Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-29 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
SIKER, KUDARC, KÉSZÜLŐDÉS Vége Clay pályafutásénak? „Megrendezzük az olimpiát...” sérülés megakadályozta abban, hogy győztesként hagyja el a szorítót. A szakemberek közül sokan — akik végignézték a mérkőzést — azt állítják, hogy Mohammad Ali lassú volt, reflexei nem működtek, bár a 3. és a 11. menetet így is ő nyerte meg. A győzelemnek önfeledten örülő 28 esztendős Ken Norton 1968-ban kezdte profi pályafutását, és tavaly még csak a B-csoport nyolcadik helyén tartották nyilván. A mérkőzés után magabiztosan jelentette ki: — Edzőm megmondta, mit tegyek, hogyan győzhetem le Clayt. Nem szabad őt egy másodpercig sem nyugodtan hagyni. Ezt csinálta Frazier is, amikor a világbajnoki címet megszerezte. Nekem is bevált ez a taktika, és bármelyik világklasszis ökölvívó ellen kiállók. A legszívesebben most Frazier ellen lépnék a szcrítóba, utána pedig Foreman világbajnok következhetne. Ki is ez a Ken Norton? Már amatőr korában felfigyeltek rá. 26 mérkőzésből huszonnégyet megnyert, ebből tizenkilencet kiütéssel. Négy éven át az amerikai tengerészeknél szolgált. Mint profi csak egyszer szenvedett vereséget. Clay elleni győzelméért 50 000 dollár ütötte markát. Mohammad Ali viszont 210 000 dollárt kapott. így egyeztek meg. Norton az anyagiakon kívül az észak-amerikai bajnoki címet is megszerezte. Természetesen most az érdekel mindenkit, vajon ez a vereség véget vet-e Cassius Clay kétségtelenül sikerekben gazdag pályafutásának? Clay 43 profi mérkőzésen csupán kétszer szenvedett pontozásos vereséget: 1971. március 8-án Fraziertől és most Nortontól. Amikor 1970 ben Clay hároméves kihagyás után ismét szorítóba lépett, sokkal jobb benyomást keltett, mozgékonyabb és ütőképesebb volt, mint a legutóbbi Norton elleni találkozón. Kérdés, vajon az a tizenegy mérkőzés, amit a Frazier elleni összecsapás utáni két év leforgása alatt vívott, nem volt-e túl sok a harmincéves Alinak. Egy bizonyos: a Foreman ellen kilátásba helyezett és nagy anyagi hasznot ígérő összecsapásról lemondhat. K. f. A montreali olimpiai stadion makettje Wuttie Eugeae-ben az amerikai atléták válo- gatóver**myén állította be Snell világcsúcsát Ki nek sikerül? Egy „szakállas“ világcsúcs vár megjavításra. Az új-zélandi Peter Snell, a római olimpia 800 méteres aranyérmese 1962. február 2-án Christchurch- ben két világrekordot futott, és a 800 méteren l:44,3-nél állt meg az óramutató. Ezt az időt azóta sem tudták túlszárnyalni, csupán beállítani (Doubell és Wotlle). Snell 1964-ben a tokiói olimpián 800 és 1500 méteren egyaránt aranyérmet nyert. Ö volt a negyedik atléta a világon, akinek ez sikerült. Előtte az amerikai Sheppard 1908-ban vitte véghez ezt a bravúrt. Snell edzőjének Tokió után még az volt a meggyőződése, hogy védence saját maga szárnyalja túl ezt az időt, de Snell aránylag fiatalon visszavonult. A szakemberek véleménye szerint már az idén esedékes az új világrekord. Ki lesz az, aki néhány másodpercet lefarag a fennálló világcsúcsból, arra senki sem mer határozott választ adni. Az utóbbi időben jó néhány középtávfutó ért el figyelemre méltó eredményt: Doubell és Wottle 1:44,3, Kip- rugut és Vasala 1?44,5, Broberg 1:44,7, Swenson 1:44,8, Kemper és Adams 1:44,9. Ezeket az időeredményeket különböző feltételek között, különböző időpontokban és versenyeken futották. Snell a világcsúcsot füvespályán állította fel segítőtárssal. Ez a recept látszik különben a legalkalmasabbnak az új rekord elérésére. Az említett atléták közül bármelyik megjavíthatja a világcsúcsot, ha akad olyan társa, aki hajlandó öt az első négyszáz méteren „húzni“. Megtörténhet azonban, hogy két világklasszis futó összecsapása eredményezi majd az új rekordot. Az utóbbi hetekben sokat emlegetik a dél-afrikai Danis Maian nevét, az új világcsúccsal kapcsolatban. Ez a 22 éves atléta valóban kitűnő adottságokkal rendelkezik, de csak az idén robbant be a világ élvonalába. Maian első nagy versenyére 1966-ban került sor, amikor 16 éves korában a délafrikai bajnokságon figyelemre méltó 49,6 másodperces idővel nyerte a 400 métert. 800 méteren csak a harmadik helyen végzett. 1969-ben 1:47,9 volt legjobb ideje, s ennek köszönhette, hogy mint a válogatott tagja európai portyán vehetett részt. Két évvel később figyelt fel rá és barátjára, Bro- bergre a világ, amikor 1:44,7, illetve 1:45,1 perces kiváló időt értek el. Most nagyon készül a Pretoriában megrendezésre kerülő nemzetközi versenyre, majd utána európai vendégszereplésen vesz részt. Nem titkolja, hogy itt, kontinensünkön akar az l:44-es idő közelébe jutni. A profi ökölvívásban az 1973-as esztendő már két hatalmas meglepetéssel szolgált. Az első Frazier Foremantól elszenvedett kiütéses veresége volt, a második a Clay—Norton összecsapás, illetve az utóbbi győzelme. San Diego sportcsarnokában 12 000 néző önfeledten ünnepelte a város szülöttjének, Ken Nortonnak a győzelmét. Clay állt a szorítóban és hallgatott. Egyszerűen azért, mert nem tudta a száját kinyitni. Az első menetben ugyanis Norton balegyenese állkapcsát törte. Edzője minden menet után kérte, adja fel a további küzdelmet, de Clay hajthatatlan maradt. Utána kórházba szállították; az orvosok véleménye szerint hat hétig nem tud majd beszélni, és három hónapon át nem léphet szorítóba. így a július 14-re tervezett Rudi Lubbers (hollandJ elleni mérkőzés nagyon kérdéses. C!ay hősiesen viselkedett, de ez a komoly Norton jobbegyenesét igyekszik Clay hárítani Jean Drapeau, Montreal polgármestere nemrég magabiztosan jelentette ki: „Az 1976. évi nyári olimpiai játékokat feltétlenül megrendezzük. Az olimpia nem lesz olyan pompás, mint a müncheni, sem olyan, mint a mexikói vagy tokiói, hanem jellegzetesen kanadai lesz.“ Nem is olyan régen még csak kevesen bíztak benne, hogy Montreal minden igényt kielégítően meg tudja rendezni az olimpiát. Amikor azonban Willie Daume, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke legutóbbi látogatása alkalmával azt a kijelentést tette, hogy az olimpiai létesítmények nyolcvan százaléka már kész, egycsapásra mindenütt megváltozott a hangulat. Drapeau általában rövid, frappáns válaszokat ad az érdeklődőknek. A következő olimpia városának polgármestere nagyon derűlátó: „Az anyagiakat előteremtjük, a többi pedig azon cégek dolga, melyek a létesítmények építésér vállalják. A földmunkákra például öt hónapot kapnak, s hogy e rövid idő alatt feladatukat elvégezzék, naponta 18, esetleg 24 órát kell majd dolgozniuk:“ Aki végigjárta Montreali, meggyőződhet arról, hogy ez a város olyan sportcsarnokokkal rendelkezik, amilyenekkel Európában senki sem dicsekedhet. Miért? Egyszerűen azért, mert a kanadai sportélet a kedvezőtlen időjárás következtében csaknem kizárólag a sportcsarnokokban zajlik le. A Montreal Canadiens 16 000 nézőt befogadó arénájában rendezik majd a tornászok versenyét, az ökölvívódöntőket, a kosárlabda- és esetleg a kézilabda-mérkőzéseket. Ezenkívül legalább egy tucat három-ötezer férőhelyes sportcsarnok között válogathatnak, amelyekben a birkózó-, cselgáncs-, vívó-, súlyemelőversenyekre kerülhet sor. — Fontos kérdés — hangsúlyozza Drapeau —, mi lesz a sportlétesítményekkel az olimpia után? Ezért építjük a stadiont mozgatható tetőzettel. Azoknak, akik vidékről hosszú utat tesznek meg, hogy egy-egy sportesemény szemtanúi legyenek, nem kell attól tartaniuk, hogy az időjárás keresztülhúzza számításukat. Az olimpia után a 70 000 ülőhelyből húszezret felszámolunk, s ugyanazt tesszük az uszoda egyik oldalának lelátóival is. A stadiont hatalmas üvegfal választja majd el az uszodától. A létesítmények közül először a kerékpárstadiont adják át rendeltetésének, s 1974-ben itt bonyolítják le a kerékpár-világbajnokságot. Milyen lesz ez a stadion? Azt nem hajlandók elárulni. Az Expo 1967 tapasztalataiból kiindulva a mintegy 30 000 szállodaágyon kívül magánlakásokban helyezik el az olimpiára érkező látogatókat. A földalatti hálózatát is kibővítik, egy utcát pedig újjáépítenek, így a város keleti részében fekvő olimpiai stadion és az olimpiai falu, no meg a többi sportcsarnok is elérhető lesz. Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lörincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 09308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. Maian, akit a világ legjobb nyolcszázasai közé soroltak, sokan tőle várják az új világcsúcsot
