Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-06 / 82. szám, péntek

Válasz olvasóinknak VAGYONJOGI ÜGYEKBEN N. M. — A polgári törvény- könyv 473. §-a értelmében el­vált férje után mint kizáróla­gos törvényes örökös egyetlen gyermekük, fiuk jön számítás­ba. Sem a halál előtt legalább egy éven át közös háztartásban élő személy (időnkénti ápolás, vagy főzés nem számítható kö­zös háztartásnak), sem az el­hunyt testvérei nem jönnek számításba mint törvényes örö­kösük. Ha az örökhagyó vég­rendeletet hagyott volna hátra, és ezzel más személyt mint fiukat, vagy személyt is neve­zett volna meg örökösként, fiuk a polgári törvénykönyv 479. §-a értelmében, ha az örökhagyó apa a fia törvényes örökrészét több mint egyne­gyeddel csökkentette volna más személy javára, akkor az álla­mi jegyzőségen megtartandó hagyatéki tárgyaláson bejelent­heti, hogy az ilyen „köteles részt“ korlátozó végrendeleti rendelkezést nem ismeri el. A hagyaték letárgyalását, a ha­gyatéki vagyon helyes leltár­ba vételét fia nevében (annak meghatalmazása alapján) az ál­lami jegyzőségen sürgetheti. Ha bonyodalom merülne fel, for­duljanak ügyvédhez. Pászer István, Drna (Dar- nya): Valószínű, hogy nemcsak a közös udvar, de az egyes há­zak is formálisan közös tulaj­donban vannak. Lehetséges, hogy tényleges megosztott álla­potban való hosszú ideig tar­tó (még 1951. jan. 1. előtt) használattal jogelődjeik a kö­zös tulajdont a házakat illető­en már lényegében jogilag is kötelező módon megszüntették. Ha ezt a „társtulajdonosok“ szerződésben nem ismernék el és nem lennének hajlandóak a tulajdonviszonyok ilyen rende­zésére, akkor ebben az érte­lemben a régebbi 911. sz. leg­felsőbb bírósági döntés, vala­mint az SZSZK Legfelsőbb Bí­rósága 4/1971. sz. döntése ér­telmében keresete alapján a bí­róság hozhatna ilyen értelmű megállapító (určujúci) ítéletet. Ha az említett régebbi elő­írások, illetve az említett dön­tés alapján nem lehetne az ügyet rendezni, a polg. törvény- könyv 142. §-a alapján első­sorban a természetben megoszt­ható közös ingatlan felosztá­sa jön számításba. Csak másod­lagosan jöhet számításba a tu­lajdonrész valamelyik fél ré­szére való juttatása a becsér­ték megfizetése ellenében. Eb­ben az esetben ugyanazon ár­hirdetmény alapján eddig a két fél által felkért szakértők el­térően becsülték lel a ház ér­tékét. Esetleges perükben a bí­róság valószínűleg egy harma­dik, „pártatlan“ szakértőt bíz­na meg az ingatlan értékének megállapításával. Ha az első megoldás alapján már megosztott tulajdonról volna szó, vagy a közös tulaj­don megosztása iránti perben az ingatlant (a házakat) külön parcella számú részekre oszta­ná fel a bíróság, az ilyen, már kizárólagos tulajdonú házat már akárkinek eladhatná. Ajánlatos, hogy a továbbiak­ban is igénybe vegye ügyvédje tanácsait, illetve képviseletét. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN B. L.: Az efsz önnek az i'968/137 sz. hirdetmény értel­mében feltételesen elengedhe­tő ún. stabilizációs kölcsönt nyújtott családi ház építésére 20 000 korona összegben. Az <^mlífett rendelkezés értelmé­ben egylakásos családiház ese­tében általában 25 000 koronáig ar^edélyezhető az ilyen köl­csön, az iker- és csoportban épült házak esetében lakásegy­ségenként a kölcsön 35 000 ko­ronáig engedélyezhető. A köl­csön minden esetben önkéntes, perelhető igény nélkül. Ha vál­lalt kötelezettséget, hogy leg­alább 10 évig fog a kölcsön nyújtása után a szövetkezetben dolgozni és ezt nem tartaná be, köteles lesz a kölcsönt vissza­fizetni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az adós ké­relmére az efsz szociális bi­zottsága nem a dolgozó által okozott üzemi baleset eseté­ben, foglalkozási betegség vagy rokkantság esetében bekövet­kezett tagság megszűnés alkal­mával javasolja az efsz elöljá­róságának a kölcsön részbeni vagy teljes elengedését. A szö­vetkezet eltekinthetne a stabi­lizációs kölcsön részbeni vagy teljes elengedősétől akkor is, ha a kölcsönt felvevő tag fon­tos okból lépett munkaviszony­ba, esetleg öregségi nyugdíjba lépett. Az ilyen döntése ese­tében figyelembe kell venni a dolgozó munkaérdemeit és szo­ciális körülményeit. Efsz-tagságát a gazdasági év eltelte előtt legalább 6 hónap­pal korábban a vezetőség cí­mére tett írásbeli kilépési nyi­latkozatával tudná érvényesen megszüntetni. Ezen lehetőségen kívül kölcsönös megegyezéssel a tagsági viszonyt bármikor meg lehet szüntetni. M. K., D. Streda (Dimaszer- dahely): Az építkezési engedé­lyek kiadásánál természetesen figyelembe kell venni a lakás­hiányt, az egészségtelen és túlzsúfolt lakáskörülményeket. Lévárdy Ferenc, Strekov (Kiirt): A szabadság ügyben la­punk 1973. március 29-én adott válaszunk azon részét, hogy volt munkaadó vállalatával szemben (amellyel munkaviszo­nyát 1973. február 1-én szün­tette meg) igénye van másfél nap aránylagos szabadság ki­fizetésére a munkatörvény­könyv 109. §-a 2. e) pontja ér­telmében — sajnálatos tévedés miatt — oly módon helyesbít­jük, hogy ilyen kifizetésre igé­nye nem keletkezett, mivel az 1973-as évben még nem dolgoz­ta le a kérdéses munkaadó vál­lalatnál a törvény által előírt 75 munkanapot és nincs szó a törvényben említett kivételek­ről sem (rokkantsági vagy öregségi nyugdíjba lépés, a nők esetében a terhesség, illetve a gyermekről való gondoskodás alapján történt munkaviszony megszüntetése esetében). — Mivel az ön esetében nincs szó ilyen kivételről és az ön kérelmére nem egyezett meg az előző és új munkaadó vállalat a munkatörvénykönyv 108. §-a 4. bek. értelmében (ti., hogy az új munkaadó vállalat az egész 1973-as évért nyújt szabadságot azzal, hogy a kérdéses másfél napra eső munkabér-megtérí­tést a két vállalat elszámolja), nem keletkezett igénye a volt munkaadó vállalattal szemben a másfél nap szabadság kifi­zetésére, illetve az új munka­adó vállalattal szemben az 5 havi várakozási idő és a 75 nap ledolgozása után nem igé­nyelheti az 1973 januárjára eső másfél napi szabadságot. Dr. F. J. ÁPRILIS AZ ERDŐK HÓNAPJA F. Hagara, az SZSZK erdő- és vízgazdálkodási minisztere, va­lamint a reszort vezető szak­emberei az erdők hónapja al­kalmából sajtótájékoztatón is­mertették az erdő- és vízgaz­dálkodás terén a felszabadulás óta elért eredményeket. Az eltelt 25 év eredményei valóban figyelemreméltóak. Ha­zánk területének 34,7 százalé­kát erdők borítják. Ezen a je­lentős területen a szocialista racionalizáció keretében elér­tük, hogy az évente kitermelt erdőterületek nem maradnak parlagon. Facsemetékkel ültet­jük őket be. Az erdőmunkák megerőltető fizikai munkát igé­nyelnek, ezért itt nagy szerep­hez jut a gépesítés. Némely munkákat — talajelőkészítés, a kitermelt fa elszállítását — 98 százalékra sikerült gépesíteni, viszont a fásítási munkák, a fiatal fák gondozása egyelőre még a gépesítés kezdeti fokán áll. A kemizáció is egyre na­gyobb tért hódít, főleg az er­dők kártevői elleni harcban. Nagy gondot jelent az erdei út­hálózat építése, ami elenged­hetetlen feltétele a fakiterme­lés egyes szakaszai további gé­pesítésének. A fakitermelésben dolgozók munkakörülményei is jelentő­sen javultak. Az utóbbi évek­ben a nagyfokú gépesítés kö­vetkeztében csökkent az ága­zatban dolgozó munkások lét­száma. A fakitermelő ipar je­lenleg szakemberhiánnyal küzd. A helyzeten a faipari szak-, közép- és főiskolák bővítésével igyekeznek javítani. A szakkép­zettség növelésének további formái — az üzemi tanfolya­mok — az utóbbi időben egyre népszerűbbek. A közeljövőben a faipari közép- és főiskolákon bevezetik a levelező tanulást. A faiparban alkalmazottak el­szállásolási lehetőségei is je­lentősen megváltoztak. Modern, kényelmes faházak épültek számukra. Az alkalmazottak élelemmel való ellátásában a hagyományos konzervekről át­térnek a meleg ételekre. A rohamos ipari fejlődés kö­vetkeztében az erdők jelentősé­ge egyre inkább növekszik. A növekvő termelés állandóan több faanyagot igényel, de a dinamikus gazdasági fejlődés­nek negatív következményei is vannak. Mindenekelőtt a leve­gő nagymértékű szennyeződé­séről van szó, amit a központi szervek törvényerejű rendele­tekkel igyekeznek mérsékelni. További károkat okoz az erdő- állományban a termelőüzemek meggondolatlan építése az er­dők közelében. Az erdő a modern életforma térhódítása ellenére is életkör­nyezetünk nélkülözhetetlen ré­sze marad. A városban élő la­kosság szabad idejében a ter­mészetes, nyugodt életkörnye­zetbe, csendre és tiszta levegő­re vágyik. Ezt a környezetet az erdőben találja meg. Övjuk te­hát a magunk és mindannyiunk érdekében a természetet, az erdőt. Erre fi­gyelmeztet áp­rilis, az erdők hónapja. (V. E.) Huszár Tibor felvétele Irodalmi levéltár A Nemzeti Könyvtár része­ként működik Prágában a volt strahovi kolos­torban az Iro­dalmi Levéltár, amely a Nem­zeti Múzeum többi gyűjtemé­nyével együtt lölíi-ban kelet­kezett. Mintegy 2 700 000 levél­tári egységet tartanak itt szá­mon, legna­gyobbrészt cseh írók hagyaté­kából származó kéziratokat — leveleket, leve­lezőlapokat, Irodalmi művek kéziratait, nap­lókat, jegyzete­ket. A FÁJDALOMCSILLAPÍTÓK MELLÉKHATÁSÁRÓL Az Algeria, Alnagon, Alnagin, Dinyl, Eunalgit, Neuralgen, Se- dolor, Veralgin, Acylpyrín és Acylcoffin a legismertebb fáj­dalomcsillapítók. A betegek fog­fájás, fejfájás, és reumatikus fájdalmak csillapítására hasz­nálják. Az utóbbi években any- nyira fellendült ezeknek a gyógyszereknek a fogyasztása, hogy egy-egy gyógyszertárban évente százezer tabletta fogy belőlük. Sokan nem törődnek azzal, hogy a fájdalomcsillapí­tók állandó használata komoly megbetegedést okozhat. A legtöbb analgetikum (fáj­dalomcsillapító) fenacetín nevű kémiai anyagot tartalmaz. Ez több mellékhatást okozhat, kö­zöttük gyógyszeralergiát. A fe- nacitin egyik legsúlyosabb mel­lékhatása, hogy meggátolja a vérképző szövetek munkáját a csontvelőben. így az ember vér­szegénnyé válhat, tehát hama­rább elkaphatja a vírusos be­tegségeket. A fenacitín azon­ban még a vörös vérsejtekben leköti a vasat, amellyel gátol­ja a vér normális oxidációját a tüdőben. Ezt a betegséget fő­leg a gyermekeknél figyelhet­jük meg. Szájuk, fülük, vagy körmük feltűnően kék, mert a lekötött vörös vérsejtek nem kapnak oxigént. Ilyenkor mind a verőerekben, mind a vivő- erekben csaknem azonos a vér- összetétel. Ez a mérgezés akkor fordul elő, ha a felnőttek naponta kb. gramm fenacetint használnak. Ez a mennyiség hat darab Se- dolor és Neuralgen, esetleg 10 tabletta Dinylnek felel meg. Akik krónikusan fogyasztják a tablettákat, kisebb mennyiség fogyasztása esetén is megbe­tegedhetnek. (Akik allergiásak a fenacetinre használjanak in­kább Alnagon tablettát, ez ugyanis nem tartalmaz fenace­tint!). Általánosságban az olyan em­berek, akik ok nélkül csupán megszokásból használnak fáj­dalomcsillapítókat, toxikoman- nokká válnak. Ügy rászoknak a fenacentire, mint az alkoho­listák a szesz fogyasztására. És ez a narkománia még rosszabb, mint az alkoholizmus, mert ne­hezebb róla leszokni és nehe­zebb gyógyítani is. Ha hiány­zik nekik a tabletta, olyankor rossz kedvük van, depresszió­sak, nyugtalanok, feszült az idegállapotuk, rossz alvók, gyengül a munkafegyelmük. Sajnos, szakorvosaink is egy­re többször találkoznak gyógy­szer-allergiával, amit a fájda­lomcsillapítók mértéktelen fo­gyasztása okoz. Már beszéltünk a fenacetín mellékhatásairól, most olyan ismertebb gyógysze­rek káros hatását Ismertetném, mint az Algena, Analgin, Dinyl, Neuralgen, és Sedolor. Ezek állandó szedése nagyon gyakran okoz vesegyulladást, ami derékfájásban, vizelési za­varokban és általában gennyes- ségben mutatkozik. Az amidopy- rin nevű vegyszer, amely a fent említett gyógyszerekben, valamint Veralginban, Amydo- pyrinben, vagy Pyrodin tablet­tában fordul elő, a legjobb fáj­dalom- és lázcsökkentők közé tartozik. Sajnos, hamar aller­giát okoz, s a betegek nem tud­ják, mitől kapnak csalánkiütést, torokdaganatot, vagy rosszabb esetekben — asztmatikus gör­csöket. Az amidopyrin hosszabb alkalmazása azért is veszélyes, mert pusztítja a fehér vérsej­teket. Szaknyelven ezt a beteg­séget „agranulocytózának“ ne­vezik. 8—10 gramm már halá­los adag s ez a mennyiség ben­ne van 1,5 csomag Algenában. Nagyobb adagok szedése erő­sen . izgatja a központi ideg- rendszert és görcsöket is okoz. Ezért nem szabad alkalmazni ezeket a fájdalomcsillapítókat egy éves korig a gyermekek­nek, mert epilepsziás görcsöket válthatnak ki. Ezért fontos, hogy a betegek felfigyeljenek a legkisebb megnyilvánulásra is, amellyel a káros hatás meg­mutatkozik. Ha az említett fáj­dalomcsillapítók szedése köz­ben émelygést, hányást, vagy étvágytalanságot tapasztalunk, forduljunk azonnal orvoshoz. A fehér vérsejtek, tulajdonkép­pen kis harcosok, amelyek meg­védik szervezetünket a bacillu- soktól, a testbe került szeny- nyeződések fertőzésétől. A ba- cillusokat felfalják és elhalnak, így képződik a genny, s ezzel akadályt húznak a bacillusok előtt. Ha fájdalomcsillapítók pusztítják a fehér vérsejteket, nem lép fel vérszegénység — hiszen a vörös vérsejtekre nin­csenek hatással —, viszont a szervezet ellenállóképessége a minimumra csökken. Ilyenkor a fehér vérsejtek nem tudják meg­védeni a szervezetet a ragályos betegségektől. Az influenzát nem soroljuk a súlyosabb be­tegségek közé, idősebb embe­reknél, vagy legyengült szerve­zetiteknél azonban halált okoz­hat. Vigyázzunk tehát a fájdalom- csillapítókkal, amelyek nem­csak a fájdalmat csillapítják, hanem helytelen használat ese­tén veszélyesek is lehetnek. Dr. NAGY GÉZA A SZÉRUMBETEGSÉG A szérumbetegség fogalma és megvilágítása Pirquettől és a magyar származású Schick-től ered. A betegség a lósavóval oltott (szérum, lószérum) em­beren szokott kifejlődni, mint­egy 8—12 nappal a szérum be­adása után. A szérumbetegség tüneteti súlyosabbak, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szé­rum kerül a vérbe, ezért kisebb a reakció a szérum bőralatti vagy izombeli beadása után, mint az érbeadás esetében. Az egyéni érzékenység a lósavóval szemben különböző. E betegség tünetei néha eny­hék, néha nagyon kifejezőek. Jellegzetes és nagyon gyako­ri tünet az úgynevezett „szé­rumkiütés“. Ez csalánkiütésre emlékeztet. A vörös foltok erő­sen viszketnek, szabálytalan alakúak. Nagyságuk lehet bor- sószemnyitől egészen a férfite- nyér-nagyságig. Centrális részük halványabb szokott lenni a ha­tármenti felületnél. A kiütés egyes helyekről el is tűnhet, míg ugyanakkor másutt újra megjelenik és tarthat 3—5 na­pig, de egy hétnél tovább is. A kiütés néha hasonlít a skarlá- tos, máskor a kanyarós kiütés­re. A kiütésekkel néhány napig 37—39 C fokos láz is párosul­hat. A kiütéseket enyhe daga­nat, vizenyő szokta körülvenni, és ez a vizenyősség enyhe át­meneti súlygyarapodással jár­hat. A daganat kifejlődhet a szemhéjakon, arcon és az ajka­kon, de nem tartja meg az ujj­lenyomatot. Az ízületekben is lehet egy kis izzadmány, és ez reumatikus tünetekkel, izületi fájdalmakkal és csökkent moz­gásképességgel társul. A nyaki-, a hónalj- s a lá- gyékmirigyek megnagyobbod­nak és lassabban fejlődnek vissza, mint a kiütés. A beteg közérzete rossz, különösen a nagyfokú viszketés kellemetlen. A betegség kezelésénél hin­tőporokat, nyugtatókat haszná­lunk. Ajánlatos a folyékony púder, az Anaesthesines ke­nőcs és a nyugtató luminálos és brómos készítmények Bro- madryl, Bromisoval, Hysteps, Phenobarbital stb. használata. Súlyosabb esetekben kórház­ba szállítják a beteget, ahol kezelésben részesül. Nagyon fontos, hogy már az első szérumbetegséget olvasha­tóan bejegyezzék a beteg egész­ségügyi nyilvántartásában, er­ről az orvos felvilágosítja a beteget, vagy a szülőket, és a következő szérumos kezelésnél a legnagyobb óvatossággal já­runk el! Végezetül annyit, hogy a szé­rumbetegség tüneteinek megje­lenése figyelmeztetés számunk­ra, hogy azonnal keressük fel az orvost, mivel elhanyagolása életveszélyes lehet. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN 1973. IV. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents