Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: 893 3B Bratislava. Gorki) utca 10. Telefon: 169,. 312-52, 323-01, főszerkesztő 532'20. titkárság. 550-18. sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró 09308 Pravdo Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja o Pravda Nyomc1ovál>a!ot bratisiovoi üzeme Bratislava. Štúrova 4 Hirdetőiroda, Jesenského 12 Telelőn. 551-83. Előfizetési dfj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 — korona Terjeszti a Posta Hirlapszoigálat Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedíció tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. Kodes a legjobbak között Jan Kodes, a csehszlovák teniszsport szemefénye, tavaly is folytatta sikersorozatát. Párizsban ugyan nem tudta megvédeni előző évi elsőségét, de azután javított a spanyol bajnokságon. Wimbledonban pedig bejutott az elődöntőbe. A spanyol Orantes nagyot lépett előre, és 1972-ben honfitársa, Gimeno is sokat fejlődött, pedig már betöltötte 35. életévét. Tény, azoknál, akik elérték a harmadik ikszet, az öregedés jelei egyáltalán nem tapasztalhatók. Emerson, Pilics, Stolle, Laver, Rose- Wfill jó eredményei bizonyítják ezt a legjobban. A teniszsport az egész világon hatalmas léptekkel halad a fejlődés útján. Tavaly is több tehetséges fiatal mutatta meg oroszlánkörmeit. Közülük a még csak húszesztendős amerikai Connors a legjobb, de honfitársa Solomon, Tanner, Stockton, a svéd Borg, az olasz Barrazutti és Bertolucci, a magyar Taróczy, az angol Mottram is feljövőben van. Az idei évadban a tenisz híveinek — természetesen a versenyzőknek sem — nem lesz okuk panaszra. Unatkozni sem fognak, hiszen a versenyek egymást követik és ember legyen a talpán, aki majd erővel, idegekkel végigbírja. • V ' V* * ' * A sportoló életében, bizony nincs, amit már több alkalommal leszögeztünk. Legutóbb két héttel ezelőtt, a vasárnapi számunkban, amikor bemutattunk néhányat azok közül, akik az olimpia utáni évben is tudásuk legjavát akarják nyújtani. Most folytatjuk. Az atlétákon kívül, illetve velük csaknem egyidőben a teniszezők is a szabadba tették át székhelyüket. Megkezdődtek a nemzetközi versenyek, de az eredményekből még nem lehet, sőt nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen még az idény elején tartunk. Született 1949-ben, 191 cm. magas, 78,5 kg súlyú és 1966-ban 18 éves korában kezdett versenyezni. Legjobb eredményei: 100 yard 9,8 mp, 440 yard 51,1 mp, magasugrás 229 cm, — világcsúcs. Pat Matzdorf — róla lesz szó — 1966-ban még csak 183 cm-t ugrott, de öt évvel később, 1971-ben 229-re javította a magasugrás világrekordját. Eredményeit nemcsak adottságának, hanem elsőÄ teniszidény tehát megkezdődött, de ha arra vagyunk kíváncsiak, vajon a világ legjobbjai milyen eredményeket érhetnek el az új évadban, akkor vessünk egy pillantást a tavalyi szereplésükre. A világ legjobb teniszezőinek versengése Barcelonában a „bajnokok tornáján“ ért véget. Mint ismeretes, ezen a Grand Prix első nyolc játékosa vett részt, köztük a csehszlovák Kodes is. Csupán ő és az amerikai Smith dicsekedhet azzal, hogy mindhárom „Masters“-en (Tokió 1970, Párizs 1971 és Barcelona 1972) ott volt. A „bajnokok tornája“ valóban a teniszcsillagok seregszemléje, annak ellenére, hogy a hivatásos játékosok közül jó néhányan kénytelenek átengedni helyüket másoknak, mivel az ide beszámító tornák gyakran a World Championship Tennis eseményeivel azonos időben folytak, s így nem tudtak pontokat szerezni. Elszámította magát... Lamar Hunt sport iránti — anyagi érdekektől nem éppen mentes — vonzalmáról már egy alkalommal beszámoltunk. Az amerikai milliomos, akinek a tenisz és az amerikai futball a hobbyja, (a stadionban minden kényelmet biztosító, beleértve a fürdőt is, páhollyal rendelkezik) hosszas huzavonát folytatott a Nemzetközi Tenisz Szövetséggel (FILT), aminek természetesen nem lehetett más vége, minthogy „elváltak“ egymástól. Hunt az egész világ teniszsportját akarta irányítani, de olyan anyagi igényeket támasztott, melyeknek a FILT képtelen volt eleget tenni. A körülmények úgy hozták, hogy a két fél Helsinkiben végül is megegyezett egymással. A profi játékosok szerződése tavaly év végén nagyrészt lejárt, s mivel nem hosszabbították meg, Laver, Newcombe és a többiek abba a csoportba kerültek, mint Kodes, Nastase, Smith. Mivel azonban a FILT nem tudja az és valamennyi versenyének rendezését biztosítani, az idei évadot két részre osztották. Az elsőbe tartozik a fedett pályás világbajnokság (World Championship Tennis) s ennek Hunt a pat- rónusa. Hatvannégy kiválasztott játékost két csoportba soroltak, ők több tornán vesznek részt, amelyek eredményeit értékelik és a legjobbak az utolsó torna keretében döntik el a világbajnoki cím sorsát. Májusban azután a nemzetközi szövetség további tornákat (Róma, Párizs, Hamburg, Wimbledon stb.) rendez s az elmúlt évekhez hasonlóan az itt szerzett pontok számítanak a Grand Prix-be. Mindebből arra következtethetünk, hogy az idei évad az előzőeknél még igényesebb lesz. Matzdorf, a magasugrás világcsúcstartója a léc fölött Puttemans és Bedford küzdelme a 10 000 méteres síkfutás müncheni előfutamában állítják, hogy neki nincsenek — nagyon rendben vannak, amiről például a bukaresti Davis Kupa döntőn tett tanúbizonyságot. Sorrendben a román Ilié Nastase következik, aki Smith ellenkezője. Temperamentumos, játékában, viselkedésében egyaránt rapszódikus. Ellenfelei azt állítják: minden mérkőzést megnyerhet, de el is veszthet. Tavaly remekelt, és az első teniszező, akinek sikerült a Grand Prix ben és a bajnokok tornáján a győzelmet megszerezni. Bejutott a wimbledoni döntőbe és megnyerte Forest Hillsben az Egyesült Államok nemzetközi bajnokságát. Kétségtelenül kitűnő sorozat. Nincsenek idegei? sorban szorgalmának köszönheti. Hiába, ma már egy élsportoló nem „élhet“ csupán tehetségéből. Nagyon becsületes munkát kell végeznie annak, aki felkívánkozik a csúcsra. Matzdorf ezek közé tartozik. Rendszeres edzéseit délután 3—6 óra között végzi. Erőnléti edzéseit a stadion lelátóin tartja, ami abból áll* hogy az üléseken, illetve a lépcsőkön ugrál mind magasabbra. Felkészüléséből nem hiányoznak a vágtaszámok és a lazító gyakorlatok sem. Matzdorf technikája nem olyan harmonikus, mint Brumelé, az előző világcsúcstartóé. Nekifutása, elugrása, mozdulatai a léc fölött nagyon változatosak és ugrásainak jó mozzanataival kompenzálja kisebb fogyatékosságait. így is lehet! Legalábbis ezt bizonyítják eredményei. 1972 trónörököse A világ legjobb teniszezőjének büszke címét 1972- ben Stan Smith kapta. Elsőségét a ranglistán wimbledoni győzelmének és a Davis Kupa során nyújtott teljesítményének köszönheti. A Grand Prix-ben és a bajnokok tornáján egyaránt a második helyen végzett. Sikereihez elsősorban akaratereje és szorgalma segítette hozzá. Nem nevezhető világklasszis játékosnak, bár adogatásai egészen kiválóak. Nagyon szerény sportoló, a magánéletben és a pályán is minden tekintetben sportszerű magaviseletű Idegei — bár azt Ha Lasse Virent 1972-ben a hosszúlávfutás királyának nevezték, akkor a trónörökös cím kétségtelenül a belga Pultemansot, a 10 000 méteres síkfutás müncheni ezüstérmesét illeti meg. Puttemans 1972 őszén rövid hat nap alatt olyan sorozatot ért el, amilyennel csak nagyon kevesen dicsekedhetnek. Először 3000 méteren 7:37,6 percre javította Keino világcsúcsát. Ugyanezen a távon egy másik versenyen is kitűnő idővel győzött, amelyen Viren csak negyedik lett. A Viren által tartott 5000 méteres világrekordot 13:13,0 percre javította, közben 3 mérföldön 12:47,8-cal a múltnak adta át Ron Clarke világcsúcsát. Az évadot a 3000 méteres akadályfutás- ban elért 8:27,8 perces belga rekorddal zárta. De miként érte el ez a 175 cm magas, 66 kilós karcsú kertész ezeket a kiváló eredményeket? Honfitársaihoz, Reiffhez, Roelantshoz, De Hertoghe-hez, Lis- montshoz hasonlóan ő is a Belgiumban oly népszerű mezei futóversenyeken kezdte. Salakpályán először 1968-ban figyeltek fel rá a külföldi szakemberek. Mexikóba 13:51,8 perces egyéni csúccsal utazott, s ott a négy európai közül csak ő jutott be a döntőbe, ahol azonban tizenkettediknek ért célba. A következő évben azonban már „jegyezték“ 10 000 méteren és a 3000 méteres akadályon. 1970 nem hozott számára sok sikert. Egy évvel később azután több számban kiválóan szerepelt. Két mérföldön 8:17,8 percre javította Clarke világrekord ját és 3000 méteren 7:39,8-ra az Európa-csúcsot. Az olimpiai év elején még nem tudott határozni, melyik számban álljon rajthoz Münchenben. Végül annak ellenére, hogy júniusban 3000 akadályon 8:28,6 perces remek időt futott, mégis úgy döntött; az 5000 és 10 000 méteres távon indul. Olimpiai felkészülését megzavarta egy Achilles-ín sérülés, így ez nem lehetett tökéletes. A versenyek során túl sokat kivett belőle a döntőbejutásért folytatott küzdelem, s ennek tulajdonítható, hogy 5000 méteren csak ötödik, 10 000 méteren pedig második lett. Mi lesz tovább? Edzőjének a véleménye szerint, ha technikáját tökéletesíti, akkor a 3000 méteres akadályfutásban 8:10,0 perces időt érhet el, ami annyit jelentene, hogy az érvényes világcsúcsot 10 másodperccel megjavítaná. Lehet, hogy rövidesen Pulté- mans „koronázására“ is sor kerül? K. J. Jim Connors, a tavalyi teniszidény legnagyobb meglepetése Sz orgalmának köszönheti
