Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-11 / 111. szám, péntek
A nem szocialista világban is a társadalmi élet valameny- nyi szakaszán egyre növekvő határt gyakorol a világszocia- lizmus. Ez törv nyszerű jelenség, mivel a szocializmus a társadalmi fejlődés fejlődő irányvonalát, a társadalom szervezésének mai legjobb formáját képezi, és nyílt távlatokat tűz ki mindazok elé, akik a haladás oldalán keresik a kivezető utat a kapitalista rendszer mai válságából. A szocialista világrendszernek nemzetközi téren aratott sikereivel döntő mértékben összefüggnek a kapitalista országok munkásosztályának sikerei, a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek győzelmei, valamint az egész emberiség létkérdését képező probléma — a világháború veszélye kiküszöbölésének a megoldása. A világkapitalizmus a világszocializmus erőivel áll szemben. A két antagonisztikus társadalmi rendszer közti ellentét a mai korszak fő ellentéte. A mai korszak alapvető fő ellentmondásának lényege abban rejlik, hogy a kapitalizmus fő osztályellentmondása a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás magánjellege, vagyis a munka és a töke, a proletariátus és a burzsoázia közti ellentmondás a kapitalista rendszer fő osztályellentmondása marad. A szocialista országokban ezt az ellentmondást a proletariátusnak a burzsoázia fölött aratott győzelmével oldották meg. Világ- viszonylatban részben úgy oldódott meg, hogy a világ két ellentétes rendszerre oszlott. A köztük levő ellentét a tőke és a munka'közti ellentét megnyilvánulását jelenti a mai usz ályokra osztott világ viszonyaiban. A munkásosztály ma már nemcsak kizsákmányolt osztály, hanem a szocialista rendszer országaiban uralkodó osztály is. A kapitalista rendszer keretében továbbra is kizsákmányolt osztály marad. A nem. szocialista országok munkásosztályával egységesen fellépő uralkodó munkásosztállyal szemben a másik osztály, a kapitalista országokban uralkodó burzsoázia áll. A munkát és a tőkét, a nemzetközi munkásosztályt és a burzsoáziát ellentétes társadalmi rendszerű országok képviselik. Az osztályharc túllépte a kapitalista rendszer kereteit, átvivődön a nemzetközi, az államok közötti szférába, és két. társadalmi világrendszer ellentmondásos harcaként nyilvánul meg. A mai korszak fő jellemonvása az. hogy a szocialista világrendszer egyre nyilvánvalóbban az emberiség fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Ma már nem az imperializmus, hanem az ellene, a békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért harcoló haladó erők. elsősorban a szocialista világrendszer határozza meg a történelmi fejlődés fő irányvonalát, fő tartalmát és legfontosabb sajátosságait. A társadalmi fejlődés egyetlenegy jelentősebb kérdése sem oldható meg sikeresen a világszocializmus aktív részvétele nélkül. A szocialista világrendszer — az osztályharc mai szakaszának fő forradalmi ereje A tudományos szocializmus és a forradalmi munkásmozgalom történelmi szempontból rövid idő alatt alapjában megváltoztatta a világ arculatát. A társadalom átalakításéhoz való legnagyobb hozzájárulást és a nemzetközi munkásosztály legnagyobb vívmányát jelenti a szocialista világrendszer kialakítása, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a legjelentősebb határkő az emberiség kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetének folyamatában. A szocialista világrendszer a szocializmust és kommunizmust építő, a közös érdekekkel és célokkal, a nemzetközi szocialista szolidaritással összekapcsolt államok szabad szuverén nemzeteinek szociális, gazdasági és politikai közössége. Az új társadalmi rendszer kialakítása a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségei hatásának az eredménye, a kapitalizmus általános válságának, a kapitalizmus sajátos ellentmondásai kiéleződésének a következménye. Az csztályharcokban, a szocializmus és a haladás erőinek az imperializmus fölött aratott győzelmében született. A szocialista világrendszer összekapcsolódik a leghaladóbb termelési móddal. Ezért koncentrált formában fejezi ki az egész emberiség alapvető érdekeit, és mint a társadalmi haladás fő ereje, maga köré egyesíti az imperialistaellenes erők nemzetközi frontját. A nemzetközi munkásosztály a szocialista világrendszer kialakításával szilárd alaphoz jutott, erre támaszkodhat a világ megváltoztatására kifejtett forradalmi törekvésében. Ez a központi funkció, valamint a reális politikai, gazdasági és katonai hatalom az csztályharc mai szakaszában a legfontosabb forradalmi erővé teszi a szocialista világrendszert. A szocialista világrendszer kialakítása olyan folyamat, •mely egész történelmi szakaszt képez. A folyamat alapjait a. Najjy Októberi Szocialista Forradalom rakta le. A folyamatot megerősítette a szocializmus építése a Szovjetunióban. ami még a második világháború előtt befejeződött. A Szovjetunió hosszú időn keresztül egyetlen szocialista állam volt. egyedül állt ellen a világkapitalizmus erőinek. A szocialista világrendszer kialakításának tulajdonképpeni folyamata azután kezdődött meg, hogy a Szovjetunió győzelmet aratott a második világháborúban. A szocialista forradalom győzelme a további országokban az adott országok dolgozóinak forradalmi tette volt, a kapitalizmus elvetéséhez vezető fasisztaellenes felszabadító harcuk betetőzését jelentette. Európában a népi demokratikus forradalmak olyan nemzetközi helvzetben mentek végbe, ami kedvezett ahhoz, hogy a forradalom demokratikus szakaszából fegyveres harc nélkül lépjünk át a szocialista szakaszba, de az ázsiai országokban a forradalmi erők kénytelenek voltak fegyverrel harcolni az imperializmus és hazai kiszolgálói ellen. Ezeknek a forradalmaknak a győzelme lehetővé tette, hogy a negyvenes évek végén a szocializmus világrendszerré, a szocialista országok közösségévé változzon. A szocializmus győzelme az egyes országokban meghatározza az adott országok külpolitikai irányvonalát, amely a szocialista országokkal való szövetségre orientálódik, s ugyanakkor a szocializmus gyengülése vagy deformációja az országon belül gyengíti az ország internacionalista kapcsolatait és ahhoz vezet, hogy kísérleteket tesznek a szocialista közösségből való kiragadására. A szocialista világrendszer létezésének elejétől olyan erőként hat, amely példájával forradalmi hatást gyakorol a világ nemzeteire. A szocializmus forradalmi befolyása abban rejlik, hogy a kapitalista rendszer fölött áll, bizonyíthatóan sikereket arat a szociálpolitikai kérdések megoldásában. a szocialista országok gazdasági és' kulturális 5
