Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-19 / 93. szám, csütörtök

% g I h I ■ + mm mm Velük jár az orom A világnézeti nevelés sikere 0 A polgári ügyek bizottságainak munkája # Ül társadalmi szokások P ártunk XIV. kongresszusa és a két ideológiai plé­num határozataiban leszögezte, hogy a szocialista nevelés tár­sadalmunk valamennyi szervé­nek az ügye, és hogy fokozott figyelmet kell szentelnünk pol­gáraink világnézeti nevelésé­nek. A határozatokból kiindul­va új alapokra kell helyezni a nemzeti bizottságok politikai nevelőmunkáját, melyet húsz éven keresztül a polgári ügyek bizottsága végzett. Húsz évvel ezelőtt alakultak meg a polgári ügyek bizottsá­gai a városi és a nagyobb he­lyi nemzeti bizottságok mellett azzal az eltökélt szándékkal, hogy az emberek közötti társa­dalmi viszonyt szocialista tarta­lommal töltik meg. Munkájuk az önkéntesség elvén alapul. Megszámlálhatatlan órát töltöt­tek el e szép nemes cél elérésé­nek érdekében. Látogatták a nyugdíjasok otthonait, a szociá­lis és a gyermekotthonokat. Ahová benyitottak, velük járt az öröm is. Az 1963-ban kiadott rendelet új Irányba terelte munkájukat. A fejlődés hozta magával, hogy már nem volt elegendő, hogy az emberi élet nagy eseményeit, mint a szüle­tés, a házasságkötés, adminiszt­ratív módon intézzék. Szükség volt arra, hogy a lakosság szé­lesebb körben vegyen részt pol­gártársaik örömében és segít­séget, részvétet nyújtson szomo­rú pillanataikban is. A polgári ügyek bizottságai fokozatosan ott is megalakultak, ahol nem volt anyakönyvi körzet. Rendez­vényeik színvonala fokozatosan emelkedett és egyre szebb ered­ményekkel dicsekedhettek. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy ma már haladó hagyo­mányként meghonosodott az új­szülöttek ünnepélyes névadása. Az eltelt húsz év alatt figye­lemre méltóan emelkedett a a polgári házasságkötések szín­vonala és fokozatos javulás állt be a polgári gyászszertartások megszervezésénél. Az 1968—69-es években be­következett destrukció folya­mán a polgári ügyek bizottsá­gainak aktivitása lényegesen csökkent. A jobboldali erők ezen a téren is bomlasztó mun­kát végeztek. A bizottság mun­kájának társadalmi küldetését kétségesnek tüntették fel. így tagjainak nagy része bizonyta­lanná vált és passzív lett. A kon­szolidáció folyamán a nemzeti bizottságok és a népművelési központok kommunistái ott is, fokozatosan felújították a pol­gári ügyek bizottságainak mun­káját, ahol tevékenységük a válságos időszakban szünetelt. Jelenleg minden anyakönyvi körzet székhelyén, ezenkívül Szlovákia-szerte 699 nemzeti bizottság mellett működnek a polgári ügyek bizottságai mint­egy 11 659 taggal. O rszágszerte elismerik, hogy a polgári ügyek bi­zottságai a polgári házasságkö­tések megrendezésénél jó kul- túrszínvonalat értek el. (1972- ben 37 771 házasságkötésnél voltak jelen.) A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a kedvezőbb feltételek megte­remtése. 1971—72-ben Szlová­kiában 104 új házasságkötő ter­met építettek. Száztizenegyet teljesen felújítottak, ezenkívül 75 helyiséget újonnan beren­deztek. A megnövekedett igé­nyeket több vagy kevesebb si­kerrel igyekeztek menet közben kielégíteni, munkájuk skáláját kiszélesíteni. Az újszülöttek ün­nepélyes fogadása alkalmával 29 720 esetben kifejezésre jut­tatták a gyermekről történő tár­sadalmi gondoskodást, de ilyen ünnepélyes fogadásban nem ré­szesült minden gyermek. Szlo­vákiában az elmúlt két évben az újszülöttek 30 százalékát je­gyezték be ünnepélyes keretek között az anyakönyvbe. A ko­máromi járásban 1674 újszülött közül 906-ot fogadtak ünnepé­lyesen. Ez részben azzal is ma­gyarázható, hogy a komárnói járásban az anyakönyvi körze­teken kívül csak hat segédbi­zottság foglalkozik a polgári ügyekkel. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban ezt ia kérdést úgy oldották meg, hogy a 35 anyakönyvi körzeten és a 15 helyi nemzeti bizottsá­gon kívüH még tanyasi bizottsá­gokat is alakítottak, melyek azáltal nyújtanak segítséget az illető hnb mellett működő pol­gári ügyek bizottságának, hogy munkájuk bizonyos részét ma­gukra vállalják. A polgári ügyek bizottságai munkájának leggyengébb lánc­szeme — egy pár kivételtől el­tekintve — a polgári végtisz­teletadás megszervezése. Még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, hogy eddig ehhez nem voltak meg a kellő szervezési és anyagi feltételek. Szükség esetén mindezt a családtagok, egyes megbízott funkcionáriu­sok, illetve az állami szervek rögtönözték. A tapasztalat azt mutatja, hogy feltétlenül szük­séges és jelentőségteljes a pol­gári ágyék bizottságának és a művelődési házaknak a tevé­kenysége a polgári temetések­nél. M indezt figyelembe vette a Dunajská Streda-i Járási Nemzeti Bizottság is, amikor határozatot hozott arra vonat­kozóan, hogy a polgári vég­tiszteletadás előkészítésébe vonják be az üzemi kollektívá­kat és a tömegszervezetek üze­mi bizottságait, ahol az el­hunyt dolgozott. A lakosság tu­datában jobbára még az egy­házi temetési szertartás van be­gyökerezve. Feladatul tűzték ki, hogy ehelyett szebb, külsősé­gekben is méltóbb keretet ad­nak a polgári végtiszteletadás­nak. A járási nemzeti bizottság kötelezte a hatáskörébe tarto­zó kommuniáüs üzemeket, hogy azok tartoznak a polgári teme­tések számára minden szüksé­ges kelléket beszerezni. A gyászünnepségek rendezésénél fontos szerepet tölt be a zene. Ezt a feladatot a Zlaté Klasy-i fúvószenekar vállalta magára. A múltban a szónokok kérdése okozta a legtöbb nehézséget, akiknek a gyászbeszéd megszö­vegezése és elmondása volt a feladatuk. A járási nemzeti bi­zottság tanácsa öt magyar és négy szlovák szónokot nevezett ki, akik szükség szerint a pol­gári végtiszteletadásnál beszé­det mondanak. Ezeket a szóno­kokat a járási nemzeti bizott­ság belügyi osztálya díjazza. A polgári gyász ünnepség méltó formájának megteremté­se sokat segít a múlt maradvá­nyainak leküzdésében. Sok eset­ben a családon belül folyik a vita a temetés módját illetően. A Komárnói Járási Nemzeti Bi­zottság határozatot hozott, mi­szerint minden munkahelyen egy, esetleg egy dolgozó cso­port gondjaira bízzák a pol­gári ügyeket. Az illető megbí­zottak munkatársuk halála ese­tén felveszik a kapcsolatot a helyi, illetve a járási polgári ügyek bizottságával, majd meg­látogatják a hozzátartozókat, s mint munkatársak és ismerő­sök tapintatosan segítik a csa­ládot a helyes döntés meghoza­talában, ugyanakkor a gyászoló családnak részvétüket fejezik ki. E célt szem előtt tartva a komárnói járásban a polgári ügyek bizottságait tapasztalt marxistákkal töltik fel, akik ha­tározottan és gyorsan tudnak cselekedni, hiszen a gyászeset bekövetkezése után mindössze két nap áll rendelkezésükre. Nincs mindenütt jó szónoki rá­termettséggel, általános politi­kai képzettséggel rendelkező egyén, aki a beszédet gyorsan el tudja készíteni. A komárnói járási népművelési központ szó­nokképző tanfolyamot indított. Ezenkívül minden egyes aktíva gyászbeszéd-tervezeteket ka­pott szlovák és magyar nyel­ven. Figyelembe vették, hogy polgári temetéseken az élők­höz szólunk, és hogy a végtisz­teletadáson résztvevők nagy ré­sze még vallásos beállítottságú, és hogy ezek megnyerése sem közömbös számunkra. tak át ünnepélyes keretek kö­zött a 15 éveseknek. 235 házas­sági évfordulót ünneplő párt köszöntöttek. Szlovákiai méret­ben 7357-re tehető a születési, a munkába lépési és a házassá­gi évfordulók ünnepségének megszervezése, ezenkívül 53 827 személyazonossági igazolványt adtak át ünnepélyes keretek között. Mindezek alapján meg­állapíthatjuk, hogy az elmúlt húsz év alatt jó munkát végez­tek a polgári ügyek bizottsá­gainak önkéntes tagjai. A jövőben még nagyobb fel adat vár a nemzeti bizottságok­ra a világnézeti nevelés terén. Ebből a feladatból ki kell ven­niük a részüket a polgári ügyek bizottságainak is. Sok esetben a múltban a számbeli eredmé­nyek csak fél sikert jelentettek. A megrendezett ünnepségek gyakran nélkülözték az elvies­séget és csak minimális mér­tékben csökkentették a vallá­soknak a polgárokra gyakorolt befolyását. A komárnói járás­ban az elmúlt évben a polgári házasságkötések 19 százalékát, az újszülöttek fogadásának 5,3 százalékát nem követte egyházi szertartás, 15 végtiszteletadás­nál volt jelen a polgári ügyek bizottsága, s ezek közül csak 3 volt egyházi segédlet nélkül. Ha az indokokat kutatjuk, rá­döbbenünk, hogy sok még a gyenge láncszem a polgári ügyek bizottságainak megszer­vezésében. Sok helyen a bizott­ságok tagjait világnézeti szem­pontból nem válogatták meg eléggé. A Rimavská Sobota-i já­rásban például a bizottságok elnökei nem voltak a nemzeti bizottságok tagjai. Az is tény, hogy a társadalmi és a kultúr­szervezetek sem vették ki részü­ket eléggé a társadalmilag oly fontos munkából. A népművelé­si intézetét, valamint a kerületi és a járási népművelési közpon­tokat is adósság terheli, mert az elmúlt években kevés meto­dikai segédanyagot bocsátottak a bizottságok rendelkezésére. A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozata fokozott figyel­met szentelt a kulturális forra­dalom megvalósításáért folyta­tott harcnak, mint a szocialista építés elválaszthatatlan részé­nek. Ennek keretében fontos helyet jelölt ki az ateista neve­lésnek, mely összefügg az ide­alista világnézet befolyásának csökkentésével, a tudományos világnézet terjesztésével. Ebből indul ki a polgári ügyek bizott­ságai munkájának új irányelve is, melyet a közelmúltban adott ki a kormány. A bizottság tagjainak tuda­tosítaniuk kell tevékeny­ségük társadalmi jelentőségét. A bizottságoknak a társadalmi fejlődés érdekében végzett mun kával segíteniük kell a lakosság erkölcsi felfogásának formálá­sát, a régitől való elszakadását, az új megértését és elfogadá­sát. Munkájuk jutalma az a tu­dat, hogy enyhítik a bánatot és velük jár az öröm. Az ő önfel­áldozó munkájuktól is függ, mégpedig nagymértékben, mi­lyen ragyogó betűkkel íródnak be életünkbe az újkeletű csalá­di ünnepségek. LÉVAY ERZSÉBET Évfordulóra készül a SZISZ pionírszervezete A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Pionírszervezete a jövő évben ünnepli megalakulősö- nak negyedszázados évfordu­lóját. Erre a fontos jubileum­ra a közel egymillió tagot számláló pionírszervezet szá­mos rendezvénnyel készül. Az évfordulónak méltó keretet ad a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának esemény- sorozata és a felszabadulási ünnepsorozat. A pionírszerve­zet kiemelkedő idei rendezvé­nyei közé tartozik a Hradec Na Moravicl-i országos pionír­találkozó (június 29. — július 11), amelyen minden kerület­bői száz pionír vesz részt. A SZISZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy Hradecen állandó jellegű pionírbázist hoz létre, ahol a jövőben rendszeresen megrendezik a párt- és állami vezetők talál­kozóit a pionírokkal. A nem­zetközi gyermeknapon a prá­gai pártszervezet és a fővá­rosi szervek látnak vendégül ezerkétszáz pionírt az egész köztársaságból. E nagyszabású rendezvény elnevezése: „Prá­ga a pioníroké“, s célja az, hogy a főváros fiatal vendé­gei megismerjék Prága neve­zetességeit, s elmélyítsék is­mereteiket szocialista hazá­juk fővárosáról. Ugyancsak je­lentős esemény lesz a pionír­szervezet nagydíjáért folyó nemzetközi sportverseny Fre- sovou, amelyet együtt tarta­nak meg a hagyományos nem­zetközi négytusadöntővel. Pionírjaink tevékenyen be­kapcsolódnak a „Fesztiválvi­rág" mozgalomba, s a szolida­ritási alapra eddig 314 000 ko­ronát gyűjtöttek — közölte a sajtó képviselőivel Prágában Jan Kohout, a SZISZ KB tit­kára. A pionírszervezet idő­szerű kérdéseiről szólva el­mondta, hogy jelenleg az egyik központi feladat a pionír­vezetők számának gyarapítá­sa. Ebben sokat segíthetnének az üzemek és a felsőoktatási intézmények. A SZISZ a ká­derképzés céljaira a seči nem­zetközi pionírtábort állandó jellegű pionírszervezet-képző intézetté szervezte át, amely­nek fő küldetése a szervezet hivatalos munkatársainak fel­ső-, illetve középfokú képzé­se. A SZISí? Pionírszervezete az államtól nemrég 50 millió korona anyagi támogatást ka­pott, amelyet pionírtáborok létesítésére, kétezer pionír­klub felszerelésére, sport- és turisztikai felszerelések vá­sárlásra fordílanak. Ezzel kapcsolatban figyelemre mél­tó tény, hogy egyre nő az ér­deklődés a pionírok nýárl tá­borozása iránt. Két évvel ez­előtt 64 898 pionír vett részt nyári táborozáson, 1973-ban előreláthatólag ez a szám el­éri a százezret. — „Szeretnénk elérni, — hangoztatta a SZISZ KB titkára —, hogy minden pionírcsapatnak legyen nyári tábora. (sni) A prágai Lenen Múzeum - Lenin emlékére Megnyílt o gyermekrajzok kiállítása Az átrendezett és január 22- én ismét megnyílt prágai Lenin Múzeumot februárban több mint 12 ezren keresték fel. A látoga­tók — egynegyedük az ifjúság köréből került ki — érdeklő­déssel tekintik meg a nagy for­radalmár tollát, mellyel az NOSZF idején az első történelmi jelentőségű határozatokat írta alá. Megcsodálják az lnterkoz- mosz űrhajó modelljét, kíván­csian tanulmányozzák a Lenin munkamódszerére jellemző sa­ját kezűleg írt feljegyzéseit és egyéb hagyatékát, melyek közül nem hiányzanak munkatársai­nak és közeli hozzátartozóinak a fényképei sem. A kiállításon többek közt két nyomtatvány is magára vonja a figyelmet. Az egyik a népbizto­sok tanácsának az épületébe szóló belépési engedély, Lenin személyi adataival. A másik a X. összorosz kongresszus kül­döttei részére készült kérdőív. Lenin mindkettőt pontosan ki­töltötte és aláírta. A további panelen Lenin egyetlen munkanapjának zsú­folt programjával is megismer­kedünk. Rendkívüli szerénység, óriási munkabírás jellemzi azt az embert, akit méltán tisztel az egész világ. A múzeumban Lenin születés­napja alkalmából •— április 18- án — kiállítás nyílt meg, mely bemutatja, milyennek képzelik el példaképüket a gyermekek. A múzeum ugyanis Lenin Prá­gában címmel még a múlt év­ben képzőművészeti versenyt rendezett a gyermekek körében, melyen mintegy háromezren vettek részt. Miután a zsűri al­kotásaik közül kiválasztotta a legjobb 180-at, a prágai Szov­jet Tudomány és Kultúra Házá­ban, majd Uherský Brodban és Kubában is nagy sikerrel mutat­ták be őket. Most a Lenin Mú­zeumban találkozunk a rajzok­kal, melyek elárulják, hogy « legtöbb gyermek számára Le­nin az életet és a békét jelenti. Ezt az elképzelésüket a kicsi­nyek a legkülönfélébb módon: virágok, füstölgő gyárak, mun­kások stb. ábrázolásával juttat­ták kifejezésre — a nagyobbak közül sokan Lenin fejét, illetve arcvonásait igyekeztek megörö­kíteni, de akadt köztük olyan is, aki Lenin prágai tartózko­dását egyszerűen egy sapkával, körszakallal és a Károly híddal jelképezte. A kis kiállítás jó alkalomnak bizonyul a gyermekiélek tanul­mányozására, tehát pszicholó­giai szempontból is figyelemre méltó. A Lenin-évforduló emlékére a múzeum Leninről szóló film- fesztivált is rendez. — km — Épül a bukoveci víztároló A három fő családi esemé­nyen kívül más sikeres rendez í/ényt is szerveztek az említett bizottságok. Például a komárnói járásban 1137 sze­mélyazonossági igazolványt ad­Micha) Zelenčik mérnök a košicei Hydrostav n. v. igazga­tója, a vállalat ez évi felada­tainak felsorolása közben kü­lön felhívta a figyelmet a mi­nap a Košice közelében épülő bukoveci víztároló építésének fontosságára, amely valóban nagy jelentőségű a gyarapodó város lakosságának számára. Elég talán, ha annyit említünk erről, hogy J973. december 1 ig 23,5 millió köbméter vízzel kell megtölteni a víztárolót, s ebből 1974. október 1-től másodper­cenként 373 liter, illetve — egyéb vízforrások kiesése ese­tében — 698 liter vizet kap Kelet-Szlovákia metropolisa. Addig még sok munka vár az építőkre és a szerelőmunká­sokra. Az idén az egyik igen fontos feladatot határidőre tel­jesítették, április l én befejez­ték a 48 méter magas vízátve­vőtorony betonozómunkálatait. Erre a sikerre nem sokan szá­mítottak. Jelenleg szorgos munka fo­lyik a víztároló 51 méter magas töltésének építése körül, ahol naponta átlagosan csaknem há­romezer köbméter anyagot kell bedolgozni. Az építővállalat dolgozói vál­lalásaik alapján nagy igyeke­zettel láttak hozzá a határidők lerövidítéséhez, s ezzel a múlt évi lemaradás behozásához. Lel­kes munkájukról dicsérőleg vé­lekednek a blanskói szerelők is, akik idejében hozzáfoghattak a műszaki berendezések szerelé­séhez. tik) 1973. IV. 1« Anger felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents