Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-05 / 81. szám, csütörtök
SZÜL ö K, NEVELŐK FÓR UM A Eredményes tevékenység LÄTOGATÄS EGY VÁROSI NÉPKÖNYVTÁRBAN „Terepszemle" Amikor egy-egy könyvtárban járok, mindjárt az első percekben valamiféle megmagyarázhatatlan ünnepélyesség vesz körül, mely a könyvespolcokról árad, ahol nyomtatott sorokba sűrítve hallgat az ezernyi titkot őrző értelem. Ez kerített hatalmába akkor is, amikor Alžbeta llerzová, AdamČekné Kecskemély Etel és Jana Klepáčová könyvtáros végigvezetett a 2e- Iiezovcei (Zselíz) népkönyvtár termein. A 1227 — a Mikola (Mikola) és Veľký Dvor (Nagypuszta) nevű városrészekkel együtt 556o — lelket számláló város könyvtárának ifjúsági részlegében 3827 piros és kék papírba csomagolt könyv sorakozik a polcokon. A könyvtárosok csoportosították őket, ezért az olvasóknak könnyű közülük választaniuk. Más-más helyen találhatók a magyar és a szlovák nyelvű kötetek, s ezek közül más-más helyen a mesék, a kalandregények, a leányregények, az ifjúsági regények, a kötelező olvasmányok és a célszerűen idehelyezett, ifjúságot érdeklő szakkönyvek. A részleg vezetőjének szavai arról győznek meg, hogy a fiatalok szeretnek itt olvasni. Tavaly pl. 450 olvasó 8069 könyvet köl- csözött ki ebből a részlegből. A legkedveltebbek Andersen és Grimm meséi, a kisebb verses meséket tartalmazó könyvek, a kalandregények, az űrrepüléssel foglalkozó könyvek, valamint Mikszáth, Móra, Kertész Erzsébet, Thúry Zsuzsa, Vladimír Ferko, Terézia Vansová, Verne, Cooper és Gajdar könyvei voltak. A szépirodalom szaktermében található 7922 könyv nagy részét már nylonfóliába csomagolták. Rövidesen sor kerül a többire is. A könykiválasztás megkönnyítését itt is ésszerű csoportosítás szolgálja. Ebben a részlegben is külön polcokon találhatók a magyar, a szlovák és más nyelvű könyvek, továbbá a verseskötetek, a regények, az útleírások és a szakkönyvek. Az olvasók a hazai magyar írók közül elsősorban Lovicsek Béla, Egri Viktor, Szabó Béla s az egy időben Zselízen lakott Or- dódy Katalin, a világirodalomból Maupassant, Stendhal és Gorkij könyveit, ezenkívül a klasszikus magyar írók.és költők, valamint a jelentősebb szlovák és cseh írók műveit kedvelik. Nagyon keresettek azok a regények, amelyeket folytatásban közölnek a Hét című hetilapban. A szépirodalom, valamint a politikai és az ismeretterjesztő könyvek részlegének tavaly összesen 580 olvasója volt. Az előbbiből 14 365, az utóbbiból 2104 l'önyvet kölcsönöztek ki az év folyamán. A politikai és az ismeretterjesztő irodalom szaktermében, mely egyébként tanulóteremként is szolgál, 2710 kötet található. Külön polcokon vannak a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak művei, a további társadalompolitikai alkotások, az ismeretterjesztő művek és az orosz nyelvű irodalom. A filozófiai és a pedagógiai művekből nagy a választék. Érthető tehát, hogy a könyvtárat a levicei (Léva) pedagógiai iskola tanulói, valamint a Nyitrai Pedagógiai Kar és a Marxista Esti Egyetem hallgatói közül sokan látogatják — persze a környékről. A könyvtár ifjúsági és szép- irodalmi részlegében „olvasósarok“ található. Így a könyvtár látogatóinak lehetőségük van a folyóiratok olvasására és tanulmányozására. Az ifjúsági irodalom szaktermében 7 orosz nyelvű, a szépirodalom szaktermében összesen 19 magyar és szlovák nyelvű újság és folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Tavaly 611-en olvasták őket. Érdemes megemlíteni azt is, hogy televíziókészülék, rádió és lemezjátszó is található itt, továbbá azt, hogy a könyvtárnak fiókrészlegei is vannak. Az egyik a mikolai, a másik a nagypusztai városrészben. Ezeket önkéntes könyvtárosok vezetik. Nem sok, de a legkeresettebb könyveket az olvasók ezekben is megtalálják, s így nem kell a „központi“ könyvtárba gyalogolniuk. Mit mondanak a számok? A városi könyvtár 1972-ben szép eredményeket ért el. Ezt már a fenti számok „elárulták“, azonban sokkal szembetűnőbb, ha összehasonlítást végzünk. Mielőtt azonban ezt tennénk, vessünk egy pillantást a könyvtár múltjába. Amint arról Alžbeta Herzová, a könyvtár vezetője beszámolt, a régi járási könyvtár 1955-ben csupán 4000 kötettel rendelkezett, 93 olvasója 1200 könyvet kölcsönzött ki egy év alatt. A könyvtárosok persze nem elégedtek meg ezekkel az eredményekkel. Propagálni kezdték a könyveket, kiállításokat rendeztek és meglátogatták a nyugdíjasokat a lakásukon. Az eredmény: 1970-ben megkapták a „Példás népkönyvtár“ kitüntetést, s a könyvtár vezetője 1972-ben kerületi kitüntetésben részesült. 1970-ben, amikor a kitüntetést kapták, könyvtárunkban egy lakosra 2,97 könyv, 4,98 könyvkölcsönzés, egy olvasóra pedig 21 könyvkölcsönzés jutott. A város lakossságának 23,6 százaléka volt tagja a könyvtárnak. Nézzük az akkori szlovákiai átlagot. A százalékot kifejező számok sorrendben a következők: 1,78, 2,73, 20,2, 13,5. A könyvtár 1972. évi eredményeinek kimutatása pedig: 3,42, 5,7, 23,8, 24,09. Külön említést érdemel, hogy az idén március elsején a napi átlagos 40-nel szemben 178 látogatója volt a könyvtárnak, továbbá hogy a nyugdíjas Pavlisz Gyula és Csanaky KáQ 1904-ben a Pathé cég 3000 méter filmet forgatott Lev Tolsztojról. A szalagot most elővették az archívumból és francia—szovjet együttműködései új dokumentumfilmet készítenek belőle. Q A Cercle du Biblio-Phile nevű francia könyvklub Az orosz irodalom remekei című sorozatában kiadta Majakovszkij színműveit. A kötetben a Poloska, a Gőzfürdő és a Buffó- misztérium található, Michel Wassilichkov fordításában, Gü- bert Siqaux előszavával. Könözsi felvétele roly bácsi már több mint 30 könyvet kölcsönzött ki ebben az évben. Az olvasók érdekében A könyvtárosok a könyvek terjesztése céljából tavaly és az utóbbi hónapokban is jelentős tevékenységet fejtettek ki. Kiállításokat rendeztek a könyvtárban, a filmszínház előtermé- ben és a helyi hangszóróban propagálták a könyveket. Elsősorban a munkásmozgalommal kapcsolatosakat, továbbá a szovjet írók alkotásait. Az utóbbiak terjesztése céljából a múlt év végén járási verseny zajlott le. A könyvtárosok ennek keretében 9 akciót bonyolítottak le és 19 könyvkiállítást rendeztek. Ezenkívül a barátság hónapjában 17 orosz nyelvű újság és folyóirat „járt“ a könyvtárba. Az olvasók 598-szor kértek kölcsön szovjetunióbeli alkotásokat. A könyvtár a járási versenyben ötödik lett. A könyvtárosok gondoltak a „Nagy évfordulók“ címmel meghirdetett országos irodalmi vetélkedőre is. Több olyan könyvet vásároltak, amelyről feltételezték, hogy az olvasók majd keresni fogják. Ezekből jelenleg egy sincs a könyvtárban. Kikölcsönözték őket. A könyvtárosok az elkövetkezendő hónapokban a Madách Könyv- és Lapkiadó legutóbbi kiadványaiból szándékoznak vásárolni. Ez idei tevékenységükből az iskolások szavalóversenyének előkészítéséhez való hozzájárulásukat, a könyvhónapi akcióik közül az ugyancsak az iskolásoknak rendezett könyvekről szóló beszélgetéseket, 65 új könyv előzetes megvásárlását, valamint az ezek terjesztése céljából rendezett kiállításokat említhetjük meg. Ezenkívül — amint azt Barkó- czi Gyula, a vnb iskolaügyi és kulturális komissziójának titkára is hangsúlyozta — a vnb- től évente kapott 7000 korona ésszerű felhasználását. Ezt az összeget egyébként — és a könyvkölcsönzéstől származó „bevételt“ is — a könyvtárosok tavaly lemezjátszós rádió, könyvespolc, függönyök és szőnyegek vásárlására, valamint a könyvtári helyiségek festésére költötték. Végezetül elmondhatjuk: minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a lakosság kulturális színvonalának emelkedését. TŐZSÉR LAJOS Sikeres bemutató P. M. Bohúň a presovi képtárban Az esztétikai örömszerzés érdekében, de tájékozódásunk szempontjából is fontos, hogy olykor felfigyeljünk képtáraink munkásságára, tárlataik elrendezésére. Most a presovi képtárba látogattunk, hogy Peter Mo- chal Bohúň emlékkiállítását láthassuk. P. M. Bohúň 1822. szeptember 2-án Veličán született. Középiskoláit Rimaszombatban, Lő csén és Kézsmárkon végezte. A Képzőművészeti Főiskolát Prágában František Síra irányításával folytatta, majd Párizsban tanult különböző mestereknél. Főleg arcképfestéssel foglalkozott. Portréinak néprajzi, történelmi és sajátos nemzeti jelleget adott. Hazafias tartalommal, szociális telítettséggel festette műveit, melyeknek tar- talmiságát, tartózkodó, de sokatmondó taglejtésekkel, népi ihletésű, érzékletes Tátrai—Árvái háttér-miliőkkel jellemezte. Azon volt, hogy a biedermeieri polgárság finomkodó ízlésétől eltérően képi mondanivalóját egy élethűbb, realisztikusabb atmoszférái ú stílusban fejezze ki. Lengyelországban halt meg 1879. május 20-án. Régi mesterek munkásságának minél alaposabb művészet- történeti ismertetését tűzte ki céljául a prešovi képtár. Bohúň mester műveinek bemutatása igen hasznos tanulsággal járt és a művészet barátait is megörvendeztette. —szem— A CÉLTUDATOS CSELEKVÉSRE NEVELÉS A LEGTÖBB EMBERI CSELEKVÉSNEK megvan az oka és a célja. A gyermek tevékenysége, legyen az tanulás vagy más cselekvés, szintén célirányos, még akkor is, ha a gyermek kérdésünkre nem tudja megmondani, mit, miért és milyen célt követve cselekszik. A tevékenység céljának tudatosítása és főleg megindoklása, a tapasztalatok szerint később alakul ki, mint maga a cselekvés és a cél elérésének a tendenciája. A célirányos tevékenység lezajlik akkor is, ha a gyermek nem tudja megfogalmazni cselekvésének a célját. Ebből következik, hogy a gyermeki cselekvés céljai nem mindig ver- balizálódnak; sokszor érzelmi tényezők a célok. A pszichológusok véleménye eltér abban, hogy a tevékenységnek vannak nem tudatosított céljai is. A célok meglátása és észlelése az emberi tapasztalatok gyarapodásával tökéletesedik. Az emberi cselekvés céljai nem öröklöttek, hanem a fejlődés során jönnek létre. Minél korábbiak a célok, annál egyszerűbbek és konkrétabbak. A családi és az intézményes nevelésre ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gyermekeknek segítenünk kell azoknak a tapasztalatoknak a megszerzésében, amelyek célirányos cselekvésükhöz később alapul szolgálnak. E tapasztalatok elősegítik a célirányos cselekvés képzete és a vele kapcsolatos gondolkodás kialakulását. E tapasztalatok különösen akkor játszanak fontos szerepet, ha kellemes érzelmekkel párosulnak és ismételt átélésük a gyermek számára kívánatos. A cél vonzó jellege már önmagában is tevékenységre késztet. A céloknak mindig a gyermek életkorához mértnek kell lenniük, s fontos, hogy a cél által kiváltott cselekvési tendencia elég erős legyen ahhoz, hogy gyakran már a cselekvés előtt fennálló akadályokat a gyermek le tudja küzdeni. A célirányos cselekvés tendenciáját a meglevő állapotok (belső és külső) ugyanis gátolják. Ennek, valamint a cél vonzásának következtében a gyermekben feszültség, nyugtalanság, ké- nyelmetlenségi érzet alakul ki. Ha a szülők vagy a nevelők figyelemmel kísérik a gyermek magatartását, annak külső jegyeiből következtetni tudnak arra is, milyen mértékben sikerült a kitűzött (vagy javasolt) célt a gyermek számára vonzóvá tenniük. Meggyőződhetnek arról, hogy a cél elérését mennyiben sikerült motiválniuk. Minél közelebb kerül a gyermek a célhoz, tevékenységének irányultsága annál kifejezőbb, erőteljesebb lesz. Ha például a tanuló valamilyen vizsga előtt áll, tanulási tevékenysége hatékonyabb lesz a vizsga előtti napokban, mint pár héttel korábban. Nevelés- tani szempontból az volna helyes, ha a cél vonzása és a megvalósításra irányuló tendencia mindig optimális erősségű lenne. Az optimális cselekvési tendencia jelentősége abban van, hogy hatására azok a tényezők, amelyek a cél és a feléje irányuló tevékenység szempontjából másodlagos jelentőségűek, háttérbe szorulnak vagy eltűnnek a gyermek magatartásából, s helyettük a célra koncentrált magatartás kerül. A CÉLTUDATOS TEVÉKENYSÉGRE nevelés szempontjából fontos, hogy a szülők és a nevelők a gyermekekben helyes képzeteket alakítsanak ki a cél elérésének módjáról és eszközeiről. Formálniuk kell a gyermekek elvárásait saját cselekvésükkel szemben, ki kell alakítaniuk a gyermekekben az előrelátás képességét. A nevelés során nemcsak a célirányos tevékenység tudatosítása' fontos, hanem azon képesség formálása is, hogy a gyermekek előre lássák tevékenységük következményeit. E képesség kialakítására minden gyermekben megvannak a természetes feltételek. Igaz, e képességek kialakítása nagyon időigényes nevelőmunkát és sok-sok gyakorlást feltételez. A gyakorlás során a gyermekek képessé válnak meglevő tapasztalataik rendezésére és megszervezésére, azaz azokat a cselekvés céljának megfelelően kiválogatják, rendezik. Rászoknak a cselekvés irányítására és megtanulják, hogy a célokat csak aktív tevékenységgel érhetik el. A nevelés során gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a gyermeknek világos képzete van bizonyos tevékenységek céljáról, beszélni is tud róla, látja értelmét és jelentőségét, tevékenységét azonban nem mozgósítja elérésére, hanem megmarad az álmodozás szintjén. A jelenség magyarázata abban van, hogy a célképzet, a célról való gondolatok nem váltották ki a cél elérésére irányuló aktivitást, mert az adott helyzet gátlása erősebb volt, mint a cél vonzása. További ok lehet, hogy a gyermek ugyan látja a célt, vonzó is a számára, de kellő tapasztalat híján nem találja meg a cél eléréséhez vezető utat; hiányzik készsége, hogy tevékenységét megszervezze, hogy a vonzó célt elérje. Sokszor nincs elég önbizalma arra, hogy az ismeretlen utat végig járja. Az önbizalom hiánya a tapasztalatlanságra vezethető vissza. A tevékenység célja tehát csak abban az esetben hat motiváló erővel, ha a célképzet és a célról alkotott gondolatok olyan tevékenységi tendenciát váltanak ki, amely annak ellenére, hogy az adott helyzetben akadályokba ütközik, a korábbi tapasztalásból táplálkozó önbizalom és a tevékenység megszervezésének képessége révén átsegíti az egyént a nehézségeken és eljuttatja a kitűzött célhoz. A célképzet vonzása nemcsak ösztönző erőként hat- hanem bizonyos, a cél szempontjából fontos és tapasztalat- szerzésben szervezetté vált tevékenységet is kivált. AZ EMBERT nem mindig tudatosan megfogalmazott célok irányítják tevékenysége során. Előfordulnak esetek, amikor más tényezők és szituációk váltanak ki tevékenységi tendenciát. Az ember néha automatikusan, szokásból is reagálhat bizonyos többször ismétlődő helyzetekre. A nevelési folyamatban elsősorban a tudatosított célok elérésére törekszünk, habár a magatartás formálása szokások által is meghatározott, s ésszerűvé tétele szintén feladatunk. Az oktató-nevelő munkában a célirányos tevékenységre nevelés szükségessé teszi a világos célrendszert, a célok eléréséhez szükséges tevékenységi formák kiválogatását, a megfelelő feltételek létrehozását, a tapasztalatok rendszerbe foglalásának és aktualizálásának képességét. A szülők nevelőmunkájukat szintén bizonyos célok szerint szervezik meg, és több-kevesebb tudatossággal arra késztetik gyermekeiket, hogy a kitűzött célokat magukévá téve cselekedjenek. Sokan megfeledkeznek azonban arról, hogy a cél tudatosítása még nem elég annak elérésére. Mint fentebb vázoltuk, szükséges a gyermekek tevékenységének megszervezése is, különösen kezdetben, hogy a célok realizálásához megfelelő tapasztalatra tegyenek szert. A hangsúly a gyakoroltatáson van. Ez legyen sokoldalú, változatos, mert a gyermek csak így tesz szert a nehézségek leküzdéséhez szükséges jártasságokra. Azonos célokhoz különböző úton is el lehet jutni. Az életben a célok, különösen a távlati célok nem, a feltételek azonban elég gyorsan változnak. A gyermekeket erre fel kell készíteni. A közeli célok és a velük kapcsolatos feladatok megoldásában minél nagyobb gyakorlatra tesznek szert, annál magabiztosabbak lesznek az életcéljaikkal kapcsolatos problémák megoldásában. A KITŰZÖTT CÉLOK felölelhetik a családi vagy az iskolai életet, esetleg a kettőt együtt érinthetik. A céltudatos tevékenységre nevelésben nem szabad megfeledkezni a korhoz- mértség, a rendszeresség és a folyamatossság elvéről. KULACS DEZSŐ 1973. IV. 5 6
