Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

A fa eddigi felhasználós ónak alakulása hazánkban és a KGST-államokban Az erdők egyre fokozódó sokoldalú haszno­sítása és közjóléti hatásának kihasználása nem csökkenti a fának, mint fontos nyersanyagfor­rásnak termelését és felhasználását. Ellenkező­leg, az erdők sokoldalú hasznosítását úgy cél­szerű megvalósítani, hogy közjóléti hatásuk fokozása ne befolyásolja hátrányosan a fa­anyag termesztését. Tekintettel kell lennünk ugyanis arra, hogy a fatermékek iránti igény nemcsak a múltban növekedett jelentős ütem­ben, hanem a jövőben is hasonló tedenciákra számíthatunk. Előzetes becslések szerint a vi­lág iparifa-fogyasztása 2000 körül a jelenlegi­nek a kétszeresére emelkedik. A fa tulajdon­ságainak egyre tökéletesebb ismerete, a mű­anyagok széles körű elterjedése ellenére is le­hetővé teszi a fa felhasználásának állandó bő­vítését. Míg például az első világháború évei­ben a fafelhasználás lehetőségeinek száma 2000 körül mozgott, jelenleg a fa felhasználásának mintegy 15 000—20 000 különböző formája is­meretes. Az elmondottakkal kapcsolatban szükséges­nek tartjuk megjegyezni, hogy Európa iparifa- mérlege az elkövetkező években jelentős hiány­nyal zárul; az évi mérleghiány 1980-ban eléri a 102 millió m3-t, ami Európa 1950. évi fater­mék-fogyasztásának felel meg. Ilyen körülmé­nyek között nem lesz érdektelen kissé beha­tóbban foglalkozni a hazai fafelhasználás ed­digi alakulásával, jelenlegi helyzetével és jö­vőbeni lehetőségeivel, illetve feladataival. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk egy­részt a hazai igények folyamatos kielégítésé­nek biztosításáról, másrészt pedig arról, hogy hazánknak — lehetőségeihez mérten — a jö­vőben sokkal nagyobb részt kell vállalnia az európai fagazdálkodásban, illetve faellátásban. Figyelembe véve jelenlegi és várható jövőbeni gazdasági kapcsolataink alakulását, hazánk fa­felhasználásával, illetve ennek alakulásával a KGST-államok keretein belül, illetve ezekhez viszonyítva igyekszünk foglalkozni. Tekintettel a Szovjetunió fatermesztésének és faellátásá­nak specifikus körülményeire, elsősorban rend­kívül magas, sok esetben még érintetlen kész­leteire, az összehasonlítást a Szovjetunió nél­kül végezzük. Mielőtt a fafeldolgozás részletesebb ismer­tetésére térnénk, szükségesnek tartjuk megje­gyezni, hogy hazánk a KGST-államok keretein belül erdősültség tekintetében az első (33,6 százalék), az egy főre eső erdőterület szem­pontjából a harmadik, (0,312 ha), az egy főre eső élőfakészlet tekintetében pedig a második (46,8 m3) helyen áll. Hasonlóan kedvező képet kapunk, ha az egy főre, illetve az 1 ha hasz­nosított erdőterületre eső fatermést vizsgáljuk, mely 0,96 m3, illetve 3,22 m3-t tesz ki. A KGST államainak átlagát jóval meghaladva mindkét esetben a második helyen állunk, s csupán a Román Szocialista Köztársaság előz meg ben­nünket. A felsorolt adatok meggyőzően bizo­nyítják, hogy viszonylag gazdag fakészlettel rendelkezünk, ami kedvező feltételeket teremt a fafelhasználás és fafeldolgozás fejlesztésé­hez. A következőkben az elsődleges faipar egyes fontosabb termékei gyártásának alakulását, il­letve fejlődését kísérjük figyelemmel az 1949— 1951-es időszaktól mint kiindulási alaptól az 1967—1968-as évekig. Itt mindenekelőtt szüksé­gesnek tartjuk megjegyezni, hogy az említett időszakban az összes fatermés iparifa kihoza­tala 75,3 százalékról 88,0 százalékra, tehát mintegy 12,7 százalékkal növekedett. Tekintve, hogy a KGST-államokban az iparifa kihozatala 68,1 százalékról 79,0 százalékra emelkedett, eredményeink a hazai fatermelés jelentős mi­nőségi javulását tükrözik. Tekintetbe véve a Német Demokratikus Köztársaság 91,0 százalé­kos és a Lengyel Népköztársaság 90,0 százalé­kos arányát, iparifa-kihozatalunkat a jövőben tovább növelhetjük. Az elsődleges faipari termékek gyártásának fejlődése az említett időszakban a következő­képpen alakult: A fűrészáruk és a vasúti talp­fák termelése hazánkban 2 százalékkal, a KGST-államok csoportján belül pedig mintegy 20 százalékkal növekedett. A furnérlemezek termelésének növekedési indexe hazánkban 161 volt, míg a KGST-államok csoportján belül el­érte a 291-et. Legnagyobb eredményt a farost- és a faforgácslemezek gyártása terén könyvel­hetünk el, mind hazai (növekedési index 406), mind pedig KGST (növekedési index 556) vi­szonylatban. Valamivel lassúbb ütemben fejlő­dött a cellulóztermelés, melynek növekedési In­dexe a CSSZSZK-ban 199, a KGST-államok cso­portján belül pedig 223 volt. Az egyes faipari termékek gyártásának elem­zése után vizsgáljuk meg azok felhasználásá­nak, illetve fogyasztásának alakulását az emlí­tett időszakban. E téren mindenekelőtt figyel­met érdemel az a tény, hogy míg a fűrészáruk és a vasúti talpfák felhasználása hazánkban 5.1 százalékkal csökkent, addig a KGST-államok csoportján belül 19,6 százalékkal nőtt. Ezzel szemben jelentős növekedést mutat a többi fa­ipari termék felhasználása mind hazai, mind pedig KGST vonatkozásban. A furnérlemezek esetében a CSSZSZK-ban a növekedési index 179, a KGST-államok csoportjában pedig 278 volt. A farost- és faforgácslemezek felhaszná­lása hazánkban 255 százalékos, a KGST-álla­mok csoportjában pedig 364 százalékos növe­kedést mutat. Ugyanakkor a cellulózfogyasztás hazánkban 122 százalékkal, a KGST-államok csoportjában pedig 151 százalékkal növekedett. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a progresz- szív termékek, elsősorban a farost, a fafor­gácslemezek, a furnérlemezek fogyasztása gyorsabb ütemű növekedést mutat, s ez a nö­vekedés a KGST-államok csoportján belül még jelentősebb, mint a CSSZSZK-ban. Vizsgáljuk meg végezetül a fa és fatermékek exportjának, illetve importjának alakulását az említett időszakban. E tekintetben megállapít­hatjuk, hogy míg a CSSZSZK-ban a fanyers­anyag és ezen belül az iparifa exportja jelen­tősen növekedett, addig a KGST-államok cso- pontján belül tovább emelkedett az importált fanyersanyag mennyisége. Jelentős növekedést mutat a fűrészáruk és a farost-, valamint a faforgácslemezek exportja is mind hazai, mind pedig KGST vonatkozásban. A furnérlemezek esetében hazai viszonylatban az export terje­delme csökkent, a KGST-államok csoportján be­lül viszont emelkedett. Rendkívül fontos a cel­lulóz külkereskedelmi mérlegének alakulása. Nagy figyelmet érdemel s kissé bővebb magya­rázatra szorul az a tény, hogy az 1949—1950-es időszakban még cellulózt exportáló országból az 1967—1968-as időszakra a CSSZSZK cellulózt importáló országgá vált. Jelenlegi importunk az 1949—51-es exportnak csaknem kétszeresét te­szi ki. Maga az a tény, hogy rendkívül kedvező faellátottságunk ellenére ebből a fontos ter­mékből behozatalra szorulunk, igen kedvezőt­len körülményként jelentkezik. A dolog magya­rázatát a cellulózipar fejlesztésének múltbani elhanyagolásában kell keresnünk. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a növekvő fogyasz­tást a népgazdasági szempontból terheket je­lentő behozatal árán is igyekeztünk kielégíte­ni, a dolgot kissé más megvilágításban látjuk. A CSSZSZK helyzetének megítélésénél mind a fanyersanyag, mind pedig a faipari termékek felhasználása és fogyasztása, valamint a külke­reskedelmi mérleg alakulása szempontjából fi­gyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a KGST-államok csoportjával összehasonlítva már az 1949—1951-es időszakban jóval magasabb szinten voltunk, ami bizonyos mértékig határt szabott a növekedés gyorsabb ütemének. Ugyan­akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy fafeldolgozó iparunk fejleszté­sét elhanyagoltuk, minek következtében túlnyo­mórészt fanyersanyagot és fűrészárut exportá­lunk, jóllehet a progresszívebb faipari termé­kek kivitele jóval gazdaságosabb lenne. A kér­dés megoldását nagyban elősegíti fafeldolgozó iparunk folyamatban levő komplex fejlesztése és modernizálása, ami lehetővé teszi a faipari termékek gyártásának és fogyasztásának foko­zását mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Erről azonban más alkalommal számolunk majd be. KOHÄN ISTVÁN APRÓHIRDETÉS H A košicei Kelet-szlovákiai Ce­mentgyár és Mészégető nemzeti vállalat Turňa nad Bodvou-1 üzeme azonnali belépéssel na­gyobb számban alkalmaz műszaki-gazdasági dolgozókat és szakmunkásokat, mégpedig: — 1 raktárvezetőt, ÜSO/8, T-10 kát., — 1 vezetőt a nyilvántartási és elemző részlegre, ÜSO/8, A-13 kát., — 1 önálló bérelszámolót, ÚSO/6, A-ll kát., — 2 gyengeáramú elektrotechni­kust, ŰSO/6, T-9—10 kát., — 7 tolató mozdonyvezetőt, R-7 kát., — 5 vezető tolatót, R-6 kát., — 9 tolatót, R-5 kát., — 1 autókotrógép-kezelöt, R-6 kát., — 20 gépszerelőt, R-5—6 kát., — 10 lakatost, R-6—7 kát., — 5 erősáramú villanyszerelőt, R-6—7 kát., — 8 gyengeáramú villanyszerelőt, R-6—7 kát., — 10 MaR-elektrotechnikust, R-6— 7 kát., — 4 esztergályost, R-6—7 kát., — 10 gyengeáramú elektrotechni­kust, illetve MaR-elektrotech­nikust mint karbantartás-veze­tőt. Fizetés megegyezés szerint. A szakképzettséggel nem rendel­kező munkásoknak lehetőséget nyújtunk arra, hogy szakképzett­séget szerezzenek, akiket azután mint műszaki berendezések keze­lőit fogunk alkalmazni. A kitanult szakmunkásoknak to­borzási járulékot adunk. A fel­vett dolgozóknak 1—6 hónappal a munkába lépés után a Turnianske Podhradie-i Lakótelepen családi lakást tudunk biztosítani. Východoslovenské cementárne a vápenky, národný podnik Košice, závod Cementáreň, Turňa nad Bodvou ÜF-50 ■ A nltrai Magasépítő Vállalat Nové Zámky-i (Érsekújvár) üze­me a dunaszerdahelyi járásból na­gyobb számban felvesz betanulás­ra — padlóburkolókat, — csempézőket, — tetőfedőket, gumizókat, — kövezőket. Belépés: 1973. május 1. Az érdeklődők pontos felvilágosí­tást a nitral Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi részlegén a Bra­tislavai úton kapnak (telefon: 29—21), 111. a járási nemzeti bi­zottság munkaügyi osztályán a 24—35-ös telefonon. Használja ki a szakmaszerzés le­hetőségét, s egyúttal alapozza meg saját és családja jobb anya­gi biztosítását. ŰF-53 ADÁSVÉTEL El Opel Record — Caraván jó karban eladó. Cím a hirdetőirodá­ban. Ű-400 ■ Eladó tésztavágó. Ján Boroš, Velká Tŕňa 195, okr. Trebišov. 0-397 Hirdessen Ön is a z ÚJ SZÓ-ban! Hogyan védekezzünk a reuma ellen ? A reuma ma világprobléma. Nincs még egy olyan betegség, amely annyi szenvedést okozna az emberiségnek, mint éppen a reuma. Egyes szerzők szerint minden második embernek van valami reumás fájdalma vagy olyan szervi, illetve szöveti el­változása, amely reumás természetűnek fogható fel. Ugyanak­kor a reuma a „leghűségesebb“ betegség, mert kezelése hosz- szadalmas, az orvos és a beteg részéről nagy türelmet kíván, és gyakran kiújul. A vele járó fájdalom a beteget testileg és lelkileg megviseli, és nagy anyagi károsodást jelent a család számára. Súlyosbító körülmény még, hogy csökkent vagy végleges munkaképtelenség, olykor elnyomorodás jár a nyo­mába. Kórokozóját nem ismerjük. Keletkezésében szerepet játsz­hatnak baktériumok, vírusok, a fizikai okok közül a meghű­lés, a huzat, és nem utolsósorban a gócfertőzés (pl. tályogos fog vagy gennyes mandula). A reuma elsősorban a mozgásszervek fájdalmát és műkö­désének zavarát okozó betegségként él a köztudatban. Ma már tudjuk, hogy nemcsak a mozgásszervek, hanem több más szerv is megbetegedhet reumában. A reuma minden életkorban előfordul, férfinál, nőnél azo­nos számban, városban inkább, mint falun. A foglalkozást il­letően élen járnak a vasgyári munkások, majd a bányászok, végül a közlekedési dolgozók. Földrajzilag a mérsékelt égöv alatt fordul inkább elő, amelyhez mi is tartozunk. Érdekes, hogy a trópusokon és a sarkvidék dermesztő hidegében ke­vésbé elterjedt, mint a mérsékelt égöv alatt A reumás meg­betegedések függvényei az időjárásnak. Vannak emberek, akik az ízületeik valamelyikében keletkező fájdalomból előre megérzik a szeles időt, az esőzést vagy a havazást. A reuma fellépése egyébként a kora tavaszi és a késő őszi időre esik. Öröklődik-e a reuma? A betegség nem örökölhető, csak a betegségre való hajlan. Való igaz, hogy egyes családoknál halmozottan fordul elő a reuma, ennek ellenére nem vele­született betegségnek tekintjük. NÉHÁNY REUMAFÉLESÉG A reuma tulajdonképpen gyűjtőfogalom, amelvbe sokféle betegséget sorolunk. Ilyen pl. a reumás láz, amely fertőzé- ses eredetű gyulladásos folyamat. Ezt a betegséget gyerme­kek és fiatalok kapják meg, és inkább a szívre jelent ve­szélyt, mint az ízületekre. A szívbelhártyán keletkező hegek ugyanis szívbillentyűhibákat okoznak. Reumás jellegű az ízületeket eltorzító elsődleges sokízüle­ti gyulladás, valamint a gerincoszlop elcsontosodásával járó Bechterew-kór is. Ismert betegség a Hexenschuss, orvosi n-, elven a lumbago, amely hirtelen kezdődik és rövid időn belül gyógyulhat. Egyetlen rossz mozdulat kiválthatja. A Tortocollis, ez a szép revű betegség a jobb vagy a bal oldali fejbiccentő izom zsugorodásának következménye, erős nyaki fájdalommal és ferde fejtartással jár. Hamar gyógyul. Nagy fejezet a reumás megbetegedések sorában az ízüle­tek elfajulásos betegségei. Tudvalevő, hogy az ízületeket al­kotó csontok vé£,ét rugalmas porc fedi, amely idővel meg­kopik. De „berozsdásodhat“ az ízület amúgy is az idős kor­ban. Ilyenkor az ember nehezen tápászkodik fel az ülőhely­zetéből, de ha az ízületek „bejáródnak“, a panasz megszűnik* Egyébként a porckopásos betegségek főleg az idősebb kor­ban jelentkeznek, elsősorban a végtagokban és a gerincben. Ilyenkor a Röntgen-felvétel mészlerakódást mutat. A gerinc szerencsére nem válik merevvé, és az idejében alkalmazott kezeléssel tűrhető állapot alakul ki. Súlyosabb jelenség a porckorong sérve, amikor a porcko­rong két csigolya között kidomborodik. Ilyenkor nyomja az idegeket és erős fájdalom lép fel. Ebben az esetben a beteg szigorú fekvésre kényszerül s csak 3—4 heti fekvés után ke­rülhet sor fürdőkúrára, és a fizikai gyógymódok alkalmazá­sára. Nem egy gerincsérvnél többszöri kiújulás esetén mű­tétet végeznek. Szólhatnánk még az idegzsábáról, az ideggyulladásokról, a gerincferdülésről, és néhány olyan betegségről, amely a reu­mához hasonló panaszokat okoz (lúdtalp, visszértágulás, köszvény stb.). A REUMA GYÓGYÍTÁSA A gyógyításban elsősorban a gyógyszerek, majd a fizikai gyógymódok játszanak szerepet. A legismertebb gyógyszer a szalicil, amely többféle formában kerül alkalmazásra (Kai-; mopyrin, Istopyrin, Eggosalyl stb.), másik gyakran használt gyógyszer az Amidazofén, az Algopyrin. Elsődleges gyulla* dásnál áldásos, de nem veszélytelen szer a mellékvesekéreg­ből és az agyfüggelék hormonjából készült Prednisolon. Do akad még szer bőven, amelyet az orvos választ ki az újabb készítmények közül. Kitűnő fizikai gyógymód a gyógyhelyi kúra, ahol a meleg­források gyógyvizét alkalmazzák, kiegészítve természetesen gyógyszerekkel, és egyéb fizikai gyógymódokkal. Lázasan vagy heveny gyulladás esetén szigorúan tilos a fürdési A fürdőn kívül használatos a hőleg, az iszap, a rövidhul­lám, az ultrahang, a napfürdő, a légfürdő, a masszás, a gyógytorna stb. Ezek nagy része a rendelőintézetek reumás szakrendelésén is megtalálható. A REUMA MEGELŐZÉSE A reumára is érvényes az a megállapítás, hogy könnyebb a betegséget megelőzni, mint meggyógyítani. A megelőzéshez tartozik az egészséges életmód, a száraz, jól fűthető, jól szel­lőztethető lakás, a megfelelő táplálkozás, az ésszerű ruház­kodás, a jó munkakörülmények. Ehhez hozzátesszük még, hogy a mandulákban és a fogakban netán fellelhető gócokat feltétlenül el keli távolítani. Óvakodjunk a meghűléstől. A meghűlés csökkenti a szerve­zet ellenállóképességét, és fellobbanthatja a lappangó reu­mát. Mindig a hőmérsékletnek megfelelően öltözködjünk. Ha ruhánk, cipőnk átázik, igyekezzünk az ázott holmikat szára- zakkal felcserélni. Óvakodjunk a huzattól is, mert ilyenkor a körülírt területen lehűl a bőr és az izomzat, így elsősor­ban heveny izomzsába alakulhat ki a nyak, a váll és a derék izomzatában. Reumaellenes étrend nincs. Téves felfogás, hogy a hús­evés elősegíti a reuma kifejlődését. A túlzásba vitt húsfo* gyasztás önmagában egészségtelen, viszont a húsmentes ét* rend káros, mert a szervezet fehérjeszükségletét ki kell elé* gíteni. Fontos még a mozgás. A kiadós mozgás biztosítja a jó vér* keringést. Ha valaki nem sportol, legalább tornásszon napún* ta 10—15 percet nyitott ablak mellett. Reumások gyógytorná­ját az orvos írja elő. , Végeredményben mindennél fontosabb, hogy megbetegedéá esetén szakorvos vizsgálja meg a beteget, ő írja elő a gyógy­szereket, a fizikális kezeléseket és szükség esetén a gyógy^ fürdőt. A reuma olyan betegség, amellyel senki, saját erejé^ bői vagy betegtársa tanácsára megküzdeni nem képes. Dr. MARÉK ANTAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents