Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-12 / 112. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk ÚJ CHARTA — RÉGI ELVEK Tán kissé korai lenne az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei kapcsolatainak mély válságáról beszélni. Viszont tagadhatatlan, hogy az utóbbi időszakban egyre jobban kiéleződik a helyzet az atlanti partnerek között. Tán ez a tény tette időszerűvé, hogy Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kidolgozza a szövetségesi viszony új alapelveire vonatkozó javaslattervezetét. Kérdéses azonban, vajon az „új charta“ valóban tartalmaz-e új elemeket, vagy csupán a régi alapelveket rögzíti új köntösben. 1973. V. 12. HIDEG FOGADTATÁS A Fehér Ház nemzetközi politikai „agytrösztjét“ nyilván meglepte, hogy Kissinger kezdeményezését az atlanti partnerek kapcsolatainak rendezésével összefüggésben meglehetősen ridegen fogadták a nyugat- európai szövetséges kormányok. Sőt, további meglepetés is született. Washingtonban úgy vélték, hogy az új atlanti charta mindenekelőtt Párizsban, esetleg Londonban vált ki számottevő ellenszenvet, ezzel szemben bíztak a bonni kormány lojalitásában. Nos, Brandt kancellár legutóbbi washingtoni tárgyalásai során kiderült, hogy a bonni vezetés sem lelkesedik Kissinger „mester“ javaslataiért. Brandt washingtoni sajtóértekezletén kifejtette, hogy véleménye szerint nem lenne helyes egy „csomagban“ tálalni az Egyesült Államok és nyugateurópai partnereinek viszonyát politikai, gazdasági és katonai szinten. Márpedig az Egyesült Államok éppen erre törekszik. Köztudomású tény ugyanis, hogy a Fehér Ház súlyos anyagi gondokkal küzd. S ezen nem segített a dollár többszöri leértékelése sem. Az infláció tovább tart, így tehát Nixon elnök mindenekelőtt szövetségeseit szeretné megfejni az amerikai fizetési mérleg kiegyenlítése céljából. Ogy tűnik, ez a manőver egyre komolyabb nehézségekbe ütközik. A nixoni adminisztráció nem vette eléggé figyelembe azt a momentumot, hogy a nyugat-európai partnerek — az Európai Gazdasági Közösségben tömörült országok — immár versenyképessé váltak tengerentúli szövetségesükkel. Innen eredhet tehát az az amerikai koncepció, amely enyhén szólva is kimeríti a zsarolás fogalmát. Washingtonban ugyanis a gazdasági jellegű kérdéseket összekötötték a politikai és katonai problematikával. A Fehér Ház egyre erőteljesebben hangsúlyozza: milyen súlyos terheket ró rá az Európában állomásozó amerikai haderők fenntartása. Ehhez természetszerűleg további és lényegesen magasabb hozzájárulást kér szövetségeseitől. Nem szólva arról, hogy Nixon elnök a nemzetközi politika szintjén is megkísérli zsarolni szövetségeseit. Erre utal többek között az a kijelentése, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd során „nem károsítja meg“ nyugat-európai szövetségeseinek érdekeit. Az elmondottakból nyilvánvalóvá válik, hogy az Egyesült Államok nemzetközi politikai koncepciója felülvizsgálatra szorul, de új alapokra kell helyezni a szövetségesi viszonyt is. „ÜJ" ALAPELVEK Több külpolitikai megfigyelő rámutatott, hogy Henry Kissinger új atlanti chartája lényegében nem módosítja a szövetségesi viszonyt meghatározó régi alapelveket. Hiszen az Egyesült Államok továbbra is megkívánja partnereitől, hogy alávessék magukat a világ legnagyobb kapitalista országa globális elképzeléseinek, Nyugat-Európa viszont mind gazdasági, mind politikai szinten regionális érdekeket képviseljen. S itt, ezen a ponton ütköznek össze leghevesebben a szövetségesek álláspontjai. A nyugat-európai integráció több „lelkes“ híve rámutatott az utóbbi napokban, hogy ennek a koncepciónak az érvényesülését és másodszori „megszületését“ tulajdonképpen a közös piaci országok magatartása idézte elő. S ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a párizsi vezetést éri bírálat, hiszen köztudomású, hogy a de gaulli vonalvezetés következtében Franciaország mind a mai napig ellenzi egy magasabb szintű, nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai integráció létrehozását. Ez a koncepció a tengeren túli befolyástól félti Nyugat-Európát. Viszont pillanatnyilag visszájára fordult, mégpedig azért, mert Nyugat-Európa — az Egyesült Államokkal szemben — nem alkot olyan politikai egységet bizonyító tömörülést, amely kon cepciójában, politikai vonalvezetésében felvehetné a versenyt az Egyesült Államokkal. Erre a tényre éppen az elmúlt hetekben döbbent rá a közös piaci országok túlnyomó többsége, akkor, amikor Kissinger előterjesztette az új atlanti chartára vonatkozó javaslatait. A nemzetbiztonsági főtanácsadó nyilatkozatának elemzéséből tér- * mészetesen kiderült, hogy az „új“ charta lényegében megőrizte a második világháború befejezését követő időszakban érvényesülő alapelveket. Az Egyesült Államok minden tekintélyét latba vetve, sőt „egyéb“ intézkedésektől sem riadva visz- szaköveteli magának a kezdeményezés jogát, azt, hogy végeredményben a Fehér Ház koncepciója legyen a meghatározó jellegű politikai irányelv Nyu- gat-Európában is. MOSTOHAGYEREKEK SORSA Nem meglepő, hogy Kissinger új atlanti chartáját éppen a francia fővárosban fogadták a legnagyobb fejcsóválással. Több lap rámutatott, hogy Párizs immár megúnta a „szegény rokon“ szerepét, s az elkövetkező időszakban még fokozottabban szeretné megvalósítani saját nemzetközi politikai koncepcióját. Londonban még a kötelező angol udvariasság megtévesztő burka mögött is fellelhető az elégedetlenség, míg Bonn egészen egyértelműen értésére adta Nixon elnöknek, nem hajlandó összekapcsolni a gazdasági vonatkozású kérdéseket a katonai és politikai problémákkal. Ez annyit jelent, hogy a washingtoni „csomagot“ Bonnban három részre bontják, mégpedig három olyan részre, amelynek tartalma szinte független egymástól. Viszont ami lehetséges Nyugat-Európában, nem éppen lehetséges a Távol- Keleten. És ettől tartanak Washingtonban. Tokióban ugyanis Washington törekvéseivel szemben ketté bontották Nixon elnök csomagját, és így a Fehér Házban ma már nem titkolják, hogy a gazdasági „villámháború“ következményei egyre jobban érzékelhetők az aktív külpolitika szintjén is. Végezetül elmondhatjuk, hogy bár Nixon elnök őszre tervezett nyugat-európai körútja előtt korai lenne jóslatokba bocsátkozni, mégis egyre markánsabban domborodnak ki azok az erővonalak, amelyek mindjobban érvényesülnek a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok kapcsolataiban. Az atlanti „tengely“ tehát bizonyos törést szenvedett. Kétségtelen, hogy az ellentétek áthidalásához több időre lesz szükség. Ám nemcsak több időre, hanem a reálpolitikai szempontok következetesebb betartására is. BALOGH P. IMRE A BRANDT-KORMANY OJABBGYŐZELME A nyugatnémet parlament megszavazta az NDK - NSZK alapszerződést és az ENSZ-be való belépés javaslatát Bonn — A Bundestag, a nyu gatnémet parlament tegnap 26« szavazattal 217 ellenében megszavazta az NDK—NSZK alap- szerződést és Ny ugat-Németországnak az ENSZ-be való belépéséről előterjesztett törvényjavaslatot. Igennel szavazott a szociáldemokraták és a szabad demokraták valamennyi képviselője és az ellenzéki CDU négy képviselője. A szavazás aránya 165:121 volt. A két törvényjavaslat vitája után, közvetlen a szavazás előtt felszólalt Willy Brandt szövetségi kancellár. Hangoztatta, hogy a bonni kormány politikájának a ma realitásából kell kiindulnia. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának közelgő nyugat-németországi látogatásával kapcsolatban elmondotta, hogy a tárgyalások fő célja az NSZK és a Szovjetunió közti további együttműködés lehető ségeinek megteremtése Honecker—Jakeš megbeszélés Berlin — Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára tegnap Berlinben baráti beszélgetést folytatott Miloš jakeš elvtárssal, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével és Viliam ŠalgoviČ elvtárssal, a Bizottság alelnökével. Honecker elvtárs hangsúlyozta, hogy a két párt között a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló szoros baráti együttműködés fejlődött ki, és mindkét pártot a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió népéhez való kapcsolat fűz egybe. Miloš Jakeš tolmácsolta az NSZEP Központi Bizottságának a CSKP KB és annak főtitkára, Gustáv Husák szívélyes üdvözletét. A CSKP küldöttségének tagjai, akik tapasztalatcserén vannak az NDK-ban, ellátogattak Erfurtba és Lipcsébe is. A SZOVJET—NYUGATNÉMET KAPCSOLATOK ÚJ LEHETŐSÉGEI Bonn — Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke nyilatkozott az Unsere Zeit“ című lapnak és többek között kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő nyugat-németországi látogatása nemcsak lezárja a háború utáni történelem egyik fontos fejezetét, hanem aktív módon befolyásolja Nyugat-Németország és Európa további politikai fejlődését. Hozzáfűzte, hogy a dolgozó nép a béke és a demokrácia érdekét szem előtt tartva a Német Kommunista Párt mindent megtett azért, hogy ez a látogatás hozzájáruljon a barátság elmélyítéséhez. Az NSZK kommunistái kezdettől fogva szálltak síkra a Szovjetunióval való barátságért. Végül Bachmann hangoztatta, hogy a Szovjetunió békés külpolitikát folytat, ami megegyezik a nyugatnémet nép alapvető érdekeivel is. Az SZKP KB főtitkárának közelgő nyugat-németországi látogatásával kapcsolatos a „Za Pubezsom“ című szovjet külpolitikai folyóirat cikke is. A lap többek között megemlíti, hogy 1955-től van diplomáciai kapcsolat a két ország közt, de kapcsolatok normalizálására csak az NSZK és a Szovjetunió közt 1970-ben aláírt szerződés óta került sor. A lap ezután kiemeli, hogy Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt 1971-i krimi találkozója igen jelentős esemény a kétoldalú kapcsolatok bővítését illetően. Ezután Walter Scheel 1971 novemberi moszkvai látogatását, majd Egon Bahr nyugatnémet államtitkár moszkvai megbeszéléseit emeli ki. A lap ezután felsorolja a két ors2^ág közt aláírt különböző rövid és hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények jelentőségét. Rendkívüli állapot Chile O'Higgins tartományában Santiago de Chile — A közrend biztonsága érdekében a chilei kormány tegnap rendkívüli állapotot hirdetett ki O'Higgins tartományban, a fővárostól mintegy 100 kilométerre délre. A kormány azért folyamodott ehhez az intézkedéshez, hogy elejét vegye a jobboldali elemek állandó provokációinak a gazdasági zűrzavar és nyugtalanságok előidézésére. Mint ismeretes egy héttel ezelőtt a kormány ugyanilyen okból Santiago tartományban rendelt el rendkívüli állapotot. A jelenlegi rendkívüli állapot kihirdetésére azután került sor, hogy az egyik legnagyobb chilei rézbánya, az „EI Teniente“ tisztviselői sztrájkot provokáltak. A gyár szakszervezeti szövetségének vezetősége, amelyet az ellenzéki Keresztény Demokrata Párt ellenőriz, az elmúlt napokban az adminisztratív épületek törvénvtelen megszállását szervezte meg és eltorlaszolta az odavezető főútvonalakat. Sergio Bitar chilei bányaipari miniszter a gyár tisztviselőinek eljárását provokációnak nevezte és kijelentette, hogy ez hozzátartozik az ellenzék össztá- madásához a Népi Egység kormány politikája ellen. A chilei ellenzéknek a parlamentben sikerült számos ..módosító javaslatot“ keresztül vinni a dolgozók béreinek emelésére tett törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyeket két hónappal ezelőtt maga Allende elnök terjesztett a képviselők elé. Ezek a „módosító javaslatok“ azt jelentik, hogy a tervezett béremelést mintegy 70 százalékkal csökkentik. Egyúttal emelik a közszükségleti cikkek behozatali adóját, ami az árak emelkedésében mutatkozik majd meg. Japán és az ázsiai kollektív biztonsági rendszer Tokió — Japán kormánykö rökben figyelmesen tanulmá uyozzák az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló szovjet javaslatot. Számítanak rá ugyanis, hogy Tanaka miniszterelnök moszkvai látogatása alkalmával felvetődik a kérdés. A japán kormány meglehetősen negatív álláspontra helyezkedik az ázsiai kollektív biztonság fontos kérdésében. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy /apán mindaddig nem akarja elkötelezni magát egy újabb rendszer létrehozása mellett, amíg Kína álláspontja meg nem változik a kérdésben. Ismeretes ugyanis, hogy a kínai vezetők ellenük irányuló lépésnek mondották a szovjet javaslatot, amint az legutóbb is kifejezésre jutott a kínai küldött szovjetellenes felszólalásában az ENSZ ázsiai és Távol-keleti gazdasági bizottsá gának tokiói értekezletén. További tényező a japán álláspont meghatározásában, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt meglehetősen befolyásos jobbszárnya ragaszkodik hozzá, Tanaka mindaddig ne foglaljon állást támogatólag az ázsiai kollektív biztonság kérdésében, amíg nem biztosítható, hogy ebben a rendszerben minden ázsiai ország részt vesz, s amíg a Szovjetunió nem tesz elegei Japán területi követelésének. Mindezek ellenére )apán kormánykörökben elismerik, hogy — különösen a vietnami háború befejezése óta — Ázsia-szerte teret nyer a kollektív biztoo'Kig és a semlegesség. S ezzel az irányzattal eíőbb-utóbb Japánnak is számolnia kell. NYÍKOLAI LUNYIKOVOT nevezték ki a Szovjetunió új londoni és egyben máltai nagykövetévé. Szmirnovszkit felmentették és más feladattal bízták meg. A NATO magasrangú politikai és katonai képviselőinek jelenlétében a belga Ostende kikötőben tegnap létrehozták a paktum multilaterális tengeri flottáját. Ez már a NATO második ilyen jellegű flottája. SZERGEJ PAVLOV, az Aeroflot képviselője a repülőtársaság fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián kijelentette, hogy a szervezet aktívan bekapcsolódik a Nemzetközi Polgári Légiügyi Szervezet munkájába. BRÜSSZELBEN 19 ország képviselőjének jelenlétében megnyílt az európai újságírók kétnapos konzultatív értekezlete. Hazánk is képviselteti magát. A SZOVJETUNIÓBAN befejezéshez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák A ga- bonaneinüek vetése az előző évhez viszonyítva az idén sokkal gyorsabb ütemben folyik. KUBA szállítja a szocialista országok nikkel-szükségleiének jelentős részét. Jelenleg évente 36 000 tonnát gyártanak Kubában. HOLLANDIA ú] kormánya letette az esküt Julianna királynő kezébe. Ezzel véget ért a több mint öt hónapig tartó kormányválság. AZ FBI ügynökei már két évvel ezelőtt lehallgatták Ellsberg professzor magántelefonjait — közölték a Pentagon titkos okmányainak eltulajdonítását vizsgáló bizottság ülésén. AZ ANGOL Munkáspárt képviselői 73 választói körzetben győztesként kerültek ki a helyi képviseleti választásokon. 494 képviselői hellyel többet szereztek, mint a konzervatívok. NAGY-BRITANNIA kereskedelmi deficitje ez év márciusában elérte a 200 millió font sterlinget. A jelentés megállapítja. hogy az importárak 11 százalékkal emelkedtek. GEORGES MARCHAIS, a Francia Kommunista Párt főtitkára „rendkívül érdekesnek“ minősítette azokat a megbeszéléseket, amelyeket az elmúlt napok során folytatott Luigi Longóval, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. VENEZUELÁBAN megkezdődött a fasizmus elleni harc hete, amelyet a hitleri Németország leverésének 28. évfordulója alkalmából hirdettek meg. Előadások, kiállítások, a fasizmus gaztetteit bemutató filmek és egyéb dokumentumok tarkítják az eseménysorozatot. A NÉMET Kommunista Párt nyilatkozatban foglalt állást a kormány közelmúltban végrehajtott inflációellenes intézkedéseivel kapcsolatban és leszögezi, hogy nem sikerült az árak emelkedését megállítani. A nyilatkozat szerint az ok a fegyverkezés.! kiadások növekedése. KISSINGER ismét Washingtonban Washington — Péntekre virradó éjszaka visszatért Washingtonba Henry Kissinger Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az elnök legbizalmasabb munkatársa megérkezése után nem adott részletes nyilatkozatot a sajtónak és nem volt hajlandó válaszolni arra sem, mikor fogja tájékoztatni Nixont moszkvai és londoni látogatásának eredményeiről A főtanácsadó csupán annyit mondott a repülőtéren összegyűlt újságíróknak, hogy moszkvai megbeszélései „rendkívül kielé- gítőek“ vültak: Londonban pe- dik „naqyon nyílt és őszinte tájékoztató tárgyalásokat“ folytatott Heath miniszterelnökkel és a korrrány más tagjaival.