Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-16 / 90. szám, hétfő

ŰJ szó 1973. IV. IB. 3 Gustáv Husák elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) kát elemez. Sokat elértek a párton belüli életben. Valóban köszönet jár ezért az áldozat­kész munkáért. De az a feladat, hogy emeljük pártunk tagjainak eszmei színvonalát, fokozzuk az aktivitást azoknál, akiknél ez még kisebb, állandóan időszerű. Előttünk áll az a sürgető fel­adat is, hogy növeljük a kom­munisták, elsősorban a felsőbb és magas helyeken dolgozó kommunisták felelősségét. Az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke itt a konferencián a párttag kötelességeiről beszélt. Jó dolog emlékeztetni az alap- szabályzatnak erre az elvére, hogy tudjuk, hogyan kell fo­koznunk igényeinket tagjaink­kal szemben, hogyan kell, hogy minden kommunista példával Járjon elöl a munkahelyén, sze­mélyes életében, családi életé­ben, a gyermekekhez való vi­szonyában, erkölcsi tekintetben stb. Sok minden jó, de még nem minden egészen jó. A mér­cét tehát magasabbra kell emelnünk, és határozottan fo­koznunk kell a párttagokkal szemben támasztott igényeket. Ez nem öncél. Tudjuk, további sikereink, államunk további fejlődése attól függ, hogyan fog dolgozni a párt, hogyan fognak dolgozni a kommunisták. És ez egyikünknek sem lelhet közöm­bös. Kommunistának, párttag­nak mindenekelőtt a dolgozó ember jogaiért, a dolgozó em­ber igazságáért, a szocialista állam sokoldalú fejlesztéséért harcoló embert tartjuk. Tehát azt az embert, aki a szocializ­musnak e nagy gondolatáért küzd, aki kész ezért az ügyért, mint párttag is valamit áldozni. Tehát nem valamilyen anya­könyvezett tagként vagy kar­rieristaként értelmezzük. Az alapszabályzat egyenesen ki­mondja, hogy az ilyen embe­reknek nincs keresnivalójuk so­rainkban. A nevelés és a pár­ton belüli aktivitás növelése a jelen egyik legsürgetőbb felada­ta. A társadalmi szervezetekben Ugyancsak jelentős sikereket értek el. Amint itt is szó volt róla és más alkalmakkal is, ezek a nagy társadalmi szerve­zetek, a szakszervezetek, az if­júsági, a nőszervezetek, a Fa­sisztaellenes Harcosok Szövet­sége, a testnevelési szervezetek, szövetkezetek ma az emberek millióit tömörítik magukban, és jól működnek. Ugyanilyen pozi­tívan működnek és sikeres munkát végeznek a nemzeti bi­zottságok, amint erről itt a körzeti nemzeti bizottság elnö­ke beszélt. De vajon ez a leg­felsőbb határ, amit ezen a té­ren elérhetünk? Nem, elvtár­sak, ez csupán a kezdet, a jó munka kezdete. Ezzel összefüg­gésben emlékeztetni szeretnék arra, hogy a népi hatalmi szer­vek tevékenységében egyre na­gyobb mértékben érvényesüljön az emberekkel való érzéke­nyebb, tapintatosabb bánásmód. Igaz, hogy nem mindig intéz­hetjük el az emberek minden panaszát, vagy nem tehetünk eleget kéréseiknek. Még nem vagyunk olyan gazdagok, hogy mindent megoldjunk. De min­dig beszélgethetünk az ember­rel, mindig elvtársi tanácsokat adhatunk neki, mindig segíthe­tünk legalább jó szóval, nem beszélve már arról, hogy ahol méltánytalanság, igazságtalan­ság fordul elő, ott erélyesen közbe kell lépni és megoldásról kell gondoskodni. Ez szintén hozzátartozik a politikai mun- hoz. Gazdasági téren túlsúlyban vannak azok a pozitív irányza­tok, amelyekről beszéltünk. Vannak azonban gyenge pontok Is. Knotek elvtárs itt olyan üzemekről is beszélt, ahol nem teljesítik a tervet. Az országos „globális“ általánosan jó ered­mények mögött olyan üzemek, csoportok és egyének is rejtőz­nek, amelyek, illetve akik nem teljesítik kötelességeiket. Gazdasági téren általánosan fokoznunk kell igényeinket. Nincsenek munkaerő-tartalé­kaink, a termelés növelését fő­ként a munka termelékenységé­nek fokozásával kell biztosíta­ni, vagyis jobb technikával, jobb szervezéssel, jobb munka- fegyelemmel, a munkaidő jobb kihasználásával. Itt vannak a gyenge pontok, itt vannak a tartalékok, amelyeket a gazda­ság strukturális problémáinak megoldása mellett ki kell hasz­nálnunk. A gazdasági területen nem lankadhatunk munkánk­ban. A pártszervek gyakrabban foglalkoznak gazdasági prob­lémákkal, nagyobb figyelmet szentelnek nekik. Nem tarthat­juk jó kommunistának azt, aki nem teljesíti feladatait, más­ként nehezen egyeznénk meg azokban a kritériumokban, hogy ki a jó kommunista és ki nem. Az emberek túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, de egy részük élősködik, kitartatja ma­gát. Az élősködés jelenségei el­leni harc a kommunisták köte­lessége, valamennyi állami és társadalmi szervünk kötelessé­ge. Ismeretes Önök előtt, hogy az egyik főigazgatói nemrég megfosztottuk tisztségétől és kizártuk a pártból, mert nem látott különbséget saját magán­ügyei és az állami gazdaság ügyet között. Meg kell monda­nom, hogy igényesebbek le­szünk a kulcspozícióban levő emberekkel szemben. Minél ma­gasabb poszton áll valaki, an­nál nagyobb a felelőssége a párttal szemben ha párttag, és társadalmunkkal szemben. A magas állás senkit sem jogosít fel visszaélésre a társadalmi eszközökkel, a visszásságok és a rendetlenség fedezésére. Meg­követeljük az egész párttól, pártszervezeteinktől, ne tűrjék el a különféle élősködés meg­nyilvánulásait. Az emberek életszínvonalát becsületes mun­kával, a gazdaság fejlesztésé­vel, nem pedig kerülő utakon, a kommunista erkölccsel, a szo­cialista társadalom erkölcsével ellentétben akarjuk emelni. Kü­lönböző helyekről, üzemekből és munkahelyekről, főként az adminisztratív munkahelyekről leveleket kapunk, hogy túl sok ott az ünneplés, főleg az ivá- szat. Nem akarunk erkölcscső­szök lenni, de minden józanul gondolkodó ember tudja, hol a határ. Előkészületben vannak nálunk egyes intézkedések az alkoholizmus elleni harccal kapcsolatban. Ügy vélem, hogy világos legyen olyan elemi do- log, mint az, hogy a munkaidő arra van, hogy az emberek dol­gozzanak, nem pedig, hogy igyanak és henyéljenek. Párt­szerveinknek ezen a téren is rendet kell teremteniük, har- colniok kell a demoralizációs elemek ellen anélkül, hogy fel­ső határozatra várnának. A kultúra és a művészet te­rén elvtársak, még erőteljeseb­ben fogjuk támogatni a már meglévő pozitív irányzatokat. Bevonjuk a munkába az értel­miséget, hogy a szellemi szfé­rában is növekedjenek sike­reink. A művészet, a kultúra, a tudományos, a népszerűsítő- tu­dományos munka fejlesztéséhez emberekre van szükségünk, akik segítenek abban, hogy a szocialista ember minden tekin­tetben fejlődjék, gazdagodjék, nemcsak anyagiakban, hanem szellemi, kulturális tekintetben is. Természetesen súlyt helye­zünk a művészet, a kulturális és tudományos eredmények mi­nőségére is és az alkotók szo­cialista állásfoglalására. Foglalkoznunk kell a távlati feladatokkal. Ma már folynak az előkészületek a következő ötéves terv összeállítására a gazdaság, a tudományos-műsza­ki fejlődés, az életszínvonal te­rületén. Ez bonyolult munka, amelyben az emberek széles köre vesz részt és fog részt venni. Hasonlóképpen oldjuk meg a többi társadalmi terület kérdéseit. Példaként megemlít­hetjük, hogy számos Intézkedés készül az iskolaügy és az Isko­lapolitika terén, hogy a fogya­tékosságokat, amelyekről itt is szó volt, kiküszöböljük. Mérle­geljük, hogyan teremtsünk ren­det a sport, a testnevelés terü­letén. Nem vagyunk elégedet­tek, hogy a jégkorongban a harmadik helyre süllyedtünk, de nem vagyunk elégedettek a tömegsporttal, a tömeges test­neveléssel sem. Intézkedéseket dolgozunk ki a tudományos­műszaki fejlesztés, a tudomá­nyos kutatás eredményeinek gyors, gyakorlati alkalmazását illetően. Mindez nemcsak vala­milyen szűkkörű bizottságokat érint. Szükség van az emberek százezreinek tapasztalataira, gyakorlati munkájára, hogy gyarapítsuk ismereteinket és megoldjuk a problémákat is. Néhány szót a külpolitikáról. Tanúi vagyunk annak, hogy si­került valóra váltani a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán oly szemlélete­sen kitűzött békeprogramot, amelyet mi is magunkénak val­lottunk, amelyet támogatunk. Habár az út bonyolult és gyak­ran akadályok tornyosulnak rajta, mégis sikerül Európában a feszültséget enyhíteni, a poli­tikai, gazdasági stb. kapcsola­tokat felvenni. Sikerült véget vetni a háborúnak, a vietnami probléma e legbrutálisabb fá­zisának. A Szovjetunió a világ többi részén is igyekszik meg­oldani a problémákat, békés környezetet kialakítani, békés eszközökkel rendezni a konflik­tusokat. Ez nem megy könnyen, de ez az irányzat különösen Európában érezhető. Ez elsősor­ban a szocialista tábor, a szo­cialista erők erőfeszítéseinek eredménye, és ezekhez az erők­höz tartozunk mi is. E sikerek alapja természetesen a szocia­lista közösség országainak egy­sége, felzárkózottsága a Szov­jetunió körül, amely a fő politi­kai és gazdasági támasza, a nemzetközi problémák ilyetén megoldásának fő ereje. Csehszlovákia igyekszik vala­mennyi szocialista országgal megszilárdítani kapcsolatait. Azt mondhatjuk, hogy Kína és Albánia kivételével a kapcsola­taink igen jók. Néhány nappal ezelőtt tértünk vissza Kubából, ahol kiegészítettük és a szó nemes értelmében azt mondhat­juk, ki is igazítottuk ismere­teinket. Azt mondhatom, hogy tőlünk több ezer kilométerre élő embereket találtunk, akik hasonlóképpen gondolkodnak, ugyanazokért az eszményekért küzdenek mint mi: a szocializ­mus felépítéséért, az igazságos társadalmi rendért, a szocialis­ta tábor egységéért, a haladó erők egységéért. Országaink földrajzilag távol esnek egy­mástól, de úgy éreztük ott ma­gunkat, mint hozzánk igen kö­zelálló emberek között. Kubá­ban harcos, hős nép nő fel, amely ellenáll minden nyomás­nak, minden fenyegetéssel, mes­terkedéssel szemben, és fejlesz­ti iparát, mezőgazdaságát, is­kolarendszerét, egészségügyét, stb. Nagy rokonszenvvel láttuk, hogy a nyugati féltekén levő szocialista ország fejlődik, amely osztályszempontból, poli­tikai szempontból oly közel áll hozzánk. A Csendes-óceántól, Vietnamtól, az egész amerikai kontinensen át az egész vilá­gon küzdenek e haladó erők, amelyekhez mi is tartozunk, amelyekkel együtt működünk és amennyiben lehetséges, se­gítünk is, hogy a huszadik szá­zad döntő áramlata, a szocialis­ta áramlat egyre döntőbb sike­reket érjen el. Megkíséreljük megoldani nyílt problémáinkat a tőkés or­szágokkal is; kölcsönös kap­csolataink javítására törek­szünk. Mint tudják, tegnap ha­ladás történt az NSZK-hoz fű­ződő kapcsolatainkban. A pu­hatolózó megbeszélések lezá­rultak az álláspontok jelentős mértékben közeledtek egymás­hoz, ezért rövidesen megkez­dődhetnek a tárgyalások kor­mányaink között, s reméljük ezek szerződéssel, a müncheni egyezmény problémájának meg­oldásával és az NSZK-hoz fű­ződő kapcsolataink normalizá­lódásával végződnek. Legalább is mi ezt óhajtanánk. Kapcso­lataink rendezésére törekszünk a szomszédos Ausztriával is. Diplomatáink már jó utat meg­tettek e téren. A különböző rendszerű államok békés egy­más mellett élése elveinek ér­telmében támogatni fogjuk az Ausztriával fennálló problémák rendezésének ezt az irányzatát is. Ez nem jelenti azt, hogy le­mondunk szocialista világnéze­tünkről, a kapitalizmusról alko­tott nézetünkről, vagy pedig a nálunk levő problémák megol­dásáról alkotott nézeteinkről. Ezt nem kívánjuk másoktól sem. Mi továbbra is szilárdí­tani fogjuk szocialista rendsze­rünket és világnézetünket, de e szomszédos államokkal való érintkezésben békés feltételek­re, békés kapcsolatokra törek­szünk. Elvtársak! Az 1 millió 200 ezer kommunista valamennyi tárgyalásából, ennek a konfe­renciának és a többi járási kon­ferenciának a tárgyalásaiból is érezhető a kommunisták öntu­datossága, büszkesége arna, amit elértünk. Munkásosztá­lyunk, szövetkezeti parasztsá­gunk és értelmiségünk ezekben az években is bizalmát nyilvá­nította a kommunista párt po­litikája iránt. Ez a bizalom ben­nünket nagymértékben arra kötelez, hogy következetesen tovább haladjunk a megkez­dett irányban. Feladataink a konferenciák után nem lesz­nek kisebbek, nem lesznek egy­szerűbbek. De könnyebbek lesz­nek számunkra azért, mert szi­lárd egységes pártra támasz­kodhatunk. Arra a nagy biza­lomra támaszkodhatunk, ame­lyet politikánk a nép széles réte­geinél élvez, és mert külpoliti­kai téren szövetségeseinkre, mindenekelőtt a Szovjetunióra támaszkodhatunk. Ebben a tu­TRNAVA (CSTK) — A CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak teljesí­tésében elért eredmények érté­kelése, a határozatok megvaló­sításával kapcsolatos további tevékenység kitűzése volt a fel­adata az SZLKP trnavai járási konferenciájának, amelyet szombaton és vasárnap tartot­tak meg. A kétnapos tárgyaláson jelen volt a CSKP KB küldöttsége, Jo­zef Lenártnak, a CSKP KB El­nöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A pártszervezet tevékenysé­géről szóló jelentést Jozef Šepe- la, az SZLKP trnavai járási bi­zottságának vezető titkára ter­jesztette elő. Ismertette u párt­munkában elért eredményeket, bírálólag szólt egyes fogyaté­kosságokról, hangsúlyozta a jobboldali opportunizmus és re- vizionizmus valamennyi meg­nyilvánulása elleni harc jelen­tőségét, majd vázolta a konkrét feladatokat, amelyeket a járás­ban gazdasági és ideológiai te­rületen távlatilag meg kell ol­dani. A járás fejlődésében fokoza­tos változások a gazdasági élet minden területén megmutatkoz­nak. Az azelőtt agrár jellegű já­rás ipari-mezőgazdasági járássá fejlődött. Amíg 1960-ban nem egészen 2 milliárd korona érté­kű volt az ipari termelés terje­delme a járásban, tavaly ez már 5 milliárd koronára emelkedett. Az iparban dolgozik a foglal­koztatottaknak 38 százaléka. A mostani ötéves tervidőszak első két évében, 1970-hez viszonyít­va, a járásban 19 százalékkal növekedett a termelés, sőt a gépiparban csaknem 22 száza­lékkal. Javult az állóeszközök felhasználásának mértéke, és az anyagi költségek 506 millió ko­ronával csökkentek. A mező- gazdasági termelést tekintve a járás Szlovákia legproduktívabb járásai közé fejlődött fel. Az ipar fejlődésében az elmúlt 2 esztendőben mutatkozó jő ered­ményekben nagy szerepe van a dolgozók kezdeményezése ki­bontakozásának is. így például 1972-ben a járás dolgozói az Októberi Szocialista Forrada­lom 55., a Szovjetunió megala­kulásának 50. és a VIII. szak- szervezeti kongresszus tisztele­tére összesen 95 millió korona értékű felajánlást tettek. Az idei terv a tavalyi eredmé­nyekhez képest a termelés 628 millió koronával és a munka­termelékenység 5,8 százalékos növekedését Irányozza elő. Igen igényesek a feladatok különö­sen a beruházások terén. Olyan jelentős beruházások mellett, mint amilyenek például az új atomerőmű, a vasúti kocsijaví­tó-műhely, a trnavai autógyár kiterjedt építkezésének beindí­tása, tovább folyik a Hlohovecl Huzalgyár bővítése, a vrbovél Trikota, a hlohoveci Slovakofar- ma, a trnavai Šmeral Művek és más gyárak rekonstrukciója, il­letve bővítése. A harmadik ötéves terv fel­adatai teljesítésének támogatá­sára a trnavai járás dolgozói a februári győzelem 25. és a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulójának tiszteletére több mint 118 millió korona értékű kötele­zettséget vállaltak. datban a jól végzett munka tu-* datában, a még előttünk álló’ további feladatokért viselt fe­lelősségünk tudatában hala­dunk tovább. Szeretném megköszönni mind- annyiuknak, az alapszerveze- teknek, a járási szerveknek azt a nagy munkát, amelyet az el­múlt két év alatt végeztek. Sze­retném e köszönetét eljuttatni valamennyi járási és körzeti konferenciához, amelyek ma Csehszlovákia területén foly­nak. Szeretnék önöknek és a többi járás kommunistáinak újabb sikereket kívánni a né­pünk javáért, szocialista álla­munk sikeres fejlesztéséért vég­zendő munkájukhoz a követ­kező években. Éljen dolgozó népünk és drága hazánk — a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság! Éljen a szocialista országok egysége és szilárd barátsá­gunk és szövetségünk a Szov­jetunióval. Éljen dolgozó népünk sike­reinek és győzelmeinek szerve­zője — Csehszlovákia Kommu­nista Pártjai LUČENEC A lučeneci járási pártkonfe­rencián Ján Janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a KB titkára vezette a CSKP Központi Bi­zottságának küldöttségét. A járási pártbizottság beszámo­lóját Ondrej Barto elvtárs, vezető titkár terjesztette elő. A beszámoló a pártmunka lenini elveinek szellemében mérte fel a járási pártszervezet tevékeny­ségét a legutóbbi pártkonferen­cia óta. Az eltelt két év értéke­lése a pártmunka színvonalának jelentős emelkedését mutatja és azt igazolja, hogy sikeresen tel­jesítették a „káderek, a rend­szeres munka és ellenőrzés“ le­nini elvét. Különösen szemlélte­tő módon megnyilvánult ez az alapszervezetek évzáró taggyű­lésein, amelyeken járási átlag­ban a párttagok és tagjelöltek 95 százaléka vett részt, a vitá­ban felszólalók száma pedig el­érte a 40 százalékot. A járás pártszervezetei világosan lát­ják feladataikat, ezt tanúsítják az évzáró taggyűlések tárgyalá­sai, melyek mélyrehatóan fog­lalkoztak a pártélet és az ideo­lógiai munka kérdéseivel, vala mint a gazdasági feladatokkal. Minden évzáró, taggyűlésen és konferencián állást foglaltak a jobboldali revizionista erői:, mint a fő veszély elleni harccal kapcsolatban, és kiemelték, hogy tevékenységükben tovább­ra is következetesen a párt és társadalom válságából levont Tanulságokhoz tartják magukat. A járási pártbizottság beszámo­lója hangsúlyozta a szovjet ta­pasztalatok érvényesítésének je­lentőségét a pártmunka színvo­nalának emelésében és kiemel­te, hogy tevékenységükben a legnagyobb figyelmet az alap­szervezetekre és a pártcsopor­tokra, a pártbizottságok irányí­tó és ellenőrző munkájára for­dították. Jelentős előrehaladást értek el a párt tagsági alapja minőségi színvonalának emelé­sében. A múlt évben például 330 tagjelöltet vettek fel az alap­szervezetek, közülük 82,42 szá­zalék munkás és szövetkezeti tag. A beszámoló különös gond­dal részletezte az ideológiai munka feladatait, konkrét pél­dák alapján szemléltette az el­ért eredményeket, és rámuta­tott az előforduló fogyatékos­ságokra, amelyeket mielőbb le kell küzdeni. A járási pártbi­zottság beszámolója hangsú­lyozta, mily nagy jelentőségű a lenini nemzetiségi politika kö­vetkezetes megvalósítása és rá­mutatott, hogy az elért eredmé­nyek a szlovák és magyar nem­zetiségű állampolgárok helyes együttműködésének köszönhető. Az alapszervezetek életét és feladatait sokrétűen elemző vi­tában felszólalt Ján Janik elv­társ, a CSKP KB küldöttségének vezetője is. A járási pártkonferencia kül­döttei megválasztották a járási pártszervezet új vezető szerveit és a kerületi pártkonferencia küldötteit. Vezető titkárrá újból Ondrej Barto elvtársat válasz­tották meg. Ä*- egyhangúlag el­fogadott határolt kitűzi a já­rási pártszervezet fő feladatait a CSKP XV. kongresszusáig ter­jedő időszakban.-gól—

Next

/
Thumbnails
Contents