Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-21 / 95. szám, szombat

A HAGYOMÁNYOK szellemében MA KOMMUNISTA SZOMBAT A SZOVJETUNIÓBAN AMERIKAI KÜLPOLITIKA 1972-BEN iľrJTTľľa <^3 SORBAN Moszkva —- A Szovjetunió­id n április 21-én — Lenin szü­letésének 103. évfordulója al­kalmából — országos „kommu­nista szombatot“ tartanak. Mint <i pénteki moszkvai Pravda ír­ja — a szovjethatalom hajna­lán, a forradalmi viharban szü­letett kommunista szombatok évtizedeket átélve a szovjet élet részévé váltak. Mint a moszkvai Pravda rá­mutat, Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a kommunista szombatoknak, úgy tekintette ezeket, mint egy nagy kezde­ményezés szikráját, a munkához való jó viszony fiatal hajtását. A kommunista szombatok — erősítve az ország gazdasági és védelmi erejét — hozzájárulnak a népjólét emeléséhez. Tavaly több mint 128 millió ember vett részt a munkának ezen az ün­nepén és több mint 600 millió rubel értékű ipari terméket ál­lítottak elő. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány határozatának megfele­lően ezeket az összegeket a felnövekvő nemzedékről való fokozott gondoskodás céljaira használták fel. A mostani kom­munista szombat eredményei a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelését szolgálják. FO FELADAT: HARC AZ ÚJFASISZTA VESZÉLY ELLEN Washington Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közzétette szokásos évkönyvét, amely 740 oldal terjedelemben tematikai és földrajzi csopor­tosításban tételes áttekintést ad az Egyesült Államok 1972- es külpolitikájáról, illetve az egyes térségekkel és országok­kal való kapcsolatainak alaku­lásáról. A külpolitikai évkönyvhöz írt előszavában Rogers külügy­miniszter hangsúlyozza a kelet­európai szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokban végbe­ment jelentős fejlődést. Az előszó a Nixon kormány legfontosabb külpolitikai ered ményei között első helyen em­líti a kapcsolatok normalizá lását a Kínai Népköztársaság­gal, illetve „az Egyesült Álla mok és a Szovjetunió közötti együttműködés új korszakának szilárd megalapozását“. A múlt év legfontosabb „történelmi fordulópontot“ jelentő eredmé­nyének a moszkvai SALT-meg- állapodást nevezi. Rogers megállapítja, a kor­mány jóvá akarja hagyatni azt a törvényt, amely lehetővé te­szi Nixon elnök számára, hogy a legnagyobb kedvezmények elvét biztosítsa a kereskedelmi kapcsolatokban a Szovjetunió és minden szocialista ország számára, amelyre az elv jelen­leg nem vonatkozik. A dokumentum utal az euró­pai politikai légkörben bekö­vetkezett kedvező változások­ra, amelyeket a Nyugat-Berlin okozta feszültség enyhülése eredményezett. Róma — Rómában ülést tar­tott az Oiasz Kommunista Párt központi ellenőrző bizottsága. A tanácskozáson Arturo Colom- bi, az OKP központi ellenőrző bizottságának elnöke terjesztet te elő a beszámolót. Colombi a szervezeti kérdé­sekkel foglalkozva sürgette a párt harckészségének fokozá­sát, tömegmunkájának javítá­sát és a párt aktivistái iránt támasztott követelmények eme lését. Az OKP központi ellenőrző bizottságának elnöke a párt egyik legfontosabb feladatának nevezte az újfasiszta veszély elleni harcot. Gyűrűzik a Watergate-botrány AMERIKAI KOMMUNISTÁK HATÁSOS SZAKSZERVEZETI POLITIKÁÉRT New York — Az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának országos munkaügyi bizottsága azzal a felhívással fordult az amerikai szakszervezetekhez, hogy határozottan lépjenek fel a munkabérek befagyasztását célzó politika ellen. A munkaügyi bizottság nyilat­kozata egyebek között megálla­pítja: „A nagytőke a munkabé­rek csökkentésével csapást mért az amerikai munkásokra. Ugyanakkor felveri az élelmi­szerek, ruházati cikkek, a lakás és a közlekedés árát“. Ezenkí­vül a monopoltőke „új izzasztó munkamódszereket alkalmaz és fokozza a munka intenzitását“, rontva a munkások egészségét, és közben a monopol társasá­gok változatlanul továbbra is nagy profitokat zsebelnek be. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja munkaügyi bizott­ságának nyilatkozata élesen el­ítéli, hogy számos szakszerve­zeti vezető „kapitulációs poli­tikát“ folytatva gyakorlatilag támogatja a monopoltőkét. ELHALASZTOTTAK HIROHITO AMERIKAI UTJAT Tokió — Japán kormányforrá­sok szerint „meghatározatlan időre“ elhalasztották Hirohito császár ez év végére tervezett washingtoni látogatását. Megfi­gyelők rámutatnak, hogy Nixon amerikai elnök az utóbbi hóna­pokban több ízben sürgette a japán császár amerikai útját, amely bevezetője lett volna az amerikai elnök tokiói látogatá­sának. Tekintettel a látogatás vár­ható belpolitikai hatására, a császári udvartartási hivatal közölte a kormánnyal, hogy figyelembe véve a japán—ame­rikai kapcsolatok problematic kusságát, nem tartja alkalmas­nak az időpontot Hirohita csá­szár amerikai látogatásának le­bonyolítására. Tanaka miniszterelnök csü­törtökön este egyórás megbe­szélést folytatott Ohira külügy­miniszterrel. Kormányforrások szerint a megbeszélés tárgya a japán miniszterelnök idei kül­földi utazási terve volt. Érte­sülések szerint Tanaka minisz­terelnök júliusban látogat el az Egyesült Államokba, szeptem­berben pedig a Szovjetunióba. Ezen kívül még az ősz folya­mán körutat tesz Nyugat-Euró- pában és Délkelet-Ázsiában. Washington — A Watergate- botrány óráról-órára kibonta­kozó újabb fejleményei, a Nixon- kormányzat magas rangú volt és jelenlegi tisztviselőit érintő friss leleplezések tartják izga­lomban az amerikai közvéle­ményt. Nixon elnök 180 fokos fordu­latát jelző kedd esti nyilatko­zata nyomán konzervatív támo­gatói és liberális bírálói látha­tólag csupán abban értenek egyet, hogy „csak egy elnö­künk van“, akit kívül kell tar­tani a botrány szennyáradatá­tól, mert különben jóvátehetet­len kórokat szenved az elnöki hivatal és a kormányzati in­tézmények hitele. Nixon elnök szerdán este John Erlichman belpolitikai fő­tanácsadó és H. R. Haldeman, a Fehér Ház személyzeti főnö­ke társaságában Camp David- be repült. Feltételezik, hogy ez a tanácskozás magas rangú tisztviselőknek bármely pilla­natban várható vád alá helye­zésével függ össze. Bennfente­sek az elnök nagy hatalmú leg­közvetlenebb bizalmasa, Halde­man lemondását jósolják.“ A Washington Post csütörtö­ki jelentése szerint Magruder, Haldeman volt helyettese, majd Nixon elnök újraválasztási kampánybizottságának igazga­tóhelyettese múlt szombaton beismerte: 1972 februárjában részt vett azon a tanácskozá­son John Mitchell akkori igaz­ságügyminiszter hivatalában, amelyen megvitatták a demok­rata pártközpont elektronikus lehallgatásának és a Demokra­ta Párt elnökjelölt pályázók ellen irányuló más provokációs és szabotázsakcióknak átfogó programját. Magruder vallomá­sa szerint az akkor még igaz­ságügyminiszteri tisztséget be­töltő Mitchel, úgyis mint a tör­vényesség és jogrend legfőbb őre, jóváhagyta a demokrata párti ellenzék lejáratására és szétforgácsolására irányuló ak­cióprogramot. A New York Times szerint bennfentesek tudni vélik, hogy a vádemelés lehetőségével szembenéző személyek 4 „lis­tavezetője“: John Mitchell, volt igazságügyminiszter, John Dean, Nixon elnök fő jogtanácsosa, Maurice Stans volt kereskede­lemügyi miniszter, a republiká­nus választási kormánybizott­ság pénzügyi igazgatója és Jeb Stuart Magruder. Richard Kleindienst amerikai igazságügyminiszter bejelentet­te, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a Watergate- ügyben folyó vizsgálatban, te­kintve, hogy „abban már olyan személyek is bele vannak von­va, akikhez közeli személyes, illetve szakmai kapcsolat fűzi“. Az amerikai igazságügymi­niszter nyilatkozatát megelő­zően a Washington Post olyan értesülést közölt, hogy a De­mokrata Párt székháza ellen tavaly nyáron elkövetett me­rényletről John Mitchell akko­ri igazságügyminiszter és John Dean, a Fehér Ház tanácsadója is tudott. A két említett sze­mély természetesen tagadja bűnrészességét. Az újabb fejlemények között szerepel a többi között olyan tanúvallomás is, amely szerint az akció közvetlen részeseinek letartóztatását követő napon, tehát 1972. június 8-án a Fehér Házból sebtében kicsempésztek nyolc titkos dossziét, amely a demokrata párti székház ellen tervbe vett merénylet részleteit, egyebek között a székház tel­jes alaprajzát tartalmazták. 1973. IV. 21. Hányszor emlékeztem vissza a két feledhetetlen államfér­fiúra, Klement Gottwaldra és Georgi Dimitrovra Prágában és Szófiában. Prágában a Vítkov hegyi Panteonban, ahol első munkáseinökünk hamvait örök nyugovóra helyezték. Szófiai tartózkodásom idején elég gyakran ellátogattam a Dimit­rov Mauzóleumba, hogy kegye­lettel adózzam a bolgár nép üvegkoporsóban nyugvó nagy fiának. Egyik emlékem valóban fe­ledhetetlen. Huszonöt évvel ez­előtt, tavasszal történt. A prá­gaiak Georgi Dimitrovot fogad­ták, aki a Bolgár Népköztár­saság miniszterelnökeként jött fővárosunkba, hogy aláírja or­szágainak első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Mindenki látni szerette a lip­csei per hősét, aki a náci bíró­ság előtt kiverte a fegyvert a német fasizmus kezéből. Min­denki kezet akart vele szorí­tani, hallani szerette volna energikus hangját, amellyel Lipcsében magát Göring mar- sallt is rendre utasította. Ezért nem is volt csoda, hogy a szer­ződés aláírása napján 1948. április 23-án rendezett Öváros téri nagygyűlésen moccanni sem lehetett. Zsúfolásig ellepte a tömeg azt a helyet, ahol he­tekkel előtte Klement Gottwald a reakciós erők nyílt támadása ellen mozgósította munkásosz­tályunkat és egész népünket. Jelképes valami volt ez, hisz ez volt az első nemzetközi szerződésünk, amelyet a győzel­mes februári események után írtunk alá. A 25 év előtti szerződés új kesség kedvéért megemlítjük, hogy a kölcsönös kereskedelmi értékcsere 1950-ben mindössze 35 millió rubelt tett ki. Igen nagy jelentősége van a KGST- országok szocialista gazdasági integrációja komplex program­A BARÁTSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS PILLÉRE A csehszlovák - bolgár szerződés 25. évfordulójára szakaszt jelentett a hagyomá­nyos csehszlovák—bolgár kap­csolatokban, felvázolta orszá­gaink mélyebb kapcsolatainak útját és kiemelte, hogy a cse­hek, szlovákok és bolgárok ba­rátsága nemcsak nagy hagyo­mány, hanem jelenleg gazdag tartalmat nyert, mé« világosabb távlat és jövő nyílik előtte. Po­litikai, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi és egyéb téren a kétoldalú kapcsolatok fejlő­désének és elmélyülésének mu­tatója és szilárd alapja lett. Példákkal támaszthatjuk alá e tényeket. Az 1971—1975. évi hosszú távú kereskedelmi egyezmény 1 milliárd 176 mil­lió 600 ezer rubel értékű köl­csönös szállításokat irányoz elő, vagyis az 1966—1970. évi szállításokhoz képest 62 száza­lékkal többet. Ennek eredmé­nyeképpen lényegesen meg­gyorsul országaink gazdasági kapcsolatainak fejlődése. Érde­jának keretében folytatott együttműködésünknek. E prog­ram alapján előkészületek folytak országaink 1985—1990. évi együttműködési és integrá­ciós programjának kidolgozásá­ra. A kulturális együttműködési szerződés alapján gazdag kul­turális értékcsere folyik. A fon­tosabb tavalyi akciók közül megemlíthetjük a Prágai Nem­zeti Színház, a Cseh Filharmó­nia, prágai, bratislavai és brnói kamarazenekarok és egyes mű­vészek bulgáriai vendégszerep­lését. Hazai nyilvánosságunk viszont megismerkedhetett a szófiai női kamarazenekar és sok operaénekes és esztrádmű- vész művészetével. A jövőben is hasonló vendégszerepléseket terveznek. Közvetlen együttmű­ködés folyik a tudományos akadémiák, egyes alkotó szö­vetségek stb. között, nem is szólva az idegenforgalmi együtt­működésről. Az idén is mint­egy 400 ezer hazai turista megy nyaralni Bulgáriába, s mintegy százezer bolgár látogat hoz­zánk. A kölcsönös kapcsolatok további területeit is hasonló élénkség jellemzi. A 25 évvel ezelőtt aláírt ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés nagy nemzetközi jelentősé­gű. Hisz mindkét ország a szo­cializmus előretolt bástyáját alkotja Nyugat- és Dél-Európá- ban, közvetlenül határos a tő­kés világgal, olyan országok­kal, amelyek a hidegháború éveiben gyakran provokatív, fegyvercsörtestéssel fenyeget­tek minket. Igaz, a Szovjetunió és többi szocialista ország, bé­keszerető és türelmes politikája folytán ma már más az európai és a világhelyzet. A szerződés jellege azonban nem változik, mert a barátság és együttmű­ködés az egyik alappillér, amelyre az európai biztonság és együttműködés épül, mint ez a helsinki előkészítő tanács­kozásokból is kitűnik. A szerződés 25 év előtti alá­írásakor Georgi Dimitrov Prá­gában meghirdette a jelszót: „barátságért barátságot, hűsé­gért hűséget“. Emlékezzünk rá, hogy még mélyebben fejlesz- szük együttműködésünket, kö­zösen gazdagítsuk és óvjuk minden ellenségtől. JIRÍ JAKOUBEK ANDREJ GRECSKO marsall, szovjet honvédelmi miniszter Ion Ionita hadseregtábornok­nak, a román fegyveres erők miniszterének meghívására pén­teken hivatalos baráti látoga­tásra Bukarestbe utazott. HENRY KISSINGER amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó csütörtökön fogadta azt a kí­nai küldöttséget, amely Han Hsunak, a kínai külügyminisz- tériuin protokollosztálya volt vezetőjének irányításával a Kí­nai Népköztársaság washingto­ni összekötő irodájának felállí­tására érkezett az Egyesült Ál­lamokba. MILOS MINICS jugoszláv kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tásra Algériába érkezett. Repü­lőtéri nyilatkozata szerint a két­oldalú kapcsolatokon kívül az el nem kötelezett államok szep­temberre Algírba tervezett kon­ferenciájának előkészítéséről folytat eszmecserét vendéglátói­val. DÉL-ANATŐLIÁBAN egy tele­pülésen három férfi rátámadt Abdurrahim Turk török igaz­ságpárti képviselőre és lelőt­ték. A támadók egy családhoz tartoztak, tettüket politikai okokból követték el. Valameny- nyiüket őrizetbe vették. BEFEJEZŐDÖTT az olasz pos­tások négynapos országos bér­követelő sztrájkja. A fővárosban azonban tovább emelkednek a máris toronynagyságú kézbesí­tetten levélhalmok, mert a ró­mai postások újabb 48 órával meghosszabbították munkabe­szüntetésüket. A RENDŐRSÉGGEL való ősz szetűzés során Bilbaóban életét vesztette Eustaquio MendizebaJ, a baszk szeparatista mozgalom egyik vezetője. A hatóságok őt vádolták több akció, egyebek közt emberrablás elkövetésével, illetve szervezésével. LUIS ECHEVERRIA mexikói köztársasági elnök, aki hivata­los látogatáson a Kínai Népköz- társaságban tartózkodik, tegnap megkezdte tárgyalásait Csou En-lajjal, az Államtanács elnö­kével. HAVANNA ÜNNEPELT Havanna — Csütörtökön es­te Havannában, az Amadeo Rol­dan színházban ünnepi esttel ért véget a Disznó-öbölben aratott győzelem 12. évforduló­ján rendezett eseménysorozat. Megjelent Osvaldo Dorticos köztársasági elnök és ott volt a forradalmi kormány több más tagja is. Az ünnepi megemlékezés szónoka Armando Hart, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja volt. Be­szédében az ellenforradalmár zsoldosok szétverését Latin- Amerika történelme egyik leg­fontosabb eseményének nevez­te. Hangsúlyozta, hogy a győ­zelemben a kubai nép önfelál­dozó hősiessége mellett döntő tényező volt a szocialista tábor ereje, a Szovjetunióból idejé­ben kapott önzetlen segítség. ENSZ-hírek New York — Az ENSZ apart­heid-bizottsága úgy döntött, hogy levélben ítéli el Argen tína kormányát, mivel — a köz­gyűlés határozata ellenére — az argentin teniszezők megmér­kőztek a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság teniszcsapatával. A közgyűlés határozata — mint ismeretes — a dél-afrikai kor­mány faji diszkriminációs sportpolitikája ellen irányul. Nem sikerült egységes véle­ményt kialakítani az ENSZ rhodesiai szankciós bizottságá­nak csütörtöki ülésén az úgy­nevezett rhodesiai beszámoló­val kapcsolatosan. New York i diplomáciai körökből származó értesülések szerint a vita a tervezett beszámolónak a rho­desiai krómimporttal foglalko­zó bekezdése körül bontako­zott ki. A jelentés készítői ugyanis fel akarják szólítani az Egyesült Államok kormá­nyát, hogy törvényes szankció­kat alkalmazzon a Rhodesiából származó krómérc amerikai im­portőreivel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents