Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-03 / 79. szám, kedd

NYIKOLAJ POÜGORNIJ, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagját, a Dél-vietnami Köztár­saság külügyminiszterét és az általa vezetett küldöttség tag­jait. GAAFAR NIMERI szudáni el­nök Nicolae Ceausescu román elnök meghívására hétfő délu­tán hivatalos látogatásra Buka­restbe érkezett. A délutáni órákban megkezdődtek Ceau­sescu és Nimeri hivatalos tár­gyalásai. Alekszej Koszigin Olof Palme svéd miniszterelnökkel az arlandai repülőtéren. (Telefoto: ČSTK — UPI) MAGAS KITÜNTETÉS sok Alekszej Koszigin és Olof Palme miniszterelnök között. A nyílt, baráti légkörben lefolyt megbeszéléseken a két állam­férfi a Szovjetuniónak és Svéd­országnak a világbéke és biz­tonság érdekében folytatott együttműködéséről és más, a két felet érdeklő nemzetközi problémákról tárgyalt. Napiren­den szerepeltek a két ország kapcsolatainak további fejleszté­sét érintő kérdések is. üzenetben köszöntötte a Nyugat berlini Szocialista Egységpárt elnökét kitüntetése alkalmából. AZ ARAB ORSZÁGOK EGYÜTTES ERŐFESZÍTÉSÉÉRT Stockholm — Alekszej Koszi- ifin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke tegnap hivata­los látogatásra Svédországba ér­kezett. A stockholmi repülőtéren a szovjet kormányfőt Olof Palme miniszterelnök, a svéd kormány tagjai és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. A tegnapi nap folyamán meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki Gerhard Da- neliust, a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt elnökét hat­vanadik születésnapja alkalmá­ból. Daneliusnak a fasizmus el­len a demokráciáért és a béké­ért vívott harcban szerzett érde­meiért, valamint a nyugat-ber­lini lakosság és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok meg­teremtéséhez való nagy hozzá­járulásáért adományozták e ma­gas szovjet kitüntetést. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A SZOMÄLI nemzetbiztonsá­gi bíróság vasárnap szabad­lábra helyezte az 1969. október 21-én katonai puccsal megdön­tött kormány 18, eddig fogság­ban tartott tagját. Kairó — Az Arab Liga Ta­nácsa vasárnap háromórás zárt ajtók mögött megtartott ülésén megkezdte a Mahmud Riad fő­titkár által a közel-keleti hely­zetről előterjesztett politikai je­lentés megvitatását. A tanács politikai bizottsága albizottságot hozott létre, amelynek az a fel­adata, hogy határozatterveze­tet szövegezzen meg azokról az e 11 e n i n té zikedé sek r ő ], amelyeket az arab államoknak kell tenni­ük, tekintettel az Egyesült Ál­lamok Izraelbe irányuló folyta­tódó fegyverszállításaira. Mahmud Riad az ülésszakot megnyitó beszédében hangsú­MAGYARORSZÁG felszabadu­lásának 28. évfordulója alkal­mából hétfőn Moszkvába érke­zett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Apró An­talnak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Társaság elnökének vezetésével. A FRANCIA Kommunista Párt tagjainak száma a párt XX. kongresszusa (1972. XII. 13— 17.) óta 39 107-tel nőtt. Ötszáz- harminchárom új pártsejtet hoztak létre: 271-et vállalatok­nál, 153-at városi lakótelepe­ken, 109-et vidéken. ADAM MALIK, indonéz kül­ügyminiszter vasárnap Djakar- tából Új-Delhibe utazott, ahol indiai kollégájával, Szvaran Szingh-gel a kétoldalú kapcso­latokról folytat megbeszélése­ket. lyozta, hogy az Izraelnek nyúj­tott amerikai támogatás külö­nösképpen pedig a legutóbbi fegyverszállítás súlyosbítja a közel-keleti helyzetet, éppen ezért az arab országoknak együttes és koncentrált intézke­déseket kell tenniük a veszély elhárítására. Riad az újságírók­nak adott nyilatkozatában kije­lentette: véleménye szerint az arab országok problémáinak megvitatására a csúcsértekezlet lenne a legmegfelelőbb fórum. Közölte, hogy az Arab Liga Ta­nácsának ülésszakán javasolja egy ilyen magas szintű tanács kozás összehívását. ' DÉL-VIETNAMBAN MÉG NEM HALLGATTAK EL A FEGYVEREK 1973. IV. 3. BUDAPESTI LEVÉL E z a huszonnyolcadik áp­rilis 4-e; valóban a leg­nagyobb nemzeti ünnep a mai Magyarországon, hiszen amikor 1945. április 4-én a Dunántúl legnyugatibb sarkából is kita­karodtak a nácik és magyar cselédeik, az ország történel­mének minden ízében új szaka­szába lépett. A magyar történe­lem viharos századai után, amelyekben csak néha-néha ér­te az országot a demokrácia napsütése, — 1848—49 forradal­mának és szabadságharcának idején, vagy 1918—19-nek a polgári demokratikus forrada­lomtól a Tanácsköztársaság 133 napját is magába foglaló gyö­nyörű időszakában — először lehetett a nép nemcsak része­se, hanem formálója is sorsá­nak. De hát minden ünnepnapnak közös tulajdonsága: előtte is, utána is hétköznapok vannak, és egy ország életében a fény­lő ünnepnapokon túl mégis­csak a hétköznap a meghatáro­zó. A magyar hétköznapok dol­gos, teremtő folyamatának mér­legét éppen a legutóbbi idő­szakban, március harmadik he­tében készítette el az Ország­gyűlés. A tavaszi ülésszak rö­vid három napba sűrítve rend­kívül lényeges kérdésekkel fog­lalkozott. A Minisztertanács el­nökének beszámolója a kor­mány munkájáról áttekintette mindenekelőtt a legutóbbi idő­szakok legfontosabb párthatáro­zatának, a múlt év novemberé­ben hozott központi bizottsági határozatnak végrehajtását. 'rock fenő beszámolója elemez­te az egész gazdasági élet je­lenlegi helyzetét, külön kitérve arra az alapvető gazdaságpoli­tikai elvre, hogy gazdasági építőmunkánk értelme a lakos­ság szükségleteinek mind jobb kielégítése. Érdemes a kor­mányelnöki beszámolónak az Hanoi — A Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes kormánya vasárnap nyilatkozatot tett köz­zé a Vietnamról szóló párizsi megállapodásnak az elmúlt két hónapban történt végrehajtása tárgyában. A nyilatkozat emlékeztet ar­ra, hogy Dél-Vietnam lakossága és fegyveres erői a megállapo­dás aláírása után, a népi fel­szabadító erők és a DIFK felhí­vásának eleget téve, szigorúan betartották a tűszünetet és lel­kiismeretesen végrehajtották a megállapodás rendelkezéseit az ellenőrzésük alatt álló területe ken. Ugyanezen idő alatt az ame­rikai és a saigoni kormány szakadatlanul és egyre súlyosab­ban szegte meg a megállapodás több rendelkezését. A saigoni adminisztráció az Egyesült Ál­lamok bátorításával több tízezer terület szerzési hadműveletet in­dított, harci repülőgépei napon­ként kétszáz bevetésben bom­bázták a lakosságot. Mérgező vegyianyagokat szórtak le. Ezek szerint Dél-Vietnamba i még nem valósult meg a tűz­szünet —, hangsúlyozza a nyi­latkozat. Számos térségben még nem hallgattak el a fegyverek, más térségekben továbbra is tombol a háború. E rendkívül súlyos helyzet közvetlenül ve­szélyezteti a tartós béke megőr­zését Dél-V ietnamban. „A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya erélyesen elítéli az Egyesült Ál­lamok és a saigoni kormányzat összeesküvéseit és mindezen cselekményeit — hangsúlyozza a kormánynyilatkozat, és határo­zottan követeli, hogy az Egyesült Államok vonja ki egész katonai személyzetét Üél-Vietnamból, szüntesse be az illegális fegy­ver-, lőszer és egyéb hadianyag szállítást, végérvényesen vessen véget katonai beavatkozásának, s hajtsa végre a Vietnamra vo­natkozó párizsi megállapodást. Saigon bojkottól Saigon — A Thieu-rezsim lé­giereje szombaton és vasárnap is bombázta Saigontól északra azokat a felszabadított terüle­teket, amelyek a saigoni had­sereg Tong Le Chan-i támasz­pontját zárják körül. A saigoni kormány egyidejűleg a felsza­badító erőket vádolja azzal, hogy támadják a támaszpontot. A helyzet tisztázására a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottság helyszíni vizsgálatot határozott el, s vasárnapi ülé­séről kiadott felhívásában fel­kérte a DIFK-et és a saigoni kormányt, hogy sürgős intézke­désekkel tegyék lehetővé a vizs­gálat megtartását. A DIFK kész­séggel hozzájárult a megfelelő intézkedések meghozatalához, de a saigoni kormány képviselője kijelentette, hogy amíg kéré­seit nem teljesítik, addig a sai­goni kormányzat bojkottálja a kétoldalú katonai vegyes bizott­ság üléseit. Laoszi tiltakozás Hanoi — A Laoszi Hazafias Front pártjának Központi Bizott­sága hétfőn erélyes hangú nyi­latkozatban ítélte el a vientianei felet a február 21-én aláíárt tűzszüneti megállapodás súlyos megsértése, a koalíciós kormány megalakításáról folytatott tár­gyalások elnyújtása és a haza­fias erők elenőrzése alatt ái!ó területek elleni folyamatos tá­madások miatt. A hazafias erők tiszteletben tartják a tűzszüne­tet — állapítja meg a nyilatko­zat, majd követeli, hogy a vien­tianei kormány azonnal szüntes­se be támadásait, vonja viss/.a csapatait a február 21-i előtti állásokba. Thieu Nixonnal tárgyal San Clemente — Thieu sai­goni elnök a Hawaii-szigete­ken töltött egynapos pihenő után vasárnap este megérkezett Los Angelesbe és onnan nyojn- ban továbbutazott Nixon elnök San Clemente-i rezidenciájáia. A tárgyalások a két elnök kö­zött tegnap kezdődtek meg. L ,s Angelesben katonai pompával állami fogadtatást biztosítottak a saigoni elnöknek. A saigoni—amerikai csúcsér­tekezleten a Thieu-rezsimneK nyújtandó amerikai politikai, katonai és gazdasági segítség­ről lesz szó. Thieu — a DiJA washingtoni értesülése szerint — személyére és rendszerére nézve afféle szavatossági nyilat­kozatot követel az Egyesült Ál­lamoktól, valamint Ígéretet ar­ra, hogy az amerikai légierő „szükség esetén“ felújítja táma­dásait Vietnamban. árstabilitásra és az árellenőr­zésre vonatkozó néhány meg­állapítását külön is idézni, an­nál is inkább, mert Fock Jenő hangoztatta: az árstabilitás biz­tosítására és a szigorúbb árel­lenőrzésre a kormány széles­körű intézkedési tervet dolgo­zott ki. A miniszterelnök el­mondta: a fogyasztói árszínvo­son Is változtatni kell. A szo­cialista társadalom minden te­rületén azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelős­séget éreznek, és annak érde­kében gondokat is vállalnak magukra". Rendkívül érdekes volt ebből a szempontból egy Pest megyei ÜNNEP ÉS HÉTKÖZNAPOK nal 1968—72 között, négy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez- évben 3,6 százalékkal. „Arra kell törekednünk, hogy a ter­vezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg" — mondotta Fock Jenő, megemlítve, hogy március 1-től, egyidőben az ipari és épí­tőipari munkások központi bér­emelésével, amely a hátralevő tíz hónapban 2,3 milliárd fo­rinttal növeli a munkások jö­vedelmét, csökkent egyes ruhá­zati termékek ára és még to­vábbi árcsökkentés is lesz az idén olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő áruala­pot tud biztosítani a kormány­zat. Volt a kormányelnöki beszá­molónak egy különlegesen nagy figyelemmel kísért része: az egész magyar közvéleményt foglalkoztatja a népszaporulat alakulásának kérdése, amely­ről a miniszterelnök a többi között elmondotta: „A tudatos családtervezést továbbra is né­pesedéspolitikánk alapjának te­kintjük. Nem akarunk olyan megszorításokat bevezetni, ami­lyenek régebben érvényben vol­tak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassák, akarnak-e, illetve hány gyerme­ket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogá­képviselő, dr. Vámosi Erzsébet főorvos felszólalása, aki nagyon világosan megmondotta: a nép- szaporulat kérdésében is érez­hető az urbanizáció hatása és ez a családok nagyságának ala­kulásában is érzékelhető. Vi­tathatatlan tény persze az is, hogy a nőknek a termelésben és a társadalmi életben való egyre fokozottabb részvétele ott tükröződik a demográfiai adatokban is. Egyszóval ki­mondható: az életszínvonal kétségtelen emelkedése, a jó­lét növekedése egyáltalán nem a születések számának növe­kedését hozta magával. Járási főorvos, azaz a magyar vidék társadalmi-egészségügyi képé­nek hivatott ismerője hangoz­tatta a Parlamentben: a jelen­legi népesedési politika néhány szempontból korrekcióra szorul — arra van szükség, hogy tu­dományosan vizsgáljuk meg, a magyar társadalom jelenlegi helyzetének legjobban megfe­lelően kíséreljük meg megha­tározni, milyen feltételek szük­ségesek az optimális születési szám eléréséhez. Jó néhány más hazai gazda­sági és politikai kérdés mellett — a többi között az Országgyű­lés tavaszi ülésszaka igen fon­tos törvényt alkotott a büntető- eljárás egi/szerűsítéséről és mi­után megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét (újra dr. Sza­káts Ödön tölti be ezt a tisz­tet), hat interpelláció is el­hangzott. (Egy rendkívül érde­kes interpelláció a hatból: a vidéki körzeti orvosok kérdését, azaz a vidéki lakosság orvosi ellátását érintette. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter részletes válaszában a többi között elmondotta: vidéken a tízezer lakosra számított orvo­sok száma az utóbbi időben 11- ről 17-re emelkedett.) A világsajtó, amely a magyar parlament üléséről az általá­nos szokásoknak megfelelően megemlékezett, külön is kie­melte az egyik világpolitikai kérdést, azt, amelyet Fock Je­nő meglehetős részletességgel kifejtett: a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak kérdését. Érdekes volt megfi­gyelni, hogy még azok a la­pok is, amelyeket aligha lehet a szocialista országok iránti különleges szimpátiával meg­gyanúsítani, milyen világosan ismerték fel: a józan, reális magyar álláspont természetesen újra a szocialista internaciona­lizmus jegyében fogalmazódott meg. Fock Jenő ugyanis hang­súlyozta, hogy az NSZK és a szocialista országok kapcsola­tainak útjában van még egy megoldatlan probléma, ez pe­dig a müncheni diktátum ér­vénytelenítésének kérdése. Fock Jenő egyenesen megmon­dotta: „országunk és a Német Szövetségi Köztársaság diplo­máciai kapcsolatai felvételének kérdését nem kezeljük elszige­telten, azt hazánk és szövetsé­geseink érdekeivel összhangban kívánjuk megoldani. Ügy vél­jük, a müncheni diktál um ér­vénytelenítésében való megál­lapodás Csehszlovákia és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya között az utolsó aka­dályt is eltávolítaná országaink diplomáciai kapcsolatai felvéte­leinek útjából". A felszabadulás évfordulójá­nak alkalmát, ünnepét említet­tük bevezetőben — hadd fejez­zük be a magyarországi körké­pet egy hamarosan bekövetkező igen jelentős belpolitikai ese­mény megemlítésével. Április 15-én lesz Magyarországon a ta­nácstagok általános választású, s elmondható, hogy a most már teljes egészében kibontakozolt választási kampány, a sok-sok ezer gyűlés, a tanácstagok je­lölésének széles, demokratikus folyamata azt mutatja: kie­gyensúlyozott, egészséges és jó a politikai hangulat Magyaior­szágon. A Magyar Szocialista Munkáspárt körül valóban olyan széles, cselekvő politikai egység bontakozott ki, amely gyakorlatilag magában foglalta a dolgozók összességét. Az egyik választási gyűlésen, Nagykátán felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa főtitkára is. Gáspár Sándor a munkáról, és a becsületes dol­gozó embereknek arról az el­ítélő álláspontjáról szólt, ame­lyet akkor éreznek, ha valaki munka nélkül, ügyeskedéssel akar magának jogtalan előnyö­ket szerezni. Erőteljesen meg­tapsolták, amikor hangoztatta: egyik legnehezebb feladat a párt, a kormány és a tanácsuk előtt is a különböző érdekek egyeztetése. Mindig a társadal­mi érdek elsődleges. A tanács­választásokon is azokat az em­bereket jelölik, s azok az em­berek kerülnek majd a taná­csokba, akik ennek a gondo­latnak a jegyében élnek és dol­goznak: az első a köz, a szo­cialista társadalom érdeke. GÁRDOS MIKLÓS ALEKSZEJ KOSZIGIN SVÉDORSZÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents