Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-11 / 111. szám, péntek
mi harcának, ä nemzeti felszabadító mozgalom Impérlalls- taellenes küzdelmének nyújtott segítség, a szocialista országok kölcsönös együttműködése és segítsége a szocializmus építésében és védelmében jelenti a szocialista világ- rendszer mai világ fejlődésére gyakorolt hatásának fö irányvonalait. A szocialista világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom fő biztosítéka. A szocialista világrendszer erejének növekedése megteremti a szocializmus építésének politikai és gazdasági feltételeit, tekintet nélkül az egyes országok gazdasági fejlettségére abban az időben, amikor a szocialista forradalom útjára lépnek. Szavatolja a biztonságot az imperializmus ellenforradalmi törekvéseivel szemben, és minden országban meg teremti a szocializmus építésének kedvező nemzetközi politikai feltételeit, tekintet nélkül az adott ország fekvésére, terjedelmére, lakosságának számára és katonai erejére. Anyagi, politikai és erkölcsi támogatásával lehetővé teszi a gyarmatosítás igája alól felszabadult országok népeinek, hogy megszilárdítsák politikai és gazdasági függetlenségü két, s a szocialista országokkal együttműködve, ezek segítsé gével a nem kapitalista fejlődés útjára lépjenek. A szocialista országok közössége a világimperializmus elleni osztályharc mai szakaszában a fő forradalmi erőt jelenti. Ezért a szocialista országok és a nemzetközi munkás- osztály döntő fontosságú külpolitikai feladata a szocialista világrendszer megszilárdítása. Az egység megszilárdításának feladata nem véletlenszerű, mivel a szocialista közösség kialakítása és fejlesztése távlati és bonyolult folyamat. Ez a közösség különböző színvonalú gazdasággal, szociális élettel és kultúrával rendelkező különböző történelmű országokat egyesít. A nemzetek közeledésének folyamata során le kell küzdeni a múlt csökevényeit, elsősorban a burzsoá nacionalizmus csökevényeit, melyek rendkívül kitartóak. A nemzetek közti szocialista kapcsolatok kialakítása teljesen új, s ezért bonyolult folyamat az emberiség történelmében. E tények következtében a szocialista országok közeledésének objektiven törvényszerű folyamata nem megy végbe nehézségek nélkül, ezért szükségszerű, hogy a dolgozókat a proletár Internacionalizmus, a szocialista országok szolidaritása szellemében neveljük. Az osztályokra osztott világban az élet számos bonyolult problémát, néha ellentmondást vet fel, amelyeknek megoldása megköveteli, hogy alkotó módon, a marxizmus-leninizmus alapján viszonyuljunk valamennyi kérdéshez. Az imperializmus ellen, és a szocializmus győzelméért folytatott harc a szocialista országok közös célja. E cél felé haladva a szocialista világközösség sikeres fejlődésének, nemzetközi tekintélye növekedésének biztosítéka a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez való hűség. Az egység és a felzárkózottság megsokszorozza a szocializmus erőit. Minél szilárdabb a szocialista országok egysége, minél szorosabb egységben törekednek a gazdaság és a kultúra fejlesztésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére, minél szorosabb politikai együttműködésük, annál meggyőzőbben és szemléletesebben bizonyítja a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemben, annál hatéko nyabb hatást gyakorol a szocialista rendszer a világ fejló désére. A szocialista világrendszer egységéért folytatott küzdelem annál szükségszerűbb, mivel az imperialisták meg akarják bontani ezt az egységet, el akarják szakítani a* egyes országokat ettől a rendszertől. Az imperializmus kommunistaellenes propagandáján kívül segítőtársaiként tevékenykednek a jobboldali, valamint a „baloldali“ revizionisták is. „A nemzeti szocializmus" különböző doktrínái és a „saját erőbe vetett bizalom" tézisei kommunistáéi lenes eszközt jelentenek a szocialista világrendszer feloszlatása A szocializmus építése általános törvényszerűségének v i.-o ia utasításával a proletárdiktatúra és a kommunista pád társadalmi vezető szerepének elvetéséből indulnak ki, áthatja őket a nacionalizmus és a szeparatizmus. A szocialista országok fejlődésében elért eredmények bizonyítják legjobban a marxista—leninista elvek erejét és vonzerejét. Ezeken az elveken épül a szocialista világrend- szer. A szocialista világrendszer a gazdasági, a politikai és az ideológiai érdekek mély egységén épülő államok közti gazdasági és politikai kapcsolatok minőségileg új típusát jelenti. A szocialista országok közti kapcsolatok gazdasági, politikai, kulturális, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási, állandóan bővülő kapcsolatok, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a nemzeteket, a közös célhoz vezetnek. A szocialista internacionalizmus alapján fejlődő kapcsolatok alapvető területe a szocialista államok vezető politikai erejét képviselő kommunista és munkáspártok szoros sokoldalú kapcsolatai. E pártkapcsolatok alapján fejlődnek a társadalmi szervezetek, az állami szervek és intézmények kapcsolatai is. A iakosság széles rétegeinek e sokoldalú kapcsolatokban való gyakorlati részvétele teszi lehetővé, hogy a szocialista országok közti nemzetközi kapcsolatoknak széles demokratikus alapjuk van. A nemzetek közeledésének haladó folyamata a szocialista világrendszer fejlődésének objektív törvényszerűsége. Ez a folyamat a gazdaságpolitika és a kultúra teiüU-tén folytatott kölcsönös együttműködés és segítségnyújtás elveinek, a nagy és a kis államok teljes egyenjogúsága, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, a nemzeti szuverenitás iránti tisztelet, a területi egység és a szocialista országok közös védelme alapján fejlődik. A szocialista világrendszex egységének gazdasági alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona a szocialista országokban. Az egység politikai alapja a dolgozók uralma, élükön a munkásosztállyal és marxista—leninista élcsapatával, a kommunista párttal. Egységük ideológiai alapja a marxista—leninista világnézet. A szocialista országok egységét megszilárdítja a közös feladatok megoldása a kapitalizmus é s az imperialista politika elleni harcban. A szocialista országok közti kapcsolatok fejlődésükkel és a szocialista világrendszer fejlődésével összhangban bizonyos fejlődésen mentek keresztül. A szocialista világi end- szer országai először az egyenjogúság és a kölcsönös segítségnyújtás alapján katonai-politikai szövetségben egyesültek a szocializmus vívmányainak védelmére. A szocialista államok gazdasági kapcsolatai eleinte kétoldalúak voltak, annak ellenére, hogy a gazdasági élet különböző szféráit érintették, túlnyomorészt a csere szférájában összpontosultak. A KGST-ben és a Varsói Szerződésben tömörült országok szocialista építéseinek eredményei visszatükröződtek a szocialista államok közti kapcsolatok sokoldalú fejlődésében. A szocialista világrendszer országainak fejlődésében két irányzat nyilvánul meg. Lenin mély meggyőződése az volt, hogy a szocializmus nemzeti és internacionalista viszonylatban is biztosítja a nemzetek szocialis-gazdnsági egységét. Az egység anyagi alapjának azt az irányvonalai tekintette, hogy kialakul az egységes világgazdaság, melyet az összes nemzet proletariátusának közös terve szerint irányítanak majd. Ez az irányzat már nyilvánvaló volt a kapitalizmusban is, s a szocializmusban tovább kell támogatni és teljes mértékben meg kell valósítani. A szocialista közösség keretében most megvalósul Lenin^ z
