Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-19 / 93. szám, csütörtök

ÚJ szó 1973. IV. 19. 3 „KELLEMETLEN" LÁTOGATÓK Kínai küldöttség Tokióban Nixon elnök „egyértelmű" álláspontja Washington — A washingtoni Fehér Házban a kereken 10 hó­nap óta ketyegő politikai po­kolgép felrobbant: ké^ő délután Nixon elnök rendkívüli sajtóér­tekezleten jelentette be, hogy személyes vizsgálatának ered­ményeként „nagyjontosságú fej- lemények" nyomára bukkant a Watergate ügyben és ezért — korábbi álláspontjával ellentét­ben — megengedi, hogy a Fe­hér Ház bármely munkatársa „önként" megjelenjen és eskü alatt vallomást tegyen a politi­kai kém- és szabotázsakciók ügyében vizsgálatot folytató szenátusi vegyes bizottság előtt. A Fehér Ház mindeddig gör­csösen tagadta, hogy bármi sze­repe lett volna a Watergate- botrányban, amely tavaly június 17-én robbant ki, amikor Wa­shington kormányzati negyedé­nek legelegánsabb épületcso­portjában, a Watergate komple' xumban, a Demokrata Párt köz­ponti irodájában betörés közben tetten értek 5 volt CIA-, illetve FBI ügynököt, köztük fames McCordot, Nixon elnök újravá- lasztási kampány bizottságának biztonsági főnökét. Nixon elnök közvetve utalt rá, hogy MeCordnak, a Watergate- perben bűnösnek talált hét vád­lott egyikének március elején tett szenzációs vallomásai bír­lak rá, hogy „személyes vizs­gálatot" indítson. Nixon elnök kijelentette: „Amennyiben a végrehajtó ha­talom apparátusában (a Fehér Házban), vagy a kormányzat­ban tisztséget viselő bármely személy ellen a nagyesküdtszék vádat emel, akkor az illetői azonnal felfüggesztem állásá­ból, és amennyiben az illetőt elítélték, akkor természetesen automatikusan elbocsátásra ke­rül. Közöltem az illetékes ható­ságokkal azt az álláspontomat, hogy egyetlen olyan személy sem kaphat mentességet a bű­nözési eljárás alól, aki fontos vezető állást töltött be, vagy tölt be jelenleg is a kormány­zatban“. A „teljes igazság“ feltárását ígérő elnöki nyilatkozattal kap­csolatban a megfigyelők rámu­tatnak: Nixon elnök meghátrál­ni kényszerült ugyan a miden oldalról, elsősorban a republi­kánus pártvezetők részéről rá­nehezedő nyomás alatt, de azért ÚJABB SZÁLLÍTÁSOK Washington — Mint a Wa­shington Post közölte, az Egye­sült Államok ismét fegyvert fog szállítani Haitinak, s a dik­tátori rendszer fegyvervásár- lósi hitelt kap az Egyesült Álla­moktól. Az Egyesült Államok Haitit hivatalosan 1962 óta nem részesíti katonai támogatásban, de a szigetet „különösebb hír­verés nélkül felvették azoknak az országoknak listájára, ame­lyekre kiterjesztik az amerikai fegyvereladási és katonai hitel- nyújtási programot“. Nem „cikk” a jenki!... ... Kambodzsában sem!... (-Hubert Bačík karikatúrája) a további vizsgálatot illetően nyitva hagyott néhány vészkijá­ratot. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a fehér házi munkatár­sakat „általában“ először csak a nyilvánosság kizárásával hall­gathatja ki a szenátusi vizsgá­ló bizottság, továbbá, hogy a vizsgálat során a „végrehajtó hatalom kiváltságát tisztelet­ben kell tartani, s a vallomást tevő munkatársainak csak a „helyénvaló“ kérdésekre kell válaszolniuk. Ez azt jelenti, hogy az elnöki hatalom „kivált­ságára“ hivatkozva a fehér házi tisztviselők továbbra is megta­gadhatják a választ az elnök és munkatársai közötti „bizal­mas megbeszélések és érintke­zések“ tartalmát érintő „nem helyénvaló“ kérdésekre. A magasrangú fejek hullását sejtető elnöki nyilatkozat nagy izgalmat keltett az amerikai közvéleményben. Nixon bejelen­téseit kommentálva Daniel Shorr, a CBS munkatársa meg­állapította: „Nixon elnök látha­tólag olyan benyomást igyeke­zett kelteni ,hogy végül is rá­jött arra, amit munkatársai megpróbáltak elrejteni előle, nevezetesen, hogy igen magas­rangú fehér házi tisztviselők vannak belekeveredve a Water- gate-összeeskiivésbe és az ügy elpalást olásár a irányuló erő­feszítésekbe. Az elnök határo­zottan azt a benyomást keltet­te, hogy maga is megtévesztés áldozatává vált, amikor tavaly augusztusban fő jogtanácsosa, John Dean házon belüli vizs­gálatára hivatkozva tagadta a vádakat". A Fehér Ház szóvivője elis­merte, hogy az elnök tavaly au­gusztusi nyilatkozatára alapo­zott korábbi cáfolatok „ezennel érvénytelennek tekinthetők“. Néhány órával Nixon nyilat­kozatát követően az elnök újra- választási kampánybizottsága a kémbetörés miatt ellene indított polgári perben félmillió dollárt ajánlott fel a Demokrata Párt vezetőségének a „tárgyaló ter­men kívüli rendezésért". A De mokrata Párt országos végrehaj­tó bizottsága, amely 6 millió dollár kártérítést követel, szó­vivője útján közölte, hogy megvárja a szenátusi vizsgálat végét, mielőtt a Republikánus Párt ajánlatára döntene. Kommentárunk 1/ óra tavasz volt akkor is, mint most, három esz­tendővel ezelőtt, amikor Kam­bodzsában jobboldali államcsíny döntötte meg — az egyébként éppen külföldi úton járó — Norodom Szihanuk kormányát. Senki sem kételkedett benne, hogy amerikai ösztönzésű puccs zajlott le, s az USA újabb ürü­gyet talált az indokínai hábo­rú kiterjesztésére, noha akkor már régóta ígérgette annak be- befejezését. Időközben — úgy-ahogy — be is fejeződött a háború. Leg­alább is Vietnamban és Laosz- ban tűzszüneti megállapodások születtek, Kambodzsában azon­ban még tovább folyik a harc. S egyre hevesebben. A kambod­zsai népi erők valósággal ost­romgyűrűbe fogták Phnom Penh fővárost s a többi nagy­várost, az ország területének 85—90 százalékát pedig már fel­szabadították. Az USA válasza: bombázás. Szakadatlanul, egy napi szüne­tet sem tartva bombáznak a B- 52-esek khmer hazafiakat Kam­bodzsában, s közben szállítják az amerikaiak az utánpótlást légi és vízi úton a harapófogó­ban vergődő Lón Nol-rezsimnek. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára fogadta a szo­cialista országok írószövetsé­geinek vezetőit, akik Varsóban tartották meg hagyományos évi nemzetközi találkozójukat, majd pedig körutazást tettek Lengyelországban. A KÖZÖS PIACI tagországok mezőgazdasági miniszterei hu­szonegyórás tanácskozás után sem tudtak megegyezésre jut­ni az agrárárak 1973—74-re tervezett emelkedésében. Lu­xemburgi értekezletükön csu­pán abban állapodtak meg, hogy még a hónap vége előtt újabb ülést tartanak. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK és a Kínai Népköztársaság között még ebben az évben telexkap­csolat létesül. A hírt New Yorkban jelentette be a Wes­tern Union International szó­vivője. KOLUMBIÁBAN egy bíróság összesen 265 évi börtönbünte­tésre ítélt 10 vádlottat, akik 1971 augusztusában elraboltak egy férfit és miután nem kap­ták meg a kért félmillió dol­lár váltságdíjat, végeztek tú­szukkal. AZ EASTERN AIRLINES ame­rikai légitársaság kénytelen volt leállítani valamennyi me­netrendszerű járatát, miután a légi kiszolgálószemélyzet sztrájkba lépet bérkövetelésé­nek alátámasztására. A munka- beszüntetéshez a földi alkal­mazottak is csatlakoztak. RAINER BARZEL, a nyugat­német ellenzék jelenleg Wa­shingtonban tartózkodó vezető­je állandó politikai testület felállítását javasolta a nyugati szövetségen belül adódó prob­lémák elsimítására. Barzel, aki idevonatkozó elképzeléseit rész­letesen nem fejtette ki, kije­lentette, hogy elgondolását Washingtonban rokonszenvvel fogadták. AMERIKAI katonai egységek szerdán 155 milliméteres űr­méretű lövedékekkel éleslövé­szetet kezdtek a Fudzsijama lábánál elterülő lőtéren. A kör­nyékbeli parasztok, akik a lő­tér céljából lefoglalt földterü­let visszaadását követelik, gyű­lést rendeztek tiltakozásul a lőgyakorlat ellen. A MONGOL Népköztársaság kormányának meghívására Pé­ter János, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere áp­rilis 13—lö között hivatalos baráti látogatást tett a Mongol Népköztársaságban. Mongóliái tartózkodása idején Péter Já­nos Ulánbátor és Darhan vá­rosban ipari, mezőgazdasági és kulturális létesítményekbe látogatott el, megismerkedett a mongol népnek a szocialista építésben elért új eredményei­vel. Csakhogy az utánpótlás javaré­sze a khmer felszabadító erők kezébe kerül. Maga Lón Nol börtönbe csukatta valamennyi asztrológusát, mert azt jósolták: CSILLAG JÓSOK BÖRTÖNBEN még ebben a hónapban megbu­kik a Phnom Penh-i rezsim. Egyre több — nem is csupán égi, hanem nagyon is földi jel vall arra, hogy az asztrológusok alighanem jól olvastak a csil­lagok állásából. A kambodzsai háború miatt magában az USA-ban is növek­szik a felháborodás. A becsa- pottság érzéséből fakad: „Me­gint a háború végét ígérték ne­künk. már örültünk, és akkor most ismét egyre mélyebben bo­nyolódunk bele a kambodzsai harcokba!" — mondja egyre több amerikai. Még nagyobb döbbenetet keltett, hogy ismét Thieu katonái törtek be Kam­bodzsába, és hogy Washington újra parancsot adott Laosz bombázására, holott — Kambod­zsával ellentétben — Laoszban már aláírták a tűzszünetet. Tokió — Ohira japán külügy­miniszter szerdán délelőtt egy­órás tárgyalást folytatott Liao Cseng-csivel, annak az ötvenöt­tagú kínai küldöttségnek a ve­zetőjével, amely a napokban érkezett Japánba egyhónapos látogatásra. Bár a tárgyalásról nem adtak ki részletes közle­ményt, a japán főváros politi­kai és diplomáciai köreiben rámutatnak, Ohira külügymi­niszter hangsúlyozta kínai vendége előtt, a japán szovjet közeledés nem irányul Kína ellen. Tokióban köztudott, hogy Kína rendkívül érzékenyen rea­gált Tanaka miniszterelnök és Brezsnyev SZKP-főtilkár levél­váltására, a japán kormányfő tervezett moszkvai látogatásá­ra és nem utolsó sorban arra az elhatározásra, hogy Japán kormányszinten kíván részt venni a Szovjetunió által fel­ajánlott szibériai kooperáció­ban. Ennek fényében érthető — hangsúlyozták Tokióban — hogy Ohira külügyminiszter a Liao Cseng-csivel folytatott tárgyalás alkalmával különös súlyt helyezett arra, hogy meg­győzze Kínát, a japán kormányt elsősorban gazdasági és ener­getikai megfontolások vezérlik, amikor hajlandó részt venni a szibériai kooperációban. Hírek Tokió — japán politikai és sajtókörökben a legutóbbi Brezs­nyev—Tanaka üzenetváltást egyértelműen úgy kommentál­ják, hogy a japán—szovjet kap­csolatok új szakaszba léptek—, jelenti a TASZSZ Tokióból. A japán sajtó egyébként e napokban sokat foglalkozik Ta­naka japán miniszterelnöknek lehetséges moszkvai látogatásá­val, amelyre általános véle­mény szerint már az idén sor kerülhet. A japán—szovjet diplomáciai kapcsolatok 1956. évi rendezése óta ez lesz az első ilyen magas­szintű japán látogatás a Szov­jetunióban. Akagi japán politikus, volt földművelési és erdőgazdaság­ügyi miniszter a TASZSZ tudó­Bonn — Bonnban megtartott sajtóértekezletükön a nyugatné­met maoista szervezetek új célt jelentettek be: a szakszerveze­tek meghódítását. A Németor­szág Kommunista Pártja (KPE>) elnevezésű maoista párt (meg­jegyzés: nem azonos az 1956- ban betiltott KPD-vel, a Német Komumnista Párt elődjével) szóvivője bejelentette, hogy a szakszervezetekben „vörös el­lenzéket“ hoznak majd létre a mozgalom radikalizálása céljá­ból. A bejelentést Dortmundban nyomban elítélte a Német Szak- szervezeti Szövetség szóvivője és felszólította a szakszerveze­Fulbright szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának tag­ja élesen tiltakozott, Pastore és McGovern szenátorok rámutat­tak: a bombázások felújításáról szóló tragikus döntés csak újabb amerikai pilóták hadifog­ságba esését jelenti, a legsúlyo­sabb vádat pedig Hatfield sze­nátor szegezte Nixon mellének. Kijelentette, hogy az elnök a VDK elleni légitámadások fel újítását akarja a kambodzsai és laoszi bombázásokkal meg­alapozni. Sajnos könnyen lehet, hogy Halfieldnek igaza lesz. Annak idején a VDK elleni amerikai bombaháború ürügye a tonkini incidens volt. Később az USA kambodzsai és laoszi beavatko­zására is találtak ürügyet: így hamarabb vetnek véget — úgy­mond — a vietnami háborúnak. Most pedig az újabb kambod­zsai és laoszi bombaháború, amelyet Washington az indokí­nai általános helyzet súlyosbo­dásával akar igazolni — noha épp ezzel és éppen őmaga sú­lyosbítja a helyzetet! —, meg­lehet, előkészítése, ürügye újabb, a VDK ellen intézendő légitámadásoknak. szerint a tárgyalásokon szóba került a vietnami fegyverszü­netet követő ázsiai helyzet, illetve Japán és Ktna szerepe az új helyzetben. Ismeretes, hogy a japánok szeretnének egy olyan ázsiai regionális szervezetet létrehozni, amely­ben Kína is részt venne. Erre a japán kezdeményzésre Pekinq eddig egyetlen szóval sem rea­gált. Megfigyelők rámutatnak, hogy a Tanaka-konnány attól tart, a nagylétszámú kínai de­legáció egyik célja a szovjet­ellenes propaganda folytatása Japánban. Ezt elkerülendő — tokiói diplomáciai források szerint — a japán kormány el­utasította a kínai kezdeménye­zést, hogy a Liao Cseng-csi ve­zette küldöttség tagjainak rész­vételével rendezzenek nagygyű­lést Hokkaido szigetén. A ja­pán külügyminisztérium értéke­lése szerint a gyűlés főrumul szolgált volna arra, hogy Kína „kifejezésre juttassa szolidari­tását" a Szovjetunióval szem­ben támasztott japán területi követeléssel. Ebben az értelem­ben — mutatnak rá japán kül­ügyi források — a kínai kül­döttség látogatása sokkal in­kább „kényelmetlen", mintsem „üdvözlésre méltó" Japánban. sítójával folytatott beszélgeté­sében elmondotta, hogy az utób­bi években jói fejlődnek a két ország kapcsolatai. Két hónappal ezelőtt a ja­pán parlamentben megalakult a japán—szovjet baráti csoport. amely ma a két ház törvény­hozóinak csaknem 70 százalé­kát egyesíti, s tagjai úgyszól­ván az összes politikai pártokat képviselik. Valószínű, hogy Tokióban ha­marosan összeül az üzleti együttműködést koordináló szovjet—japán, illetve japán— szovjet bizottság. Ezen az ülé­sen megvitatják, miként lehet­ne ésszerűen kiaknázni a gaz­dasági tervek összehangolásá­ból és a földrajzi közelségből adódó lehetőségeket. teket, hogy akadályozzák meg a „vörös ellenzék“ kialakulását amely megbonthatja a munkás- mozgalmat. Hasonló döntést hozott a nyu­gatnémet fémipari dolgozók szakszervezete is. Felszólította a tagságot, távolítsa el soraiból a szélsőséges ultrabaloldali ele­meket. , EGOSOC-iilésszak New York — Az ENSZ köz­pontjában megnyílt az ENSZ Gazdasági és Szociális Taná­csának (ECOSOC) ülésszaka. A napirenden a következő kérdések szerepelnek: a termé­szeti kincsek kérdése és a fej­lődő országok szuverenitásának megerősítése természeti kin­cseik fölött; a nemzetközi mo­nopóliumok tevékenységének káros hatása a fiatal országok fejlődésére ós a nemzetközi kapcsolatokra. A mongol küldöttség kezde­ményezésére az ülésszakon megvitatják a Bengáli Népi Köztársaság felvételének kérdé­sét az ENSZ ázsiai és távol-ke­leti gazdasági bizottságába. Nagy érdeklődés kíséri annak a napirendi pontnak a megvi­tatását, milyen gazdasági és társadalmi következményeket von maga után a leszerelés. Pokolgépek — merényletek Belfast — Az első jelentések szerint legalább öt katona meg­sérült, amikor bomba robbant az északír főváros, Belfast egyik negyedében. Nem sokkal korábban az Irish News című katolikus lap szerkesztősége előtt egy parkoló gépkocsiban robbant pokolgép. Szerdára virradó éjjel Belfast egyik nyugati katolikus negye­dében egy gépkocsiból ismeret­len terroristák tüzet nyitottak a járókelőkre, és ötöt közülük sú­lyosan megsebesítettek. Miami — A Floridában élő kubai ellenforradalmár emig­ránsok propagandahadjáratot in­dítottak a Nixon-kormány ellen, Ugyanis attól tartanak, hogy közeledőben van a kubai-ameri­kai „békés egymás mellett élés“ korszaka. Az emigránsok vezéreinek egy csoportja ötoldalas tiltako­zó memorandumot küldött az amerikai elnöknek, s azt köve­telik benne, hogy Washington ne korlátozza „Castro kommu­nista rezsimje elleni harcukat". A kubai ellenforradalmárok körében aggodalmat kelt az is, hogy az Amerikai Államok Szervezetének több tagja a je­lek szerint közeledik a Kubai Köztársasághoz. Az AP szerint Argentína a közeljövőben köve­ti majd Chile, Peru, Trinidad és Tobago, valamint Barbados és Jamaica példáját s helyreállít­ja kapcsolatait Havannával. ÜJ SZAKASZBA LÉPTEK A KAPCSOLATOK Mini párt — maxi program? Az emigránsok Nixon ellen ROBBANT A WATERGATE-BOMB A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents