Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-29 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

1973 IV. 29 Földünk négymilliárd lakója Túl sok az emoer a világon? A szakértők riasztónak látják a helyzetet: megítélésük sze­rint éhínség és erőszak fenye­get, ha az országok túlzsúfol­takká válnak. A jövő még a gazdag országok számára is feszültségek hordozója népsza­porulati okokból. Egyre több országban indíta­nak kampányt a népszaporulat korlátozására de semmi jel sem mutat arra, hogy a vi­lág lakosságának növekedési üteme lassúbndna — sőt, talán még gyorsul is. Ezt a riasztó képet festik az ENSZ népességi szakértői. A vi­lágszervezet által készített egyik újabb vizsgálatból kitű­nik, hogy a világ népességének száma 1971 közepén túllépte a 3.7 milliárdos határt, ami egy év alatt 74 millió főnyi növe­kedést jelent. Ez pedig kétszá­zalékos növekedési arány — körülbelül azonos az 1960-as évek arányával, és valamivel nagyobb, mint az 1950-es évek­ben. Amennyiben a jelenlegi irányzatok folytatódnak, akkor az ENSZ legutóbbi „Demográ­fiai évkönyve“ szerint a Föld lakossága 2006-ra megkétszere­ződik, s pontosan 33 év múlva eléri a 7,4 milliárd főt. A világ lakossága 1850-ben érte el az egymilliárd főt. Az­után nyolcvan évre volt szük­ség, hogy újabb egymilliárddal növekedjék a világ népessége, s további harmincra a harma­dik milliárdhoz, s pontosan még 15 év kell majd ahhoz, hogy 1975-re elérjük a négymilliár­dos határt. A születési arányszám világ­méretekben tulajdonképp csök­ken. Ugyanez vonatkozik azon­ban a halálozási arányra is; az orvostudomány csökkenti a csecsemőhalandóságot, különö­sen a fejlődő országokban, és majdnem teljesen megszűnnek a „gyilkos járványok“. Az or­szágok többségében az embe­rek napjainkban hosszabb éle­tűek. A népszaporulat gyors növe­kedését csak a fejlett országok­ban sikerült megfékezni. Ezek­nek az országoknak a többsé­gében nagymértékben gyako­rolják a születésszabályozás va­lamelyik formáját, az abortuszt vagy a fogamzásgátlást. A növekedési ütem Latin- Amerikában a leggyorsabb: évi 2,9 százalék. A következő he­lyen áll Afrika, ahol az évi népességszaporulat üteme 2,6 százalék, s a következő Ázsia ■a Szovjetunió nélkül, 2,3 szá­zalékos növekedési ütemmel. Ez utóbbi három körzetben jelenleg 2,7 milliárd ember él, vagyis a világ lakosságának majdnem háromnegyede 2000-re e világ összlakosságának 81 százaléka él majd e három kör­zetben. A fejlődő országokban annyi­ra robbanékony a népességsza­porulat üteme, hogy a hatósá­gok attól tartanak, az éhínsé­gek még általánosabbá válnak. Ezen túlmenően még arra is figyelmeztetnek, hogy minél zsúfoltabb életkörülmények kö­zé kerülnek az emberek, an­nál inkább fokozódik az erő­szak és a lázongások veszélye. A népesség számának megnö­vekedése nehézségeket okoz a gazdagabb ipari országokban is a környezetszennyeződés terén, a forgalomban, s az erőforrá­sokban mutatkozó egyre na­gyobb hiányosságok következ­tében. Világszerte súlyosbítja a problémát az is, hogy egyre többen és többen zsúfolódnak a városokban. Becslések szerint jelenleg 1,4 milliárd ember él városok­ban; a növekedés 1960 óta 40 százalékos. Ugyanezen időszak­ban a világ összlakossága 24 százalékkal nőtt. Az ENSZ évkönyve beszámol arról, hogy Sanghaj jelenleg a világ legnépesebb városa, eb­ben a vonatkozásban maga mö­gé utasította Tokiót és New Yorkot. Az utóbbi években Kí­na legnagyobb városát világ­méretekben az ötödik helyre tették 1957-es adatok alapján. Kína ugyanis nem bocsátott frissebb adatokat az ENSZ rendelkezésére. A világszerve­zet hivatalos személyiségei azonban Kína 1971-es ENSZ-fel- vétele után ellátogattak a Kínai Népköztársaságba, és frissebb hivatalos statisztiká­kat hoztak magukkal. Hasonló­képpen Peking is a tizedikről a negyedik helyre lépett előre. Az alábbiakban adatokat közlünk a világ 25 legnagyobb városára, valamint a világ 25 legnépesebb országára, ill. je­lenlegi népességi sorrendjükre vonatkozóan: A VILÁG 25 LEGNAGYOBB VÁROSA 1. Sanghaj 10 820 000 2. Tokió 8 840 942 3. New York 7 895 563 4. Peking 7 570 000 Súlyos bérharcok és sztráj­kok fenyegetik az amerikai gazdaságot a következő hóna­pokban. A minden téren érez­hető nyugtalanságnak azonban nemcsak a béreknek a dollár csökkenő vásárlóerejével foly­tatott versenyfutása az oka. A munkások a lélekölő munka ellen is lázonganak. Sok ame­rikai munkás érzi úgy, hogy egyszerű robotgéppé fokozták le. A „tudományos vezetés“ többnyire csupán szűkre korlá­tozott rutinfeladatokat bíz a munkásra. A fiatal munkások tizenkét évi tanulás után olyan munka­helyekre kerülnek, ahol szak­mai tudásukra nincs szükség. A gyorsan terjedő automatizá­lás megfosztja emberi tartal­mától a munkát, ami azután közönyösséghez vagy elégedet­lenséghez vezet. A szövetségi egészség- és ne­velésügyi minisztérium nemré­5. London 7 379 014 6. Moszkva 7 050 000 7. Bombay 5 968 546 8. Szöul 5 536 377 9. Sao Paulo 5 186 752 10. Kairó 4 961 000 11. Djakarta“ 4 576 009 12. Tiencsin 4 280 000 13. Rio de Janeiro 4 252 009 14. Leningrád 3 563 000 15. Karachi 3 442 000 16. Chicago 3 369 359 17. Delhi 3 279 955 18. Madrid 3 146 171 19. Calcutta 3 141 180 20. Mexikóváros 3 025 600 21. Osaka 2 980 487 22. Buenos Aires 2 972 453 23. Los Angeles 2 809 596 24. Róma 2 755 135 25. Teherán 2 719 730 A VILÁG 25 LEGNÉPESEBB ORSZÁGA: 1. Kína 787 176 000 2. India 550 374 000 3. Szovjetunió 245 066 000 4. Egyesült Áll. 207 006 000 5. Indonézia 124 894 000 6. Japán 104 661 000 7. Brazília 95 408 000 8. Bengali Népi Köztársaság 75 000 000 9. NSZK 59 175 000 10. Nigéria 56 510 000 11. Egyesült Királyság 55 566 000 12. Olaszország 54 078 000 13. Franciaország 51 260 000 14. Mexikó 50 830 000 15. Pakisztán 50 000 000 16. Fülöp-szigetek 37 959 000 17. Törökország 36 162 000 18. Thaiföld 35 335 000 19. Spanyolország 34 130 000 20. Egyiptom 34 130 000 21. Lengyelország 32 749 000 22. Dél-Korea 31 917 000 23. Irán 29 783 000 24. Etiópia 25 248 000 25. Argentína 23 552 000 (U. S NEWS AND WORLD FEPORT1 Torreádorok szak s zer ve rét e Spanyolországban ismét megkezdődik a nagy bikaviadal- idény, a Fiesta Nációnál, amely lenyűgözi a 34 milliós nép érdeklődését. Az idénykezdet szenzációja idén: a szervezett fiatal tor­reádorok panaszai és követelései. Tavaly tavasszal a felnőtt torreádorok, az aréna mesterei álltak elő követelésekkel: nem akarták fizetni az akkor bevezetett jövedelmi adót. mivel úgyis csak 6—7 évig dolgozhatnak a szakmában, és saját szervezetet követeltek, amely jobb honoráriumot harcol ki számukra a bikaviadalok szervezőitől. Sztrájkkal is fenye­getőztek. és a spanyolokat már az üres arénák rémképe kísértette. A nemzeti szerencsétlenségre nem került sor. A torreádorok szakszervezeti csoportja — amely közös szakszervezetet alkot a zenészekkel, színészekkel és filmrendezőkkel — köszönettel nyugtázta, hogy a Franco-kormányzat legmagasabb határozata révén a torreádorokat bekapcsolták az állami társadalombiz­tosítási rendszerbe. A fiatal torreádorok azt követelik, hogv létesítsenek állami torreádoriskolát, amely minden tehetség számára megkönnyíti az első lépéseket a hírnév felé. A kormány nem válaszolt erre a követelésre. Mint Enrique Martin Arranz, a fiatal torreádorok szakszervezetének elnöke elmondta, az ifjú bikaviadoroknak mmtegy 500 dollár értékű összeggel kell megváltaniuk a jogot, h^gy beléphessenek az arénába. Ennyit követelnek a lelkiismeretlen impresszáriók „induló pénzként“ a szegény családból származó, tehetséges kezdőktől. A fiatal torreádorok szervezete most azt tervezi, hogy maga szervez bikaviadalokat, amelyekben a fiatalok be­mutatkoznak. A szervezet önsegélyalapjából, amely már 7000 dollár körül van, még a díszes torreádor-öltözéket is meg­veszik a fiatalok számára. Az állami televízió közvetíteni fogja ezeket a viadalokat, és ezzel a fiatalok önsegélyalapja pénzhez jut. Azonkívül a közönség a képernyőn megismerheti az új tehetségeket. . A fiatal torreádorok szervezetének sikerült egy komoly ve­szélyt elhárítania. A gazdag bikatenyésztők a fiatal bika­viadorokat ötéves bikákkal akarták szembeállítani, amelyek súlyukkal és hatalmas szarvuknál fogva valóságos harci gé­pek. Arranz elnök és kollégái követelésére azonban a kor­mány megerősítette az országos bikaviadal-szabályzatnak azt a paragrafusát, amely szerint a kevésbé tapasztalt, fiatal tor­reádorok csak kevésbé veszélyes, három—négyéves bikákkal kerülhetnek szembe. A szó szoros értelmében élet—halál kérdés ez. A torreádo­rok, a híres sztárok és az átlagosok egyaránt ragaszkodnak a négyéves bikákhoz. A tenyésztők azt állítják, hogy nincs elegendő ilyen korú bikájuk, és ezért akarták a fiatalokra az idősebb bikákat rákényszeríteni. A szakszervezeti csoport és a kormány azonban nem engedett. A fiatal torreádorok nem akarnak hullajelöltként lépni az arénába. Arranz a nyilvánosság előtt idézte azt a véleményt, amit impresszárióktól hallott: évente néhány haláleset csak jót tesz a bikaviadal intézményének. Arranz és fiatal barátai is nagyra becsülik a torreádori szakmát, de természetesen a biztonságukhoz is ragaszkodnak. CtínnETTTSCHE ZEITUNG ň mynfea egyhangúsága elleti giben tanulmányt készített „A munka Amerikában“ címmel. Szerzői megállapították, hogy valamennyi kétkezi munkás 76 százaléka elégedetlen a mun­kájával. Az alkalmazottak — középvezetőket is beleértve — 57 százaléka változtatna fog­lalkozást, ha találna munkahe­lyet, hogy jobban kielégítse a munkája. Monoton feladatok és szigorú előírások nyomják rá bélyegü­kéit a gyárak és a hivatalok munkájára. A legelégedetleneb­bek a fiatalok, akik sokkal képzettebbek apáiknál, és attól tartanak, hogy belefásulnak az ostoba rutinmunkába. Ez nem­csak a futószalag mellett dol­gozókra vonatkozik. A közép­vezetők is úgy érzik, hogy nincs befolyásuk a személyte­lenné vált irányítói tevékeny­ségre, és teljesen kilátástalan­nak látják továbbjutásukat. Az amerikai munkásság nö­vekvő nyugtalanságára, az ab­ból adódó teljesítménycsökke­nésre, költségnövekedésre és termeléscsökkenésre egyre job­ban felfigyelnek az érintett, e jelenségek miatt aggódó ipari körök. Edward Kennedy szená­tor indítványt terjesztett a kongresszus elé e probléma át­fogó megvizsgálására. Ahol csak lehetséges, az egyetlen mozdulatot igénylő specializáltságról megpróbál­nak áttérni változatosabb mun­kamenetek bevezetésére. Az így keletkező többletköltségek ki­fizetődnek, mert a teljesítmény növekszik. Főleg akkor javul a munka, ha a munkásra bízzák munkájának felügyeletét és el­lenőrzését is. Sok esetben si­kerül is kiiktatni az ellenőr munkáját. Ezek azonban csupán kezdeti lépések, és a mammut ipar­ágak, például az autóipar, amely egyre erősebben tér át az automatizálásra, aligha mondhat le a futószalagokról. Az autógyárosok szerint az a baj, hogy az amerikai fiatalok egyszerűen már nem akarnak kétkezi munkát végezni. A szülők komoly áldozatok árán főiskolára, egyetemekre küldik gyermekeiket, hogy ne legye­nek kétkezi munkások. A gyári futószalag mellett végzett mun­kát általában lebecsülik — függetlenül a bérektől és a munkakörülmények színvonalá­tól. Tény, hogy a főiskolán, egye­temeken sokkal többen végez­nek az általuk kiválasztott szakokon, mint ahány munka­hely a valóságban rendelkezé­sükre áll. Sokan kerülnek kö­zülük — hitük szerint csak át­menetileg — gyárakba, ahol deklasszáltaknak érzik magu­kat, alacsony munkamorált ta­lálnak, és ők is beállnak az egyhangú, lélekölő munka el­len lázadók sorába. (DIE TAT) APROHIKIEtEe El A DuüdisKa itreda 1 Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola Igaz­gatósága közli az érdeklődőkkel, hogy az 1973—74 es tanévtől fel­vesz II ciklusú végzettséggel rendelkező, magyarul Is beszélő szlovák—orosz szakos. továbbá szlovák +■ valamilyen más kombi­nációval [pl. történelem, magyar stb.) rendelkező tanerőt és egy mezőgazdasági ökonómiai végzett­séggel rendelkező mérnököt, aki­nek legalább hároméves termelé­si gyakorlata van. Nőtleneknek, Illetve hajadonoknak elszállásolást és étkezést biztosítunk az Iskola diákotthonában. Érdeklődni és jelentkezni lehet a következő címen: SPTŠ. Dunajská Streda ÜF-58 ■ A Dunaszerdahelyi Felvásárló Üzem azonnali belépéssel keres — Légre technikusokat, raktároso­kat, villanyszerelőket és mun­kásokat, — az alistáli részlegre villanysze­relőket, — a dunaszerdahelyi központba egy energetikust. Jelentkezni lehet Dunaszerdahe- lyen az igazgatóságon. ÜF-03 H A CSEMADOK losonci járási bi­zottsága felvesz: — instruktort (szakelőadót) érett­ségivel, magyar, szlovák nyelv­tudással, szervezési gyakorlat­tal a kulturális, népnevelő munka szakaszán. Belépés azonnal. Cím: OV-CSEMADOK, 984 01 Luče­nec, ul. K. Marxa č. 19. ŰF-69 A Stavoindustria nemzeti vállalat bratislavai részlegére felvesz: — asszonyokat és leányokat vasas munkára. Magányosoknak a vállalat szálló­jában szállást biztosítunk. Jelent­kezni az alábbi címen lehet: STA­VOINDUSTRIA, n. p. OZ-TM, Bra­tislava, Stará Vajnorská cesta. ÚF-70 ■ A bratislavai Priemstav nemzeti vállalat — Bratislava, Stará Vajnorská cesta — kedvező fizetési feltételekkel, azonnali be­lépéssel a következő beosztások­ba vesz fel dolgozókat: @ önálló gyártáselőkészítőt laka­tos- és asztalosmunkákhoz. Képzettség: ÜSO/8 (szakközép­iskolai végzettség, nyolcévi gyakorlat); ® önálló anyagbeszerzőt asztalos­gyártmányok számára. Képzett­ség: ŰSO/8; ® önálló szétírónőt. Képzettség SO/4; önálló tervezőt. Képzettség SO/0; ^ önálló műszaki rajzolónőt. Kép­zettség: SO/1; @ bérkönyvelő vezetőnőt. Kép­zettség ÜSO/8; 0 önálló bérelszámolónőt. Kép­zettség: ÜSO/6; @ önálló normázót. Képzettség ÚSO/8. A fizetések megállapítására — minden beosztásban — a munkába lépéskor kerül sor. A nyugat-szlovákiai kerületben levő építkezéseken végzendő sze­relőmunkákra azonnali belépéssel nagyobb számban felveszünk: vízvezeték- és fűtésszerelőket, ÍD villanyszerelőket, © lakatosokat műhelyi termelés­hez, © asztalosokat, @ üvegmestereket, & szigetelőket, £ bádogosokat, £ csempézőket és burkolókat, ® padlóburkolókat, 0 festőket-mázolókat, (2$ vasmunkásokat-merevítőket, be nem dolgozott munkásokat Is, akiknek lehetőséget nyújtunk arra, hogy idővel szakképzett­séget szerezzenek, Q raktári dolgozókat. A munkabért teljesítménybér formájában a TTK-osztályok sze­rint fizetjük, amelyhez határidős prémiumot, jutalmat és nyereség- részesedést ts adunk. Ingyenes elszállásolást a szer­vezet központjában levő munkás- szállókban, az építkezéseken pe­dig a vállalati berendezésekben biztosítunk. A Bratislaván kívüli építkezéseken napi 25.— korona élelempénzt, a bratislavai építkezé­seken napi 8.— korona különélési pótlékot (esetleg kezvezményes kü­lönélési pótlékot vagy bérkedvez­ményt adunk). Az érdeklődők személyesen a fenti címen jelentkezzenek, illetve a következő telefonszámokon kér­jenek bővebb felvilágosítást: 694 51—55, 069-es me’lékállomás. Priemstav n. p. Bratislava, Záhradnícká 36. ÜF-68 ün ■ Eladó „Sport“ kasról és Tüm- ler motor 2,5 k. Jelige: Duna. Ű-492 ■ Eladó Simca 1300-as, 1966, ga­rázsolt. Ár 38 000 korona. Telefon Bratislava: 210 92. Ű-498 ■ Eladó azonnal beköltözhető, kétszobás családi ház, nagy kert­tel, gazdasági épületekkel Nagy- darócban. Érdeklődni lehet: Pinci- ná 91, okr. Lučenec. Ü-502 El Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik 1973. április 12-én elkí­sérték utolsó útjára P a t a s i Lajosnét, szül. Csicsai Erzsébetet a kisudvarnoki temetőbe, és virág- adományaikkal, őszinte részvétük­kel igyekeztek enyhíteni mély fáj­dalmunkat. A gyászoló férj és család. 0-512 Hirdessen Ön ? s a z ÚJ SZÓ-ban! mm

Next

/
Thumbnails
Contents