Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-04 / 80. szám, szerda

Szocialista integráció az építőiparban Érdekes, és a maga nemében egyedülálló kiállítást nyitottak meg tegnap a bratislavai Tech­nika Házában (Dom Techniky, Bratislava, K oceľová 17). A ki­állítást, amely a „KGST — szo­cialista integráció az építőipar­ban“ nevet viseli,' a CSSZK és az SZSZK Építésügyi Miniszté­riumának dolgozói, a KGST Épí­tőipari Állandó Bizottságának tagjai rendezik. A kiállítás megnyitását meg­előző sajtóértekezleten az SZSZK Építésügyi Minisztériu­mának képviselői részletes tá­jékoztatást nyújtottak a szo­cialista államok közötti együtt­működés kérdéseiről az építő­ipar területén. Ivan Trunks mérnök, a minisztérium kül­földi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője, bevezető előadásában megemlítette, hogy bár az építőiparban a termelés helyhezkötöttségére, a felhasz­nált anyagok súlyára és terje­delmére való tekintettel nin­csenek olyan kedvező feltéte­lek a nemzetközi kooperáció fejlesztéséhez, mint más ága­zatokban. ennek ellenére itt is számos lehetőség kínálkozik a kölcsönösen hasznos együttmű­ködésre. Az elsősorban a tech­nológiai eljárások fejlesztésé* béri, a 'kutatómunkában, tehát az építészeti műszaki értelmi­ség munkájában nyilvánult meg, emellett kiterjedhet pél­dául az építőipari gépek fej­lesztésére és gyártására, egyes speciális építőanyagok közös, vagy szakosított termelésére, közös érdekű nagy beruházá­sok építésében való együttmű­ködésre, és nem utolsósorban konkrét építőipari tevékenység re, főleg a határmenti terüle­teken. A kiállítás a szakemberek és a laikusok számára egyaránt tanulságos. A látogatók megis­merkedhetnek itt a KGST-tag­államok építőiparában és épí­tőanyag-termelésében elért e- redményekkel, a gabonasilók, a hűtőtornyok és a gyárkémé­nyek építésében kibontakozó együttműködéssel, az egyes ál­lamok építőipari szakirodaimá­val és számos további érdekes­séggel. A kiállítás mondanivalójával kapcsolatban érdemes megem­líteni a KGST-tagállamok építő­ipari fejlesztési eredményeit. A Szovjetunió például már évekkel ezelőtt megelőzte az Egyesült Államokat a cement és a vasbetonelemek gyártásá­ban, a lakásépítésben, több építőanyag termelésében első helyen áll a világon. A cement­gyártás koncentrációjában a KGŠT-tagállamok egy üzemre számítva átlagosan évi 492 000 tonnát értek el, míg az USA- ban csupán 365 000 tonnát. A szocialista államok nagy sikereket értek el az építés ipari módszereinek bevezetésé­nél, főleg a lakásépítés terüle­tén. Jelenleg a házgyári elemek felhasználásában Csehszlová­kia és az NDK éri el a leg­magasabb arányt a világon (a tömeges lakásépítés 95 száza­lékban házgyári elemeket al­kalmaz); Lengyelországiján és Magyarországon ez az arány 60 százalékos, a Szovjetunióban 50 százalékos. A házgyári ele­mek felhasználási aránya az Iparilag fejlett nyugati álla­mokban sokkal alacsonyabb. Itt Svédország és Dánia éri el a legmagasabb arányt (60 %), az NSZK-ban a lakásoknak csu­pán 5—10 százalékát készítik házgyári elemekből. 1973. IV. 4. VIRAGQSKERT (ČSTK) — Az SZSZK fővárosa az idén egy nagy virágoskert­hez fog hasonlítani. A mintegy 10 283 négyzetméternyi terüle­ten fokozatosan a virágok mil­liói bontják ki szirmait. Az el­ső virág a tulipán lesz, amely­ből 250 000-et ültettek ki. A tulipánokat a nefelejcs, a száz­szorszép, az árvácska, a petú­nia, a nyári ibolya és más vi­rágok követiik. Az építőipari munkák gépe­sítési foka a KGST-tagállamok- ban a földmunkáknál már 1967- ben 75—98 százalékot ért el, az építőanyagok rakodási munká­latait 67—95 százalékban gépe­sítették, a betonkeverékek gyártását 19 százalékban auto­matizálták. A legmagasabb fo­kú gépesítést a Szovjetunióban érték el, ahol a földmunkákat 98,3 %-ra (CSSZSZK 87,5 %), az anyagrakodást 95,2 %-ra, a vakolási mun kákát 63,5 %-ra (CSSZSZK 18 %), a cementra­kodást 69s 3 %-ra (CSSZSZK 54,2 %) gépesítették. Az építkezési munkák iparo­sítását a szerkesztési felada­tok megrendelésre történő ki­vitelezése, valamint a magas fokú koncentráció és szakosítás is jellemzi. A KGST-tagorszá- gok építőipari vállalatai több­nyire munkások és techniku­sok ezreit foglalkoztató erősen gépesített szervezetek. Ezek a kombinátok nagy létesítménye­ket is képesek rövid időn belül felépíteni. A Szovjetunióban például a Togliatti Autóüzem építésénél egyetlen nap alatt 1 millió rubel értékű munkát, az NDK-beli eisenhüttestadti kohókombinát építésénél ugyan­csak 1 millió márka értékű munkát (kb. 3 millió korona) végeztek el. A KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködése ál­landóan bővül és erősödik, ami a jelentősebb objektumok kö­zös építésében is megnyilvánul. A szovjet és a csehszlovák épí­tők közösen építették például a „Testvériség“ gázvezetéket, amelyet 1967-ben adlak át ren­deltetésének, s most együtt építik a transzkontinentális gázvezetéket. Lengyelország és Magyarország közös szerveze­tet hozott létre a nagykohók salakjának építőipari felhaszná­lására. A romániai és a jugo­szláv építők óriási vízi erőmű­vet építettek a Dunán a Vas­kapunál, melynek építésénél szovjet berendezéseket alkal­maztak. A lengyel, a magyar és a jugoszláv építőmunkások kooperációban egész sor ipari és egyéb rendeleti! objektumot építenek Csehszlovákiában. A KGST Építőipari Állandó Bizottsága 8 szakosított mun­kacsoportban fejti ki tevékeny­ségét. Munkáját bizonyos fon­tossági sorrend szerint végzi. A jelenlegi legfontosabb feladat például az építőipar cement­szükségletének biztosítása 1980- ig. Annak ellenére, hogy egyre több új vegyipari és kohóipari termék érvényesül az építőipar­ban, a jelek szerint továbbra is a cement lesz a legfontosabb építőanyag, melynek nemcsak mennyiségét kell növelni, ha­nem műszaki tulajdonságait is tökéletesíteni kell. Ezzel kap­csolatban például a KGST-tag­államok rendeziik a gyártott ce­mentféleségek szabványait, s ezt a fontos alapanyagot egy­séges kategóriában fogják gyártani. A szabványosítás több más építőipari alapanyagra is kiterjed, bár az egyes országok eltérő tá rsada 1 mi-gazdasági helyzetéből nézve ez eléggé bo­nyolult folyamatnak ígérkezik. A KGST Építőipari Állandó Bizottságának legközelebbi 34. ülésszakára Berlinben kerül sor, amely a lakásépítés, a la­kó- és életkörnyezet kérdéseivel fog foglalkozni, ami az élet- színvonal növekedésének egyik legfontosabb tényezője. I makrai) A SZABADSÁG SZÜLETÉSNAPJA LADISLAV MARTINAK ELVTÁRS, BRATISLAVA FŐPOLGÁRMESTERE NYILATKOZIK AZ ÜJ SZÓNAK Felszabadulásunk 28. évfor­dulójára emlékezik ma Bratis­lava lakossága. Huszonnyolc évvel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a várost a di­cső Vörös Hadsereg a fasizmus járma alól. Ebből az alkalom­ból megkértük Ladislav Marti­nék elvtársat, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság fővárosa, Bratislava főpolgármesterét, vá­laszoljon néhány kérdésünkre. • Hogyan fejlődött Bratisla va a felszabadulás óta és mi­lyen tényezők befolyásolták a város szocialista arculatának kialakulását? — Először a feltett kérdés második felére szeretnék vála­szolni: milyen tényezők befo­lyásolták a városnak története folyamán azelőtt soha nem ta­pasztalt óriási fejlődéséi? En­nek a nagyszerű előrehaladás­nak a fő mozgatóereje, alapve­tő eszmei-politikai rugója ma­gából a szocialista társadalmi rendszerből származik. Sem a legideálisabb természeti, klima- ti kai vagy egyéb tényezők nem képesek egy város és a társa­dalom fejlődését olyan döntő mértékben befolyásolni, mint annak a társadalmi rendszer­nek a jellege, melyben a társa­dalom, illetve a város arcula­ta formálódik. Elért sikereink alapja tehát a szocializmusban gyökerezik, továbbá abban, hogy munkánkban érvényesít­jük Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a munkásosz­tály vezető szerepét. Az embe­rek között kialakult szocialista kapcsolatok a tömegekben rej- • lő óriási kezdeményező erőt szabadítottak fel, mellyel talál­koztunk a múltban és találko­zunk ma is. Ennek kapcsán említem meg, hogy városunk dolgozói a Győzelmes Február 25., a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. és Bratislava, valamint hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére érté­kes, hosszú lejáratú szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el. A város fejlődése tehát hatal­mas méreteket ölt és gyakorla­tilag minden irányba kiterjed. Nézzük csak meg az egyik leg­fontosabb városalkotó tényezőt: a lakásépítkezést. A felszabadu­lás évében Bratislavának 31 766 lakása volt, ma ez a szám túl­haladja a 90 000-et. A lakos­ság száma túlszárnyalja az akkori kétszeresét. Míg 1945- ben 143 227, ma 320 000 lakosa van. Ezzel Bratislava Csehszlo­vákia harmadik legnagyobb vá­rosa lett. Óriási fejlődést ért el az ipar. Főleg a gumi- és a vegyipara jelentős. Az említett ágazatok a város ipari üzemei bruttó termelésének 41 százalé­kát teszik ki. Az ipar és más ágazatok fejlődése következté­ben jelentősen nőtt a nők fog­lalkoztatottsága. Ezt egy szám­adat is bizonyítja: míg 1956- ban a nők 35,2, 1970-ben már 43,4 százaléka lépett munkavi­szonyba. Bratislava a környező falvak lakosainak is nyújt munkalehetőséget, ugyanis az SZSZK fővárosában munkavi­szonyban levő dolgozók 30 szá­zaléka a város környékén levő falvakból jár munkába. Főleg 1948 után került sor olyan je­lentős lépésekre, melyek a vá­ros mai ipari jellegét döntően befolyásolták. Nagy jelentőségű ipari létesítmények építését kezdték meg akkor. Ezek közé tartozik a Slovnaft, a Béke­üzem, a műszaki célokra szánt üveggyártással foglalkozó üzem, a Meopta, az élelmiszeripari gépeket gyártó üzem, a panel- gyár, a Pórobeton és még sok más üzem. • Milyen feladatok és prob­lémák megoldásával foglalkoz­nak jelenleg a fővárosi irányi- ló szervek? — Sok gondot okoz a város közművesítése és a szolgálta tások hálózat á na k bővítőn Ladislav Martinak Ezen a vonalon bizonyos mér­tékű lemaradás mutatkozik, melyet szeretnénk felszámolni. Tudatában vagyunk annak, hogy nem olyan kérdésekről, prob­lémákról van szó, melyek egy­két év alatt megoldhatók, nem is szólva arról, hogy az ezzel összefüggő munkálatok jelen­tős mennyiségű beépítésre, fel- használásra szánt anyagot, ka­pacitást és anyagi eszközöket igényelnek. Égető kérdésekről van szó, mert a jelenlegi viszo­nyok nincsenek arányban egy nagyváros, főleg egy főváros szükségleteivel. Az a helyzet ugyanis, hogy több szolgálta­tás színvonala messze elmarad a szlovákiai és a csehszlovák átlagtól. Bizonyítja ezt például az egészségügyi intézmények alacsony ágyszáma, az orvosok száma, a kiskereskedelmi háló­zat terjedelme és így tovább. Bratislavában például egy or­vosra 596 lakos jut, míg ez a szám országos viszonylatban 436, szlovákiai viszonylatban pedig 466. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy városunkban egy orvosra — a szlovákiai át­lagot véve alapul — 130 lakos­sal több jut. Tény, hogy az utóbbi időben bővült a keres­kedelmi hálózat, de nem elég séges mértékben. Egymillió ko­ronás kiskereskedelmi forgal­mai 21,8 négyzetméteres terüle­ten bonyolítanak le városunk­ban fez a CSSZSZK viszonyla­tában 24,2 négyzetméter), az ipari cikkek eladása Bratisla­vában átlagban 18,2 négyzet- méteren, míg csehszlovákiai vi­szonylatban ez 29,4 négyzetmé­teres területen történik. Bratis­lavában az élelmiszeripari cik­kek árusításánál 7500, az ipar­cikkeknél pedig 16 300 négy­zetméter terület hiányzik. Ami a közétkeztetést illeti, cseh­szlovák viszonylatban 1000 la­kosra 90, Bratislavában pedig 65,6 asztal jut. Ez tulajdonképpen csak egy problémakör. A másik — ami jelenleg sok problémát okoz — a városi lömegszállítás. A tö­megközlekedéssel szemben tá­masztott igények ugyanis az utóbbi időben olyan méreteket öltenek, melyeket korábban senki sem tételezett fel. Míg a felszabadulás évében a városi tömegközlekedési eszközök 36,5 JÁN TURAN: Bratislava felszabadulása Tavasz volt, derűs, meleg napok, óm rejtélyesek különösképpen; gyermekek és a beteg aggok nem napoztak a verőfényben. Az óvóhelyen gubbasztottak csöndes halak, szívükből vágy kelt, mint a viróg a fákon, hogy tűnjön nyomor, rettegés: jajszavak némuljanak s hulljon le járom. Virágba szökött a vágy - új nap éledt és minden szívbe friss erejét hozta, ujjongó tavasz nagy Duna vizének hatalmas testét végigaranyozta. Tank dübörög a városon, rajt hősök: vörös katonák . . . Üdvözlünk és áldunk! Ismeretlenek, mégis ismerősök. Ti hozzátok a vágyott szabadságunk! Tavasz melege csókol embert, növényt. Nagy hála száll a tenger ibolyából és fiúcskák, lányok viola özönét fűzérré kötik szív indulatából. Sosem voltak ily derűs napoki Rigó sem fütyült még ily csodaszépen, gyermekek és o beteg aggok újra napoznak a verőfényben. Sípos Győző fordítása millió lakost szállítottak éven­te, ez a szám 1972-ben 217 mil­lióra emelkedett. Ha ezt a nö­vekedést a lakosság szaporu­latához viszonyítanánk, 2:5-ös arányszámot kapnánk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakosság az egykorinak a kétszeresénél valamivel többet gyarapodott, míg a tömegközle­kedési eszközöket igénybeve­vők száma több mint az ötszö­rösére emelkedett. A várost át­szelő utak száma 1945-ben 262, 1970-ben pedig 645 volt. A tö­megszál lítássa! kapcsolatos problémák tehát bonyolultak, melyeket lényeges, komplex in­tézkedések nélkül nem is lehel megoldani. Eddig már több, ja­vulást célzó határozatot fogad­tunk el. Ezek közé tartozik a lépcsőzetes munkakezdés, mely mérsékeli a tömegszállító esz­közök reggeli és délutáni túl­zsúfoltságát. Lényegében nem egy népszerű, de szükséges, sőt elengedhetetlenül szükséges in­tézkedés volt ez. Sok gondot okozott a lakos­ság egészséges ivóvízzel való ellátása. Míg 1945-ben az egy lakosra eső vízszükséglet per­cenként 150 liter volt, ma ez a szám 500 literre nőtt. Lénye­ges javulásra akkor került sor, amikor üzembe helyeztük a Ka­linovo és Hamuliakovo közelé­ben fúrt új kutakat. További in­tézkedéseket is foganatosítot­tunk, melyek célja a vízellátás javítása. • Milyen lesz. Bratislava a következő évtizedekben? — Feltételezzük, hogy to­vábbra is intezíven fejlődik minden irányban, hogy jelentős javulást érünk el a közműve­sítés terén, melyről már a be­szélgetés elején szóltam, hogy még jobban kidomborodik a város életstílusának szocialista jellege. Kidolgoztuk a város további fejlesztésének vezérfo­nalát, melyet természetesen — ha szükséges — módosítunk a 2000. évig szóló, e napokban befejezésreikerülő városfejlesz­tési terv követelményeinek megfelelően. Ezt a tervet — melyet az illetékes intézmé­nyek és szervek szakértőinek bevonásával készítünk — ez év első felében a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya is elbírálja. Ez a tervezet magá­ban foglalja a városunk új ar­culatának kialakításától elvá­laszthatatlan intézkedéseket, melyekkel kapcsolatban felté­telezzük, hogy a város gazda­sági és kulturális téren to­vább fejlődik, épül, szépül, es fellendül a tudományos tevé­kenység is. Éppen ezekben a napokban kezdtünk hozzá ünnepélyes ke­retek között Közép-Európa leg­nagyobb lakótelepének az épí­téséhez Petržalkán. A nyilvá­nosságot már tájékoztattuk ar­ról, hogy Petržalkán fokozato­san 50 000 lakásegységet épí­tünk fel több, mint 150 000 em­ber számára. A lakásoknak ez­zel az egy helyre történő, ilyen arányú csoportosításával azt érjük el, hogy Bratislava — az eddigi szétszórtságával ellentétben — egyenletesebben lakott város lesz a Duna két partján. Ez a nagyarányú fejlődés és az említett nagyszerű távlati terv egyedül annak köszönhető, hogy 28 évvel ezelőtt felszaba­dította városunkat és később hazánkat a dicső Vörös Had­sereg és ezzel megteremtette a nemzeteink alkotókezdeménye­zésének kibontakoztatásához, a szabad élet megteremtéséhez szükséges feltételeket. Állan­dóan tudatosítjuk, hogy a Szov jetunióval való szilárd és meg­bonthatatlan barátságunk az egyedüli biztosítéka építőmun­kánk zavartalan végzésének, ez a barátság további gyönyörű távlatokat nyit előttünk, melye­ket népünk és a szovjet embe­rek vérrel pecsételtek meg a második világháború idején a fasizmus ellen folytatott heroi­kus harcban. Ezért gondolunk ma tisztelettel és hálával 1945. április 4-re, amikor a szovjet katonák kivívták városunk és hazánk lakosai részére a hőn óhajtott szabadságot Köszönöm a beszélgetést. ' KOMLÚSI LAJ£»S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents