Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-11 / 111. szám, péntek
fejlődésében. A szocialista világrendszer megalakulása és fejlődése fokozza a szocializmus forradalmi hatását, és jelentősen hozzájárul a társadalmi haladás meggyorsításához. A szocializmus a példa erejével hat — mondotta Lenin —, gyakorlatilag példákon kell megmutatni a kommunizmus jelentőségét. A szocialista világrendszer elsősorban gazdasági példájával, a kapitalizmussal folytatott sikeres gazdasági versengése eredményeivel gyakorol hatást a mai korszak fő ellentmondásának fejlődésére. Ma elsősorban — mondotta Lenin — gazdasági politikánkkal gyakorolunk hatást a nemzetközi forradalomra. Ezen a téren folyik a világméretű harc. Amennyiben megoldjuk ezt a feladatot, nemzetközi viszonylatban végleges győzelmet aratunk. A sokoldalú óriási gazdasági fejlődés megszilárdítja a szocialista világrendszernek mint a mai korszak forradalmi erői támasztékának az imperializmus ellen, a szocializmusért és a társadalmi haladásért folytatott harc anyagi, politikai és ideológiai alapjának helyzetét. A világszocializmus óriási anyagi alapja és állandó fejlődése az ellentmondásos társadalmi rendszerek dinamikusan fejlődő ellentmondásában elvi jelentőségű az erőviszonyoknak a szocializmus javára történő fejlődésében. A szocialista rendszer gazdasági ereje, amit a világ ipari termelésében való részaránya fejez ki, ma már nagyobb, mint a világ lakosságának számában és területében való részaránya. A szocialista rendszer és a gazdasági verseny eddigi fejlődése biztosítja, hogy történelmi szempontból nagyon rövid Idő alatt a termelés mennyiségét és színvonalát illetően is megelőzi a kapitalizmust. A szocialista világrendszer fejlődése két kölcsönösen összekapcsolódó és egymást feltételező irányban fejlődik. Ez a szocializmus építése az egyes országokban, és az új típusú kölcsönös kapcsolatok kialakítása a szocialista rendszer országai között. A szocialista rendszer megalakulásától az egész háború utáni Időszakot e két alapvető feladat megoldása tölti ki. A szocialista országok jelentős sikereket értek el e feladatok teljesítésében, ami különösen akkor Jelentős, ha tudatosítjuk, hogy a szocialista világ- rendszer történelmi fejlődése elején áll. Az új társadalom megalapításában és fejlesztésében, osztálystruktúrájuk átépítésében, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért sikerek azt bizonyítják, hogy kiegyenlítettük az egyes szocialista országok különböző kiinduló színvonalát, és fokozatosan minőségileg új, magasabb színvonalon közelednek egymáshoz. A Szovjetunió fejlett szocialista társadalmat épített fel, és megvalósítja a kommunizmusba való fokozatos átmenetet. Más országok befejezik a fejlett szocializmus építését, megint mások a szocializmus alapjait építik. Az azonban kétségtelen, hogy a szocializmus aránylag rövid Idő alatt nagy erőről és életképességről tett tanúbizonyságot. Bebizonyította, milyen előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal szemben. A szocialista társadalom sikeres fejlődése nagymértékben a szocialista társadalom építése közös pilléreinek megszilárdításától függ. Ennek ellenére a különböző revi- zlonlsták tagadni próbálják az új társadalom építése általános törvényszerűségeinek létezését. Abszolutizálják a szocialista építés nemzeti sajátosságait, amelyek az egyes országok specifikus viszonyaiból erednek, a szocializmus különböző modelljeit szerkesztik meg és ezeket egymással szembeállítják. Ezzel elferdítik a szocializmus osztalylé- nyegét, tagadják Internacionalista jellegét, és az imperializmus és a reakció erőivel szövetkezve megbontják a szocialista államok egységét. Itt meg kell említenünk V. I. Lenin elvhű állásfoglalását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi Jelentőségéhez. Megállapította, hogy a forradalom egyes fő jellemvonásai nemcsak helyi és specifikusan nemzetközi, nemcsak orosz szempontból, hanem nemzetközileg is jelentősek. A szocialista forradalom osztálylényege az összes országban azonos. A hatalomnak a kizsákmányoló osztályok kezéből a dolgozók kezébe való átmenetében rejlik. A dolgozók élén a munkásosztály és annak élcsapata, a kommunista párt áll. A Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatai — áll a kommunista és munkáspártok 1957. évi tanácskozásának nyilatkozatában — teljes mértékben megerősítették a marxista—leninista elméletnek arra vonatkozó következtetését, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés folyamata a szocializmus útjára lépő összes ország számára közös fő törvényszerűségek alapján megy végbe. Ezek a törvényszerűségek mindenütt, a történelmileg keletkezett különbözőségek, sajátosságok és hagyományok létezése ellenére is megmutatkoznak, s ezért figyelembe kell őket venni. A szocialista forradalom megváltoztatja a társadalmi álét valamennyi területét — a gazdaságot, a politikát, a kultúrát, az ideológiát. Ezeknek a területeknek megvannak a saját törvényszerűségeik, melyek összességükben kifejezik a társadalom szocialista átépítésének objektív feltételeit. Politikai téren a legfontosabb — az összes szocialista ország számára — közös törvényszerűség a marxista forradalmi párt vezető szerepe, valamint a munkásosztálynak a két baráti osztály — a munkásság és a parasztság szövetségére támaszkodó diktatúrája. Gazdasági téren a legfontosabb általános törvényszerűség az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona és a gazdaságnak ennek alapján történő tervszerű fejlesztése, a nehéziparnak, mint az új társadalmi rendszer anyagi alapja fejlődésének előnybe helyezése. Továbbá a mezőgazdaság szocialista átépítése a szétforgácsolt kisüzemi termelésből a kollektív nagyüzemi termelésbe való átmenet által, valamint az áru-pénz kapcsolatok kihasználása az új társadalom felépítése céljainak érdekében. A társadalom szellemi élete területén a szocialista építés szükséges feltétele az összes dolgozónak a marxizmus—leninizmus szellemében való nevelése, a nép erkölcsi, politikai egységének kialakítása a marxista világnézet alapján, a népnek a szocialista internacionalizmus szellemében és a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai elleni könyörtelenség szellemében történő nevelése. Mivel az egyes szocialista országok különböző történelmi viszonyok között valósítják meg a szocialista társadalom építésének feladatait, a feladatok megoldásának módjai is különbözők. Ebben rejlik az egyes szocialista országok fejlődésében megnyilvánuló sajátosságok oka. A kapitalista rendszertől elszakadt országokban n szocialista rendszer építésének folyamatával párhuzamosan gazdasági és politikai kapcolatok alakulnak ki a szocialista országok között, amelyek összekapcsolják az új szocialista világközössóget. Ez az egyesítő erő a proletár internacionalizmus új megnyilvánulási formája — a szocialista internacionalizmus. A szocialista államokban uralkodó munkás- osztály ezek által új szocialista elemet érvényesít a nemzetközi kapcsolatokban. A szocialista internacionalizmus kapcsolatai a szocialista országok közös proletár osztályjeüegéből erednek, visszatükrözik gazdasági alapjuk, társadalmi rendszerük, marxista—leninista ideológiájuk, valamint közös céljuk, a kommunizmus egységét. A szocialista internacionalizmus az áll- lamok közötti kapcsolatok normájává teszi a proletár internacionalizmus elveit. A nemzetközi munkásosztály forr ad al6
