Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

Fiatalokról ÍIIH íf'KUl IE!® Szlovákia egyik legnagyobb üzemi SZISZ-szervezete a ko­márnói Steiner Gábor Hajógyár­ban működik. Több alapszerve­zete van, melyek nagy része ki­váló munkát végez. Nemcsak a termelési; feladatok teljesítését segítik elő, hanem kiveszik ré­szüket a társadalmi és politi­kai-nevelő munkából is. Mi azonban nem a legkiválóbb alapszervezeteket szeretnénk bemutatni, hanem egy olyat, amely a sokévi elhanyagolt munka után lehetőségeihez a mi fiataljaink hátrányban vannak, s a szétszóródottság munkánkat is hátráltatja — mondta Kecskés Zoltán, az alapszervezet alelnöke. A múlt év végén új vezetőséget vá­lasztottunk, átszerveztük a munkát, kidolgoztuk a munka­tervet.- És mi az átszervezés ered­ménye? — SZISZ-eseink hamarosan három ötletes és modern meg­oldású faliújsággal jelentkez­tek, melyet legalább kétszer B. I. Korzenkov, a szovjet hadsereg középső csoportjának tisztje, a Komszomol-küldöttség vezetője szól a fiatalokhoz. mérten igyekszik „talpraáll- ni‘‘ Az l es számú alapszervezet a múlt évben az alapszerveze­tek közötti versenyben az utol­só helyen végzett. Mi az oka, hogy ez az alapszervezet eddig nem működött? Alapszervezetünk három igazgatási terület (a vállalati, személyzeti és gazdasági igaz­gatóság) fiataljaiból áll, mér­nökökből, technikusokból. Míg a termelési munkaterület fiatal­jai azonos üzemrészlegben, eset­leg munkabrigádban dolgoz­nak, addig a mi fiataljaink szétszórtan. Ök tehát közös szocialista kötelezettségvállalá­sokkal is elősegíthették felada­taik teljesítését. Velük szemben havonta felújítanak. A februári győzelem 25. és a vállalat fenn­állásának 75. évfordulója alkal­mából alapszervezetünk tagjai felhívással fordultak a SZISZ- tagokhoz: hogy az általuk meg­indított ,,75—25—100“ mozgalom keretében valamennyi alapszer­vezet dolgozzon le legalább 100 brigádórát a vállalat szépíté­sén. Március 22-én B. I. Korzen­kov, a szovjet hadsereg közép­ső csoportjának tisztje vezeté­sével négytagú Komszomol-kül­döttség érkezett a hajógyárba, hogy részt vegyen a SZISZ 1- es számú alapszervezete bizott­ságának ülésén. Talán nem is volna ennek a mozzanatnak olyan nagy jelentősége, ha nem tudnánk, hogy nem csupán egyszerű látogatásról van szó. — A baráti kapcsolafbk fel­vételét beszéltük meg a szov­jet komszomol istákkal — mond­ta Gabriel Kolarík mérnök, az alapszervezet elnöke. Nem va­lami formális kapcsolatot sze­retnénk kiépíteni, hanem olyat, ami mindkét félnek hasznos. Alapszervezetünk számára hasz­nos lesz, ha munkánkban ér­vényesíthetjük a komszomolis- ták tapasztalatait, ők viszont megismerik a mi munkánkat, megbeszéljük problémáinkat, segítünk egymásnak. Természe­tesen a nyelvtanulásra is jut majd idő. A komszomolisták és az l es számú alapszervezet vezetősé­gének ülésén részt vett Franti­šek Lelovič elvtárs, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke is. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy á fiatalok kezdeményezé­se méltó bizonyítéka annak, hogy hívek pártunk politiká­jához és a csehszlovák—szov jet barátság eszméihez. B. I. Korzenkov elvtárs a szovjet hadsereg középső cso­portjának 1-es számú alapszer­vezete nevében üdvözölte a ha­jógyári fiatalokat és köszöne­tét fejezte ki a baráti meghí­vásért. „Mindig tudtuk, hogy számíthatunk a csehszlovák elvtársak és fiatalok barátsá­gára. A Komszomol és a SZISZ két olyan ifjúsági szervezet, amely a fiatalokat a munkás- osztály megbecsülésére, a kom­munista párt politikájának tá­mogatására és internacionalis­ta szellemben neveli. Remélem, hogy a két alapszervezet ezzel a lépéssel még szorosabbra vonja a csehszlovák és szovjet fiatalok baráti kötelékét“ — mondta. A fiatalok megegyeztek, hogy a két alapszervezet tagjai leg­közelebb ünnepi taggyűlésen találkoznak és ismerkednek meg egymással. A komárnói hajógyár 1-es számú alapszervezetének mos­tani munkája kiváló bizonyíték arra, hogyan tud egy gyengébb alapszervezet feltörni, megmu­tatva azt, hogy tagjaiból nem hiányzik a tenniakarás. MOROVICS LAJOS (Foto: Karol VIC'ko) BUDAPEŠTI BESZElGEIES Ezekben a hetekben Magyar- országon is még mindig szá­mos kulturális rendezvény, ve­télkedő és egyéb akció valósul meg a nagy költő, Petőfi Sán­dor születésének 150. évfordu­lója jegyében. Ezek egyike volt a KISZ Központi Bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Televízió által kiírt or­szágos Petőfi-szavalóverseny is, melynek elődöntőit és döntőjét figyelemmel kísérhettük a te­levízió képernyőjén is. Az egyik elődöntő részvevője volt Németh Nóra, a Budapesti Radnóti Gimnázium negyedikes tanulója, akivel röviddel a sza­valóverseny után alkalmunk volt beszélgetni. — Gratulálunk a kitűnő sze­repléshez. Mióta szaval? — Köszönöm szépen a gratu­lációt. Kicsi korom óta szeretek verset mondani, de nemcsak szavalni, hanem énekelni, ját­szani, bohóckodni, egyszóval „színészkedni“ is. Másodikos elemista koromban szavaltam először nagyobb közönség előtt. Már akkor is különös érzés fo­gott el közben: mintha minden átalakult volna körülöttem. Ma már, ha verset mondok, nem­csak érzelemmel, hanem érte­lemmel is követem. Két éve tagja vagyok a budapesti Pin­ceszínháznak — A Pinceszínház is megem­lékezett a Petőfi-évjordulóról? Term 'szetesen. Szilveszter éjszakáján Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt adtuk elő „A helység kalapácsát“. Nagyszerű élmény volt. Ezzel a produkciónkkal vettünk részt a Magyar Rádió és a Népműve­lési Intézet által meghirdetett „Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról“ elnevezésű vetélke- dőporozatban is, amelybe mint­egy kétszáz irodalmi színpad és színjátszó együttes nevezett be. A vetélkedő hét legjobb együttesének, köztük a mi Pin­ceszínházunknak is a március 14-én Kiskörösön meg ndezett ünnepségen osztották ki a díja­kat. — Hogyan jellemezné iskolá­ját, a Radnóti Gimnáziumot? — A Radnóti Gimnázium az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem gyakorlógimnáziuma. De­mokratikus szellemű, nagyszerű iskola, ami elsősorban igazga­tónknak és a tanárainknak kö­szönhető. Az iskolában uralko­dó jó szellemet és a tanárok jó munkáját bizonyítja, hogy minden évben nagyszámú diá­kot vesznek fel iskolánkból az egyetemekre. Jól működő KISZ- szervezetünk van, melynek munkájába én elsősorban kul­turális téren kapcsolódom be: tagja vagyok a színjátszókör­nek, ünnepélyeken szavalok stb. — járté már Csehszlovákiá­ban? — Igen. Kilencéves korom­ban a tavaszi szünetet szüleim­mel a Magas-Tátrában töltöt­tem. Igen kedves emlékem a függővasút, a „lanovka“. — Mit árulna el még saját magáról? — Az idén érettségizem és szeretnék felvételizni a színmű­vészeti főiskolára. Érthető, hogy most igen kevés a szabadidőm. Tanulok énekelni, rajongok a sportért, de abban is a válto­zatosságot szeretem. Szeretek olvasni. Kedvenc íróim, költőim a szónak ilyen értelmében nin­csenek, inkább azt mondhat­nám, hogy kedvenc verseim vannak. Talán Petőfi a legked­vesebb, de nem elsősorban mint költő, hanem mint eszményi ha­zafi. SÁGI TÓTH TIBOR ESS 1973. IV. 22. Péter Jolán, a SZISZ komárov­cei alapszervezetének elnöke M ég n éhány évvel ezelőtt is, ha szombaton estefelé vagy vasárnap végigmentünk Komarovcén (Komá- róc, Košice-vidéki járás), legtöbb fiatal­lal az úgynevezett „csárda“, kocsma előtt találkozhattunk. Ez volt a fiatalok törzshelye, itt lehetett úgymond össze­jönni. Persze, voltak fiatalok, akik nem­csak a kocsma előtt álldogáltak, hanem be-benéztek egy-két pohár „angyaltejre“ — ezt többször is megismételgették —, az alkohol barátai lettek. Örvendetes tény és a jövőre nézve optimizmussal tölt el, hogy két éve, amióta ebben a községben is megalakult a Szocialista If­júsági Szövetség helyi szervezete, a fia­talok is megváltoztak, magukra találtak. A „csárda“ helyett klubhelyiségükben ta­lálkoznak egymással, és szép dolgok megvalósítására fordítják energiájukat. Péter Jolán, a SZISZ helyi szervezetének Magukra találtak „Csórckr" helyeit if júsági klub elnöknője, jól irányítja az ötventagú szervezetet. Amint elmondotta, kezdet­ben nem ment minden a legegyszerűb­ben. Ök, lányok fogtak össze, és olyan munkát igyekeztek kifejteni, hogy a szer­vezet iránt a kocsma előtt álldogáló fiúk is érdeklődni kezdtek. Ez nem volt könnyű feladat, de fáradozásukat még­is siker koronázta. Ma már a fiúk is ak­tívan kiveszik részüket a szervezeti te­vékenységből. Munkájukat legnagyobb intenzitással a község mellett „Z“-akció keretében épülő fürdőmedence építési munkáira összpontosítják. Tudják, hogy a hnb vezetősége elsősorban rájuk, fia­talokra gondolt, mikor tervbe vette a fürdő létrehozását, ezért a legnagyobb odaadással dolgoznak. Úgy számítják, hogy a nyár első melegebb napjain már fel is avatják a medencét, ami minden bizonnyal nemcsak a komáróci, hanem a környékbeli fiatalok kedvenc fürdőhelye is lesz. A SZISZ-elnöknő azt is elmondot­ta, hogy röplabda- és kézilabdapálya épí­tését is tervbe vették. A nyár folyamán ezekben a sportágakban területi verse­nyeket rendeznek majd. Amint az a fentiekből kitűnik, az ifjak munkáját mind a hnb, mind a helybeli efsz vezetősége támogatja. A fiatalok önkéntes brigádmunkákkal hálálják meg a tömegszervezetek támogatását, de ezen kívül különböző akciók révén maguk Is előteremtenek anyagi fedezetet. Rongy- és vasgyűjtéssel is foglalkoznak. Nemré­gen 53 mázsa vasat adtak be, melyért 1100 koronát kaptak. Figyelemre méltó a SZISZ-tagok kul- túrtevékenysége is. A községben már megszokottá vált, hogy a fiatalok min­den nagyobb ünnep alkalmával kultúr­műsorral egybekötölt táncmulatságot rendeznek. Legutóbb egy háromíelvoná- sos komédiát mutattak be, majd Péter László pedagógus rendezésében nagy si­kerű Petőfi-emlékest keretében emlékez­tek meg a legnagyobb magyar költő szü­letésének 150. évfordulójáról. A SZISZ vezetősége nagy gondot fordít a tagok eszmei-politikai nevelésére is. Ezen munkájukban sokat segít nekik Zsi­ga László, a SZISZ košicei járási bizott­ságának dolgozója, a község lakosa. Min­dent megtesz, hogy a fiatalok politikai szempontból is kellő előkészítést kapja­nak. Néhány évvel ezelőtt a községben eléggé fellendült a sportélet. Sajnos, hogy ez csak szalmaláng volt. Páréves holt időszak után az idén újjáalakították a sportegyesületet. A SZISZ komáróci alapszervezetének vezetősége bízik ab­ban, hogy a jövőben ezen a téren is fel­lendül a munkájuk. SZASZÄK GYÖRGY Trebisovon (Toketerebesen) járási orosz nyelvű szavalóver­senyt rendeztek, melyen a Krá­ľovský Chlmec-i | királyhelme- ci) Gimnázium magyar tagoza­táról három tanuló vett részt. Mindhárman jól szerepeltek, szép eredményeket értek el. Dank» Etel kategóriájában az első, Balogh Katalin pedig a második helyet szerezte meg. JABRÍK ANNA „iKis érettségi“ címmel a kö­zelmúltban a lufieneci (loson­ci) Klement Gottwald Építő­ipari Középiskola kultúrtermé­ben szellemi vetélkedőt tartot­tak, amelyen tíz osztály három- három versenyzője mérte össze tudását. A verseny három for­dulóból állt. A versenyzők iro­dalmi, művészeti, sport, törté­nelmi stb. vonatkozású kérdé­seket kaptak. A győzelmet a szlovák tagozat IV. A. osztályá­nak csoportja szerezte meg a magyar tagozat IV. B. osztálya és ÍV. A. osztálya előtt. A ta­nulságos és érdekes versenyt nagyszámú közönség kísérte fi­gyelemmel. SZÁRAZ PÁL SZISZ Fiataloknak

Next

/
Thumbnails
Contents