Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-29 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

MOSZKVA SZÁMOKBAN Moszkva területe 878,7 négyzetkilo­méter. Ennek körülbelül egyharmadát erdők, parkok, kertek borítiák. m 9 m A városban mintegy ötezer út, ut­ca és köz van. A leghosszabb útvonal a Szadovaja körút: csaknem 16 kilo­méter hosszú, és a Lenin sugárút: 14 kilométer. A rakpartok körülbelül 80 kilométer hosszúságban húzódnak. A leghosszabb moszkvai utca a Profszo- juznaja (6 kilométer), a legrövidebb pedig a Venyeciános utca [mindössze 50 méter). 9 @ © Moszkva lakossága tíz év alatt — 1960 és 1970 között — egymillióval nőtt és megközelítette a 7 400 000-et. 9 • m Moszkva közlekedését: több mint 2000 trolibusz, 1500 villamos, több mint 14 000 taxi bonyolítja le, valamint a metró, melynek hossza már eléri a 148,6 kilométert. ® ® © Mindezeket a közlekedési eszközö­ket naponta 13 500 000 utas veszi igénybe. A moszkvai metró különben a legolcsóbb a világon. 5 kopejkáért megszakítás nélkül bármennyit lehet utazni rajta, a jegy ára a metri fenn­állásának 33 éve alatt mindmáig nem változott. A moszkvai metró hétszer- te olcsóbb a New York-inál. 9 9 C A moszkvaiak évente 600 millió le­velet, értékcsomagot és mintegy 17 millió táviratot adnak fel. 9 9 9 A szovjet fővárosban több mint öt­ezer bolt található. A 7800 vendéglő, étterem és teázó asztalainál egyidejű­leg 600 000 vendég foglalhat helyet. 9 9 9 A moszkvai szállodák napi 50 000 vendég számára biztosítanak szállást. • • • 3700 szolgáltató üzem teljesíti a lakosság egyéni megrendeléseit: ké­szít ruhát, cipőt, kalapot és bundát, köt kardigánt és kendőt, javít autót, elektromos készülékeket, ruhát és la­kást, borotvál, fényképez, mos, tisztít és kölcsönöz ^ © A kórházi ágyak száma csupán az utóbbi tíz év során több mint kétezer­rel nőtt, s most megközelíti a száz­ezret. Ez alatt az idő alatt az orvo­sok és a középfokú képzettségű egész­ségügyi dolgozók száma 112 800-ról 163 000-re emelkedett. 9 9 @ Körülbelül kétmillió moszkvai ül az iskolapadokban és hallgatja az elő­adásokat a szakközépiskolákban, a fő­iskolákon és az egyetemeken. O 9 9 A szovjet fővárosban 78 felsőokta­tási intézmény működik, a hallgatók létszáma 618 900. A moszkvai főiskolá­kon és egyetemeken több mint száz nemzetiség fiai és leányai tanulnak. • 0« Moszkva tudományos intézményei­ben több mint 230 000 tudományos munkatárs tevékenykedik: az ország összes tudományos dolgozóinak egy­negyede. • •• A különféle moszkvai könyvtárak | száma meghaladja a négyezret. Könyv- és folyóiratállományuk több mint 300 millió kötet. 9 9 9 A 26 moszkvai színházban évente mintegy 13 500 előadást és hangver­senyt tartanak, ezeken körülbelül 14 millió néző vesz részt. • • • A 125 moszkvai mozi nézőterén egy­idejűleg közel százezren foglalhatnak helyet. Az Oktyabr és a Rosszija Film­színház nézőtere egyenként mintegy hatezer személyt fogadhat be. (SZOVJETUNIÓ) Ezt a hajót a Fekete tengeri Központi Tervező iruda munkatársai szer késztették. Fő rendeltető se az, hogy a kikötő víz­terében összegyűjtse a vízbe került olajat. Ez a takarítóhajó nagyobb hul­ladékot, dorongokat, kon zervdobozokat. sőt talp­fákat is össze tud szedni. A szovjet hajógyárak már sorozatban gyártják az ilyen hulladékgyűjtő ha jókat. Csábítják a bevándorlókat A Dél-Afrikai Köztársaság hatóságait nyomasztják bizo­nyos statisztikai adatok. Jelenleg az apartheid állam­ban 3,8 millió fehér ember és 17,6 millió színesbőrű él. A népszaporulat mai üteme mellett 2000 re a fehérek száma hatmillióra, a színes- bőrűeké ötvenmillióra fog emelkedni. E nyomasztó pers­pektíva ellensúlyozására a ,,felsóbbrendű faj“ uralmá­nak hirdetői minden eszköz­zel elő kívánják mozdítani a fehérek bevándorlását. Igye­kezetük eddig nem sok si­kerrel járt, inert éppen a rendszer belső ingatagsága miatt 1945 óta csak hatszáz­ezer bevándorló érkezett, el­sősorban Európából. Most nö­velni akarják a csábító ked­vezményeket. Annak, aki vál­lalja a letelepedést, gyakor­latilag ingyen utazást, hosz- szabb időre ingyenes lakást, ellátást, taníttatást, átkép zést és jó ellátást ígérnek. A hangulatot azonban találóan jellemzi annak a nyugatné­met állampolgárnak a nyilat­kozata, aki tizenöt évi ottla- kás után sem hajlandó fel­venni a dél-afrikai állampol­gárságot: „Biztosítanom kell a hátteret, mert előbb vagy utóbb a négerek átveszik az uralmat“. fDER SPIEGEL) llliárdok felforgatásra Azerbajdzsán fő városának, Baku­nak a belvárosában nagy, 2500 férőhe­lyes előadóterem épült, melyben mo­zielőadásokat is le­het tartani. A szín­padot automatikus berendezés alakít­ja át annak megfe­lelően, hogy zene­kar játszik, eszt- rádműsort mutat­nak be vagy ba­lett-, illetőleg ének- együttesek lépnek fel. A fényorgoná­val ellátott előadó teremben „szinze- nekoncerteket" ií lehet rendezni. (SZOVJETSZKI; SZOJUZ) Tudományos célokat is szolgált annak a 11 vállalkozó szellemű embernek a sporttel­jesítménye, akik ke­resztülhatoltak a Szov- tetunió két legnagyobb sivatagán, a Ktzíl-Kum és a Kara-Kum siva­tagon. Útjuk Ashabad- ban ért véget, miután körülbelül 1500 kilo­métert tettek meg a sivatagokban. A szá­mos lelet között, amit találtak, egy márvány­lap is van, arab nyel­ven írott szöveggel: „AH, az utazó, Sza markand felé tartott, és itt érte utol a ha -■11“. (SZOVJETUNIÓ) TÖRÖKÖK OLCSÓN KAPHATOK kori titkosszolgálatának fő­nöke ismerte be. Az ameri­kaiaknál ez az összeg sok­szorta nagyobb. A számítá­sok szerint az Egyesült Ál­lamok felforgatási célokra, valamint a hadiipari komp lexumok titkosszolgálati biztosítására 1972-ben kere­ken 5 milliárd dollárt köl­tött, Nagy-Britannia 153 mil­lió font sterlinget és az NSZK 1,4 milliárd nyugat­német márkát. Ez évben a NATO-országok többségében tovább növelik a titkosszol­gálat költségvetését. A NATO-országok katonai ás polgári titkosszolgálati f ókjait a NATO úgynevezett nemzetközi vezérkarának tit­kosszolgálati osztálva Brüsz- szel-Evereben antiszocialista iránvba vezeti, és szerveze­tileg egybehangolja. 1969 kö­zepe óta Günter Poser, a Bundeswehr 56 éves ellen­tengernagya áll a NATO erre titkosszolgálati osztá­lyának az élén. Poser 35 éves katonai pályafutásra tekint vissza, ebből 15 évet a ti! kosszolgálatban töltött. (NEUES DEUTSCHLAND; „Törökök még nagy számban és részben kielé­gítő minőségben kaphatók“ — ezekkel a szavakkal csi­nált reklámot dr. Schwarb, a svájci Munkáltatók Köz­ponti Szövetségének titká­ra a további külföldi ven­dégmunkások „behozatalá­nak“. Az NSZK vállalkozói szervezetei „használható emberanyagnak“ minősítik a spanyolokat, az olaszo­kat és a törököket. Különö­sen nehéz a külföldi mun­kások gyermekeinek a helyzete. Az olasz Mario Marottl, aki 8 éve Niirn- bergben dolgozik, a követ kezőket mondotta: „Gyer­mekeink úgy nőnek föl, hogy nem tanulnak meg írni-olvasni. Itt olcsó se­gédmunkásokra van szűk ség, akiken a tőkések UV keresnek“. Hivatalosan azt állnia hogy a vendégmunkáso.. gyermekei egyéves eiőké szítő osztályokat látogat­hatnak. A valóságban azon­ban csak kevesen teszik ezt. Ezzel kapcsolatban a nürnbergi iskolaügyi hiva­tal megállapította: „Ahhoz, A NATO-országok 1972-ben összesen 20 milliáid márkát fordítottak a szocialista or­szágok elleni kémkedés és az ellenforradalmi felforga­tás cél iaira! A szakadatlan földalatti harc céljaira fordított óriási összeg a NATO-országok ka­tonai költségvetésének átlag 5 százalékát teszi. Ezt Rein­hard Gehlen, az NSZK egy­* user Lenyer nagy. u NACO titkosszolgálatának főnöke hogy a jelenlegi helyzeten úrrá lehessünk, a bajor ál­lamnak tanítókat kellene az előkészítő osztályok szá­mára rendelkezésre bocsá­tani, és Nürnberg városá­nak helyiségeket kellene biztosítani a külföldi gyer­mekek iskoláztatására“. Nincs áttekintés arról, hogy egyáltalán hány ven­dégmunkás-gyermek láto­gat iskolát. Soknak közü­lük odahaza kisebb testvé­reikről kell gondoskodni, mert a szülők dolgoznak. Ismeretes az is. hosv a vendégmunkásokat a vál­lalkozók nemcsak az üzem­ben zsákmányolják ki, ha­nem azáltal is, ho?v drága lakbérért, emberhez nem méltó szállást nyújtanak nekik. A spanyol főé Rodrigo, aki ugyancsak Nürnberg- ben dolgozik, gúnyosan je­gyezte meg: „A lakbér drá­ga, az ember olcsó. Szeren­csétlenségünkre hazánkban még olcsóbbak vagyunk. Ezért itt olcsó áron keres­kedhetnek velünk“. f NBI) Az ember oicsó — a „lakás“ drága 1973. IV. 29. 20

Next

/
Thumbnails
Contents