Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-05 / 81. szám, csütörtök

Húsvéti tojás festése a kirakatban Nagy érdeklődést kelt Bratislavában az Obchodná utcai „Krásna izba“ kirakati üvege mögött húsvéti tojásokat festő néni, aki be­mutatja, hogyan kerülnek a gyönyörű népművészeti motívumok a tojásra. Hasko P. felvétele Kis vállalat — nagy eredmények Az utóbbi években, de főként a XIV. pártkongresszus után Lučenecen (Losonc) is fokozottabban előtérbe került a lakosságnak nyújtott szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesz­tése. Egyebek között megnőtt az igény a lakásépítő, a karbantartó- és a javítómunkák iránt. Nem véletlenül, hi­szen a lakóépületek nagy része lassan elöregedik. Rend­szeres tatarozásuk és az új épületek karbantartása tette szükségessé, hogy alig egy éve létrehozták a városi építő­ipari vállalatot. Gajdos Árpád elvtárssal, a vállalat igaz­gatójával munkájukról besz élgetünk. • Milyen eredménnyel zárták az elmúlt időszakot? — A kezdet nálunk sem volt könnyű. Mindenekelőtt meg kel­lett szerveznünk a vállala­tot, épületeket, munkaerőt, anyagot kellett szereznünk, hogy terveinket megvalósíthas­suk. A vnb segítségével mind­ez sikerült. Hárommillió koro­nás tervünket az elmúlt évben 415 000 koronával túlteljesítet­tük. Kőművesrészlegünk ebből 2 millió 769 ezer korona érté­kű munkát végzett el. • Melyek voltak a legjelentő­sebb munkáik? — Munkánkat a téli stadion befejezésével kezdtük, segítet­tünk az ifjúsági klub létreho­zásában és 118 000 korona ér­tékű munkát végeztünk, míg egy lakóépületből nyugdíjasott­hont létesítettünk. Jelenleg a kórház egyik osztályának épí­tésében segítünk, s részt vál­laltunk a három és fél millió korona beruházással épülő fe­dett piac építésében is. • Mik az idei terveik? — Négy és fél millió korona értékű munka elvégzését ter­veztük, és dolgozóink létszámát csupán tízzel növeltük. Sze­retnénk elérni, hogy az év vé­gére a vállalat jövedelme 330 ezer korona legyen. Egy év ta­pasztalataival rendelkezünk és lehetőségeink jobbak, mint a tavalyi év elején voltak. Sze­retnénk megrendelőink minden igényét becsülettel kielégíteni. KANIZSA ISTVÁN „Mindenkinek forradalmárnak kell lennie" EGY VÁROSI PÁRTKONFERENCIA MARGÓJÁRA Dunajská Streda (Dunaszer- dahely) azok közé az élet- és fejlődőképes kisvárosok közé tartozik, amelyek napról napra változtatják arculatukat, vissza­tükrözve azt a rohamos fejlő­dést, amely meghatározza és előreviszi életünket. A felsza­badulás előtti években négy-öt­ezer lakosa volt a városnak, ma tizenháromezer lakosával Dél- Szlovákia egyik jelentős mező- gazdasági és egyre inkább fej­lődő ipari centruma. Mindez csak tervszerű, következetes irányítással és odaadó, minden­napi munkával volt lehetséges. Az elmúlt héten, a város fel- szabadulásának 28. évfordulója előtti napon ült össze az SZLKP városi bizottságának konferen­ciája, hogy megtárgyalja a vá­ros életének legutóbbi idősza­kában elért eredményeket, fel­mérje a további lehetőségeket és rögzítse a legsürgősebb fel­adatokat. A konferencián meg­jelent Ferencei István elvtárs, az SZLKP Dunajská Streda-i Járási Bizottságának vezető tit­kára is. A tanácskozást Plavy Dezső, az SZLKP JB politikai dolgozója, a városi bizottság tit­kára vezette, a főbeszámolót pedig Sípos Mihály elvtárs, a városi bizottság elnöke tartotta. Sípos elvtárs még beszámoló­jának bevezető részében leszö­gezte, hogy „társadalmi és gaz­dasági életünk konszolidálódá­sában szerzett tapasztalataink is igazolják azt a legfőbb alap­elvet, miszerint a CSKP vezető szerepének és gazdasági prog­ramjának érvényesítése egyet jelent a problémák megismeré­sével, azok idején történő, szín­vonalas és konkrét megoldá­sával“. Majd behatóan elemez­te a marxista—leninista építő­munka eddigi eredményeit, az eszmei harc offenzív jellegé­nek a szükségességét, a prole­tár internacionalizmus elmé­lyítésének halaszthatatlanságát, valamint az ezeken a szakaszo­kon a Dunajská Streda-i kom­munistákra az elkövetkező idő­szakban váró feladatokat. A Kohászok hozzájárulása 1973. IV. 5. A Kelet-szlovákiai Vasmű pártszervezete és gazdasági ve­zetése előtt 1973 ban sokkal na­gyobb feladatok állanak, mint az elmúlt évben. Ezek teljesíté­séhez optimális feltételekre van szükség, amelyeket az összüze­mi pártbizottságok és az üzemi pártszervezetek már a múlt övben is igyekeztek kialakítani, amikor a vállalati feladatokat pontosan elosztották az egyes üzemegységek, műhelyek és sok esetben még az egyes szemé­lyek szerint is. így a vállalat dolgozói az egyes munkasza­kaszokon — a konkrét felada­tok ismeretében — megfelelő politikai-szervezési munkával biztosíthatták a tervfeladatok teljesítését és szervezhették meg ezek túlszárnyalását. A nagykohó dolgozói például olyan intézkedéseket foganato­sítottak, amelyek segítségével célul tűzhették ki, hogy a minő­ségi követelmények megtartása mellett terven felül 40 000 ton­na nyersvasat és 50 000 tonna agglomerátumot állítanak elő. Az acélmű összüzemi pártbi­zottsága a CSKP KB múlt évi februári plenáris ülése után olyan politikai-szervezési intéz­kedéseket fogadott el, melyek teljesítésével az acéltermelés évi tervét 15 000 tonnával növe­lik és az anyagfelhasználásban 76 milliós megtakarítást érnek el. Ezek az intézkedések az 5. ötéves terv 1973-ra eső igényes feladatainak teljesítéséhez is jó feltételeket teremtettek. A vál­lalati igazgatóság dolgozói konk­rét és névre szóló feladatokat kaptak a kereskedelmi politika, a gazdálkodás, a beruházások,a termelés, a tudományos-műszaki fejlesztés és az ellenőrzés te­rén. Az elfogadott intézkedése­ket nyilvános pártgyűléseken és termelési értekezleteken vitat­ták meg. A pártszervezetek, a szak- szervezetek, a SZISZ-szerveze- tek és a gazdasági vezetés po­litikai-nevelő munkája eredmé­nyes volt. A tervfeladatok telje­sítésére és túlszárnyalására irá­nyuló versenyben a dolgozók 92 százaléka vesz részt. 1030 egyé­ni és 1321 kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek. 369 kollektíva versenyez a szocia­lista munkabrigád címért, ezek közül 35 ifjúsági brigád, s 55 kollektíva már elnyerte a meg­tisztelő címet. A legjobb ered­ményt elérő kollektívák közé tartozik Demeter Struka ifjúsági munkabrigádja az acélmű B mű­szakában, Szabó István karban­tartó brigádja a 3. számú terü­leti műhelyben és Jozef Antoš kollektívája a széles sávú, me­leghengermű B műszakában. Az elmúlt évben a vállalatban 750 újítási javaslatot realizáltak, amelyek összesen 16 millió ko­rona hasznot jelentettek a vál­lalatnak. A komplex szocialista racio­nalizáció programjának teljesí­tése 411 millió koronával nö­velte a vállalat árutermelését, 93 millió koronával csökken­tette a termelési költségeket és relatíve 1530 munkaerőt taka­rított meg a vállalatnak. Kiváló eredményeket értek el a minőségi mutatók javításá­ban is. Egyes minőségi mutatók Csehszlovákia valamennyi kohá­szati üzeme közül itt a legkivá­lóbbak. A technológia szakaszán ho­zott racionalizációs intézkedé­sek következtében az 1 tonna nyersvasra eső kokszfelhaszná­lás az 1971. évi 601,11 kilo­grammról 1972-ben 524,5 kilo­grammra csökkent. A koksz fel­használási aránya az összes hazai kohászati üzem közül itt a legalacsonyabb, s már jelen­tősen túlhaladta a CSKP XIV. kongresszusa által 1975-re elő­irányzott 530 kg/t értéket. A Kelet-szlovákiai Vasmű fel­tételei között nagy jelentősége van annak, hogy a CSKP KB ta­valyi februári plénuma a ter­melés struktúrájának tökélete­sítésére irányította a figyelmet. A Vasműnek jelentős része lesz a fémlemezek és a konver­tor acél termelésének 1975-ig tervezett növelésében. Ezt a célt magukévá tették a párt vállalati szervezetei; a teljesíté­sére való törekvés a dolgozók munka- és technológiai fegyel­mében tükröződik. A technológiai és a munkafe­gyelem növekedése, s a termelé­si technológia tökéletesítése kö­vetkeztében csökkennek a ter­melési veszteségek és az átve­vők reklamációi. A minőségre vonatkozó reklamációk a meg­előző évhez viszonyítva 62 szá­zalékkal, a mennyiségi rekla­mációk 50 százalékkal csökken­tek. A szállítások teljesítésé­ljen mutatkozó lemaradások a megelőző évi lemaradások érté­kének 39 százalékára, az ex­portfeladatok teljesítésénél pe­dig 31 százalékra csökkentek. A pártszervek rendszeresen ellenőrzik a vállalt feladatok teljesítését. Az üzemvezetők ha­vonta jelentésben számolnak be az összüzemi pártbizottságnak az állami terv teljesítéséről, amely negyedévente részletesen elemzi a terv teljesítésében fennálló helyzetet. Az elemzés eredményeit úgyszintén negyed­évente taggyűléseken és nyilvá­nos gyűléseken vitatják meg. A taggyűléseken konkrét, névre szóló és időhöz kötött határoza­tokat fogadnak el a fogyatékos­ságok felszámolására. A válla­lati pártbizottság minden ülé­sén értékeli valamelyik üzem termelési feladatainak teljesíté­sét és negyedévente az egész vállalat összesített tervteljesíté­sét. KERTÉSZ PÁL kispolgári szemléletek és tor­zulások ellen vívott harcban ki­emelte a szocialista életmód következetes propagálásának és érvényesítésének fontossá­gát, mivel ennek alapvonásai a szocialista forradalom lényegé­ből erednek. Igaz ugyan, hogy ennek egyik útja értelmiségünk szociális összetételének meg­változása, de ez önmagában vé­ve még nem jelenti azt, hogy ezzel az emberek társadalmi tu­data is megváltozik. És éppen itt és éppen ezért bír olyan nagy jelentőséggel a munkás- osztály, valamint a vele szövet­séges szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség körében végzett intenzív eszmei-nevelő munka, amelyre a jövőben a du­naszerdahelyi kommunistáknak is az eddiginél fokozottabb fi­gyelmet kell fordítaniuk. Beszámolója következő ré­szében Sípos elvtárs a városban múlt esztendőben elért eredmé­nyeket és a felmerülő hiányos­ságokat részletezte. Itt a lakás­építést kell az első helyen em­lítenünk. 1971-től napjainkig összesen 372 lakás épült fel Du- naszerdahelyen (ebből 175 az ‘állami, 64 a szövetkezeti és 133 az egyéni lakásépítés kereté­ben). A lakásépítés továbbra is égető, és sürgős probléma ma­rad annál is inkább, rrtivel a vnb-n jelenleg 360 állami lakás­ra és 750 szövetkezeti lakásra benyújtott kérvényt tartanak nyilván. Ugyanilyen sürgető kérdés a város óvodáinak és is­koláinak helyzete is, bár párt­ós állami szerveink eddig is mindent megtettek ennek javí­tása érdekében. Jelenleg egy 22 tantermes iskolát építenek a vá­rosban, amelyet a tervek sze­rint 1974 decemberében adnak át a rendeltetésének. Ezzel lé­nyegében megoldódik a Lenin utcai magyar iskola elhelyezé­sének a kérdése, mert a jelenle­gi épület semmiképp sem felel meg a korszerű oktatás követel­ményeinek. De megtörténtek az első lépések a város két (szlo­vák és magyar nyelvű) gimná­ziumának elhelyezését illetően is. Minden reményünk megvan továbbá arra is, hogy tovább bő­vül és korszerűsödik a járás egészségügyi hálózata is, hiszen már folynak az előkészületek a Járási Egészségügyi Intézet kor­szerűsítésére és bővítésére. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése terén a Jednota fo­gyasztási szövetkezetre várnak nagy feladatok, a szolgáltatá­sok minőségének javítása érde­kében pedig a szolgáltatási üze­mek vezetősége már eddig is több konkrét intézkedést foga­natosított. Az elért eredmények vázla­tos tárgyalásánál ki kell emel­nünk azt a munkát, melyet a városfejlesztési akció keretében végeztek a dunaszerdahelyiek, ^ amiért az elmúlt esztendőben a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya magas kitüntetésben részesítette a vnb-t. A Nemzeti Front Dtmaszerdahelyen műkö­dő tömegszervezetei közül az utóbbi időben jelentősen aktivi­zálódtak a Szlovák Nőszövetség és a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség alapszervezete. Lényegében ennek tudható be, hogy szükségessé vált a CSSZBSZ városi bizottságának megalakítása, s az alakuló vá­rosi konferencia előkészítésére már megkezdte munkáját egy koordinációs-előkészítő bizott­ság. A SZISZ városi bizottságá­nak a munkája azonban tovább­ra is kifogásolható, mivel — ahogy a beszámoló is hangsú­lyozta — „a városi pártbizott­ság minden támogatása ellenére sem volt képes megfelelően ak­tivizálni és koordinálni a város fiataljainak tevékenységét“. Ezért s'/.ükséges, hogy a SZISZ járási bizottsága a jövőben na­gyobb figyelmet szenteljen a városi bizottság munkájának. Tartalmas felszólalásában Fe­rencei elvtárs, a járási pártbi­zottság vezető titkára, a párt forradalmasításának időszerű­ségéről és jelentőségéről be­szélt, hangsúlyozva, hogy „min­denkinek forradalmárnak kell lennie“, mert ez napjaink és a fejlődés követelménye. Minden tevékenységünket a fejlődés szolgálatába kell állítanunk, s igényeink növekedésével egye­nes arányban fokozottabb fi­gyelmet kell szentelnünk a tervszerűségnek, társadalmi éle­tünk formálásának. A bírálat sosem önmagáért lan — mindig magasabb, tár­sadalmi érdekeket szolgál. Ezt követően a forradalmi emlék­szobák létesítésének és a for­radalmi múltunk, forradalmi ha­gyományaink ápolásának a kér­déseire is kitért Ferencei elv­társ. „Örülök, hogy tanulunk“ — mondotta többek között —, „mivel feladatainkat csak gaz­dag forradalmi hagyományaink reális ismeretével teljesíthet­jük.“ A további felszólalások so­rán Gyurcsík József elvtárs, a vnb elnöke azt a tényt hang­súlyozta, hogy mind az 1971-es, mind az 1972-es évben nemcsak kerületi, hanem szlovákiai mé­retben is az elsők között telje­sítette a város azokat a felada­tait, amelyeket választási prog­ramtervezetében erre a két esz­tendőre kitűzött. Majd Sanda- lová Mária elvtársnő, a vnb alapszervezetének képviseleté­ben arról beszélt, hogy a jövő­ben a termelés szakaszán a mesterek politikai nevelésére is nagyobb súlyt kell helyezni, akik közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozókkal. A vitaösszefoglalóban Sípos elvtárs meggyőződését fejezte ki, hogy a város kommunistái a jövőben is olyan magatartást fognak tanúsítani, amely lehe­tőséget biztosít további felada­taink teljesítésére és a vitában elhangzott javaslatok megvaló­sítására. TÓTH LÁSZLÓ HUSZONÖT ÉVES az Egészségügyi Világszervezet Az Egészségügyi Világszer­vezet — mint az ENSZ egyik szerve — 25 éve folytatja sok­oldalú tevékenységét. Legfőbb célja a tagállamok egészség- ügyi együttműködésének koor­dinálásán kívül az arra rászo­ruló kormányok egészségügyi téren történő támogatásával a járványos és egyéb betegségek elleni harc, valamint a lakos­ság életkörülményeinek javítá­sa. Csehszlovákia az Egészség­ügyi Világszervezet 136 tagál­lamának egyikeként sikeresen részt vesz a nemzetközi fel­adatok teljesítésében. Tudósaink és szakembereink kísérleti és kutatómunkájának eredményei — pl. a szívizom megbetegedé­sek gyógyítása, vagy a szívin­farktus utáni rehabilitációs módszerek kidolgozása terén — az egész világon elismertek. Hazánkban több száz külföldi orvostanhallgató végzi tanulmá­nyait. A Prágában és Bratislavá­ban rendszeresen megrendezett nemzetközi tanfolyamokon a külföldi fiatalok a fertőző be­tegségek ellenőrzésével, a tüdő­baj elleni harccal, vagy akár az orvostudományban alkalmazott statisztikai módszerekkel kap­csolatos ismereteket is elsajá­títhatják. A Szovjetuniónak a nemzet­közi feszültség enyhítésére és az emberiség legégetőbb prob­lémáinak megoldására irányuló igyekezete érezteti hatását az Egészségügyi Világszervezet munkájában is. Indokolt tehát reményünk, hogy az Egészség- ügyi Világszervezet az emberi­ségnek az eddiginél is hatható­sabb támasza lesz. Ezért tulaj­donítunk oly nagy fontosságot az ENSZ szakosított szervének, és szakembereink ezért dolgoz­ták ki távlati munkaprogramju­kat, melynek célja a CSKP po­litikájából kiindulva a CSSZSZK pozíciójának megszilárdítása az Egészségügyi Világszervezetben. —Arm —

Next

/
Thumbnails
Contents