Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-29 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
”. _ . —Jg||jLn bokszoló.- Miből gondolod? hegy olyan laposra vert orra van. Rosszul hiszed, mert ablaktisztító, aki hetente kétszer eljár dolgozni egy vetközőnöi iskolába is . . ■ — Te miért hurcoltad magaddal ide a feleségedet is? — Mert este fél egyedül maradni a lakásban. („Krokogyil“, Moszkva) HITETLENKEDÉS Két gyerek beszélget:- A mamám azt mondja, hogy a^papám azért olyan erős, mint a bika, mert marhahúst eszik.- Az nem igaz. Az én popóm például nagyen szereti a halat, és mégsem tud úszni!. — Íme, a papám laboratóriuma! (Quick) ELŐKELŐSÉG Egy ősi angol arisztokrata család tudomására jnt, hogy valamelyik unokahug New Yorkban telefonhívásra szerelmi szolgálatokat teljesítő lány, fin. callgirl lett. — Micsoda szégyen! — sopánkodik az egyik nagynéni. — A mi rokonságunkból valaki dolgozni kényszerül! NEM MINDEGY Novák újszülött gyermekét tologatja babakocsiban a park sétányán. — Gyönyörű a kicsi! — lelkendezik a szomszédja. — Mi a neve? Novák komoran mered a szomszédra: — Nappal vagy éjszaka? MEGEGYEZÉS A feleség azt mondja a férjnek: Rendben van, kössünk kompromisszumot! Ismerd el, hogy nincs igazad, én pedig egyetértek veled!, 1973 IV. 29 — Nu, megjöttek a reggeli lapok. (Fülöp György karikatúrája) FALU VÉGÉN Szöveg nélkül („Szpilki“, Varsó) — Türelem, barátom! A titkárnőm már keresi az ön legutóbbi levelét. (lei Paris) — Klárikám, félreértettél. Azért, mert ma déU tizenkettőre éppen a Szent Hedvig templomba* beszéltük meg a randevút, nem így gondoltam. (Bunte Illustrierte) HIÁNYZIK A rendőr az országúton megállítja a traktort, és korholja a vezetőt: — Hiányzik a stoplámpája és a rendszámtáblája. Ezért büntetést kell fizetnie! A traktoros hátranéz és megrémül: — Ha csak az hiányozna! De nincs meg a pótkocsi sem a munkásokkal, akiket hozok hazafelé! HADGYAKORLATON Egy fiatal angol tiszt mint szárnysegéd teljesített szolgálatot az apja oldalán, aki egyébként tábornok volt. Az egyik hadgyakorlat alkalmával a szárnysegéd a következő parancsot továbbította egy ör~g ezredesnek: — Kérem, uram, a papám azt üzeni, hogy az alakulataival nyomuljon a magaslatra! A kiérdemesült öreg katona elvörösödve fordult a gyerkőc liszt felé, s rámordult: — És a mama nem üzent se m mit? A LOVAGIAS ÜGY A párizsi rendőrfőnök asztalán cseng a telefon. A rendőrfőnök felveszi, s a drót másik végéről egy ismeretlen telefonáló a következő bejelentést teszi: — Közlöm önökkel, hogy egy óra múlva két úr párbajozni akar a Boulognei erdőben. Ha lehet, akadályozzák meg! — Köszönjük, monsieur — felelte a rendőrfőnök —, de a partnere is megtelefonálta már. PROBLEMATIKUS A ligeti pádon így szól a lány az eszes, de csúnya udvarlójához: — Házasodjunk össze, Ernő! Képzeld csak, milyen pompás gyerekeink lennének, ha a te eszedét és az én szépségemet örökölnék ... Mire a fiú: — Ezt azért még meg kell gondolni, Lujzika: Mert mi lesz akkor, ha az én szépségemet és a te eszedet öröklik?...-t- Hiúba, tudomásul kell vennünk, hogy új erők nőttek jel, nagy tudással, teljes felelősség- érzettel folytatják munkánkat — mondta a főnök. Majd emelte poharát nyugdíjba vonuló titkárnőnk egészségére. — Élvezheti majd jól megérdemelt pihenőjét, abban a tudatban, hogy új, munkavágytól izzó emberek lépnek a helyére! Ilse tehát nyugdíjba ment. Ezt különösen a harmadik napon vettük észre. Senki sem tudta, hol talál például írógépszalagot, tollat, hol van a levélpapír, boríték, mindenféle akták tornyosultak, a kartotékok szanaszét hevertek, a levelek válaszolatlanul maradtak. Az egyetlen vigasz a főnök időnkénti megnyilatkozása volt, hogy rövidesen minden lielyre- jön. Ez röviddel a munkakezdés után volt, fél nyolckor, utána azonban negyedóránként nyitott be a szobába, odapillantott llse elárvult asztalára, s gondterhelten nézett karórájára. Délben azonban nyílt az ajtó. — Maguknál kezdem a munkát, állítólag — mondta egy igen csinos, fiatal teremtés. — Margóinak hívnak. S belevetette magát llse székébe, a táskáját odadobta az asztalra, az aktákra, a dossziékra, a kartotékokra, a válaszo- latlan levelekre, majd ezt kérdezte: — Itt mikor van ebédszünet? Meg kell hagyni, estig azért legalább annyi rendet csinált az asztalán, hogy legyen helye a tükörnek, a rúzsnak, a púderdoboznak és a szemfestéknek, anélkül, hogy tologatni kelljen értük a papírokat. — Valamit fel kellene dobni ilyenkor, — kockáztatta meg a mi jópofánk, llellfried, miközben szemlélte új kolléganőnk kozmetikai tevékenységét. — Nem rossz tipp — mondta lelkesen Margot. — Ki hoz valami töményt? Elbűvölően nézett Hellfried- re, aki tárcáját tapogatva, elsápadt. — Blehhöld le, majd fizetéskor visszaadom — nyugtatta meg Margot. — Egyébként maradjunk a tegezésnél. Szervusztok. De, kisfiú, siess, mert nemsokára vége a munkaidőnek. így teltek el az első napok. Az ötödik délelőtt a főnök sötéten állt meg az új kolléganő előtt. — Világosan megmondtam, mi lesz a feladata minálunk. Igaz? — Persze. — De úgy látom, nem értette meg teljesen. — Ö, ebből ne csináljon gondot magának, főnök kartárs. Nekem megvan a kellő gyakorlatom. — jó. Ez azt is jelenti, hogy a munkát 7.45-kor kezdjük. Reggel. — Ö — sóhajtott fel Margot. — Más tekintetben sincs eléggé informálva, ahogyan látom. Az ebédszünet 11.45-től 12.15-ig tart. És a munkaidő vége pontosan 17 órakor van. Tulajdonképpen tagja maga a szák szer vezetnek? — Természetesen — mondta csípősen Margot —, a 18-as szobában már édeklődtem, hol lehet majd üdülni. — Akkor kiegészítést is tudok adni. A 18-as szobában lehet fizetni a szakszervezeti dijat is, Egérke kollégánál. — Ott már voltam. Hiszen ö fizeti minden huszonegyedikén a fizetést, nemdebár? Ezenkívül tudom, hogy a nők pihenőszobája a 12 es, az ebédjegyet Koste kartársnál lehet megvásárolni, az étterem 11.30-tól 14 óráiq van nyitva, az üzemi orvos hétfőn, szerdán, pénteken 15 — 18 között rendel. Mialatt mi ámulattal regisztráltuk vállalatunk szociális létesítményeinek felsorolását, a főnök zordan folytatta: — Még egy lediktált levelet sem tett át, egyetlen aktát sem dolgozott fel, semmit. Legalább gondoskodna róla, hogy elég boríték, ragasztó, gémkapocs és bélyegzőpárna-festék legyen, amivel mi dolgozhatnánk. — Honnan tudhatom, hol kapom ezeket az izéket?! (EULEN SPIEGEL) MEGLEPETÉS Mr. Taylor egy papír kereskedésben golyóstollak között válogat. — A feleségem részére szeretnék vásárolni egyet — mondja a kereskedőnek. — Parancsoljon, mister — készségeskedik az üzletes. — Meglepetés lesz, ugye? — Cgy is lehet mondani. Ugyanis ő szőrmebundára számít.
