Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-09 / 84. szám, hétfő

Csehszlovák-kubai közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság ás a Kubai Köztársa­ság közötti gyümölcsöző együtt­működés hozzájárul a szocialista országok közössége egységéhez és összetartozásához az imperializ­mus elleni harcban, a társadalmi haladásért és a világbéke meg­teremtéséért folytatott küzdelem­ben. A kubai küldöttség nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelye­ket Csehszlovákia népe Csehszlo­vákia Kommunista Pártja vezetésé­vel ért el a'CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak teljesítésével a szocialista társadalom építésének minden szakaszán. A kubai küldöttség népének, a Kubai Kommunista Pártnak és a forradalmi kormánynak nevében köszönetét mondott azért a sok­oldalú csehszlovák támogatásért és együttműködésért, melyet a szo­cializmus építésében nyújtott Ku­bának. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttsége megismerke­dett azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a kubai nép kommu­nista pártja vezetésével a szocia­lizmus építésében, az amerikai kontinensen levő első szocialista országban mind az iskola, mind az egészségügy, a lakásépítés és általában a népgazdaság sokolda­lú fejlődése szilárd alapjainak megteremtése terén eddig elért. A csehszlovák küldöttség jókí- vánatait fejezte ki e sikerek fö­lött, valamint azon jelentős sike­rek felett, amelyeket a Kubai Köz­társaság az amerikai imperializ­mus által szervezett diplomáciai blokád áttörése felett ért el. Megelégedését fejezte ki afelett, hogy egyre növekszik azoknak a latin-amerikai országoknak a szá­ma, amelyek kapcsolatot létesí­tenek Kubával. A csehszlovák fél ismételten ha­tározottan elítélte, hogy az Egye­sült Államok törvényellenesen ka­tonai támaszpontot tart fenn Ku­ba területén (Guantánamo), és kifejezte határozott támogatását a kubai nép és a kubai forradalmi kormány követelésével, hogy fel­tétel nélkül számolják fel ezt a támaszpontot. Csehszlovákia és Kuba mint a KGST tagállamai kifejezték elha­tározásukat együttműködésük to­vábbfejlesztésére e szervezet töb­bi tagállamaival a szocialista nem­zetközi munkamegosztás és a szo­cialista gazdasági integráció Komplex Programjának valóra vál­tása érdekében. Mindkét fél ismételten megerő­sítette annak jelentőségét, amely mind Kubára, mind Csehszlovákiá­ra nézve nagy jelentőségű a két ország sokoldalú együttműködése a Szovjetunióval és a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az a szo­lidáris és internacionalista segít­ség és támogatás, amelyet a Szov­jetunió nyújt mindkét államnak a gazdasági fejlődés valamennyi szakaszában és a szocializmus vé­delmében. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának lenini politikája jelentős tá­maszt jelent a nemzetek forradal­mi és imperialistaellenes harcá­ban, a békéért, a szabadságért és a szocializmus újabb győzelméért folytatott harcban az egész vilá­gon. A Szovjetunió által megvalósí­tott békés egymás mellett élés aktív politikája a szocialista kö­zösség további országaival az utóbbi időben Európában és a vi­lágban kedvező légkört teremt a nemzetközi feszültség további csökkentésére és a nemzetközi kapcsolatok javulására, amelyet azonban továbbra is veszélyeztet az imperializmus agresszív erői­nek politikája, főleg Indokínában és a Közel-Keleten. Mindkét fél nagyon fontosnak tartja, hogy továbbra is szilárdul­jon a szocialista közösség orszá­gainak egysége a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom­mal a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján, valamint a nemzeti fel­szabadító mozgalommal és a töb­bi imperialistaellenes és demokra­tikus erőkkel, és kijelentik elha­tározásukat továbbra is e cél ér­dekében dolgozni. A jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésekor mindkét fél egyet­értett abban, hogy az erőviszonyok továbbra is a szocializmus érde­kében növekednek; bár az impe­rializmus nem adja fel céljait, a kapitalizmus általános válsága egyre kifejezőbben élesedik. A nemzetek imperialistaellenes harcában nemzeti és szociális szabadságukért a szocialista orszá­gok és elsősorban a Szovjetunió döntő szerepet játszik aktfv poli­tikájával a béke és a nemzeti füg­getlenség érdekében. Az Indokínai helyzet megítélé­sében mindkét fél örömmel veszi tudomásai a vietnami háború be­fejezését és a békeszerződés alá­írását mint a hős vietnami nép nagy győzelmét az agresszió el­leni és az amerikai imperializmus beavatkozása elleni hosszú harc­ban, a függetlenségéért és a nem­zeti felszabadulásáért folytatott erőfeszítésben. Ezt a py^zelmet a vietnami nép katonai-politikai és diplomáciai sikerének, a szo­cialista országok és a többi ha­ladó erő szolidaritásának tekinti. Hangsúlyozzák készségüket to­vábbra is minden támogatást és segítséget megadni a bátor viet­nami népnek a békeszerződés tel­jesítéséért és az ország újjáépíté­séért folytatott harcában. A csehszlovák és a kubai fél üd­vözölte a laoszi békeszerződés aláírását Laoszban is, mint a lao­szi hazafiak jelentős győzelmét az imperializmus elleni harcban, a szabadságért és a függetlensé­gért kifejtett erőfeszítésükben. Egyúttal mindkét fél kifejezte támogatását a kambodzsai nép igazságos harcának szabadságáért, függetlenségéért és az amerikai imperializmus ellen folytatott har­cában, és kifejezték reményüket, hogy Kambodzsában is csakhamar béke lesz. Mindkét fél kifejezte támogatá­sát a koreai nép igazságos harcá­nak és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya köve­telményeinek az amerikai katona­ság azonnali kivonására Dél-Ko- reából, valamint Korea demokra­tikus békés egyesítésére minden­féle imperialista erők beavatkozá­sa nélkül. A közel-keleti helyzet értékelé­sekor mindkét fél teljes támogatá­sáról biztosította az arab orszá­goknak az imperialista agresszió fokozódása elleni harcát, bizton­ságuk és függetlenségük, területi sérthetetlenségük szavatolásában. Ami a közel-keleti válság megol­dását illeti, Csehszlovákia és Ku­ba meg van győződve, hogy véget kell vetni az arab területek izrae­li megszállásának, ami a cioniz­mus és az imperializmus politiká­jának részét képezi a közel-keleti térségben, feszültséget teremt a világnak ebben a részében és ve­szélyezteti a világ békéjét. Mind­két fél ismételten támogatásáról biztosította a palesztin népnek törvényes jogaiért folytatott igaz­ságos harcát. Egyúttal kifejezték szolidaritásukat Dél-Jemen népé­vel függetlensége és az imperia­lizmus, valamint a reakciós erők­kel szembeni harcával. Kifejezték egyetértésüket az in­diai—pakisztáni tárgyalások hatá­rozatainak következetes teljesíté­sével, és a Bengáli Népi Köztár­saság felvételével az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mindkét küldöttség hangsúlyozta az európai országok kapcsolatai­ban beállt pozitív változások je­lentőségét, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentésére, a sok­oldalú, kölcsönös előnyös együtt­működésre irányulnak az egyenlő­ség és az európai biztonsági rend­szer és együttműködés megterem­tésének alapján. A csehszlovák és a kubai kép­viselők egyöntetűen hangsúlyozták az európai béke megszilárdításá­nak szükségességét, ahol az új­kori történelemben már két vi­lágháború pusztított. Ezért támo­gatják az európai konferencia üsz- szehívását és az európai bizton­sági rendszer megteremtését, amelynek már megvannak a reá­lis feltételei, valamint a haderők és a fegyverzet csökkentésére összehívandó európai értekezletet. Az európai politikai légkör meg- javulásához vezető jelentős lépés­nek tekintik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, il­letve az NSZK és a Lengyel Nép- köztársaság közti szerződés alá­írását, a Nyugat Berlinre vonat­kozó négyhatalmi egyezményt, a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat Németország között uláírt alapszerződést. Mindkét fél tudatában van an­nak, hogy az európai kontinensen elért pozitív változások a szocia­lista országok, elsősorban a Szov­jetunió rendszeres békeerőfeszíté­sének eredménye. A csehszlovák és a kubai fél megelégedését fejezte ki afelett, hogy az utóbbi időben az orszá­gok egész sora diplomáciai kap­csolatot létesített a Német Demo­kratikus Köztársasággal és hogy az NDK-t számos nemzetközi szer­vezet tagjává választja. Mindkét fél támogatja azt a követelést, hogy a két német államot még ebben az évben vegyék fel az ENSZ-be. A kubai fél támogatja Csehszlo­vákiának a Német Szövetségi Köz­társasággal való kölcsönös kap­csolatai normalizálására irányuló Igyekezetét, mégpedig a müncheni szerződésnek a Német Szövetségi Köztársaság által jogellenesnek és érvénytelennek való elismerés alapján. Mindkét fél rendkívüli jelentő­séget tulajdonít a szigorú, nem­zetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelés kérdésének, a vegyi fegyverek gyártásának és a tartalékok megszüntetésének. Mindkét fél támogatja a valameny- nyl ország részvételével egybehí­vott leszerelési világértekezletet. A csehszlovák ás a kubai kül­döttség egyetértett Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzetei nem­zeti felszabadító mozgalmának je­lenlegi értékelésével, amely je­lentősen hozzájárni az imperializ­mus elleni sikeres harchoz, az imperializmus elleni front megszi­lárdításához és a haladó szociális változások biztosításához. Mindkét fél teljes támogatásá­ról biztosította a szabadságukért, u függetlenségükért, a gyarmatosí­tás és a neokolonializmus minden formája ellen, valamint a gazda­sági és a szociális haladásért küz­dő népek harcát. Ezzel kapcsolat­ban teljes szolidaritásukról bizto­sították Guinea-Bissau és a Zöld­foki szigetek, Angola és Mocam­bique népének a portugál gyarma tosítók elleni harcát, Ziinbabve, Namibie és Dél-Afrika népének a rhodesiai és a Dél-afrikai Köztár saságban megnyilvánult') fajüldöző politikája elleni harcát. A latin-amerikai kontinens hely­zetének megítélésében a két kül­döttség egyetért abban, hogy a latin-amerikai országok harca az imperialista elnyomás és kizsák­mányolás ellen, nemzeti független­ségük biztosítása és a mélyreha­tó társadalmi és gazdasági vál tozások megvalósítása terén az utóbbi időben jelentős sikereket ért el. Ennek a forradalmi folya­matnak konkrét kifejezése az em­lített államok harca önállóságuk védelmére, országaik természeti gazdagságának saját számukra va­ló kiaknázása és az ezzel való szabad gazdálkodás mindennemű imperialista elnyomás és felfor­gató tevékenység ellenére. A la­tin amerikai országok növekvő el­lenállása az amerikai imperializ­mus politikája ellen a világnak ebben a részében és az a nemzet­közi szolidaritás, amelyben ezen országok részesülnek, jelentősen megmutatkozott az ENSZ Bizton­sági Tanácsának legutóbbi pana­mai értekezletén, valamint az ENSZ latin amerikai gazdasági bi­zottságának 15. ülésszakán Quitő- ban. A csehszlovák és a kubai fél teljes mértékben szolidáris a chl lei néppel és támogatja a Salva­dor Allende köztársasági elnök vezette népi egység kormányát imperialistaellenes és demokrati kus programjának teljesítésében az ország társadalmi szerkezeté­nek átépítésére. Mindkét fél kifejezte megértését és támogatását azon intézkedések felett, amelyeket a perui kormány foganatosított nemzeti érdekei vé­delmére, és szilárdan támogatják a panamai nép igazságos követe­lését az egész ország feletti füg­getlenség gyakorlására. Mindkét fél elismeri és támogatja a Puerto Ricó-i nép elidegeníthetetlen jo­gát az önrendelkezésre, ahogy azt az ENSZ illetékes szervei is elismerték. A csehszlovák és a kubai fél kifejezte meggyőződését, hogy Gustáv Husák elvtársnak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának a Kubai Köztársaságban tett látoga­tása, valamint a Fidel Castro elv­társsal és Kuba többi párt- és ál- álami képviselőivel .folytatott megbeszélések a kölcsönös és mély egyetértés és a nézetazonos­ság. a nemzetközi szolidaritás és barátság, a Csehszlovákia és Kuba népei közti barátság és szolidari­tás jegyében zajlott le, s ez je­lentős lépés Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Kubai Kom­munista Párt baráti kapcsolatai­nak további elmélyítése útján, s hozzájárulnak a szocialista kö­zösség országai egységének meg­erősítéséhez, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom to­vábbi sorainak összetartozásához. Gustáv Husák elvtárs, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára hivata­los baráti látogatásra Csehszlová­kiába hívta meg Fidel Castro elv- társat, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kárát, a kubai forradalmi kor­mány elnökét és a Kubai Köztár­saság párt- és kormányküldöttsé­gét. A meghívást örömmel elfo­gadták. A látogatás időpontját ké­sőbb állapítják meg. SIKERES KERÜLETI MŰSZAK A kelet-szlovákiai kerületben közel fél millió ember vett részt szombaton a kerületi nem­zeti bizottság felhívása alapján szervezett tavaszi műszakon, akik társadalmi munkával le­dolgoztak több mint 3 millió 140 ezer órát. A környezetszé­pítés mellett dolgoztak a falu- fejlesztési akcióknál s a mező­kön is. A kerületi nemzeti mű­szak keretében a kerületben több mint 76 millió korona ér­tékű munkát végeztek. (k) — Prágába érkeztek a barát­sági repülés részvevői: a Szov­jetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia repülősei és a légelhárító egységek képviselői. — František Ondrich, a CSKP KB titkára Jaroslav Hejnának, a dél-csehországi kerületi párt- bizottság vezető titkárának, 50. születésnapja alkalmából Prá­gában átadta a CSKP KB üd­vözlő levelét, mely méltatja a jubiláns sokéves önfeláldozó tevékenységét. A proletár nemzetköziség szellemében A CSEMADOK járási konferenciája a Bodrogközben A KráT. Chlmec-i (királyhel- meci) kultúrházban szombaton rendezték meg a CSEMADOK 20. trebišovi járási konferenciáját, melyen részt vett Lőrincz Gyula elvtárs, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke, a trebišovi járás politikai és köz- igazgatási szerveinek küldöttsé­ge, élén furaj Sohek elvtárssal, az SZLKP Trebišovi Járási Bi­zottságának titkárával, valamint l'ranko Jenő elvtárs, a városi pártbizottság elnöke. May Gyulának, a CSEMADOK járási bizottsága elnökének meg­nyitó beszédét követően Ripcsu Rudolf járási vezető titkár szá ínolt be a CSEMADOK szervei­nek, szervezeteinek az elmúlt konferencia óta eltelt időszak alatt a trebišovi járásban kifej­lett gazdag és sokrétű tevé­kenységéről. A beszámoló rá­mutatott, hogy a CSEMADOK munkájának tartalmát és forniá- iát ebben a járásban is a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatai és a CSEMADOK XI. országos közgyűlésének Irányel­vei határozták meg, s elsőrendű feladatként kezelték a csehszlo­vákiai magyar dolgozók kulturá­lis fejlesztését. Az értékelt időszakban a járási bizottság figyelmét egyébként a CSEMA- DOK-tagság állampolgári neve­lésére, az iskolán kívüli nép­művelő munka fejlesztésére, a népművészeti tevékenység meny- nyiségi és minőségi fejlesztésé* re, a könyvvel való munka és az irodalom népszerűsítésére, a sajátos nemzeti kultűra fejlesz­tésére összpontosította. Ezeknek a fő feladatoknak apróra váltásában sikeres mun­kát végeztek a CSEMADOK szervezetei. Éppen ezért a jubi­leumi járási konferencia igen gazdag és valóban sokrétű tevé­kenységet értékelhetett, amit egy ilyen rövid tájékoztató for­májában nehéz is érzékeltetni. A beszámolót követő vitában felszólaló Péter Imre, Frankó Jenő, Mag Gyula, Pitocky József, Eszterházy Zsigmond, Jakab Sándor, Szepesi Gáspár és má­sok szintén a CSEMADOK kül­detésének megfelelő tevékeny­ség érdemflús eredményeiről számoltak be. Juraj Sobek elv­társ a járási küldöttség veze­tője, a trebišovi járási pártbi­zottság elnöke is pozitívan ér­tékelte a CSEMADOK szerveze­teinek munkáját. Lőrincz Gyula elvtárs felszó­lalásában kitért hazánk nemze­tei és nemzetiségei együttélésé­nek kérdéseire és hangsúlyoz­ta: — „Ne legyenek ezen a té­ren sem ún. kiegyenlítetlen számláink egymás között. Azt ápoljuk és támogassuk, ami bennünket, közös szocialista ha­zánk állampolgárait, összefűz. Az 1948-1 februári események a munkásosztály megerősítésének hatalmát jelentették, s alap­ját képezték annak is, hogy megoldjuk közös problémáin­kat. Lőrincz elvtárs a továb­biakban rámutatott, mennyire fontos, hogy differenciáljunk, milyen kultúrát fejlesztünk. Mt a szocialista, a haladó kultúra fejlesztését s azt támogatjuk, ami hasznos szocialista társa­dalmunknak. Felhívta a figyel­met, hogy a csehszlovákiai ma­gyar kultúrát lehetőleg ne vá­sároljuk pénzért az országhatá­ron túlról, elsősorban saját ma­gunknak kell kultúrát teremte­nünk, saját kultúránkat kell ápolnunk és fejlesztenünk. Majd a szocialista haza fiság jelentő­ségéről szólt. Beszéde végén átadta a kö­zelmúltban 70. születésnapját ünneplő Péter Imrének, a CSE­MADOK régi és érdemes tagjá­nak, a CSEMADOK KB üdvözíő levelét. Lőrincz elvtársat a 700 éves város vezetői a „Jubileumi emlékéremmel“ tisztelték meg. A járási konferencia konkrét határozatokat fogadott el a jö­vőre nézve, megválasztotta az új vezetőséget, élén újból Mag Gyula elnökkel. A konferencia az Internacionálé eléneklésével ért véget. (kulik/, Koszorúzás! ünnepség (ČSTK) — A Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövet­ségének képviselői, valamint a pártszervezetek, a nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front szervezeteinek küldöttsége Ko- lodéje nad Lužnicou községben koszorút helyezett el a magyar katonák emlékművére. A Ma­gyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Ceské Bu* déjovice-i járásban csehszlovák —magyar barátsági hetet tartot­tak. Ennek során számos rendez­vényre került sor. Többek közt bemutatták Keleti Márton „Har* minckét nevem volt“ című film­jét, kiállítást rendeztek stb. A barátsági hét befejező aktusa­ként került sor a koszorúzási ünnepségre. Közszükségleti cikkek nemzetközi seregszemléje (Folytatás az 1. oldalról) Behozatalunk közszükségleti cikkekből az elmúlt évben 2,2 milliárd devizakorona értékű volt, a megelőző évhez viszo­nyítva 10 százalékkal növeke­dett. A szocialista államokból 1,7 milliárd korona értékben hoztunk be közszükségleti termé­keket, ami fogyasztási árubeho­zatalunk 70 százalékát jelenti. Külkereskedelmi miniszterünk részletesen beszámolt a fejlő­dő országokkal kibontakozó ke­reskedelmi kapcsolatainkról is, ahonnan ipari termékeinkért fontos nyersanyagokat és fél­kész termékeket importálunk. Főleg a bőriparban és a dísz- árú-termelésben alakultak ki kölcsönösen hasznos kapcsola­taink ezekkel az államokkal. Beszámolója végén Barčák elv­társ kitért a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésének néhány gazdasági, nemzetközi-jogi és szervezési kérdésére, s megem­lítette, a csehszlovák külkeres­kedelem arra törekszik, hogy közszükségleti iparunk termékei a fejlett kapitalista államok piacán is diszkrimináció nél­kül érvényesülhessenek. • # * A közszükségleti cikkek brnói nemzetközi vásárán 40 ország mutatja be legkiválóbb termé­keit. A bemutatott termékek összetétele azt is visszatükrözi, hogy az egyes országok a köz­szükségleti ipar mely ágazatai­ban értek el figyelemreméltóbb eredményeket. Ha a nemzetközi részvételt Ilyen szempontból is értékeljük, azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi résztvevők kö­zül az üveg- és a kerámiaipar­ban a Szovjetunió és Magyar- ország, a cipő- és a bőripar­ban főleg Olaszország, az NSZK, Irán és Ausztria jeleskedik, a szőrmeiparban pedig Szovjet­unió és Bulgária erősítette meg hagyományosan tekintélyes he­lyét. A textilipar kiállítási részle­ge a tavalyihoz mérten jelentő­sen bővült, itt a vezető szerep a szocialista államok közül a Szovjetuniónak és az NDK-naK jut, a többi állam közül az NSZK és Olaszország áll az élen. de igen érdekes Dánia, Ausztria, India és Hongkong részvétele is. A bútoripari pavilonban első­sorban az NDK ós a Szovjetunió termékei vonják magukra a fi­gyelmet, de nagyon tetszetősei a lengyel, a finn és az osztrák bútorok is. A hangszerek gyártásában is­mét az NDK viszi el a pálmát* és örömmel üdvözölhetjük az idei kiállításon a szovjet gyárt­mányú hangszereket is. A villamos háztartási gépek tarka társaságában főleg olasz- országi, NSZK-beli, romániai és jugoszláviai termékekkel talál­kozhatunk. A különböző ipari fogyasztási cikkek és apróbb tárgyak jelentősebb kiállítói kö­zül főleg a Szovjetuniót, Len­gyelországot, Jugoszláviát, az NSZK-t, Ausztriát, Indiát, vala­mint Franciaországot és Nagy- Britanniát emelhetjük ki. Mind­annyian esélyesekként indulhat­nak az 50 aranyéremért folyó nemes versenyben. (mm) 1973. IV. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents