Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-09 / 84. szám, hétfő

'Nyikolaj Podgornij hazautazott Helsinkiből A Szovjetunió és Finnország példás együttműködése Helsinki — Nyikolaj Podgor­nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, szombaton befejezte egyhetes finnországi látogatását és Hel­sinkiből hazautazott Moszkvá­ba. A repülőtéren Urho Kekko­nen és más hivatalos személyi­ségek búcsúztatták. A szovjet államfő látogatásá­ból, aki a finn-szovjet barátsá­gi. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény 25. )évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségen vett résztr kö­zös finn—szovjet hivatalos köz­leményt adtak ki. A közlemény többek között jnegállapítja, hogy Podgornij szovjet és Kekkonen finn állam­elnök örömmel nyugtázta a két prszág őszinte és baráti kapcso­latainak további elmélyítését. Mindkét fél az eddigi hagyomá­nyokra támaszkodva tovább munkálkodik a két ország és {általában az európai országok közti kapcsolatok elmélyítésén. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az európai biztonsági érte­kezletet előkészítő helsinki elő­készítő konzultatív tanácskozás sikerrel ér véget, és a finn fő­városban már a legközelebbi hó­napokban összeülhet az euró­pai biztonsági értekezlet. Podgornij és Kekkonen hang­súlyozta annak a finn javaslat­nak a jelentőségét és idősze­rűségét is^ hogy Észak-Európá- ban hozzanak létre atommentes övezetet. Az indokínai helyzettel kap­csolatban kifejezték a vietnami háború befejezése fölötti elége­dettségüket. A közel-keleti hely­zetet mindkét fél továbbra is igen feszültnek ítéli meg. A nyilatkozat végül leszöge­zi, hogy az 1948-ban aláírt szov­jet—finn barátsági szerződés Finnország biztonságának és a Szovjetunió észak-nyugati hatá­rai sérthetetlenségének záloga. Nyikolaj Podgornij szovjetunió­beli látogatásra hívta meg Kekkonen elnököt. PÉLDÁS MEZŐGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA Az utóbbi években favul a helyzet Szlovákiában a mezőgazdasági dolgozók utánpótlása terén. Ez a tény az ifjúságról való rendszeres gondoskodás eredménye, amely jövőjét egyre nagyobb mértékben látja a mezőgazdaságban. Tavaly 528 fiú és leány választotta ezt u szakmát, emellett 30 százalékkal több fiú jelentkezett a terve­zettnél. Örvendetes tény, hogy nagy az érdeklődés a szakiskolák iránt. Az egyik ilyen példás szakiskola a Komárnói (komáromi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola. Ez a magyar oktatási nyelvű iskola már több mint 70 éves hagyományra tekint vissza. Az iskola növénytermesztési és állattenyésztési irányzatú. A tizenhét tagú tantestület 179 tanulóról gondoskodik, akik az iskola melletti diák­otthonban laknak, ahol étterem, tornaterem és klubhelyiség áll rendelkezésükre. A diákotthon egyik szobái? A szépen feldíszített osztályban éppen magyar órát tartanak Közösen a feladatok teljesítéséért A társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődé­sét elősegítő feladatokon kívül fokozatosan megvalósulnak azok a feladatok is, amelyeket a lakosság egységes honvédel­mi neveléséről szóló pártdoku­mentum meghatároz. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Polgári Honvédelmi Szövetség is, főleg a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalok ki­képzése, illetve a katonai szol­gálatra való előkészítésük so­rán. Az újoncok előkészítése az elmúlt évek alatt mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül. Egyre több újonc járt el a kiképzésekre és a szaRosítás is egyre jobban ki­bontakozott. A rendszeres ki­képzés biztosítása ennek elle­nére igen nehéz volt, mivel a PHSZ-en és a néphadseregen kívül az állami intézmények (nemzeti bizottságok) és a társadalmi szervezetek igen kevés gondot fordítottak rá, a legtöbb esetben megfeledkez­tek róla, jóllehet a tényleges katonai szolgálat előtt álló fia­talok előkészítése néphadsere­günknek nagy segítségül szol­gált és szolgál ma is. Amikor az eddigi eredmé­nyek mérlegre kerültek, megál­lapították, hogy az elért ered­mények ellenére számos fogya­tékosság is tapasztalható. E rendszerből hiányzott a peda­gógiai hatás, vagyis az oktatás és a nevelés kölcsönös hatása. Nem kapcsolódott eléggé az előzetes honvédelmi ismeretek­hez, s az újoncok nagy része a kiképzésen nem vett részt. Ezen kívül az újoncok szociá­lis csoportjai között nem tet­tek különbséget. Nem oldották meg a törvényes felelősség kér­dését sem. Ezért új kiképzési rendszer bevezetésére volt szükség. Az új rendszer leszögezi, hogy ebbe az előzetes előkészí­tésbe be kell kapcsolni a fiú­kat 18 évtől. E fiatalokat két ciklusban képezik majd a tény­leges katonai szolgálatra való bevonulásig. Az első évben kö­zös, a második évben már dif­ferenciált előkészítésről lesz sző, ahol már igényesebb, szak­kiképzést kapnak. Ugyanakkor fokozott gondot fordítanak esz­mei-politikai nevelésükre és fi­zikai előkészítésükre. A Polgári Honvédelmi Szövet­ség, a katonai szolgálat előtt álló fiatalok előkészítésének fő szervezője és szavatolója, az igényes célokra és felada­tokra való tekintettel nem lesz képes ezeket egyedül teljesíte­ni. A lakosság honvédelmi ne­velésének egységes rendszere is ezt a tényt tartja szem előtt. Ebből ered az a kötelesség, hogy az államhatalmi szervek, a közigazgatási szervek, a Nem­zeti Front társadalmi szerveze­tei, az iskolák és az üzemek kötelesek minden irányú, konk­rét segítséget nyújtani a Polgá­ri Honvédelmi Szövetségnek, s ilyen módon gyakorlatilag megvalósítani a lakosság hon­védelmi nevelésének egységes rendszerét. Főleg arról lesz szó, hogy az újoncok számára a vezető dolgozók vagy a taní­tók (a második ciklusú isko­lákban, üzemekben, szakintéze­tekben és más intézmények­ben, a Nemzeti Fronton belül) megteremtsék a lehető legjobb feltételeket ahhoz, hogy teljes mértékben részt vegyenek eb­ben az előkészítésben és irán­ta felkeltsék a fiatalok érdek­lődését, hogy lehetővé tegyék a PHSZ számára körzetükben a kiképzési központok kiépíté­sét. Ezáltal lehetővé válik az iskolák és a munkahelyek ér­dekeinek és a tényleges kato­nai szolgálat előtt álló fiatalok lehetőségeinek az összehango­lása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy több járásban, például a Považská Bystrica-i, a poprádi, a Nové Zámky-i (Érsekújvár), a Dunajská Stre­da-i (Dunaszerdahelyi, a pre- šovi, a martini, a trnavai, a Ziar nad Hronom-i, a zvoleni, a prievidzai, a Banská Bystri­ca-i, a kosicei, a bratislavai, a humennéi és további járások­ban az államhatalmi szervek és a társadalmi szervezetek már hozzáfogtak az újoncok új rendszer szerinti előkészítésé­hez. ÁPOLJÁK A HAGYOMÁNYOKAT A közelmúltban emlékeztünk meg arról a nevezetes ese­ményről, hogy a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák zász­lóalj hősiesen helytállt a szo- kolovói ütközetben. Most a Vít Nejedlý Katonai Művészegyüt­tes, illetve elődje megalakulá­sáról emlékezünk meg. Még Buzulukban az első ön­álló zászlóalj formálódása köz­ben találkozott három muzsi­kus: Alois Kaőerek, Ervin To­man és Edvin Šafár. Nem volt különösebb céljuk, minthogy gyakorlat után magukat és tár­saikat szórakoztassák. Tényke­désükre a parancsnoki kar is felfigyelt. így került aztán sor arra, hogy a zászlóaljnál össze­írták a zenészeket, és 1942. áp­rilis 13-án a törzsszázadnál megalakították a zenészsza­kaszt. Sem kottájuk, sem pedig ele­gendő hangszerük nem volt. Vít Nejedlý, a fiatal zeneszer­ző — aki ebben az időben a moszkvai rádió külföldi adásá­nak volt a főszerkesztője — se­gített mindezeket beszerezni. Amikor minden egybegyűlt, szá­mos hangversenyt rendeztek, sőt Moszkvában is felléptek, ahol előadták Edvín Sáfár „Hű­ek maradunk“, valamint Ján Mareš és Ervin Toman „Irány Prága“ című szerzeményét. Vít Nejedlý a moszkvai fel­lépés után a zászlóalj parancs­nokának hívására 1943. május 19-én érkezett meg az egység­hez, ahol június 25-én alhad­naggyá léptették elő. Megkez­dődött a munka. Vít Nejedlý a művészegyüttest a szovjet ta­pasztalatok alapján, de a nem­zeti sajátosságokat szem előtt tartva átszervezte. Novoho- perszktól kezdve a harcoló ka­tonák mögött haladtak, olykor alig tíz kilométerre voltak az első vonaltól. Az is megtörtént, hogy szorongatott helyzetben az együttes tagjait is beosztot­ták a harcoló egységbe. így érkeztek el Dukláig, ahol a fiatal, tehetséges zeneszerző, karmester, az együttes vezetője Vít Nejedlý súlyosan megbete­gedett. Már nem érte meg, hogy hazai földre lépjen. Az együt­tes a nagy veszteség ellenére is tovább tevékenykedett. Az 1945. április 4-i košicei' kor­mányhatározat értelmében az együttes felvette a Vít Nejedlý Katonai Művészegyüttes nevet. Első hazai bemutatóját a fel- szabadulás után, május 20-án tartotta a prágai Lucernában. A felszabadulás utáni évek­ben az együttesnek harcolnia kellett azért, hogy továbbra is fenntarthassa magát. Tagjai ugyanis sorkatonákból kerültek ki, akik a két év elteltével tá­Az újoncok, köztük a magyar nemzetiségű újoncok túlnyomó többsége egyre inkább értékeli az előkészítés jelentőségét. Fo­kozott segítség észlelhető az üzemek vezetőinek, gazdasági dolgozóinak és a II. ciklusú is­kolák igazgatóinak részéről is. Mindez azt bizonyítja, hogy fe­lelősségteljesen akarják telje­síteni a CSKP határozatát a la- kossság egységes honvédelmi nevelésének rendszeréről. A ka­tonai szolgálat előtt álló fiata­lok előkészítése megköveteli, hogy egyre észlelhetőbb és konkrétabb legyen az állami szervek, az államigazgatási szervek, a társadalmi szerve­zetek, az üzemek és intézmé­nyek segítsége. A Polgári Hon­védelmi Szövetség csak ilyen módon biztosíthatja és teljesít­heti a széles körű és igényes feladatokat a társadalom és a csehszlovák néphadsereg érde­kében. MARTIN DOBIÁS, az SZSZK PHSZ Központi Bizottságá­nak dolgozója SEGÍTETTEK A KATONÁK A lengyel fővárosban rövid­del ezelőtt kitűnő bizonyítványt állítottak ki magukról a nép­hadsereg műszaki katonái. Az egyik nagy útkereszteződésben a gépkocsiforgalom meggyor­sítására aluljáró építését kezd­ték meg, addig is azonban, amíg az építkezés befejeződik, szükséges a zavartalan forga­lom biztosítása. Az illetékes hatóságok a műszaki katonák segítségét kérték a probléma megoldásához. A segítség nem késett: a műszakiak rekordidő, mindössze 30 óra leforgása alatt hat acélvázas szükséghidat épí­tettek a Wawelska utca és a Viepodleglosci sugárút találko­zásánál. Az aluljáró elkészülté­ig ezeken az ideiglenes hida­kon bonyolódik le a fontos cso­mópont forgalma.-ber­voztak az együttesből. Válto­zást csak 1948. februárja ho­zott. Ekkor kezdődött az együttes igazi politikai és mű­vészi profiljának formálódása. Nem vált könnyű feladat, de sikerült, mert olyan emberek álltak az élén, mint Radim Drejsk, Václav Dobiáš stb. Az azóta eltelt évek alatt az együttes tagjai nemcsak a ka­tonákat, a hazai közönséget szórakoztatták, hanem sokszor jártak külföldön is. Egyes or­szágokba kétszer, sőt négyszer is eljutottak. Ismeri őket a magyar, a lengyel, a szovjet, a román, a bolgár, a kubai, a kí­nai, a jugoszláv, az algériai, a tuniszi és az iraki közönség. Mit lehet még róluk elmon­dani? Csupán annyit, hogy ma is hűek alapítójuk, Vít Nejedlý hagyományához, s elképzeléseit igyekeznek megvalósítani. Bár­merre járnak, mindenütt osz­tatlan sikert aratnak. -nj­ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI 1973. ÍV. 9. Az állattenyésztést szakosított tanteremben oktatják (Feivétel: B. Palkovič — CSTKJ Vít Nejedlý Katonai Művészegyüttes egyik csoportjának fellépése BÉKSS

Next

/
Thumbnails
Contents