Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-18 / 92. szám, szerda

SZÍRIA ÜNNEPELT ÜLÉSEZIK A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Ú] szó Damaszkusz ■— A Szíriai Arab Köztársaságban kedden ünne­pelték a Lancia megszálló csa­patok kivonásának, a nemzeti függetlenség elnyerésének 27. évfordulóját. Hafez Asszad álla,mfő hét­főn este rádió és televíziós beszédet mondott a nemzeti ünnep alkalmából. A közel-ke­leti válságról szólva bírálta az arab egység hiányát. Izrael az arab népek széthúzásából meríti erejét — mondotta. Vasárnap, Mohamed próféta születésnapján újabb vallási incidens robbant ki Homsz vá­rosában, ahol a vallási reakció legutóbb februárban kezdemé­nyezett nyílt támadást az új szíriai alkotmány ellen, amely nem nyilvánította államvallás­sá az iszlámot. Az újabb rend- szerellenes tüntetés résztvevői ismét a szélsőséges vallási cso­portok közül kerültek ki. A L'Orient című bejrúti lap je­lentése szerint a rendőrség és a tüntetők összecsapásai során többen megsebesültek és életü­ket vesztették. Az újabb reakciós megmoz­dulások kiváltó okai között sze­repel az új választási törvény, amely előírja, hogy a júniusi választásokon a parlamenti kép­viselők legalább 50 százalékát munkások és parasztok közül kell választani. A napokban közzétett választási törvény szavazati joggal ruház fel min­den 18 éven felüli állampolgárt, férfiakat és nőket egyaránt. Moszkva — Moszkvában ked­den megnyílt a KGST Végre­hajtó Bizottságának ülésszaka, amely megvitatja a testvéri or­szágok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­nek a KGST komplex program­jával összefüggő kérdéseit. Az ülésszak elnöke František Hamouz, Csehszlovákia képvise­lője, a Csehszlovák Szocialista köztársaság kormányának el­nökhelyettese. iwj'fiľn SORBAN Echeverria Irkutszkban SZOCIÁLIS KÜZDELMEK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A jelenlegi francia- országi szociális helyzetet a követeléseik teljesítéséért küz­dő dolgozók tömeges megmoz­dulásai jellemzik. Ezek közül kiemelkedik a Renault autógyár Boulogne-Bil- lancourt-i üzeme 7000 munkásá­nak sztrájkja, akik azért szün­tették be a munkát, mert az üzem vezetősége csak fele bért akar fizetni arra az időre, ami­kor önhibájukon kívül nem tud­nak dolgozni. Feszült a helyzet a Renault flinsi üzemében is, ahol az ala­csonyfizetésű dolgozók léptek sztrájkba. A franciaországi sztrájkok ki­terjedtek az autó- és fémfeldol­gozó ipar más vállalataira is. Folytatódik a Peugeot autógyár Saint Etienne-i üzeme dolgozói­nak sztrájkja. A dolgozók megmozdulásai­nak jellemző vonása, hogy a munkások, akik a CGT-hez, a CFDT-hez és más szakszerveze­tekhez tartoznak, akcióegység­ben lépnek fel. Moszkva — A szovjet veze­tőkkel, Brezsnyevvel, Podgor- nifjal és Kosziginnal baráti lég­körben folytatott és mindkét részről hasznosnak minősített eszmecseréinek befejeztével Echeverria mexikói elnök hétfő este moszkvai sajtóértekezletén kijelentette, hogy utazásának célját teljes egészében elérte, kiemelve, hogy a szovjet-mexi­kói kommünikében nincs olyan kitétel, amely a felek közötti bármiféle nézeteltérésre utalna. Ellenkezőleg — hangsúlyozta, az elnök — mindkét részről együttműködési szándék mutat­kozott. Ennek gyakorlati megnyilat­kozásaképpen elhatározták a két orszáq első kereskedelmi egyezményének meqkötését, de az együttműködés más terüle­tein is rövidesen egyezménye­ket írnak alá. A látogatás ered­ményeként hamarosan — már hatvan napon belül — felállít­ják és összehívják a szovjet­mexikói vegyes bizottságot, amelynek létrehozását még 1968-ban kötött kulturális és tudományos csereegyezmények határozták el. A hétfőn Gromi­ko és Rabasa külügyminiszte­rek által kicserélt jegyzékek értelmében a vegyes bizottság dolgozza ki az 1973—74-es kulturális és műszaki-tudomá­nyos együttműködési progra­mot. A mexikói elnök, aki a hét­végét Leningrádban töltötte, Moszkvában találkozott a Moszk­vics autógyár dolgozóival, a Lomonoszov Egyetem tanárai­val és diákjaival is. Igen me­legen emlékezett meg a szovjet emberek rokonszenvéről. A mexikói elnök kedden Ir- kutszkba utazott és megnézte a bratszki vízi erőművet, majd Kínában fejezi be hat országra kiterjedő külföldi körútját. Junizsagijn Cedenbal ideológiai és világpolitikai kérdésekről Jugoszláv—nyugatnémet HIVATALOS TÁRGYALÁSOK BELGRÁDBAN 1973. IV. 18. Kommentárunk A nyugatnémet szociálde- ** mokraták múlt heti han­noveri kongresszusát a nyugati politikai megfigyelők szinte egyértelműen Brandt nagy sze­mélyes győzelmeként könyve­lik el. Az SPD elnökének u- gyanis sikerült a párton belül megnyilvánuló különböző irány­zatokat bizonyos fokig egybe­hangolni, s ennek következté­ben a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt az ellenzéki CDU- CSU nál jóval akcióképesebb politikai erőt képvisel. A Hannoverben megtartott ötnapos tanácskozás tétje: az SPD irányvonala a következő másfél évtizedben. A kongresz- szust megelőzően a párt bal­szárnya fokozta támadásait a Brandt köré tömörült centrum ellen. A lassú szociális refor­mok helyett — amelyek meg­valósítása egyébként is évek óta késik — társadalmi méretű változásokat követel: a mono­poltőke, a mammutvállalatok egyeduralmának korlátozását, a beruházások központi ellenőrzé­sét, sőt az ifjú-szocialista bal­szárny bizonyos csoportjai a kulcsiparágak államosítását is. Támadták Brandt kompromisz- szumait az FDP-vel a kormány­alakítási tárg”alásokon, s a vá­lasztási harcban rendkívül ak­tív balszárny háttérbe szorítását a Bundestag vezető pozícióinak elosztásánál. A párt centruma Brandt-tal az élen mindent megtett, hogy még a kongresz- szus előtt tompítsa a balszárny támadásait. Brandt még kan­cellári posztjának feladásával is fenyegetőzött, hangoztatván, hogy nem térhetnek el a vá­lasztási ígéreteiktől. Helmut Schmidt pénzügyminiszter ve­zetésével — ugyancsak taktikai okokból — hosszú távú reform­goi Népköztársaság ós más szo­cialista országok ellen, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom, a nemzeti felszaba­dító mozgalom ellen irányul. Külpolitikai kérdésekről szól­va Cedenbal megállapította, hogy hála a Szovjetunió és más szocialista országok hatékony békepolitikájának, a békeszere­tő államok, a haladó erők tevé­kenységének, a nemzetközi életben pozitív változások men­nek végbe. Ezek közül külön is kiemelte a vietnami és a lao­szi háború befejezéséről és a béke helyreállításáról megkö­tött megállapodást. A mongol nép nevében üdvözölte a Szov­jetunió és más testvéri szocia­lista országok, valamint a bé­keszerető európai államok ered­ményes munkáját, amely az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet gyakorlati előkészítését szolgálja. Belgrád — Kedden délelőtt az új-belgrádi kormánypalotábun megkezdődtek a hivatalos láto­gatáson Jugoszláviában tartóz­kodó Brandt kancellár és Bije- dics miniszterelnök, valamint a kíséretükben levő személyisé­gek tanácskozásai. A délután is folytatódó megbeszéléseken a két ország kapcsolatairól, va­lamint külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt az európai hely­zetről van szó. Mint ismeretes, a jugoszláv miniszterelnök hétfőn este ven­dége tiszteletére vacsorát adott, amelyen a két kormányfő po­hárköszöntőt mondott. Bijedics beszédében úgy méltatta a Brandt kormány „keleti politi­káját“, mint fontos hozzájáru­lást az európai problémák ren­dezéséhez. Brandt kohárköszöntőjóben hangsúlyozta, hogy Európában jelenleg a „Kelet“ és „Nyugat“ között jelentős enyhülési folya­mat megy végbe, amelyet előse­gít az NSZK politikája is. „Bonnban hamarosan jóváhagy­juk azokat a megállapodásokat, amelyek a két német állam kapcsolatát rendezik“ — mon­dotta többek között a kancel­lár, aki ezután méltatta a Moszkvában és Varsóval kötött megállapodást, majd így foly­tatta: „A szövetségi kormány­nak meggyőződése, hogy mind­két fél számára elfogadható módon megoldódnak azok a problémák, amelyek nehezítik a kapcsolatok rendezését Cseh­szlovákiával. Arra törekszünk . továbbá, hogy teljes jogú diplo­máciai kapcsolatot létesítsünk Magyarországgal és Bulgáriá­val“. Pohárköszöntője befejező részében a kancellár elismerés­sel nyilatkozott Jugoszlávia po­litikájáról és a jugoszláv— NSZK viszony alakulásáról. tervet dolgoztak ki az állam nagyobb beavatkozását ígérve a gazdasági életbe. Az erővi­szonyok alapján azonban vilá­gos volt, hogy a balszárnynak nincs reális esélye arra, hogy fenntartásait rákényszerítse az SPD hagyományos álláspontját képviselő centruma és a párt Brandt győzelme nem kis befolyással rendelkező jobbszárnyára. A párton belüli irányzathar­cok következtében eleve érde­kesnek ígérkező kongresszus alaphangját előre megadta Hel­mut Schmidt aleinök megnyitó­ja, aki szavait úgy válogatta meg, hogy kifejezésre juttassa: a pártvezetőség kíméletlenül letör a párton belül minden baloldali irányzatot. Kijelentet­te, hogy szó sem lehet az SPD munkáspárt-jellegének helyre- állításáról, s ezzel hitet tett a párt godesbergi programja mel­lett. Mint ismeretes, tizennégy évvel ezelőtt, 1959-ben, Bad Godesbergben a nyugatnémet szociáldemokraták egyértel­műen megtagadták a marxiz­mus elméletét és gyakorlatát, felszámolták az SPD munkás­párt-jellegét. Célul tűzték ki, hogy az SPD — polgári érte­lemben vett — „néppárttá“ váljék. Godesberg értelmében az SPD „baloldali középpárt“ lelt, s mióta hatalmon vannak, a hangsúly inkább a „középre“ esik, mintsem a „baloldalra“. A most megválasztott új párt­vezetőségben azonban a hal­szárny megerősödött, és ha akaratát még nein is tudja ér­vényesíteni, mindenképpen be­folyása lesz a párt és a kor­mány politikájának alakítására. A nyugatnémet szociáldemok­raták hannoveri tanácskozásá­nak elsősorban a megváltozott nemzetközi légkör adott külön­leges jelentőséget. A Szovjet­unió és a szocialista közösség többi országának rugalmas, kö­vetkezetesen az enyhülést cél­zó politikája lehetővé tette, hogy Bonnban is reális irány­zat érvényesüljön, s neiu utolsó sorban ennek köszönheti a Né­met Szövetségi Köztársaság, hogy megmenekült az elszige­telődéstől. Ezért a kongresszu­son a pártvezetőség elégedet­ten tekinthetett vissza az SPD több mint három évi kormány­zásának külpolitikai sikereire, amelynek fontos állomásai vol­tak a szovjet-nyugatnémet, a lengyel-nyugatnémet szerződés, valamint a ratifikálás előtt álló, a két német állam viszo­nyát rendező alapszerződés és a négyoldalú nyugat-berlini megállapodás létrejötte. A moszkvai Pravda méltán írta a pártkongresszussal kapcsolat­ban, hogy az SPD az ország legerősebb politikai mozgalma lett és kedvező, reális lehető­ségei nyíltak arra, hogy aktí­van hozzájáruljon Európában a tartós béke megteremtéséhez és a széles körű európai együtt­működés fejlesztéséhez. A hannoveri kongresszus egyik fő tanulsága, hogy a párt egységét éppen ezzel a külpolitikai programmal sike­rült fenntartani, s külpolitikai vonalon a tanácskozás részve­vői szentesítették a Brandt- Scheel kormánynak a realitá­sokkal számoló célkitűzéseit. Az SPD elnöke kongresszusi beszédében ugyan szükségesnek tartotta, hogy újból hitet te­gyen a NAIO-szövetség, mint a a nyugatnémet politika alapja mellett, s így most sem hagyott kétséget affelől, hogy keleti politikáját a nyugati szövetségi rendszerre támaszkodva igyek­szik folytatni, de a bonni poli­tikában a realitások érvénye­süléséről, a merevség megszű­néséről tanúskodik többek kö­zött Brandt jelenlegi jugoszlá­viai látogatása is. Hamarosan pedig — előreláthatóan május közepén — sor kerül az év egyik legjelentősebb eseményé­re: Leonyid Brezsnyev bonni látogatására. „E látogatás meg­erősíti — emelte ki kongresz- szusi beszámolójában Brandt kancellár — hogy a Szovjet­unióhoz fűződő viszonyunkban súlyt kapnak az együttműködés elemei.“ Brandt, az SPD újra­választott elnöke továbbá záró­beszédében bejelentette, hogy még 1973-ban, valószínűleg jú­lius előtt találkozik Edward Gierekkel, a LEMP KB-nak első titkárával, és derűlátóan nyilat­kozott az NSZK és Csehszlová­kia kapcsolatainak várható nor­malizálásáról is. A hannoveri kongresszus azonban, bár érdemi kérdések­ben a pártvezetőség — ha a korábbiaknál nehezebb harcok árán is — minden vonalon fe­lülkerekedett, komoly figyel­meztetést jelent az SPD-nek. Arra inti, hogy Brandt-éknak külpolitikai törekvéseiket ösz- sze kell hangolniuk a bal­szárny által követelt belső re­formok megvalósításával, mert csak így tehetnek eleget a vá­lasztásokon irántuk megnyilvá­nult bizalomnak, csak így biz­tosíthatják tartós uralmukat. PROTICS JOLÁN GIULIO ANDREOTTI olasz mi­niszterelnök hétfőn a késő dél­utáni órákban megérkezett az Egyesült Államokba, hogy az Egyesült Államok és az EGK közötti gazdasági problémákról, valamint a kelet—nyugati kap­csolatok alakulásáról tárgyal­jon Nixon elnökkel. AZ AMERIKAI KÉPVISELŐ­HÁZ 293 szavazattal 114 elle­nében elutasította azt a demok­rata párti módosító javaslatot, amely a kötelező árplafon be­vezetését szorgalmazta. Ezzel lényegében újabb egy évre sza­bad kezet adtak Nixonnak a gazdasági élet irányításában. IUMZSAGIJN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának elnöke kedden fogadta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügy­miniszterét, aki a mongol kor­mány meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Ulánbátorban. KUBAI ELLENFORRADALMÁ­ROK egy csoportja hétfőn táma­dást hajtott végre Ricardo Alarcon, Kuba állandó ENSZ- képviselője ellen, aki New Yorkban beszédet mondott egy kollégium diákjai előtt. Bár a támadás következtében többen megsebesültek, a nagy késéssel a helyszínre érkezett rendőrség még a provokatőrök őrizetbe vételére sem volt hajlandó. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Ta­nácsának Elnöksége — 60. szü­letésnapja alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki Herluf Bidstrup világhírű dán karika- turistát. A kommunista művész a kitüntetést a béke védelmé­ben és a szovjet—dán barátság elmélyítésében végzett sokéves aktív tevékenységéért kapta. Az érdemrendet a Szovjetunió koppenhágai nagykövetségén ünnepélyesen nyújtották át Bidstrupnak. ANVAR SZADAT egyiptomi el­nök hétfőn látogatást tett a Szuezi-csatorna térségében ál­lomásozó egyiptomi katonai egységeknél. Mint a MENA hír- ügynökség jelentette, Szadat elnök beszélgetést folytatott a katonákkal és a tisztekkel az ország belső és nemzetközi helyzetéről. A beszélgetés so­rán elismeréssel szólt a fegy­veres erők személyi állományá­nak a harckészség fokozása érdekében tett erőfeszítéseiről. ALEKSZANDR LILOV, a Bol­gár KP Központi Bizottságának titkára hétfőn fogadta a CSKP Központi Bizottságának küldött­ségét, amelyet dr. Ľudovít Pez­lár docens, az SZLKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára vezet. Küldöttségünk Bulgáriában a kultúra és a mű­vészet terén végzett pártmunka tapasztalataival ismerkedik. ADDISZ ABEBÁBAN 30 afri­kai állam szakértői tanácskoz­nak a felségvizek határainak kijelöléséről és a tenger kin­cseinek kiaknázásáról. „ÖTÖK SZÖVETSÉGE“ fedő­névvel tegnap megkezdődött Malaysia és Singapore légiere­jének közös hadgyakorlata, amelyen brit, ausztráliai és új- zélandi alakulatok is részt vesznek. A hadgyakorlatot az ANZUC paktum keretében ren­dezték meg. Halálbüntetés az USA-ban Washington — A Nixon-Wor- mányzat felkérte a kongresz- szust, hogy bizonyos „különle­ges esetekben“ állítsa vissza a halálbüntetést. Robert Dixon igazságügymi- niszter-helyettes ismertetve azt a javaslatot, amelyet lényegé­ben már nyilvánosságra hoztak, amikor Nixon elnök az ameri­kai bűnözés helyzetéről inté­zett üzenetet a kongresszushoz. Kijelentette, hogy a halálbünte­tést olyan esetekben alkalmaz­zák, amikor a vádlottat gyilkos­ság, hazaárulás, szabotázs, vagy kémkedés miatt ítélték el ós ha korábban már követett el a nemzetbiztonságot sértő bűn- cselekményt. Ulánbátor — Jumzsagijn Ce­denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke a párt Központi Bizottságának plénumán el­hangzott beszédében megálla­pította, hogy éles ideológiai harc folyik a szocialista és a kapitalista világ között. „Az im­perializmus a világszocializmus ellen folytatott aknamunkájá­ban minden eszközzel ösztönzi a szovjetellenességet, tevéke­nyen támogatja a reakciós mao- izmust és az egyéb opportunista áramlatokat“ — hangsúlyozta Cedenbal, majd így folytatta: „erélyesen vissza kell verni az imperializmus ideológiai diver- zióját, szüntelenül le kell lep­lezni a mao-csoport felforgató tevékenységét, amely a Nagy Októberi Forradalom hazája — a Szovjetunió — ellen, a Mon-

Next

/
Thumbnails
Contents