szlovák filmterméssel. Zbynék Brynych ,,Milyen a szerelem színe“ címmel új filmet forgat. A készülő műben egv knb képviselőnő hétköznap­jait és közéleti ténykedését mu­tatja be. A film főszerepét Ja­roslava Obermaierová játssza. j Bölcs Engelbert lesz a cí­me annak a tévéfilmnek, me­lyet (uraj Herz Jaromír John re­génye alapján forgat. □ Üj meseszer» ötletes és komikus helyzetekben gazdag ifjúsági film készült a Német Demokratikus Köztársaságban. A Zsuzsanna és a varázsgyűrű kö­zéppontjában álló kislány egy varázsgyűrű segítségével próbál közelebb férkőzni játszótársai­hoz; leginkább András nevű pajtást veszi célba, ám minden hiába — a fiú gúnynevekkel il­leti. A forgatókönyvet Erwin Stranka és Lothar Gerber írta. □ Jean Luc Gudard tanítvá­nyai közé tartozik Juliet Bert is, aki váratlanul kapta meg Al- bertine Sarrazin szerepét a La Cavale című filmben. Ezzel az alakításával bejutott azok közé, akiket a francia filmszakembe­rek a „holnap színésznőiként“ emlegetnek. n Az 1957 ben elhunyt nagy finn zeneszerző, Jan Sibelius életéről filmet forgatnak Hel­sinkiben. Lauri Ikonen rendező egy éven át tanulmányozta Si­belius eddig még nyilvános­ságra nem hozott naplóját és ennek egyes fejezeteit „fordítja le“ a film nyelvére. A zeneszer­zőt Jarmi Sirmilä alakítja. [ j A Dolgozók Filmfesztiválja nyári szakaszának megrendezé­sére ez évben júniusban kerül sor A seregszemlét június 14- én Prešovon nyitják meg. A rendezvény keretében előrelát­hatólag 18 játékfilmet mutatnak ße. jutniok. Elég erős-e a szerelmük ahhoz, hogy legyőzze ezt a csalódást? A baleset című film (rendező Jan Lomnickí, forgatók öny víró Skolimow- ski) hőse egy fiatalember, aki minden­áron egy kocsit és egy barátnőt akar szerezni magának. Kocsit lop — a ba­rátnője viszont meghal egy általa oko­zott balesetben. Tipikus-e az ilyen ma­gatartás, huligán-e a főszereplő? — a film alkotói adósok maradnak a felelet­tel. E'Jgy ambiciózus kezdő, Edward Zeb- rowski az alkotója egy meglehetősen problematikus filmnek,* melynek címe: A megmentés. A film egy kórházi te­remben játszódik, ahol rákos betegek fekszenek, s mindegyiknek el kell ké­szülnie arra, hogy egyik napról a má­sikra meghal. Hőse egyébként egy bioló­Daniel Oibrychski a Lakodalom című Wajda film főszerepében NEVENA KOKANČVA a,, bolgár film- és színművészet egyik legnépszerűbb és legtehetségesebb egyénisége. 1968 óta a szófiai Nemzeti Színház tagja. A színpadi sze repek mellett gyakran filmszerepeket is vállal. Emléke­zetes alakítástVnyújtott a Baracktolvaj című filmben. Legutóbb .Úz élp céltáblák cin^^glkotásban játszott. . g s ' X' ’•,r ~: Cl a íjLiFiM

Next

/
Thumbnails
Contents