Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-29 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

Belucz Janus, inernók

Topol'níkyi (Nyárasd) Egységes Földművesszövetkezet gyümölcskertészetének jó hírneve széles környéken ismeretes. A kimagasló sikereket és eredményeket gondos irányítás és helyes szervezés által érik el, mely főleg Belucz János mérnök érdeme. Saját vallomása szerint már az alapiskolában megszerette a természettant, és jövőjét a mezőgazdaságban látta Tanulmányait a Kormárnói (Komáromi] Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában folytatta, ahol kitüntetéssel végezte a növénytermesztési szakot. Tanítói biztatására jelentkezett a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára, s bár eleinte nyelvi nehézségei voltak, tanulmányai befejezése után kitüntetéses diplomával mondott búcsút az iskola padjainak.

© Ezután mint főkért ész kapott beosztást?

— Nem, először a čaiovói (nagymegyeri) nagyhiz- laldában dolgoztam. Két év elteltével, 1961-ben a nyárasdi szövetkezet elnökének meghívására gyakornoki munkát végeztem ebben a szövetkezetben. Eleinte több szakaszon is dolgoztam, 1965-ben például közgazdász voltam a szövetkezetben. A szívem azonban mindig a kertészethez húzott, s végre 1968-ban r gyümölcsészet élére kerülhettem. 1972. január else jével pedig a gyümölcsösön kívül a zöldségkertészat vezetése is rám hárult.

© A zöldséqterniesztés terén mili/en új feladatokat kellett megoldani annak érdekében, hoqu a piacra

jó min'óséqil vrimőr áru juthasson?

— A jövedelmi források jobb kihasználása érdé kében az idén a szabadföldi zöldségtermesztésen kívül áttértünk a főliasátras és az üvegházi termelésre is. Ezzel kapcsolatban egy 8 áras szaporító házat is felépítettünk, melynek további kiszélesítése folyamatban van.

Idei tervünk 2 hektáros fóliasátras és 30 hektáros szabadföldi zöldségtermesztést irányoz elő. Az utóbbi termelés főleg konzervipari termékekre szorítkozik. A fóliasátrak fő növényei a saláta, az uborka, a paprika és a karalábé. Előveteményként retket is termesztünk.

# Mi az egyéni elképzelése a fóliás zöldségtermesztés további fellendítésével kapcsolatban?

— A közeljövőben 50 hektárra kellene növelni a szövetkezet zöldségkertészetét, főleg üvegházi és fóliasátras termesztéssel. A jövőben a Sempra Déčín cég egy 25 áras üvegházat épít fel, 1,5 millió koronás befektetéssel. Mindehhez egy termálkút létesítése volna szükséges, ami megoldaná a fűtési gondokat. Ennek létesítése még 4—4,5 millió koronás befektetéssel is kifizetődne, hiszen ezt a költséget rövid idő alatt kiváló primőráru termelésével lehetne ellensúlyozni. Bízom benne, hogy a szóban forgó kérdés a szövetkezet vezetőségénél támogatásra talál, hiszen gyümölcs- és zöldségkertészetünk idei

terve is 7 millió koronás termelést irányoz elő.

# És mi a helyzet a gyümölcsösben?

— Az idén újabb 4 hektárral gyarapítottuk a gyümölcskertészetet. A jövőben már különösebb fejlesztési terveink e területen nincsenek, inkább a meglevő területet akarjuk maximálisan kihasználni. Az idén 95 vagon almatermésre számítunk.

1 ‘

A szövetkezet gyümölcstermesztésével kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy Belucz elvtárs szakmai hozzáértését röviddel a gyümölcskertészet átvétele után bebizonyította. Ugyanis az ő vezetése alatt először képviseltette magát a szövetkezet gyümölcskiállításon. Az olomouci kiállításra például öt fajtát vittek, és mind az öt díjat nyert, 4 arany és egy ezüst éremmel térhettek haza. A bratislavai kiállításon 3 aranyérmet kapott a szövetkezet, és az erfurti kiállításon is szép eredménnyel szerepeltek.

Mindez a jó szervezést, a helyes irányítást, a szakszerű kezelést, vagyis a jövedelmező gazdálkodást bizonyítja. A jó minőségű gyümölcs elsősorban a kertészek szorgalmát dicséri.

Belucz elvtárs példás családi életet él, két kislány édesapja. Mint öntudatos kommunista mások szakmai képzésével is törődik, ezért gyakran látogatja esténként a szomszédos községeket is, hogy színvonalas szakelőadásaival elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatokat adjon át az érdeklődő kertészeknek és ker- tészkedőknek. KRASCSENICS GÉZA

A nyárasdi almák gyakran szerepemen a gyümölcs- es zölúsegKia llitasoKun

A

1973

IV. 29.

R

égi feljegyzések beszélnek arról, hogy a mai Veíký Krtíš-i (Nagykürtös) járás területén már a 12. század közepén foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A későbbi időkben egyre nagyobb területeket telepítettek be, főleg * fehér fajta szőlőkből készítettek messze földön keresett, jó borokat.

Am az 1888—1890-es években a filo- xéra a vidék szőlőterületének nagy részét tönkretette. Olyannyira, hogy utána az előző évek hozamának csupán 10 százaléka termett. A filoxéra pusztítása után a kényszer rávitte a termelőket, hogy a szőlőbetegségnek jobban ellenálló, de gyengébb minőségű amerikai fajtákat telepítsék. Igen hosszú időre volt szükség, amíg a filoxéra okozta károkat valamennyire helyre tudták hozni, és elterjeszteni ismét a nemes szőlőfajtákat.

— Mi a helyzet mostan a szőlőtermesztésben? — érdeklődtem a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságon Toldy Milántól, a szőlő és gyümölcs- termesztést irányító agronómustól?

— A felszabadulás utáni években mintegy 3000 hektár szőlő volt a mai járás területén, de ennek csupán elenyésző része volt nemes fajta. A földmű vessző vetkezetek megalakulásával lényeges változásokra került sor ezen a téren is. Megindult a nagyüzemi szőlőtermesztés, egyre több szövetkezet kezdte meg a telepítést. A hagyományos „karós“ módszert elhagyva a betonosz lopos, magas vezetéses telepítési forma vált uralkodóvá. 1962 óta 972 hektár géppel megművelhető szőlőt telepítettek a járás területén, melyből több mint 500 hektár fordult termőre. Kü lönösen a fehér burgundi, olasz Riz- ling, Zöldveltelíni, a Müller-Thurgau és a tramín a domináló fajta. A vörös .o- rok közül a kékfrankos és a szentlőrinci terjedt el. Ezeket főleg a čebovcei (Csáb) és a plachtince i határban te lepítik. A telepített szőlő 63 százaléka

II. B, 31 százaléka I. A osztályú, a többi csemegeszőlő. Az új szőlőterületek 94 százaléka magas, 5 százaléka középmagas vezetésű, és csak alig 1 százaléka karós.

— A legnagyobb szőlő területtel a

több községből egyesített szövetkezetek rendelkeznek: Kamenné Kosihy

(Kőkeszi) 80 hektár, Velká Calomia (Nagycsaiomia) 74 hektár, Cebovce 70 hektár. A még „magányos“ Vinica (Ipolynyék) 67 hektárjával szorosan a nyomukban van. Ebben a községben — neve is bizonyítja —, komoly hagyománya van a szőlőtermesztésnek. Alig akad a község lakói között olyarj, akinek ne lenne szőlője. Ezt bizonyítja az is, hogy a közös szőlőn kívül még 171 hektár szőlő van a községben.

rint a járásban 1980-ig 200 hektár szőlőt telepítenek. Az új telepítés nagy része teraszos művelésű lesz. A teraszolás, bár nagy munkát igényel, kifizetődő, hiszen eddig szinte használhatatlan talajt tesznek ezzel termővé, és aránylag jutányosán, hiszen a talaj termővé tételére előirányzott állami alapból (ŠFZP) a költségek mintegy 70—80 százalékot az állam fedezi. A telepítéshez a költségek mintegy 50 százalékával szintén hozzájárul. Mindez nagyban elősegíti, hogy a hagyományokra épüHasznosított

hegyoldalak

— A földművesszövetkezetekben a telepítések beváltak, jó terméseredmények születtek. Az elmúlt évben az egy hektárra eső átlagtermés 61,35 métermázsa volt. A legjobb eredményt, 104,61 mázsát, a Cábi Efsz ben érték el. Balo- gon 84,33 métermázsa, Nényében 72,55 métermázsa volt a hozam. Legjobban a zöldveltelíni fizetett: 188 métermázsát adott. Ezt követte a szentlőrinci (143 q), a kékfrankos (133 q) és az olasz rizling (111 q).

— A hagyomány, a kedvező éghajlat és az elért termelési eredmények bizonyára további telepítésekre ösztönzik a gazdaságokat.

— Az, hogy a járás területén már hagyománya van a szőlőtermesztésnek, valamint, hogy kedvezők az éghajlati viszonyok, úfabb biztató távlatokat nyújtnak. A mezőgazdasági üzemek, főleg a meredek, minden egyébre alkalmatlan hegyoldalakon újabb nagyméretű telepítésekbe kezdtek, mely szelő szőlőtermesztés egyre jelentősebb legyen a járásban.

— A szőlőtermesztés megfelelő szakembereket is igényel. Hogy áll a járás ezen a téren?

— Sajnos nem a legjobban. Szőlőspecialista mérnök csak egy van és legalább 7 kellene. A szakemberhiányt úgy igyekszünk megoldani, hogy a Br- nói Mezőgazdasági Főiskola szőlészeti- gyümölcsészeti szakára, Lednicére küldünk fiatalokat, akik ezt elvégezve, járásunkban hasznosítják tudásukat. Ezenkívül az egyes üzemek személyes agitációval igyekeznek a főiskola végzett tanulóit a járás részére megnyerni. A kilencéves alapiskolából is több tanulót küldtünk Modrára, a Szőlészeti Szakközépiskolába. Addig, míg ez a probléma megoldódik járásunkban, megfelelő végzettséggel ugyan nem, de sokéves gazdag tapasztalattal rendelkező szakemberek irányítják a szőlőtelepítési munkálatokat és a termesztést. Hogy nem is rosszul, azt a járásban elég kiváló eredmények bizonyítják.

A nagy mennyiségű szőlő feldolgozásához megfelelő üzemre lenne szükség. Eddig a fiatal járás nem rendelkezett ilyennel, a hiányosságot most igyekeznek pótolni. A járási székhely közelében már befejezés előtt áll az új borfeldolgozó üzem. A 20 millió koronás beruházással épülő üzemet 1970-ben kezdték építeni, és az idén adják át rendeltetésének. A kétszintes, még be nem fejezett épületben már folyik a termelés, így a dolgozók egymást akadályozzák a munka zavartalan végzésében. De mindezen problémák ellenére igyekeznek a munkát jól megszervezni, hogy az őszi „csúcsforgalomhoz“ át tudják adni az üzemet.

Miloš Varga, a borászati üzem vezetője sincs gondok nélkül, hiszen nem könnyű dolog egy épülő félben levő üzemben termelni. A hatalmas tartályok (hordók) még kilátszanak az épületből, köztük még folyik a padlózat burkolása, de már végzik a bor kivitelezését is.

— Hogy mennyire sürgős lenne a mielőbbi befejezése és átadása, — mondja —, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ha bár 1970 ben kezdték építeni, már 1971-ben bort tároltunk itt, és tavaly már feldolgoztuk benne az első 103 vagon szőlőt is. A befogadóképessége 320 vagon, de a szőlőterületek nagy arányú fejlesztése következtében már 1975-ben nem lesz kielégítő, ugyanis a tervek szerint akkor már 500 vagon szőlőt kellene feldolgoznunk. Igaz, Cebovce községben rövidesen megkezdik egy palackozóval ellátott száz vagonos pince építését, s ha ez is elkészül, bizonyos mértékben tehermentesít majd minket.

— Végül még egy kérdést: van specialitásuk?

— Járásunk szőlőjéből készül a Mod- rokamenský kryštál és az Ipeľské tajomstvo. Üzemünkben csak az alapanyagot állítjuk elő, a palackozást a Košicei Borászati Üzem végzi. Ám, a zamatos bor járásunknak szerez hírnevet, elismerést. BÖJTÖS JÁNOS