Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

NEM PIHENTEK A Kravany nad Dunajom-i (Karva) Efsz szőlészetében Bugány József vezetésével 46 hektárnyi területen kizáró­lag csak borszőlőt termesztenek. Rizlinget, Müllert és Ezea’jót. A szőlészet évi bevétele 2 millió 900 ezer korona. A csoport tagjai, 31 nő és 5 férfi, a hidegebb időben sem pihentek. Amint felvételünkön is látható, arra hasz­nálták fel a hidegebb napokat, hogy vadalanyokat olt­sanak be nemes szőlőfajtákkal, összesen 165 000 alanyt oltottak be. Egy személy napi teljesítménye mintegy 800 oltás volt. Malinák István 1973. IV. 15. Kráľ. Chlmecen ( Királyhelmec) a Szolgáltatási Válla­lat már tizedik hónapja üzemelteti a SPEZIMA 12 E jel­zésű vegyi gyorstisztító gépet. Tirpák Sarolta és furcsák Erzsébet szakszerű kezeléssel naponta 90 kg ruhanemű kitisztítását végzi el. A Szolgáltatási Vállalat az idén nyáron ünnepli majd fennállásának 20. évfordulóját. Az eltelt idő folyamán 22 féle szolgáltatást nyújtott a vá­ros és a környező falvak lakosai számára. A szolgálta­tások közül leginkább a gyorstisztítók, az üvegezők, a képkeretezők, az asztalosok, a parkettázők, a központi­fűtés-szerelők, a fényképészek, s természetesen a bor­bélyok és fodrászok munkáját vették igénybe. örvendetes, hogy 3 3*10 000 koronás beruházással felépült a Szolgáltatások Háza. Az is örvendetes, hogy Magyar Bertalan Igazgató és Lackó József közgazdász véleménye szerint emelkedett a szolgáltatások színvonala. Annál is inkább, mert a vállalat évi 7 millió koronás forgalmá­nak több mint 60 százalékát a lakosságnak nyújtott köz­vetlen szolgáltatások képezik. Most viszont a legfonto­sabb soron levő feladatuk az új mosoda felépítése len­ne, mert igazán gyorsan és jól akarnak dolgozni. A vál­lalat vezetői elmondták, hogy ezt azonban csak a járási nemzeti bizottság anyagi hozzájárulásával tudnák meg­valósítani. Reméljük, hogy ezt a problémát sikerül majd közös erővel megoldani, s nem lesz akadálya a gyors és jó munkának. Tóthpál Gyula Furinda Rudolf elvtárs volt az első kezdeményezője és gyakorlati megvalósítója hazánkban a szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Negyed évszázaddal ezelőtt, 1948-ban, ami­kor Turá (Tőre) község lakosainak egy része az ő kez­deményezése nyomán elhatározta, hogy közösen fog gaz­dálkodni, megválasztotta az ország első efsz-elnökévé. Idős kora ellenére még ma is a helyi pártszervezet el­nöke, s hasznos tanácsaival, észrevételeivel még ma is segíti a szövetkezet jelenlegi vezetőségét. Arról, hogyan kezdték, szívesen beszél: — Tizenheten jelentek meg az alakuló gyűlésen, s 87 hektáron kezdtünk gazdálkodni. Az első gyűlésen senkit sem kellett meggyőzni, a falu valamikori szegényei saját meggyőződésük, elhatározásuk alapján alakították meg a szövetkezetet. Földünk volt, de nem voltak megfelelő munkaeszközeink, még vetőmagunk se. A traktorállomás nem vállalta a szántást, míg a munkadíjat ki nem fizettük. A tagoktól szedtük össze a pénzt, pedig anyagi helyzetük nem volt a legmegfelelőbb. Vetőmagot, műtrágyát a föld­művesek szövetkezeti raktára csak készpénzért adott. A bank pedig nem volt hajlandó a nincstelen lakosságnak hitelt nyújtani. Végül, a szövetkezeti tagok házainak megterhelése után, nagy nehezen kaptunk hitelt. Az első vetést a környező községek munkájának igénybevételé­vel tudtuk csak elvégezni. Ez azonban fordulópont volt. A valamikori cselédek, zsellérek megértették, hogy csak maguknak vetnek és a termést sem takarítják majd be másnak. Az év végén már 27 tagja volt a szövetkezet­nek. A következő év tavaszán még 45 taggal gyarapod­tunk. Az első aratást 1949 nyarán a gépállomás gépjeivel végeztük el. Első ízben fordult elő a községben, hogy a szegény ember nem kézzel, hanem géppel aratott. Búzá­ból 23, árpából 22 métermázsás hektárhozamot értünk el, többet mint a magángazdák, pedig elhanyagolt földeken gazdálkodtunk. Munkaóránként 12 koronát fizettünk. Tag­ságunk jobb megélhetéshez jutott. 1950 őszén mindenki belépett a szövetkezetbe. Felépítettük az első istállókat. Megalakuláskor vagyon nélkül kezdtük a termelést. Négy év múlva már 3 millió koronás vagyona volt a szövet­kezetnek. 1958-ban pedig már több mint 6 millió korona. A következő évben a munkaegység értéke 16 korona volt és 4 korona értékű természetbeni juttatás. Átvettük a gépállomás gépeit. Rátértünk a szilárd munkajutalmazási formára. Kilenc éve magasabb szinten gazdálkodunk. En­nek előnyét tagságunk a nyugdíjrendezésnél és a szo­ciális biztosításnál találta meg. Megszűnt a különbség a családi pótléknál és a táppénznél az iparban és a me­zőgazdaságban dolgozók járadéka között. Nehéz volt a kezdet. Sohasem felejtjük el. Nehéz volt de szép is volt! A negyed évszázaddal ezelőtt alakult efsz kezdettől fogva a járás jó szövetkezetei közé tartozott. Kitűnő eredményeik elismeréseként a köztársasági elnök Mun­kaérdemrenddel tüntette ki a szövetkezetet. A kezdet óta gyorsan szálltak az évek, az alapító tagok azonban sohasem felejtik el a kezdetet. Nehéz volt, de megérte. Ábel Gábor GYORSAN ÉS JÓL Az idén is Ez a véleménye Susla Viola elvtársnőnefc, aki Horné Saliby (Felsőszeli} községben 1956-ban vette át a könyvtár vezetését. Kezdetben nagyon nehezen indult a munka. Kevés volt a könyv. Főleg ifjúsági, poli­tikai könyvek hiányoztak a polcokról. Még állandó he­lyisége sem volt a könyv­tárnak. Néhány év múlva azonban megváltozott a helyzet, s később, 1969-ben a könyvtár vezetője dicsé­rő oklevelet kapott jő munkájáért a járási Nép­művelési Intézet vezetősé­gétől. Ez az elismerés ar­ra kötelezte a könyvtáros­nőt, hogy még jobban dol­gozzon. Nem is maradt el az eredmény. Tavaly már 135 000 korona értékű volt a könyvállomány, s 402 ol­vasó 7880 kötetet kölcsön­zött. Közülük 313 olvasó politikai jellegű könyveket is. Természetesen újabb di­csérő oklevelet kapott a könyvtárosnő. F. Szabó Béla Meglepetés Kis község Zalaba, de lakosai a tömegszervezetek keretében lelkesen tevé­kenykednek. Főleg a Nő­szövetség helyi szervezeté­nek tagjai. Tavaly a falu­szépítési akcióban 500 bri­gádórát dolgoztak. Az idén a CSEMADOK helyi szer­vezetének tagjaival közö­sen sikeres Petőfi-estet rendeztek, majd meglepe­tésként kézimunka-kiállí­tást, melyet Kapuszta Er­zsébet, a hnb elnöke nyi­tott meg ünnepélyes kere­tek között. Most újabb fel­adatuk: Megrendezni a nyugdíjasok napját, s gon­dozni az iskola környékére kiültetett virágokat és a játszóteret. Lángyi Etel A városszépítés terén ta­valy szép eredményeket értek el Levicén (Léva). A lakosok vállalásukat 302 százalékra teljesítették. Az idén is bizonyítani akar­nak, hisz a városok közöt­ti versenyben igényes fel­adatok teljesítésére vállal­koztak. 369 008 brigádórás munkával 4 millió 790 ezer korona értékű felajánlást teljesítenek majd. Egy la­kosra számítva 278 korona értékű a felajánlás. A sok megvalósítandó feladat kö­zül a brigádmunkát válla­lók figyelme főleg a Mar- gita-Ilona rekreációs köz­pont építésének befejezé­sére, utak és járdák, isko­lai sportpályák építésére irányul. A beruházási ak­ciók keretében építenek utat a Margita-Ilona üdü­lőtelepre, melynek aszfal­tozását 1 millió 250 000 ko­ronás költséggel nemsoká­ra befejezik. A választási program teljesítése érde­kében értékes vállalásokat fogadtak el a város üze­meinek, intézményeinek dolgozói, a lakosok. A vá­rosi nemzeti bizottság már előkészítette a jutalmakat is. A legjobb kollektívák és egyének a városszépítési akcióban való részvételük alapján kiváló munkaered­ményeikért a pénzbeli ju­talmakon kívül díszokleve­let és a város emlékpla­kettjét is megkaphatják. Benyák József fa elismerés kötelez nítói és tanulói, hogy sor kerüljön annak az épület­nek az átadására, melyet a régi iskolaépület mellé építettek. Erre nagy szük­ség volt, mert a szomszé­dos falvak tanulói is ebbe az iskolába járnak az 5—9. évfolyamokban. Tavaly végre megkezdték az épí­tést. Kiss Sándor iskola- igazgató vállalta az építés irányítását. Néhány szak­embert alkalmaztak, s je­lentős mértékben kivették részüket a munkából a szülők is. Már befejezték az építést, átadták rendel­tetésének, a tantermekbe beköltöztek az 1—5. évfo­lyam tanulói. Öröm ez. An­nál is inkább, mert most már megkezdhetik a régi iskolaépület tatarozását. Jámbor Valéria Jól gazdálkodnak Zlaté Klasy (Nagyma­gyar) községben a Béke Efsz termelési eredményei olyanok, hogy a szövetke­zet nevét országos viszony­latban is az elsők között emlegetik. Tavaly például az alma termelése kg-ként mindössze 69 fillérbe ke­rült. Az őszibaracké pedig 1,40 koronába. A szövetke­zet vezetősége az idén el­határozta, hogy 1,5 hektá­ros területen fóliás kerté­szetet létesít és üvegháza­kat épít. A fóliák alá pa­lántákat ültettek, az üveg­házakban szegfűt termesz­tenek. A könnyebb műve­lés érdekében egy speciá­lis bolgár traktort is vá­sároltak. Mindez jelentős anyagi befektetést igényelt, de a célszerűség és előre­látás, mint eddig mindig, most is minden bizonnyal meghozza majd gyümöl­csét. Svinger István A gazdaság legjobb traktorosa Angyal László traktoros a pártszervezet évzáró tag­gyűlésén elismerő okleve­let kapott a Cakanovcei (Csákányháza) ÁG vezető­ségétől. Azok közé az emberek közé tartozik, akik nem szeretnek saját munkájuk sikerével dicse­kedni. Azonban mindenki tudja, hogy szereti a mező- gazdaságot, szereti munká­ját. 1967 óta a gazdaság dolgozója. Az első perctől kezdve mind a mai napig DT—54-es traktorral járja tavasztól őszig a határt. A téli hónapokban a javító- műhelyben szokott dolgoz­ni. Itt Gáspár Ferenc elv- társ, a gazdaság pártszer­vezetének elnöke a veze­tője, s munkatársa, ö is csak dicsérő szavakkal il­leti munkáját. De mások is. Mindenki, mert tudják, hogy olyan traktoros, aki nemcsak kötelességből vég­zi munkáját. Ha kell, ha szükséges, többet is tesz a kötelező feladatokon kí­vül. Agócs Jenő öröm Már régóta vártak arra a Sečianky-i (Szécsénke) Kilencéves Alapiskola ta­NEGYED ÉVSZÁZADDAL EZELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents