Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-20 / 94. szám, péntek
A hozraszcsot legfőbb alapelve az, hogy a vállalatok pénzben kiftífeVvH ősszehásoulílják a termelési költsége két a vállalat gazdasági tévékenysfig .u-k eredményeivel A vállalatok mind a költségek, mind a nozatnok tekinte tében költségvetés szerint gazdálkodnak, s a költségek és a hozamok összehasonlítása alapján fejezik ki gazdasági tevékenységük jövedelmezőségét. A vállalat a termelési költségeket a termékek eladásából származó jövedelemből fedezi, s közben biztosítja a jövedelmező termelést. Ez az alapelv különbözteti meg a gazdasági szervezeteket és vállalatokat azoktól a szervezetektől, amelyeket az állami költségvetésből finanszíroznak és a tevékenységükhöz szükséges eszközöket az állami költségvetésből költség- vetési alapon kapják. A hozraszcsot vállalatok pénz ellenében értékesítik termékeiket más vállalatoknál vagy a lakosságnál, éspedig meghatározott árakon, a realizált termékekből származó bevételből fedezik kiadásaikat, és tiszta jövedelmet, vagyis hasznot kell elérniük. A hasznot a vállalat továbbfejlesztésére, esetleg a termelési gazdasági egységhez tartozó vállalatok fejlesztésére és az egész társadalom szükségleteinek kielégítésére fordítják. (Központosított tiszta jövedelem). Minél több pénzeszközhöz jut a vállalat a realizált termékekért és a nyújtott szolgáltatásokért és minél kevesebb költséget fordított e tevékenységre, annál nagyobb a vállalat haszna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hozraszcsot feltételei között támogatásra talál a mindenáron haszonra törő igyekezet. A hozraszcsot vállalatoknak a jobb eredményeket a munkatermelékenység növelésével, a termelési alapok ésszerű kihasználásával, a termékek minőségének javításával, s a kívánt és a szükséges termelés növelésével kell elérniük. Az említett célhoz vezető alapvető útként a CSKP KB 1972-es februári plenáris ülése a komplex szocialista racionalizálást jelölte meg. A hozraszcsot a szocialista termelési viszonyok elválaszthatatlan eleme, ezért összeegyeztethetetlen azzal, hogy a vállalatok érdekei szembekerüljenek a társadalom érdekeivel. Ez az 1968-as revizionisták útja volt, akik a piac jelszavával a vállalatokból a központ ellenlábasait akarták kifejleszteni. A hozraszcsot további alapelve a vállalat gazdasági-operatív önállósága. Ezt jogi rendszer biztosítja, amellyel az alapításkor látják el a vállalatot. Az állami szervezetek jogait és kötelességeit a Gazdasági Törvénykönyv tartalmazza. A termelővállalatok tevékenységében az állami központi irányítás egybekapcsolódik a vállalat gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A vállalatot anyagi és pénzeszközökkel látják el, amelyek lehető legracionálisabb kihasználásával széles körű kezdeményezésre van lehetősége. Hangsúlyozni kell azonban, hogy á termelő- eszközök birtokosa az állam marad, az állami válalatok csupán operatív kezelésükben tartják őket. A vállalat a népgazdasági terv mutatóinak lebontásával kapja meg a feladatokat. A vállalat ezek alapján kidolgozza saját ötéves vagy éves tervét. Ez a terv képezi tevékenységének programját. Minden vállalatnak saját statútuma van, amelyet a felettes szerv hagy jóvá. Az alapítólevélben és a statútumban fel van tüntetve a tevékenység tárgya, a vállalat céljai és feladatai. A vállalat mint önálló gazdasági egység jogi személyt képez. Ez azt jelenti, hogy rendelkezési joga van a vállalat ellátását képező vagyon felett, hiteleket vehet fel, gazdasági szerződéseket köthet más vállalatokkal és szervezetekkel. Bankszámlája lehet az Állami Banknál, amelyen a vállalat egész pénzforgalma lezajlik Ide érkeznek a pénzbevételek a realizált termékükért, valamint az összes többi pénzjövüdelem. Ugyanakkoi a vállalat a banknál levő saját számlájáról téríti meg a nyersanyagok, az anyagok és a fűtőanyagok vásárlásához, a bérek kifizetéséhez és a többi költséghez szükséges kiadásokat. Saját számlájáról juttatja el az állami költségvetésbe az előírt központosított jövedelmet is. A hozraszcsot további fontos alapelve az, hogy a termelővállalatok anyagilag érdekelve vannak saját munkájukban, éspedig úgy, hogy minél jobb eredmények elérésére törekedjenek saját tevékenységükben és a hatékonyság növelésében. Ha a vállalatok jól gazdálkodtak, a hasznukból kiegészíthetik saját alapjaikat, éspedig a forgalmi alapot, a fejlesztési alapot, a kulturális és szociális szükségletek alapját, valamint a jutalmazási alapot. A hozraszcsot, amely bizonyos gazdasági jogokkal ruházza fel a vállalatot és anyagi feltételeket teremt a sikeres ter- melési-gazdasági tevékenységhez, természetesen kötelességeket is ró a vállalatokra. A vállalat felelősséget visel a rábízott álló- és forgóeszközök rendes kihasználásáért, megőrzéséért és célszerű gyarapításáért. A vállalat kezeskedik az állami népgazdasági terv feladatainak végrehajtásáért. A vállalat felelősséggel tartozik az állammal szemben fennálló befizetési kötelezettségek teljesítéséért, (a haszonból, a vagyonból és a béralapból). Kötelessége a bank által nyújtott hitelek helyes felhasználása. A vállalat köteles gazdasági szerződéseket kötni átvevőivel és kivitelezőivel. Ez fontos okmány, amely meghatározza mindkét fél jogait és kötelességeit. A tervezési rendszer és fegyelem múlt években bekövetkezett fellazulása még ma is érezteti hatását mind a kivitelezőiátvevői kapcsolatokban, mind pedig azok jogi megnyilvánulásában, a gazdasági szerződések hiányos megkötésében. Ennek következtében azoknak a bírságoknak sincs megfelelő hozraszcsot jellegű hatásuk, amelyek a megrendelők és a kivitelezők érdekeit kölcsönösen védik egymással szemben. Emellett az előírások szerint kijáró késedelmi bírságok (pönálék) elég tekintélyesek. Ha a kivitelező nem adja át a szállítmányt a szerződésben foglalt időben, akkor a késedelem minden megkezdett hónapjáért a szállítmány értékének 0,5 százalékát köteles fizetni. Azokért a hibákért és hiányos munkákért, amelyeket a kivitelező nem hárít el határidőn belül, a késedelem minden napjáért 500 korona bírságot fizet. Ehhez hasonlóan hibás termék szállítása esetén a kivitelező bírság formájában az árengedmény 20 százalékát köteles kifizetni. A vállalat minden esetben köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyek az átvevőket a kivitelező hibájából érték. Ezek a nem produktív költségek csökkentik a vállalat hasznát, rontják a termelés gazdaságosságát és csökkentik jövedelmezőségét. A hozraszcsot és a fegyelem megerősítése érdekében szükséges, hogy a válalatok az egymás közötti kapcsolatokban egyrészt elvtársias viszonyokat alakítsanak ki, másrészt viszont megköveteljék a szállítások teljesítését a szerződésben foglalt mennyiségben, minőségben és időben. A koronával való ellenőrzés a hozraszcsot fontos elme, amelyet a vállalatok elsősorban az egymás közötti kapcsolatokban használnak ki. A kivitelezői-átvevői kapcsolatok minőségének fejlesztése és a tervezési folyamattal való egybehangolása érdekében az Állami Tervbizottság intézkedéseket adott ki, amelyek* 4
